Szamos, 1900. december (32. évfolyam, 97-104. szám)

1900-12-20 / 102. szám

XXXII. évfolyam.

Szatmár, 1900. csütörtök deczember hó 20

SZAMOS.

Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön.

A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

102-ik szám.y

V

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz.

Mindennemű dijak 5 zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér.

Ä társadalom hivatása.

(F.) A müveit társadalom tagjai a szellemi haladás vagy testi fejlődés szempontjából társaságokba tömörülnek. Az egyéntől ki kiveszi részét a közügyek intézésében és mint az állam polgára, jogaival él, megköveteli e szövetkezést az a társadalmi osztály, melyhez tartozik. Ránézve e szövetkezés a szükség kényszerítő erejével hat. És ha a társaság alapja a romlatlan erkölcs, támasza a szilárd nemzeti érzés, úgy működését siker koronázza. Őszinte örömmel látjuk, hogy a magyar közéletben mind sűrűbben bukannak fel apró társaságok, melyek tagjai kellemesen, szívesen töltik idejö cet egymás körében. Különféle elemek rendszerint ritkán egyelednek ugyanazon társadalmi kaszthoz tartozók közé. E jelenség élénk bizonyíték ugyan a mellett, hogy hazánkban a demokratizmus eszméje még nem bevégzett mü, bár azzá fejlődhetik, idők folyamán. De a magyar faj hivatott- ságát, rátermettségét árulja el a magasabb kultúra fejlesztésére. Mert az összetartásban erő rejlik és a szellemi versenyből, ha megtisztul a ferde nézetek, téves előítéletek salakjától, diadalmasan kerül ki az anyagi igazság, mely hatalmas lendülettel viszi

előre ama kor műveltségét, melyben ío- ■ gamzott

A tudomány a nemzetek közkincse ; nincs és nem akadhat nemzet, mely annak valamelyik ágát pl. a bakterologiát vagy a csillagászatot szűkkeblűén a maga szellemében törekednék előbbre vinni. Ez utópia, nagyképü ábránd lenne, mely rut elbizakodott tajgőg vagy korlátolt elme szülötte. De a nemzetek életében rátermett tehetségek és a kitartó szorgalom alkotásai, termékei az irodalom és művészet is, melyeket kell, hogy szigorúan nemzeti szellem lengjen keresztül, Sőt a szokásokban, erkölcsökben is nyilvánulhat a nemzeti szellem és ama nemzet közéletében, mely dicső elődjeinek hagyományához hü akar maradni, leltétlenül megköveteljük, hogy ez kirivó, szembeszökő legyen,

E jelenségeket a magyar társadalomban hiába keressük. Az a téves nézet, mely nemzetünket, a magyar faj gazdag, termékeny szellemének megnyilvánulásait úgy akarta belésodorni a nyugati kulturnemzetek szellemi haladásába, hogy idegen sallangokkal ékesítette tel, jórészben vétkes, mert a közszelíemet nemzetietlenné tette. Kiölte a nemzetből ősei hagyományának szeretetét, meghamisította a közszelíemet, évszázadok erkölcseit, melyekre, ha való az átöröklés

theóriája, még a természet, behatása is j kényszeríti a magyar fajt.

Télviz idején a munkás tevékenységre j rövidek a nappalok és a. hosszú éjszakák emésztő unalma társaságba űzi az embert. Hamis bor és vig kártyaszó mellett pislákoló mécsvilágnál tölti idejét a vidéki magyar és közelhuzódik a kemencze mellé. Vakító villamfénynél, keleti kényelemmel berendezett logadótermekben cseveg a szalonbetyár és a nagyvilági hölgy. Amazok „tüzet“ játszanak (egy szál masinát térit meg a vesztes fél), emitt suttogva áldoznak a szenvedélyek hamis bálványának. És amott épugy pusztul a magyar szellem, miként kiirtották emebből. Hol a fonó vonzó költé szele, mikor pörög az orsó, dalolnak a ha- jadonok, kurjongatnak a nyalka legények ? Emlékén ne merengjünk. A tűnődés lehangol, megsemmisítette a nagyipar telhetetlen molochja. A mélán csendülő dalnak elmosódó árja tengerihántáskor, tollfoszíogatás- kor olykor visszarezdül. Amott az ördög bibliáját leste el az uraktól a szegény löldmivelő elem, emitt nem változhatott úgy a divat hóbortja és nem kaphatott lábra téves erkölcsi nézet, melyet ne követett volna a tömeg. Es hogy az alsóbb néposztály az előkelőket utánozza, ez csak az érvényesülést szomjazó lelki tulajdonság,

Hozzá . . .

Hazug szavát a világnak,

Ne hidd el angyalom!

Beszélget az „fűnek-fának,“

De én csak azt vallom,

Hogy téged imádlak.

Van nekem egy hü tolmácsom,

Neked is van : szived.

Amit ez mond, csak azt látom S érzem, hogy ö hived —

Mind a két világon.

Csakis ez mondja meg nékem.

S vallja meg igazán:

Hogy való lesz a reményem,

Való mindkét hazán,

Földön es az égen.

Ne hallgass hát a világra,

Mert én tied vagyok ;

Irigy nyelv száll ágról-ágra;

Tisztán csak e csillag ragyog Mind a két világra.

Lénárd Ede.

Csevegés.

— Párbeszéd. —

Ur. Kezeit csókolom Nagyságos asszonyom! Tovább élek egy évvel.

Hölgy. Hogy-hogy?

U. Azt mondják ugyanis, hogy minden édes kaczagás egy perczczel toldja meg az élet idejét.

H. Nem értem mit akar mondani. Mert azt meg feltételezni sem merem, hogy ön — mivel egy évben 425600 perez van — ennyit kaczagott volna két nap alatt mióta nem volt nálam.

U. Meghajtok nagys. asszonyomnak a mat- hematikai tudása előtt, mely megerősíti bennem ama régi mondást, hogy az asszonyok csak szá- mitani tudnak, de számolni nem. De egyszersmind ama szerénytelen kijelentést kell tennem, hogy önnek sincs nagys. asszonyom, mint a többi asszonyoknak — logikája. Nem tud következtetni.

H. De kérem beszéljen világosan, mert ki- kaczagom.

U Azt is megteheti; de jegyezze meg, hogy mig az édes kaczaj egy perczczel toldja meg az ember életét, addig a gun3;os mosoly — a mellett, hogy a legjobb soványitó kúra — két

perczet von le abból. Természetesen nem az elmúlt, de a következő évekből. Mert ha az elmúlt évekből vonna le, úgy a legtöbb nő sovány és fiatal lenne. Hogy azonban türelmét ne veszítse, elbeszélek egy mulatságot, s majd rátérek, hogy mért élek tovább egy évvel.

H. Mulatságot? Hol? Mikor?

U. Névestét. M

.................Andrásnál szomba

ton decz. 8-án.

H. Kezd érdekes lenni. Most már beszéljen mindent.

U. Kelet ékesszóló virágnyelvét kellene segítségül hívnom, hogy annak a felejtbetlen estélynek minden kedves részletét abban a rózsás világításban tüntetném fel nagjTs. asszonyom előtt, melylyel a jelenlevők emlékezetében öröklődött meg az

Nyolcz órakor oly vendégkoszoru volt együtt, melynek szemléletében élvezhetett a szem, gyönyörködhetett a lélek. Öröm s jókedv sugárzott minden szemből, de senkiéből sem ragyogott oly tündöklőn, mint a ház kedves urnöjéóből, ki az estélyen kedvességben felülmúlta önmagát. — Azokban a barátságos szobákban, — melyek egyike (előre megsúgom) tánezteremmé volt átalakítva — a virágillattal telt levegő s a női öltözetek se^emsuhogása, a legjobb érzésben ringatta az embert.

O__________________________________________

az érték: arányában a lehető legmagasabbat földbirtokra és városi bérházakra, továbbá függő gabona és gyapjú terményekre ; katonatiszteknek és államhivatalnokoknak igen előnyösen lehetőleg gyorsan eszközöltetnek. 20 fillér válaszbélyeg melléklendő. Hoffman Jakab kölcsönközvetitőTab Somogym. Kisebb nagyobb birtokok legalább is 200 holdtól felfele bérbe és eladásra is elfogadtatnak.

Készpénzes jelzálog kölcsönt