Szamos, 1900. december (32. évfolyam, 97-104. szám)

1900-12-24 / 103. szám

gyarazatából Hámon József prépost kanonokot, I dr. Binder András tb. kanonokot és dr. Irinyi Tamás theologiai tanárt, az erkölcstan és lelki- pásztorkodástanból Szabó Norbert apát-kanono­kot, Hehelein Károly prépost kanonokot, Forgách János munkácsi főesperes, prépost plébánost, Lessenyey Ferencz dr. czimz. kanonok theolo­giai tanárt és Haugg Leó nagymajtényi plébá­nost, az egyházjogból Pemp Antal kanonokot, Jordán Károly dr. szaniszlói apát plébánost, Csánk István dr. fényi plébánost és dr. Lang Antal teol. tanárt nevezte ki három évi idő­tartamra. * Királyi adomány. Király ő felsége a m é r k i ev. ref. egyházközségnek uj templom építésére 200 korona segélyt adományozott. * A középiskolai hittanárokat vizsgáló | bizottságott a püspök következőleg alakította meg: Elnök Kádár Ambrus dr., tagjai Pemp Antal, dr. Lessenyey Ferencz, dr. Binder András, Perényi János, dr. Láng Antal, kisegítő tagok dr. Beizer György és dr. Wolkenberg Alajos. * A kath. kaszinó, hálája jeléül megfes­teti Meszlényi Gyula megyés püspök óletnagy- ságu arczképét, azon rendkivüli nagy jótéte­ményért, melylyel úgyszólván uj életre keltette a kaszinót. * Néhai Gergely Károly volt n.-bányai ref. lelkész, s előbb debreczeni és szatmári főgimn. tanár emlékére a n.-bányai egyház és egyházmegye egy síremléket kíván állítani s egy alapítványt tenni. E czélból az egyházkerület gyülekezeteihez aláírási iveket bocsátott ki a püspöki hivatal. Eg}' ilyen gyüjtőiv szerkesz­tőségünknél is letétetett. Számosán vaunak vá­rosunkban a jó emlékű tanárnak és tudós lelkipásztornak tisztelői. Ezekhez fordulunk bi­zalommal, hogy e czélra adandó adományaikkal járuljanak az elhunyt nevére teendő alapítvány- j hoz. Az adományokat nyilvánosan fogjuk nyug­tázni. * Kinevezés. Debreczen székhelylyel szerve-1 zett állategészségügyi felügyelői kerület szakszerű | teendőivel ideiglenesen Szappinyí Ödön főállator­vos bízatott meg. * Halálozás. Kiss Bertalan ev. ref. lelkész fia Kiss György, a debreczeni főgimnázum j V-ik osztályú jeles tanulója, ki a négy alsó gimn. osztályt a szatmári ev. ref. gimnáziumban jeles sikerrel végezte s úgy itt, mint Debre czenben tanárainak kedvencze volt, hosszas és súlyos betegség után Debreczenben el­hunyt. Temetése decz. 17 én nagy részvét között ment végbe, Csiky Lajos theol. tanár imádsága és Elek Lajos vallástanár sirbeszéde } mellett. A kedves gyermek halála felett kesergő ] szüléknek vigasztalást kívánunk. ‘ Ilodossy Lajos ev. ref. s. lelkész s val j lástanár helyére a f. hó 16-án tartott egyház- j tanács gyűlés Hajdú Miklós s. lelkészt válasz­totta meg egyhangúlag. * Egyháztanács-rtlés tartatott f. hó 16 án a szatmári ev. ref. egyházban, melynek főbb tárgyai voltak: néhai Junk Károlynó feletti emlékbeszéd, Hodossy Lajos helyének betöltése, | iskolaszóki jelentés az iskolák állapotáról, az | egyházi pénztár számadása iránti intézkedés, a prot. felsőbb leányiskola részére gyűjtés elren­delése az egyházmegyei határozat értelmében, néhai Győri Károlynó hagyatékából 320 korona beutalása, mely miut tőke 6 százalék mellett jelzálog kölcsönül kiadandó, több egyháztag kérvénye egyházi adóhátralék törlés iránt, mely kérvények, egyet kivéve, folyamodókra nézve kedvezőleg iutóztettek el. * Tanitóválasztás. A szamosujlaki ev. ref. iskola tanítójául Farkas Mária oki. tanítónő választatott meg Andornakról. * Zichy Géza gróf jubileuma. Zichy Géza gróf, a kinek a Nemzeti Zenede felvirágoztatá­sában nagy része van, 1901. január 7-én ünnepli elnökségének 25-ik évfordulóját. Ebből az al­kalomból az ország összes zenei intézeti, dalos­egyesületei küldöttségileg fognak megjelenni a fővárosban. A jubiláns zeneszerző, a ki már több, mint busz esztendő óta nem zongorázott nyilvánosan a magyar közönség előtt, ezen al­kalommal el fogja játszani fél kézre irt saját szerzeményű zongora-hangversenyét, a mely eddig mint műfaj unicum a zeneirodalomban. A Nemzeti Zenede énekkarához több fővárosi dalosegyesület is csatlakozott s a próbák máris serényen folynak a megyeház dísztermében, minthogy a Zeneiskola helyiségei erre szükek. A nagyszabású jubiláns hangversenyt, a melyet a Vigadó nagytermében tartanak meg, nagy lakoma követi, melyet a Nemzeti Zeneiskola igazgatósága rendez elnöke tiszteletére. Zichy Géza gróf ez alkalomból néhány eddig isme­retlen, a Nemzeti Zenede érdekében hozzá in­tézett Liszt-levelet fog az intézet rendelkezé­sére bocsátani. * Kérelem. Tisztelettel fölkérem a jóté­kony nőegyesület igen tisztelt választmányi tagjait, kik gyüjtöiveket voltak kegyesek elfo­gadni, hogy a gyűjtéseket móltóztassanak az ívvel együtt hozzám eljuttatni minél sürgőseb­ben, hogy a pénztári naplót decz. 31-én a gyűjtött összegekkel lezárhassam. -- Szatmár, 190U. decz. 22. Biki Károly n. e. pénztárnok. * A tauitó közhivatalnok. Éidekes ügy­gyei foglalkozik mostanában a kultuszminisz­térium népoktatási szakosztálya. Egy állami elemi iskolai tanító ellen a vármegyei közigaz­gatási bizottságnál panaszt emeltek. A vád szerint a tanító tiltott szerelmi viszonyt folytat és a serdültebb tanuló leányokkal szemben gya­núsan viselkedik. A megtartott fegyelmi vizs­gálat a tanítót mindkét vád alul felmentette. Egyúttal a közigazgatási bizottság azzal az indokolással tette át az összes iratokat a királyi ügyészséghez, hogy a hamis vádlók ellen híva tali ténykedésre vonatkozó nyilvános rágalma­zás miatt indítsa meg a bűnvádi eljárást. A panaszlók e határozat ellen a kultuszminiszter­hez fölebbeztek, azt bizonyítván hogy a tanító nem közhivatalnok. A kultus. miniszter döntés előtt az igazságügyi miniszterhez fordult azzal a kérdéssel, hogy közhivatalnok-e a tanító ? Az igazságügyminiszter erre a következőkben vá­laszolt : A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák. Folyó évi 1249. sz. a. kelt nagybecsű átirata folytán az X. községbeli állami elemi iskolai tanító fegyelmi ügyére vonatkozó ira­tokat visszaküldve, tiszteletteljesen értesítem, hogy az 1878. évi V. t.-cz. 270. §-ának 2. pontja és a 461. §-a szempontjából az állami egyátalán pedig bármilyen jellegű nyilvános iskolánál működő tanítók közhivatalnokoknak tekintendők. Annak meghatározására ugyanis, vájjon bizonyos hivatal magán- vagy közhiva­tal-e: az állam közjoga irányadó. E szerint állami hatóságok azok, melyek az állam ügyeit ellátják, tekintet nélkül arra, vájjon megbízá­sukat magától az államtól közvetlenül, vagy más közjogi testületek közvetítésével nyerik. Minthogy pedig az államnak a jogbiztonság föntertása, igazságszolgáltatás és az állami czó- lok megvalósítására rendelt kényszer alkalma­zásán kívül egyéb teendői is vannak a közmű­velődés, a nemzetgazdaság és egyátalán minden közérdek előmozdítása körül: a sziikebb érte­lemben vett közhivatalnokok mellett — kik az imperiumot vagy jurisdictiot gyakorolják — hivatalnokoknak e szó tágabb értelmében azok is tekinteudők, kik az állam gondozó tevékeny­ségének ügykörét az állam közvetlen vagy közvetett befolyása alatt és ellenőrzése mellett gyakorolják. Tényleg a büntetőjogi gyakorlat „közhivatalnokinak tekintette mindig a nyil­vános intézeteknél alkalmazott tanítókat — ott is, hol megbüntetésükről hivatali bűntett, vagy vétség miatt, de ott is. hol azon hathatósabb védelemben való részesítésükről volt szó, mely a közhivatalnokot állásánál és jellegénél fogva megilleti. Az ezek irányában elkövetett és hi­vatali kötelességeiknek teljesítésére vonatkozó rágalmazás, vagy becsületsértés tehát nézetem szerint a btk. 270. § ában meghatározott módon torlandó meg. * A siketnémák váczi kir. orsz. intézeté­nek igazgatója arról értesíti lapunkat, hogy a vidéken a váczi siketnéma-intézet nevében egyes emberek személyesen gyűjtenek segélyadomá­nyokat. A gyűjtésnek e módja csaláson alapszik és feljelentendő a rendőrségnek. * Alapítvány. A gazdasági munkás és cse­léd segélyezéséről szóló törvény életbelépte foly­tán a földművelési miniszter felhívta a törvény- hatóságokat, hogy a segélypénztár alapitó tagjai közzé lépjenek be. A városi tanács a leiratot a közgyűléshez azon javaslattal terjesztette be, hogy a város 100 kor. összeggel az alapítók sorába lépjen be. * Birtokvásárlás. Cholnoky Imre kir. köz­jegyző, Imre és László kiskorú gyermekei részére megvásárolta Halász Imre budapesti lakosnak n.- paládi mintegy 1200 holdas birtokát 180.000 ko­ronáért. * Anyakönyvi kinevezés. A belügymi­niszter Szatmár vármegyében a porcsalmai ke­rületbe Erdey István körjegyzőt, a madarásziba ambicziómat s felemelt. Megvizsgálta hegyemet, balhüveiyke körmén próbára tette rugékonysá gomat. Én teljes erőmből összeszoritottam láb­szálaimat s ö megelégedetten inosolyg'ott. Majd egy csinosan faragott elefántcsontszárba dugott s egy fényes teremben órával díszített remek bronztintatartóra helyezett. Büszkén foglaltam el a származásomat meg­illető polczot s vártam a magasrangu hivatal­nokot, a ki természetesen miniszter voll. Ez már valami — gondolám s türelmetlenül vár­tam, hogy mit szándékozik velem tenni. Kézbe vett s ón igen közel éreztem magamat életem ama fordulópontjához, midőn mocsoktalan kék testem az alizárin folyamba merül. Egy darabig idegesen dobolt velem az asz­talon, aztán . . . aztán . . . nyakig merített egy fekete tóba s egyetlen szemem tele lett a csúnya sötét lével. Osszeborzadtam s a kétségbeesés eiő- feszitósóvel ráztam le magamról az első mocs­kot, a mi ő nagyméltóságának némi boszuságot okozott, a mennyiben az első aláíráshoz szüksé­ges féllapnyi csigavonal egészen láthatatlanná lett, ón pedig megbotolva a papirosnak egy gerendanagyságu szalmaszövedékóben a tollszár­ból kiestem és czigánykereket hánytam. Termé­szetes, hogy ő kegyelmessége nagyon meghara­gudott s rajtam nem tölthetvón bosszúját az aláírandó kinevezést dobta félre. Én egyrészt sajnáltam a szegény helyettes tanárt, a kinek az ón botlásom miatt egy esztendeig kell várnia kinevezésére, de másrészt büszkeséggel töltött el az a tudat, hogy ily hatalmas ur akaratát dirigálom s annyi ezer szerencsétlen fi óta s sor­sát intézem. Magas hivatásom érdekelni kezdett s a második bemártást nyugodtan tűrtem. Ettől fogva jó dolgom volt. B-ajzoltam remek, de olvasha­tatlan manupropriákat, Írtam leveleket, köszönő­iratokat, adományoztam ösztöndíjakat, felállí­tottam intézeteket, elősegítettem a nőemanczi- pácziót, agyonütöttem a görögnyelvet, kinevez­tem, nyugdíjaztam s tanulmányoztam az ország közoktatásügyi viszonyait, a melyek megirására naplómban külön fejezetet szántam. Sajnos, hogy fényes helyzetemnek egy könnyelmű stiklim véget vetett. O nagy méltósága épen egy kül­döttséget fogadott valami fizetési pótlék meg­duplázása tárgyában s megígérte, hogy tanul­mányozni fogja a dolog pénzügyi oldalát s nem zárkózik el mereveu attól a gondolattól, hogy ha a körülmények megengedik, saját illetősége körében s a budget határain belül lépéseket te­gyen arra nézve, hogy a jogosaknak látszó igé­nyek kellő méltánylásban részesüljenek. A küldöttség elbocsátása után asztalhoz ült s épen ez ügyben valamit jegyzett. A mint letett kezéből, ón elérzókenyedve leugrottam fekvő helyemről s egy hatalmas csókot czup- pantottam a keze fejére. Nem tehetek róla, a csók nyoma egy derék tintafolt lett, s ő nagy­méltósága ebből csepegős és konfideus magatar- tartásomra következtetve kidobott, az elefánt­csontszárból és helyemet egy ikertestvéremmel töltötte be, a kinek hátán feküdtem egy eszten­deig. A szolga kivitt a . miniszteri szobából s én rezignáczióval gondoltam arra, hogy életem fény­korát befejeztem. Egy kisebb hivatalnokhoz vitt be az öreg, a hol megismerkedtem az ere­deti példányaival azoknak az aktáknak, a me­lyeket ő nagymóltósága az én segítségemmel alá­írni szokott. Itt megvallom, sokat bosszankod­tam egy kifejezésen, a melyet nagyon sokszor kellett ismételnem, s mely eképen hangzott: „Folyamodó kérelme fedezet hiányában nem teljesíthető.“ Bájöttem arra is, hogy itt kötnek göböt számos oly dologra, a mely különben si­mán volna végezhető. Idegessé tett továbbá az ordinári szalmás papir, a melyet impuruumuak használtak s meg­rongált egészségem helyreállítására nyugalomba kívánkoztam. Egy kis furfanggal el is értem. Egy hajszálat fogtam magamnak gazdám hajza­tából, mikor megtörölt a azzal egyetemben rót­tam a betűket Persze az idomtalam ákombáko- mok dühbe hozták a fogalmazó urat s én a toll­szárból egy skatulyába kerültem s jó darabig pihentem egy rakás nyugdíjas kollega között. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents