Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-27 / 8. szám

ten maga a czikkiró is, hogy: „Városaink­ban eléggé ki van fejlődve az egyleti élet.“ Ott van helye — szerintem, — megszólal­tatnunk „a magyar irodalomnak, művészet­nek, társadalomnak előkelő léi fiait.“ Ne tá­gítsuk társadalmi életünknek úgy is igen laza kötelékeit oly intézmény által, mely csakhamar klikkrendszerré válhatnék, ne ke­ressünk termékenységet ott, a hol a kedvező viszonyok hiányzanak, hanem számoljunk első sorban a helyi viszonyokkal bíráljuk el tárgyilagosan állapotainkat, körülményein­ket, erőnket, tehetségünket, s én hiszem, hogy meg fogunk tudni felelni arra a kérdésre, hogy „mi kell nekünk?“ Első sorban kell nekünk egészség, már t. i. nekem s a velem egy véleményben le­vőknek. Hiszem, hogy mi sokan vagyunk, a kiknek ez a lőóhajtásunk. E tekintetben tár- j sadalmunk minden rétegének kezet kell, hogy fogjon egymással; itt kell valamit tenni, mert mitsem ér a vagyon, a kincs, nyári vasút, jövedelmező kioszk, villanyos világítás aka­dályokkal, eg\ hangulag megszavazott Vigadó építés, hibátlan keramit- és beton burkolat, majdnem 100 perczentes községi pótadónk, s akár minden keresményünk feláldozása, — ha egészségünk nincsen, bár van költségünk mindenre, csak arra nincsen, hogy azt a ta­lajt, a melyen élünk, valahára fertőtlenítsük s elűzzük innen a szülék és gyermekek ré­mét, a minden évben fellépni szokott járvá­nyos betegségeket! Nem kell nekünk az olyan „szalon­élet,“ melyben mint a czikk mondja „min­denki azt teszi, a mi jólesik,“ nem kell kék harisnya mely minden lében kanál, nem kell sok beszéd, hanem igen is kell a tett, a munka, s annak a munkának s a munkás­nak megbecsülése! Mert minket, egyszerű polgárokat nem ejt bámulatba sem a frakk, sem a klakk, sem a lakk, s más efféle „Sza­lon“ specialitás ; nem késztet hódolatra az idegen légkörből hozzánk átplántált semmi­féle intézmény, ha még oly czifra is. Nekünk nem a kapaszkodás, hanem a munka impo­nál s a kötelesség hü teljesítése, mert azt szegényt. Közelebbről néztem és sajnálkozva láttam szép testének egyre növekedő duzzadá­sát, mely látványra szomorú érzés fogott el, látva, bogy csöndes hajlékomban ime lábaim­nál szenved, küzd a halállal az én hü, régi kedves kis társam Megvirradt. Az. én gyámoltom egy kis vi­zet vett el ápoló kezeimből, végre már azt sem ; mintha csak szunynyadni akart volna ; belekép­zelte tán magát erdei otthonába, melyet ko­rán kellett odabagynia! A világossága, szabad ság álma dicső emlékeiben! Odakópzelte ma­gát még egyszer a hegyek és magas erdőkbe, melyek mohos bölcsőjét vették körül. Talán e perczben közéig hozzá az erdő szellemtündere és mutat neki. a haldoklónak, kristálypatakot, játszadozó verőfényt, mohot és viruló lombot. Még egyszer megnyíltak szemei, szép, tiszta pillantást vetett reám, azután elhomályosodtak, tagjai megmerevedtek, vége volt .... Szegény», édes kis Picziri! Könnyező sze­mem előtt ott feküdt a kis halott, az erdő ma­gányába szerettem volna vinni, eltemetni a legszebb fenyők alá, de a Tisza partján nincs erdő ; hanem hiszen szép a Tisza is, van abban is szabadság, vize susog, mint az erdő, s hullá­maiban megzendül a véghetetlenség örök lehel lete ; s tavasszal majd zefirek lengedeznek a meleg ár fölött ; de hiszen addig a gyönge te­remtés atomja összevegyül a folyó parányaival, s ezekkel zugnak, folynak, fénylő sugarakban a Tisza habjai. Boldog vagy-á kis barátom ? Té­ged a Tisza vize tart és ringat, s ha a part felé siet a hullám, ott törve szét lábaimnál taj­tékzó elemét, tudom, hogy te köszöntesz abból felém; a parányok vegyülnek, de örökké ól a szellem, a szeretet és az érzés. tartjuk első sorban a becsület követelményé­nek s a lét alapfeltételének. Épen azért szám­kivetni kívánjuk azt, a mi egyszerű polgári rendünket fellorgatássál fenyegeti: a hallatlan fényűzést, a nagymódban lévőknek majmo- lását, az ötletszerű s kalandos vállalatokat, a könnyelmű gazdálkodást, a parádét, a put- zot az őrültséggel határos „haladást,“ az idegen szagu „Szalon-életet.“ Puritán egyszerűséget óhajtunk minden téren, mert az a „haladás,“ melybe bele so­dortattunk, kiforgat lényünkből, s a vége nem lehet más, mint — a koldusbot! Ne bántsuk ezért a régi, jó magyar szokásokat, ne igyekezzünk azokat nevetség tárgyává tenni, — bizony mondom ember­baráti, culturális, közgazdasági, társadalmi intézményeink nem a „Szalonokénak, ha­nem a félvállról nézett magyar vendégsze­retetnek köszönik létöket1 Regéczi Sándor. Építkezési szabályrende'et. (Folytatás.) •Határvonal és épület épségben tartásáról. a szom­szédos kerítések és épüleí-részokről. Bárminemű épületet avagy téglakerítést a szomszéd felé mindenki csak a határvonalon belül állíthat fel s minden épületrész önállóan és úgy helyezendő el. hogy a szomszéd épülete, fala vagy telke semmi tekintetben ne károsittassék és igénybe ne vétessék. Kerítés gyanánt szolgáló falaknál, deszka vagy léczkeriléseknél, vasrácsozatokníl stb. melyek közvetlenül a szomszédos határon állíttatnak fel a kötőoszlopoknál, keresztfáknál vagy falaknál a csurgó és falerősités mindég csak a bekerítendő telek felé néző oldalon és a telek határán belől alkalmazandó. A telket elválasztó kerítések elkészítése fenn­tartása a szomszéd birtokosokat egyenlő mérték­ben terheli s a határvonalban levő épületek tu­lajdonosainak a kerítésbe beszámíttatnak. Közterek és utcza felől eső kerítések egészen a telektulajdonost terhelik. Azon esetben, ha valamelyik fél az őt illető részt a városi tanács felhívására záros határidő alatt felépíteni vagy a biztonságnak megfelelő jó karba helyezni . nem akarná s ez iránt az érde­kelt sérelmes fél panaszt emel, a tanács jogosított, hogy panaszlót a helyi viszonyoknak megfelelő s a tanács által megállapítandó minőségű kerítés fel­állítására vagy jókarba tételére felhatalmazza, mely esetben annak költségét panaszlott-felen, biróság utján panaszló megvétetheti. ültetvények a szomszédos mesgyétöl 0'50 méter távolságra ültetendők és rendesen nyesendök. Glz ereszről. A rendező bizottság minden ereszalj kérdésé­ben csakis a barátságos kiegyezkedés közvetítésére lévén hivatva, ha ez nem sikerülne, felek a tör­vény útjára utasitandók. Az ebből eredhető perlekedések megszünte­tése czóljából jövőben az épült telek határán építendő. Nyeregtetők és átalakítása. Ha egy tűzfalra ujonan építendő ház mel­lett, a szomszédnak kétereszes épülete áll, a viz elvezetését oly hosszúságban, mint a kétereszes épület a tűzfalas épületet érinti, az építtető egyszersmindenkorra alkalmas csatornáról tartozik gondoskodni. A kétereszes épület fedelének további fenntartása vagy újból készítése pedig a kétereszes épület tulajdonosát terheli. Az eresz csatornának vagy fedél átalakítá­sának ilyen első izbeni helyreállítására azonban csak azon esetben köteleztetik az ujonan építkező, ha a régi kétereszes ház tulajdonosa megengedi hogy az uj ház fala közvetlen az ö házának fala mellé építtessék, az igy nyert tért az építkező becsárban kifizetni tartozik. Ha pedig a kétereszes ház tulajdonosa ebbe bele nem egyeznék, az eresz csatorna, vagy födél átalakítás határozottan az ő kötelessége. Az átalakított tetőnek, vagy csatornának jö­vőben való fentartása a tulajdonost illeti. Nyeregtetők közötti határvonal megállapítása. Egymás mellett nyeregtetővel fennálló két ház között a határvonalat a közös esurgő vagyis az ereszek közepe képezi. Minden újból építendő ház fedele akkép állí­tandó fel, hogy annak vize az utcza felé az épít­tető telkére hulljon és a fedél éle az épület falával párhuzamos legyen. <3 közös ős h^tárfalakról. Közös falaknak jövőben való épitése meg nem engedtetik, hanem a szomszédfelől építendő falak egész vastagságában saját telken emelen­dők, mellé épités esetében oly vastag falat köteles tétetni, mintha a másik épület ott nem állana. Régi épületek lebontása alkalmával a szom­széd falak állpotára különös figyelem fordítandó. Ha a közös határfal létezik, vagy a határfal épitési módja a szomszédok közti határvonalra nézve kételyt támaszt, a hatóságtól helyszíni vizsgálat kérendő ki, mely az érdekelt háztulajdonosok előleges értesítése mellett tartatik meg. Ha okmányok alapján, vagy a falazatban észlelt épit<ezési módból a szakértők nem derít­hetnék ki a biztos határvonalat, akkor ezt mindég a fal közepe képezi. Ha meglevő közös fal az uj építkezésnél hasz­nálható, a szomszéd falrésze szakszerűen kivül úgy mint belül, nemcsak polczokkal támasztandó meg, hanem a szükséghez képest 16 cm. vastagságban alá is falazandó, minden oly esetben uj építkezés­nél is foganatosítandó, midőn az uj épület alap­zata a fennálló szomszédház alapjánál mélyebbre épül. Ha a közös fal sem polczolás, sem aláfala­zás utján kellőleg meg nem erősíthető, akkor az egész közös fal lebontandó és a mennyiben a fennálló szomszédháznál a zárfal felépítése szük­séges, vagy ezt a falak kívánják, egyidejűleg épít­kező fél által uj közös fal építendő fel Ha valaki udvarát vagy kertjét magasabbra akarja feltölteni, köteles szomszédja téglafalát vagy kerítését saját költségén a károsodástól megóvni. Közös kutak, csatornák, pöczegöäröl?­Ha két egymás mellett fekvő teleknek határ­vonalán közös kutak, esetleg árnyékszék, pöcze- gödrök és csatornák léteznek, a fentartási, és tisztogatási költségek közösen viselendők, azonban e közösségek, ha egyik szomszéd a határvonalon építkezni, akar megszüntetendők és midegyik ház- tulajdonos köteles saját telkén és költségén külön kutat, peczegödröt, vagy házi csatornát épiteni. Kéményei? magasítása. Ha egy ház, akár átalakítás, akár újból való építés folytán a szomszéd házánál magasabbra építtetik s a megmaradó házon a határfal mellett vagy ettől legfeljebb 063 méternyire kémények vannak, építkező tartozik e kéményeket saját háza tűzfalánál magasabbra felemelni, vagy (pléhcső- vel) ellátni. — Ha e kémények önállólag nem épít­hetők fel a szükséges magasságig, akkor az uj építkezést tevő megengedni köteles a kérdéses ké­ménynek a saját tűzfalába való beépítését. — A magasbbitás költsége az építkezőt, a fentartás pedig a régi tulajdonost terheli. Szolgalmak. Világossági, közlekedési és egyéb szolgalmak, a mennyiben vitások, a rendező bizottság és ta­nács által csak akkor vétethetnek tekintetbe, ha telekkönyvileg bekebelezve vannak, különben az érdekelt felek e részbeni kifogásaikkal a törvény rendes útjára utasittatnak. Ablakok a szomszéd felöl levő falakban csak akkor nyithatók, ha ezen falak a szomszédtelek határától legalább 3 méter távolra vannak, azon­ban úgynevezett szellőztető udvaroknál e távol 1 méterig is elmehet. Határban levő falakban nyí­lásokat alkalmazni nem szabad, viz vagy bárminő folyadék elvezetését kiki csak saját telkén esz­közölheti. Közvetlen a szomszéd felől ablakot, vagy bármi nyilást nyitni ennek beleegyezése nélkül jö­vőre nem szabad, de ezek a szomszéd építésénél akadályul nem szolgálhatnak. Gz ópiíósi hely megtisztítása s a hiányol? helyrehozása. Az építkezés bevégzése után az építkező tu­lajdonos 15 nap alatt minden omladékot, épület­anyagot, építkezési szereket és földet, szóval min­den közlekedést gátló tárgyat elhordatni és a föl­szántott gyalogjárdát, kövezed vizfolyókákat a városi mérnöki hivatal utasításai szerint helyre állítani köteles.

Next

/
Thumbnails
Contents