Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)
1901-01-20 / 6. szám
Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A szatmarmegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. -— Negyedévre 2 kor j Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Szalon-élet. Szalon alatt rendszerint egy előkelő családnak azt a szobáját értjük, mely a tiz percznyi udvarias látogatások elfogadására van berendezve, hol az idegen meg se képes tekinteni nehány perez alatt a festményeket, szobrokat, virágokat, művészi becsű apróságokat, a mik ott — a család vagyonosságá- hoz és ízléséhez képest össze vannak halmozva. Csak egyet veszünk észre minden szalonban, a mi mintegy a levegőben van és [ ez a fesz, kimértség, udvarias hidegség, a formák szigorúsága és élettelensége. Pedig ha azok a festők, töltők, irók, zenészek megszólalnának akik ott müveikben képvi selve vannak — be más volna az a szalon, be tele volna pezsgő élettel, szikrázó szellemmel, eleven humorral! . . . Hát meg kell őket szólaltatnunk. Igen előkelő társaság az. A magyar irodalomnak, művészetnek, társadalomnak előkelő férfiai azok, kiknek társaságában az élet szebbik, jobbik fele tárul szemeink elé. Vagyis más szavakkal szalon-életet kell teremtenünk. Szalon-élet csak a magasabb társadalmi igényű emberek közt fejlődhetik, kik művészi érzéket, intelligentiát, morális tőkét visznek magukkal a szalonba, honnan száműzve van minden alacsonyság Szalon-életet mondva csinálni nem lehet, ahoz szükséges egy ideá- lisabb légkörben élő társaság, mely az élet j eszményibb, nemesebb oldalát élvezni tudja, s felül képes emelkedni a mindennapiság ‘gőzkörén a szellemvilág tisztább, üdébb levegőjébe. Ilyen magasabb életelvekkel biró egyéniség akárhány lehet egy vidéki város társadalmában, a nélkül, hogy egymással valaha találkoznának. Látják gyakran, majdnem naponként egymást, de leikeikben nem találkoznak együtt, hiányzik az oázis, hol egymást megtalálhatnák. Szabad óráikban fölkeresik a különféle kaszinókat, klubbokat, egyéb szórakozás hiányában kártyáznak, tekéznek, összes tevékenységűket egy két társadalmi egyletben kimerítik s élne1' a nélkül, hogy a társadalmi élet szebb!.. oL at valaha megismernék. Városainkban eléggé ki van fejlődve az egyleti élet: a Kaszinó, dalárda, nőegylet, egy-egy irodalmi kör stb. stb. minden városban megtalálható s ezekben élénken lüktet á városi közélet. Hanem szalon-életet | csak itt-ott elvétve tél -rank, Pótolják ezt sok helyen a zsurok, családi estélyek, de a hol a főszerep pardon! — Ganimédesnek és Bachusnak jut. Igaz, hogy ez az ősmagyar vendégszeretet csak úgy félvállról néz le a XX-ik század szalon emberére, ki nem tartja legfőbb virtusnak elrontani a gyomrát a sürü pohárkoczczintással, — igaz, hogy a magyar háziasszony még ma is holtra kínálja vendégét étellel s a ház' ur az öszsees borát felhordataá egy éjjel vendégeinek i — de hát ez más lapra tartozik A kitől telik s akinek jól esik, hát csak ne is hagyja kiveszni az ősinagyar vendégszeretetet. En- j nek ott, a hol helyén van, mindnyájan barátai vagyunk. Hanem a szalon-élet, az más természetű társadalmi érintkezés. Ott nem az a fő, hogy Bachusnak emeljünk obárt, hanem ott a szellemi élvezet nyújt örömöt azoknak, kik azt élvezni tudják s akarják. Képzeljük el, hogy egy szalonban vagyunk. Az előkelő család meghívott bennünket téli estén 9 órára, egy theára. Otthon nyugodtan, kényelmesen megvacsoráztunk s 9 órakor egy müveit társaságban vagyunk. Három, négy egymásba nyíló teremben oszlik meg a társaság. Külön csoportokban beszélik meg a napi eseményeket, országos politikai, művészeti, irodalmi híreket. Minden csoportban férfiak, nők vegyesen s élénken tárgyalják a város kulturális kérdéseit. Emitt a színházról, amott egy rendezendő műkiál- litásról, amott a város parkírozásáról,- csatornázás mikéntjéről esik szó. Egy csoportban a tisztviselői egyesület előnyeit fejtegetik, máshol tanügyi kérdéseket vitatnák stb. Tizenegy órakor theát hordanak szét, kiki a maga társaságában fogyasztja el, vagy ha épen egy pár íalat hideg sültet s egy pohár bort akar, azt is talál a buffetben, mely egy külön szobában van szervírozva. Semmi kínálás, semmi tessékelés, kiki azt teszi, ami Braziliáról — Szatmáron. Kezdem hinni, hogy nagy elhatározásokra születtem! Budapestről — Braziliába, onnan vissza, az semmi; de egy asszonynak, ki legfe- lebb csevegni próbált eddig, de csevegéseit rendszerbe szedni s azt Írásosan feltálalni merésznek tartotta volna s talán nem is kísérli meg jóakaró, bátorítás nélkül: ez valami! Ugy-e Szerkesztő ur elnéző lesz a styláris hibáim iránt ? S meg lesz elégedve (mint odahaza azt bizonyára megszokta) az asszonyi logikával ?! De térjünk a dologra! Talán csodásán hangzik, ha azt mondom, hogy októberben megszöktem a nyár elöl! Nemcsak a 35—40°-os hőség — a mi itt ismeretleu — űzött; de az a belső hőség, a mit honvágynak neveznek, vonzott haza, hazámba! „Itt szebb a rózsa, tisztább a patak, zengöbbek a dalok !u Sokat hagytam itt: egy szerető férjet ! Mit nékem azonkívül a kávé, a banán, az a buja növényzet, melynek párja sehol a világon, az őserdő, melyet a karvastagságu kúszók nemcsak áthatolhatlanná, de láthatatlanná is tesznek. Mit nékem a szebbnél-szebb folyam, völgyek s a partok fölé igézőén néző lombdus hegyek, vízesések? A néger, mulatt, indián, mesticz- coloratura számos változatait hamar megunja az ember, s jöu-jön, repülve bár a több ezer mér-: földnyi sós vizen keresztül! De hasztalan: Rio de Janeirótól Genuáig 26 hosszú nap ! Nem szeretnék Baedecker-szerü lenni csevegésemben s különben is tán asszonyi természetem az, mely — fél a számoktól. Rio de Janeiro a brazíliai szövetséges államok fővárosa. Talán 5—6 akkora területen, mint szék s-fövá- í'osunk, 1 millió lelket számlál. Ott van az egész világ, fajok és nemzetek, mint : indus, néger, japán, kínai, angol, franczia, német, olasz, spanyol, orosz, de legtöbb a portugál nyelvet beszélő amerikai faj s legkevesebb a nagy nemzetek közül —- hál Istennek — a magyar! A kikötőben van Ilia da Cabra, vagyis a kígyók szigete. A mi mesés, a mi tundériesen csodás, az mind megtalálható e pálmafákkal övezett hegyes szigeten. Talán az sem ismeretes mindenki előtt, hogy Rio Janeiro városában fekszik a Santa Theréza hegy, buja növényzetével, festői vízeséseivel, pazar épitmónyü villáival ? ! A városi villamos jár föl e csaknem 700 méternyi hegyre. Az európaiakat leginkább meglepi a száz meg száz kiránduló helyen és látványosságon kívül, a benszülött s különösen a néger nép viselete, mely alig két évtizede szabadult fel rabszolga állapotából. Kivált a Bahiai néger nők vonják magukra a figyelmet, tagba szakadt alakok, fehér csipkés ing, tarka szoknyák és kiáltó veres kendő fejükön turbánszerüleg körülcsavarva, rövid pipájuk szájukban. Ezeknek a szegény színeseknek nincs főbb vágyuk, mint megfehéredni; azonban a talpuk és tenyerük kivételével, bizony csak feketék maradnak. Elég gyorsan czivilizálódnak : van már számos orvos, ügyvéd és városi hivatalnok a színesek közül, kivált a mulattok. A köznép meglehetősen lusta s kivált a színes nők inkább (szeretik magukat feleziezomázva az ablakon kinézve naphosszat tölteni, semmint dolgozni. Estónkint nyílt házikókban összejönnek s dal és tambura mellett tánczolnak valami nemzeti j tánezot, mely hasonlít a tarantellához, meg a , castagnettához. A nők és férfiak is kedvelik a Pharaty-t, a mi a ezukornád nedvéből erjesztett szeszes ital. Ha érdekelhet valakit, ide igtatok egy portugál szövegű nótát, m ely mostanában divatos: 0 men shapéo di phalia, Mi custo miliciuheutos, Si cu ponho na cabeica, Cuatro ciuco casamonto ! Se gadinha, se gadinha, Men comadre mais um pocadinha ! Rimnélküli fordításban igy hangzanék: Hogyha én a szalmakalapom, Mely másfélezer reisbe került A fejemre felteszem, _______ A Ferencz József keserüviz Kizárólagos raktár LŐVINGER JÓZSEFNÉL valamennyi hasonnemü viz között, egyedül ítélte oda a Nagy Millemumi érmet, továbbá egyedül tiszteltetet meg Ő felsége által egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizből mint rendes adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra elég. Az ezredéves kiállítás orvosi juryje a HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér.
