Szamos, 1901. február (33. évfolyam, 10-17. szám)
1901-02-10 / 12. szám
alkalmával ezek alapzatának vagy emelettel terhelendő főfalainak hozzáragasztott fallal való erősítése tilos. 1) Melléképületek futni Kisebb méretű 25—30 m2-nél nagyobb térfogattal nem biró gazdasági és melléképület falai 0.3Ó méterrel engedélyeztethetnek, azon esetben, ha ezen falak égetett téglából épülnek. Az alapfalak ezen épületeknél is 0.15 mé terrel vastagitandók. Q menyezet ás boltozatokról. Az I-ső építési kerületben világosan kiköttetik, hogy az utolsó emelet menyezete tömören azaz vagy csapos gerendákkal vagy vassínekre alkalmazott boltozatokkal legyen ellátva. — Minden fageren- dázatból szerkesztett menyezetnél a padozat egy 8 cm. vastag szárazföld, vagy törmelék feltöltés által a gerendáktól elkülönítendő. A többi kerületekben földszintes lakóépüle teknél a menyezet vagy csapos gerendás, vagy borított gerendás is lehet. A II. III. IV. építési kerületekben, földszintes házaknál a pinezék famenyezettel is elláthatók ha a pincze menyezet 0.60 méternél magasabban fekszik az utczai járdánál. Emeletes házaknál a pinezék mindig bebolto- zandók. A menyezetek alkalmazásánál még a következők tartandók meg: Tedélszékel?, padlások ás fedélburl?olaíol?. A fedélszék talpgerendája a padlás talaja felett legalább 0.15 magasságban helyezendő el. A fedélszék kötő gerendáit menyezetgerendául felhasználni nem szabad, csupán csak a IV-ik építési kerületben és a fedélszék akép szerkesztendő, hogy a menyezettől független legyen és a főfalakra oldalnyomást ne gyakoroljon. A födélfáknak tűz, avagy kéményfalakba való beeresztése egyáltalán tilos. A padlás kivétel nélkül tüzmentes burkolattal látandó el akép, hogy 10 cm. vastag száraz feltöltésre, vagy egysor agyagba rakott téglaburkolat, vagy pedig 8 cm. vastag agyagtapasz alkalmaztatik. (3 pinczékről és a pinczelal?ásol?ról. Pinczeszoba és konyha építése csak magasan fekvő száraz helyeken engedtetik meg, azonban ezeket állandó lakásul csakis úgy szabad használni, ha ürbeni félmagasságukkal az utczai gyalogjáró vonalán felül állanak s kellő világítással bírnak és jól szellőztethetök. Pincze bejáratok az utczáról nem engedélyeztetnek. Jégbehányó pinczelyukak közlekedést nem gátló helyeken készíthetők, de ezek a használat után azonnal kő- vagy vas fedezettel látandók el. Kapubejárói?, lépcsők, folyosókMinden telekre, ha kocsibejárattal nem bir, légalább 2 mtr. szélességű kapubejáró készítendő. A lépcsőfok kőből, fából vagy más e czélra alkalmas anyagból készítendők Fából készült lépcsők alsó része mindég nád vakolattal legyen ellátva. A lépcsőfokokat 30 cmnél keskenyebbre és 16 centiméternél magasabbra készíteni főlépcsőknél nem szabad s egyébütt sem ajánlatos. Csigalépcsők csak mint melléklépcsők alkalmazandók. Nyílt vagy függő folyosók alapjául kő vagy vas alkalmazandó. Zárt vagy beüvegezett folyosók legaláb 1.30 mtr szélességben építhetők. Kémények, füsícsövel?, kemenczél? és tüzelő helyei?. Kéményekre nézve általános szabály gyanánt kimondatik, hogy minden faanyag a kémény belső üregétől legalább 16 cm. távolra helyeztessék el. A kémény állékony, tűzbiztos, könnyen tisztítható legyen és a padlás burkolattól felfeléj kívülről is beva kolandó vagy tapasztandó. Mászható kémények belvilágának 0.45 mé- j temek, a hengerkémény legkisebb átmérőjének pe- | dig 0.15 méternek kell lenni. A kémények anyaga csak jó minőségű tégla lehet, a kémények felső része portland czémenttel vonandó be, vagy kőlappal látandó el és minden kémény oly módon építendő, hogy a fedélgerincz felett 0’53 mtr, a fedéllap felett pedig 1.50 méterrel kiemelkedjék. Füstcsőveket a főfalon át az utczára vagy az udvarra az eresz alatt kivezetni nem szabad. Tégla kémények fölé alkalmazott füstcsővek a gerínczen legalább 1.0 méterrel felülemelkedjenek és szikrafogóval látandók el. Nyílt tűzhelyeket csakis tüzmentes falak mellett szabad felállítani. Ily tűzhelyek fölött tüzmentes anyagból készült füstfelfogó és a tűzhely körül tüzmentes padozat alkalmazandó. Üzleti tüzelésre szánt kémények a tető gerin- cze felett 2 méterrel magasabbra építendők s reájuk alkalmas szikrafogó készítendőárnpél?szél?el?, pöczegödröl?. Minden hiképiilelben, a lakások számához ar í- nylagosan kellő számú árnyékszékek építendők, melyek úgy helyezendők el, hogy kellő világos Sággal s szellőztetéssel bírjanak és sem az épületnek, sem a szomszédoknak károsak és kellemetle- ; nek ne legyenek. Az árnyékszékek, amennyiben a szomszéd felőli zárfal mellett helyeztetnek el, ezen szomszéd felőli tulajdon főzárfaltól egész az alap zatig felépítendő, külön zárfallal látandók el. Árnyékszékeket az utcza határvonalától számítva, legalább 6 méterre állít hatni fel, azutezához közelebb fekvő régi árnyékszékek egy év alatt eltá- volitandók. A pöczegödör, továbbá árnyékszékek, melyek az udvarban állíttatnak fel, a kuttól legalább 5 mtr távolra helyezendők el. A szomszéd fala mellett árnyékszéki ürülék vízhatlan csöveken vagy vízmentesen záró földalatti I csatornákon egy az udvarban föld alatt építendő | pöczegödörbe vezetendő. Pöczegödrök csak égetett I téglából, vízálló mészhabarcs használata mellett 0.30 mtr vastag falakkal és belül 2 etrnter port- landczement vakolattal, ugyanily fenékburkotattal és i felül légmentesen záró födéllel s a szomszéd határától legalább 1.5 méter távolságra épülhetnek, 1 ezen távolság a pöczegödörnek a szomszéd háza felől eső külső oldalától számítandó. Hordó (tonna) rendszerű árnyékszékek is engedélyeztetnek. Az árnyékszékek felső oldalai, ha nem téglából építtetnek 3 cm. vastag deszkából készíthetők i s mindenkor befödendők. 'Féiszerek) istállói?, fal?armányl?amrál?. gabonatárai? és ssríésólal?. A határvonalba teendő uj lakóhazak,. . tállók s mindazon épületek, melyekben tüzelés folytattatik, tégla tűzfallal, egyéb épületek az épület anyagából készítendő tűzfallal látandók el. Félszerek építése az utczafelőli vonalon nem engedélyeztetik. Istállók felé lakásokat építeni nem szabad. A város belterületén a teleknek utczára eső részében istállókat, disznóólakat felállítani nem szabad, s ha netalán jelenleg ilyenek léteznének, az istállók 3 év, sertésólak egy év lefolyása alatt megszüntetendők. Sertésól építése az I-ső kerületben meg nem engedtetik, a többi helyeken pedig, ahol közegészségi tekintetből nem kifogásolható, a telek belsejében is legfeljebb csak 4—5 darab sertésre építhetők. Szemét- és frágyagödröl?Szemét tartókat, vagy szemét, trágya és bármi czélra szolgáló gödröket a kutakhoz és szomszéd határához 2.0 mnél közelebbre építeni nem szabad. Ha azonban ennél közelebb tétetnek, csak viz- j hatlan anyagból készítendők és fenekeik 0,16 méter vastag ugyanily burkolattal látandók el. ©resz-csatornál?. Minden uj ház az utcza felé fémből készült s a födél szegélyén fekvő vagy csüngő eresz csatornával, megfelelő átmérőjű és számú levezető csővel s a kifolyásnál vizfogó meder z ével látandó el. Eresz-csatornával nem biró, régibb házakra, hol miigvalogjáró áll fent, a jelen szabályzat élet- beléptetésétől számított egy év alatt az utczai részen csatorna készítendő. (T kerítésekről. Mindegyik telek a másiktól, mint szintén az utczától is fal vagy deszka kerítéssel elkülönítendő. Élénk közlekedésü kiváló pontokon szépé- szempontból az utczavonalban vas- vagy farács kerítések is készíthetők. A kerítések legkisebb magassága 1.80 mtrben állapittatik meg, kivételt képeznek az utczai kerítések, melyek fennálló deszkákkalaz I. és Il-ik kerületben az utczafelől befestve készítendők és legalább 2.0 m. magasak legyenek. Q.Z épületei? külsejéről. Az épülete homlokzatának szemsértő, rikító színekkel való bemázolása meg nem engedtetik. Az épületek a mennyiben nem nyers tégla- falazat alkalmaztatnék, a felépítés után bevako1 landók és befestendők, a be nem vakolt ily épületek egy év alatt bevakolandók és befestendők. Az épületek homlokzatainak fehérre való meszelése egy év eltelte utánvéglegesen megszüntetendő. Minden czim vagy nyilvános felirat helyesírás szerint és magyarul Írandó. GL kutakrólMinden háznak külön kuttal kell bírnia s oly mélységre ásandó, hogy kellő vizbőséggel bírjon. Biztonsági tekintetből a kút 0.80 méter magas kerítéssel (gárdjával) látandó el, vagy ha szivattyúval van fölszerelve, erős pallódeszkával fedendő be. A kút készitésekor különösen ügyelni kell, hogy a szomszédos épületek rongálást iie szenvedjenek. Az 1885-ik évi XXIII. t. ez. 14. §-a értelmében minden uj kút a város belterületén és a lakott külterületen netán már létező kutaktól vagy házaktól legalább 3 méter, a város belterületén kívül létező hasonló művektől pedig- legalább 5 méter távolságra építendő. (Folyt, köv.) hírrovat. * Uj kamarás. Őfelsége a király a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta ifj. Ujfalussy Miklós honvódhuszár főhadnagynak, a ki néhai Ujfalussy Sándor vármegyénk volt főispánjának fia. * Áthelyezés. Az első mag37ar általános biztositó társaság igazgatósága Lendvai Vilmost a helybeli főügymökség ezógjegyzőjót. Eszékre helyezte át, mint titkár helyettest. Sajnálattal értesültünk Lendvai távozásáról, ki ugyan is városunkban közel egy évtizeden át lakott és szerény modoránál fogva mindenki rokonszen- vét megnyerte. * Öröm-lakoma. Bagó ssy Bertalan abból az alkalomtól, hogy a budapesti tudomány egyetemen legközelebb kitűnő erodménynyel tette le a középiskolai tanári vizsgálatot a latin, és történelem szakcsoporttból, tegnap este a kath. kaszinóban öröm-lakomát adott, melyre a tanférfiak történészei, számszerűit tizen voltak hivrtaiosak. A diploma áztatás kitünően sikerült, s éjfélkor a tósztoknak csak fele mondatott el. * A városi gazd. szakbizottság f. ó. február 7-én ülést tartott, a melyen a tárgyalásra kitűzött ügyek a következő rendben és módon nyertek elintézést. A polgármester bejelenti, hogy az 1899. évi 43. tcz. értelmében elrendelt népszámlálás befejeztetett, azonban a munkálat költségeire a közgyűlés által megszavazott 1300 ÜL elegendő nem volt, mert a népszámlálásnál oly sok előre nem látott nehézség merült föl, hogy a legszigorúbb takarékosság mellett is 93 kor. 90 fi., többlet kiadás merült föl s kéri ennek kiutalványozását. A gazdasági szakbizottság az indokolást méltányolva, a többlet költség kiutalványozását az előre nem látható kiadások rovatából a közgyűlésnek javaslatba hozta. Ugyancsak a népszámlálásból folyólag Mondik Endre és társai kérvényt adtak be, hogy a felülvizsgálati munkadijaik 4 koronában állapíttassák meg. Azonban a gazdasági szakbizottság azon indokból, hogy a felülvizsgálatot előleges alku szerint napi 2 koronáért vállalták fel, a kérelmet teljesithetőnek nem találta. Ellenben részben méltányosnak találta a számláló biztosoknak azon kérelmét, hogy munkadijuk felemeltessék, mert a feldolgozott anyagok oly sok nehézségeket s előre nem látott több munkát követelt, hogy a munkálat a legnagyobb erőfeszítés mellett sem volt a kellő időben befejezhető; hozzájárult ehez még a szigorú és kedvezőtlen téli idő, a mely a gyors munkát megnehezítette. Minélfogva véleményezte, hogy a számláló biztosok részére megállapított 40 kor. általány ösz- szeg 50 koronára emeltessék fel. * A Szatmárhegyen feállitandó vágóhíd régóta húzódik a miatt, mert alkalmas hely kijelölése iránt megállapodás ez ideig létre nem jöhetett. Legutóbb Sándor Lajosné középhegyi földje szemeltetett ki, azonban a tulajdonos oly magas árt követelt aránylag csekély értékű földjéért, hogy azt a szakbizottság elfogadhatónak nem találta, s javasolta a vágóhíd ezen földelőtti köztérre építését. Ebből ’ fotyólag Nagy Károly és Bodnár György szőlőbirtokosoknak a vágóhíd elhelyezése iránt beadott kérelmét teljesithetőnek nem találta. * Közkutak ügye. Szlafkovszky Lajos és társai Batthyáni-utczára, a főorvos a Deák-térre és a Szatmárhegyre kérnek közkutat létesíteni, mely utóbbira a szakbizottság kijelentette, hogy
