Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-24 / 7. szám

vazás megejtésére határnap kitűzésre is utasítom.

Ezzel nem azt akarom mondani, mintha talán ennélfogva a kir Curia ítélete bárminemű perorvoslattal megdönthető volna, hanem csak rámutatni szándékoztam a törvénysértésre, mely az itélethozásnál elkövettetett.

III. Az ügynek leérkezése után a városi hatóság vette át a vezérszerepet, ő a gerens negotii. Belevonja nagykiterjedésü erdőit és soha tagosításra nem szoruló és a tagosítás után is ugyanott maradandó ingatlanait a rendezendő birtokterületbe s elköveti azt a compromittáló jogi gixert, hogy ugyancsak a városi hatóság, mely most már egyik fő-tő érdekelt, kiállít a főpolgármester és tőszámvevő által szerkesztetett kimutatást és ennek alapján szavaztatja le a birtokosokat és önmagát is. (Ez az intézkedés meg is semmisittetett.)

IV. A keresetből azt se leheteti kiolvasni, hogy mit is akar tagositani ?

A per tolyamán bevonatott mindama terület, mely a Szamostól délre Vetéstől Pálfalváig félkör alakban terjed, igy a külső postakert, gőzmalom, a római temető, a vargacsere stb., amit a tagositók maguk sem akarnak tagositani, de nem is lehet mert mi volna, ha Gáty Jánosné 5 hold földje sorshúzás utján a nagygőzmalom helyére jutna. Hogyan kárpótolhatná Gáti Jánosné a gőzmalmi részvényeseket?

Azzal állanak tehát elő a tagositók, hogy ők ma már nem is tagositani, hanem csak összesíteni akarnak.

Eszembe jut erről az a bizonyos anekdota a leánykérő zsidófiuról, akinek a görbe orr nem tetszett.

Ezek csak a szemetsértő jelenségek, melyeket a per iratainak olvasásánál első tekintetre mindenki észrevesz, aki a tagosítás iránt csak némileg is érdeklődik.

Ha azonban valaki azt hiszi, hogy a magyar magánjogból valami kis szilárd, kő és vaskeménységü alapot már lerakott jogi ismereteinek fundamentumául, az ne vegye többé kezébe a szatmári tagositási per iratait, mert benne az a kis szilárd anyag is cseppfolyóssá válik s jogérzete meginog

Budapesten, 1901. január 15.

Dr. Nagy Elek.

Építkezési szabályrendelet.

Néhány nap múlva az uj építkezési szabályrendelet életbe fog lépni.

A terjedelmes szabályrendelet oly sok uj és fontos rendelkezést tartalmaz, hogy azoknak szorosan megfelelni csaknem képtelenség.

Különösen az építtetőnek kell szigorúan ügyelni, hogy összeütközésbe ne jöjjön a szabály egyes rendelkezéseivel s főleg egy vagy más esetben mihez kell alkalmazkodnia.

Ugyanazért a közönségnek teszünk hasznos szolgálatot, ha a szabátyrendeletnek az építtetőt kötelező rendelkezéseit lapunkban közöljük.

Általános rendszabályok.

Az építkezési engedélyről.

Hatósági engedély nélkül semminemű oly építkezést foganatosítani, melyek életbiztonsági, tüzrendöri, egészségügyi, rendezési, vagy szépítési tekintetben kérdés tárgyát képezhetik, vagy a szomszéd érdekeit érinthetik, nem szabad.

Építési engedély szükséges:

1- ör. Uj épületek emelésére, a régi épületek átalakítására, vagy bármely oly lényeges változtatására és kijavítására, melyek az épület szilárdságára, bisztonságára és tüzmentességére a szomszédok és a közönség érdekeire, vagy a város szépítésére befolyást gyakorolnak.

2- szor. Külön álló, jégházak, vagy vermek, pinezék, kutak, emésztőgödrök, szeméttartók, árnyékszékek, vízcsatornák, tüzelő helyek és kémények építésére vagy áthelyezésére.

8-szor. Lakórészeknek istállóvá, színné vagy bolttá és megfordítva ezeknek lakórészekké átalakítására.

4- szer. A tető, vagy fedélzetnek megújítására vagy részben való kijavítására.

5- ször. Mennyezetek, boltivek, pinezék és gyám vagy tartó gerendák változtatására.

6- szor. Utczai és udvari kerítések letételére s megújítására.

Az építési engedélyt a város határában az építkezésre felügyelő rendező bizottság véleménye alapján a Tanács adja.

(J kérvény kellékei.

Az építési engedélyt kérő fél szándékát egyszerű szabatos kérvényben kifejezve köteles az ípitkézési, átalakítási vagy javítási tervet két példányban, az egyik példányt kemény rajzpapiron, a másik példányt másoló papíron átvizsgálás végett a városi tanácshoz beterjeszteni. Azon esetben, ha csak kisebb változások, vagy az 1-ső §. 2—6 pontja alatt felsorolt építkezések, illetve átalakítások és javítások engedélyezése kérelmeztetik, elegendő az építkezésnek, illetve a teendő javításoknak egyszeri világos körülírása.

Építkezési engedélyt csak a telek tulajdonos, vagy ennek igazolt meghatalmazottja, illetőleg törvényes képviselője kérhet.

A felek beadványai, valamint a hivatalos jegyzőkönyvek és tárgyalási iratok bélyegmentesek.

(5 terv kószóíésóről.

Az utczai vonalban foganatosítandó építkezésekről a tervezetek a szabályozási vonal szerint lévén elkészítendők, köteles építkezni szándékozó a szabályozási vonalak, valamint a kapuküszöb magasságának megadása végett a mérnöki hivatalnál jelentkezni.

Gz ópiíési terv tartamáról s méreteiről.

A kétpéldányban rajzpapir vagy vászonra rajzolt tervrajzokon kitüntetendő :

a) az épület alapozása, pincze, földszint és minden emelet alaprajza. Mérték: J : 100 (1 cm. = 1 in)

b) a keresztmetszet úgy az egyes falaknak, mint a fedél alkatrészeknek pontos méret jegyeivel, valamint minden netalán tartalékul használandó vasszerkezet, továbbá a homlokrajza. — Mérték:

1.50-hez (2 cm. = 1 m).

A beadott terveken a falak a szokásos színekkel, vagyis a régi falak szürke, az újak vörös, a lebontandók világos-sárga, az ócska farészek barna, s az újak halvány-sárga, a vasnemüek kék és kőrészek lilla színnel jelölendők.

Gz építési terv aláírásáról.

Az építési tervet ennek szerkesztője, az építést vezető mester és építtető tulajdonos köteles aláírni.

A fennálló régi épületek javítása és uj építkezések elbírálása.

a) Mindennemű toldalék építkezés, mely által a meglevőnek nagyobbitása, — vagy ha egy már meglevő bármily kiterjedésű épület felerészének teljes átalakítása czéloztatik, —- uj építkezésnek tekintendő.

b) Ha az összes föfalazatoknak kétharmad- része habár nem egy folytában is, erősítés vagy kiváltás alá esnék, — valamint ha egy épületnek fala általában feljebb emeltetnék s a magasítás 0'63 métert meghalad, a munka uj építkezés jellegé vei bir.

c) Ha oly épületnek, a melynek javitása a szabályok szerint meg nem tagadható, utcza felőli fala kidülés, szépítés, vagy bármi oknál fogva fel- épittetni szándékoltatik, mint szabályozást érintő ügy veendő. — Azon esetben, ha a szabályozási vonalon kívül áll, feltétlenül beljebb a szabályozási vonalba építendő, ha pedig a szabályozási vonalon belül esnék, de e távolság a 2.0 métert meg nem baladja, szintén kihozandó, ellenesetben mint javítás az a) pont korlátái között tanácsilag megengedhető, azonban az uj utcza vonalba szabályszerű kerítés állítandó.

d) Egyes közfalaknak húzása, mindenkor csak átalakításnak tekintendő.

‘Töäelek ás zsindely fedélzetei?.

a) Ha a tetőzet megbontásával az összes szarufáknak legalább kétharmadrésze kicserélés alá esik, a munka fedél újításának tekintendő s ezen esetben a IV-ik építési kerület kivételével újbóli zsindelyezés csak úgy engedhető, ha a homlokfal a szabályozási vonalban vagy beljebb áll, különben a homlokfal a szabályozási vonalon kívül álló része

dólyeket jellemzi, melyeket ábrázol, akkor sohasem fogja hallgatóinak szivében a helyzet érzését fölkelteni “*)

A nyilatkozatok e kűlömbözősógeinek oka kétségkívül azon nehézségben és bizonytalanságban rejlik, melylyel az önmegfigyelés, saját bensőnknek szemlélése, az intuíció jár. Abban azonban a szenzibilisták is nagyrészt megegyeznek, hogy a színpadi érzelmek és indulatok nem bírnak a valódiak erejével, élénkségével és hogy tetszés szerint kelthetek fel és folyt- hatók vissza, illetőleg szüntethetők meg. Fontosnak kell tekintenünk továbbá a kérdés vizsgálatában azt, hogy az indulatoknak rendes körülmények közt önkénytelenül, akaratlanul előtörő külső jeleit is képesek a nagy színészek szántszándékkal előidézni. Vannak színészek, kik oly jóízűen nevetnek a színpadon, bogy a könyük is kicsordul, s a mesterséges sírásra szintén sok példa van; hogy többet ne említsünk, Salvini és a mi Ujbázink bármely pillanatban képesek könnyeket outaui. — Ha mind e jelenségek a kérdést nem is döntik el, de annyit okvetlenül következtethetünk belőlük, hogy a külső jelek pontos és hatásos produkálásához az indulat valódi érzése nem múlhatatlanul szükséges. A lélektani elemzés feladata most már annak megfejtése, hogy7 tényleg milyen változásokat hoz létre a szerep a színész *) L. Alexander id. m. 187—191. 1.

lelkében, hogyan ihleti azt megs mi a feltétele a azinósz természetes alakításának, mely a színlelt érzés valódiságát elhiteti velünk. — Alexander azzal felel e kérdésre, hogy a színész érzelmek és indulatok emlékéivel dolgozik.*) Hogy értsük ezt?

Ha el kellett hagynunk a helyet, hol ifjúságunk verőfényes napjait, életüukuek legboldogabb idejét töltöttük s csak bosszú évek után láthatjuk viszont az egykor fiatal szív édes reménységeinek, gondtalan kedvteléseinek színterét, akkor felébrednek lelkűnkben az eltűnt boldogságnak, az átélt kedves mulatságoknak, a vidám barátoknak képei s velük együtt kei föl az akkor érzett jókedv és öröm emléke is és pedig ez nem pusztán, mint emlék, mint a múltba visszaszálló s azt megjeleni tő képzeletünk szülötte, hanem mint valódi érzelem, mely bár sokkal gyengébb az eredetinél, csak halvány másolata annak, de bizonyos (többnyire patbologiai) okok folytán fölvebeti és föl is veszi a régi érzelem erejét és élénkségét. Az érzelmeknek e csekély intensitásu emlékeivel dolgozik tehát a színész, kinek az emlékek fölkeltésére és erősítésére két eszköze van : képzelete és a külső kifejezés.

A képzelet bőséges forrása az indulatoknak, s ha a színész kellő élénkséggel tudja elképzelni az alakot, melyet be akar mutatni,

*) U. o. 209. 1.

akkor az illúzió folytán felélednek benne a helyzeteknek megfelelő érzelmek emlékei és a kisórö mozgások képei. Minthogy pedig a kifejező mozgásoknak meg van az a sajátságuk, hogy egyszer létrejőve erősitőleg hatnak vissza az őket előidéző indulatokra (ha bánatunkban sírunk a sirás a maga részéről is növeli bizonyos fokig a fájdalmat ; ha jókedvünkben ka ezagunk, a nevetés viszont emeli a kedvet), azért az érzelmek emléke olyan erőbeli értéket ér el, a mely a jó megfigyelőnek és utánzónak teljesen elégséges arra, hogy tartását, arczkifejezését és gestusait legmegfelelőbben alkalmazza az ábrázolt személy jelleméhez. Ezen az alapon észlelhető most már, hogy a színészt mért nem ragadja el az indulatok látszólagos heve ; mert állandóan tudatában van annak, hogy a lelkében élő érzelmek saját tetszésétől függő emlékek, érzelmi visszhangjai a játszott alak képzetének.

Az Alexander megjelölte elemek azonban nem merítik ki teljesen azon tényezők sorát, melyek a színészt, már t. i. a jó színészt oly hideg és éles megfigyelőjévé teszik önmagának. Mindenesetre ide kell számítani még az intelligenciát és a megszokás szülte eltompulást. — Intelligens ember mindig jobb színlelő, mint a kevésbbó intelligens : a miveletlen ember köny- nyebben enged utat érzelmei kifejezésének. A kezdetleges miveltsóg korában sok oly társa-