Szamos, 1900. december (32. évfolyam, 97-104. szám)

1900-12-13 / 100. szám

a melyek közül a közig, bizottság és az igazoló választmány tagjainak megválasztása titkos sza­vazással ment végbe, s annyi változás történt, hogy a közig, bizottságba Keresztes András helyett Uray Gáspár választatott meg. A bi­zottságok egy, illetőleg három évre a jegyzői hivatal javaslata alapján közfelkiáltással alakít­tattak meg. A legtöbb adótfizetők névjegyzékére nézve az igazoló választmány jelentette, hogy az ellen felebbezés adatott be, mely elintézés alatt áll. Tudomásul vétetett. Jól eső örömmel fogadta a közgyűlés a főispán köszönő átiratát, a melyben hálás szív­vel fogadja a közgyűlésnek a hegyivasut léte­sítése körül tanúsított közreműködéséért kifeje­zett köszönetét. A közgyűlés az iratot egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vezettetni rendelte. Pethő György gazd. tanácsosnak munkás közvetítővé kineveztetését a közgyűlés tudomá­sul vette. A n.-bánya—zsibói h. é. vasútra megsza­vazott 60000 korona fizetése iránt a közgyűlés elfogadta a „Pesti hazaiI.“ takrékpénztárral kö­tött átruházási szerződést, mely szerint a város a hátralékos összeget a bemutatott törlesztési terv szerint a nevezett pénzintézetnek köteles fizetni. A villamos világításnál f. é. nov. 22-én egy kis katasztrófa történt, a villamosvasúti gépáram vezető rudja kipattant sav. világítási vezeték rndjához csapódva, kiégette egy dynamó dobját. A tanács azonnal intézkedett a dynamo kijavítása iránt s a vasuttársulatot a kár meg­térítése iránt felszólította. Továbbá egy tarta- lékdob beszerzéséről gondoskodott. A közgyűlés a tanács ez intézkedését tudomásul vette. Mónus Lajos tűzfelügyelő részére a múlt évben megadott 240 k. fizetési többletet a köz­gyűlés a nevezett törzsfizetósébe számíttatni s nyugdíj alapul szolgáló fizetéséhez csatoltatni rendelte. A távollevő ismeretlen tartózkodásu had­kötelesek puhatolására a védtörvény értelmében a közgyűlés a bizottságot megválasztotta. Az erdei termékek árának megállapítása iránt az erdész előterjesztése elfogadtatott s fő­leg a tűzifánál csaknem az eddigi árak hagyat­tak meg, csupán a kevésbé értékes anyagoknál van némi részben olcsóbb ár meghatározva. Az újonnan készített keramit és koczkakő szekérút átvétele és elszámolása iránt beadott jelentést a közgyűlés tudomásul vette s erre vo­natkozó szerződéseket és törlesztési tervezeteket elfogadta. A szakosztályi tárgyak közül egyedül az adómentes házak községi adója kérdésénél tá­madt egy kis vita. Évtizedekkel ezelőtt az állam az építkezési kedv fokozása végett az uj épü­leteket adómentességben részesítette s e ked­vezményt városunk közönsége a községi adóra nézve is kiterjesztette. Azonban a községi adó emelkedése arra indította a közgyűlést, hogy uj jövedelmi források után nézzen s az e czélból kiküldött bizottság az adómentes házakat vélte községi adó alá venni, mint a melyből 15000 k. jövedelmet hisz bevehetni. A közgyűlésen emelt felszólalás ezt sem igazságosnak, sem mél­tányosnak nem tartja, mert az uj építkezők azon tudattal építkeztek, hogy a községi adómentes­séget ők is élvezni fogják s annak megvonása tetemes megrontásokkal járna. Mások ellenben azzal érveltek, hogy a községi adómentességet a város addig a mig tehette s arra szükség volt, szívesen megadta, de most már az építkezések is megszűntek s a magas községi adó arra kény­szeríti a törvényhatóságot, hogy ok nélkül ne prezenteljen. A vitának végre is a lett sorsa, hogy a kérdés szavazásra került s közgyűlés a javaslatot 24 szóval 19 ellenében elfogadta. A másik javaslat, t. i. a községi adó után késedelmi kamat szedése, szó nélkül elfogadta­tott, bár nézetünk szerint ez a legszegényebb osztályt fogja sújtani. A Szamárhegyen két uj kút készítése volt elhatározva, de miután arra költség nincs s a meglevő kutak sincsenek használhaló állapotban : a közgj'ülés uj kút készítését mindaddig el nem rendeli, a mig a többi kút teljes jó karban nincs és egy szakképzett kutmester nem szerződtetik. E végből a tanácsot megfelelő eljárásra utasi- tctta. - ' Nevezetes újítást javasolt az erdész a tűzifa] eladásánál, mely abban áll, hogy a vevők a fa | árát az illető erdőőrnél fizetik, a kikkel aztán az erdész hetenként elszámol. E javaslatot a közgyű­lés, bár nagy felelősséggel jár s eredménye is két­séges, kisérletképen egy évre elfogadta. A népszámlálás költségeit a közgyűlés meg­szavazta s a számláló ügynökök diját 40 kor. általány összegben állapította meg. Uj jövedelmi forrást képez a kövezetvám díjtételeknek arányos felemelése, a mely külö­nösen a vasúti vámnál okoz tetemes változást a hol főleg a kényelmi czikkek vámdija hozatik arányba a többi czikkekkel. A közgyűlés a ja­vaslatot elfogadta s szabályszerű kihirdetés után j jóváhagyás végett felterjesztetni rendelte. Egy rendészeti ügy is került tárgyalás alá s a közgyűlés özv. Kolozsvári Lajosnénak meg­engedte, hogy telkét két részre oszthassa. A villamvilágitási igazgató tovább alkal­maztatása iránt kötött szerződést a közgyűlés elfogadta. Három hatósági átiratból a közgyűlés ket­tőt tudomásul vett, egyet pedig pártoló véle- ménynyel rendelt felterjesztetni. Végül Dudás Ferencz erdőörnek lakbér felemelés és utiátalány iránti kérelmét a köz gyűlés elutasította. Azonban kimondotta, hogy kiküldetések alkalmával szabályszerű napi és fuvardíj felszámításához joga van. Ezzel a közgyűlés véget ér|. szúrd megokolás. Tulajdon atyjáról is mindig csak a legféktelenebb gyűlölet hangján beszél. Miért? Mert nem adott neki elég pénzt passziói kielégítésére, mert vele, a gazdával zsákokat hordatott a magtárba, és mert egyszer pofon akarta őt ütni. Apjáról nem akar roszat mondani, — mondja ő, — mert nyilván nem is mond­hatna semmit. Pedig ha komolyabb okát tudná, bizonyára nem kímélné atyját és megmondaná az, aki a 'óhérkötelet, melylyel öt ki végzik, apjára akarja hagyni öröksógképen és aki annak az óhajnak ad kifejezést, hogv fotografálják öt le a bitófán és küldjék el a fényképet az apjá­nak. Egyedül csak anyját látszik szeretni, leg­alább úgy mondja, de azért mégis megölette kedvencz fiát. Ilyen czinizmus csak egy erkölcsi hülyétől telik ki. B. Katalin is mindenkit gyűlölt, akit sze­rettek, mert ebben azt látta, hogy vele jogta­lanság történik. Bizonyos B. R. is azt felelte Lomboroso ama kérdésére: vájjon szereti-e az anyját? „Mi- •attam meghalhatna anyám, csak megélhetnék nála nélküle is.“ — Sbrocco minden ok nélkül végtelenül gyűlölte testvérét és anyját. Z. beismerte Legrand du Sauliénak, hogy atyja iránt leküzdhetlen gyűlölettel viseltetik; anyját is meg akarta ölni, mert — mint mondá — az a férfi, ki hozzátartozóit is képes meg­ölni. „Szívesen látnám agyvelejüket szétlocs- csanni, mert akkor nem kellene félnem tőlük,“ mondá ő. A született gonosztevő Ítélőképessége rend­szerint oly fogyatékos, hogy aárbaveszett fárad­ság nézetei absurditásáról, cselekvése erkölcste­lenségéről és kívánságainak helytelenségéről meggyőzni akarni, mert. meg van róla győződve, hogy neki minden szabad, hogy ahhoz, a mit tesz, joga van. Nem ébred bűncselekménye horderejének tudatára, csodálkozik azon, miért ütközik meg á világ annyira az ő tettén, mi van abban er­kölcsileg oly elitélendő, hogy' ezért ekkora bün­tetés járhat ki, nem látja be, hogv mekkorát vétett az emberi méltóság és a jogrend ellen. Hogy reá a bitófa vár, azt nem lehet vele megértetni, sokáig abban az cnámitásban leled­zik, hogy legroszabb esetben legfeljebb csak 4— 5 évi börtönt kaphat, ezért szükségtelennek is tartja, hogy gyámot rendeljenek kis fia mellé, úgyis majd ő fogja telnevelni, a mikor kisza­badul a börtönből, addig meg majd az anyjánál lehet a gyermek. Mivel nincsen erkölcsi érzéke, bünbánatot sem érez. Van ugyan még annyi belátása, hogy bűnösségét a terhelő bizonyítékok súlya alatt elismeri, de bensőleg nem érzi; a tettet bánja, de nem a tettéért, hanem önmagáért; nem az áldozatot sajnálja, hanem saját magát, hogy ennyire jutott. „Azon nincs mit szánni, a ki már meghalt, azt kell sajnálni, aki még ól“, ily nézetet vall. De előbb tagad, hazudik, mert a hazugság védekezésének természetes segédesz­köze. S ez az ember, aki, ha kell, önmaga is [ hazudik, halálosan gyűlöli az öcscsót és megve- j téssel szól róla, mert az állítólag hazug volt. Mily ellenmondásos megítélése egy és ugyanazon | dolognak! (Folyt, köv.) Színház. Holéczy Ilona jutalomjátékáról, illetve ma­gáról az előadásról múlt számunkban nem refe­ráltunk, mivel előzetesen tárczát. jelzett egyik munkatársunk, aki csak a darabról irt. Az elő­adásról tehát most számolunk be, még pedig azzal, hogy Holéczy Ilona kisasszony nagy kö­zönség előtt, virágok és tapsok özöuével elhal­mozva játszotta Lecovreur Adrienne nehéz sze­repét. Felvonások után, de nyílt jelenései után is többször szólították a függöny elé a kiváló drámai hősnőt, aki bár előadásával ritkán tudja közönségünket teljesen felmelegiteni, — mindamellett kedvelt és tisztelt tagja a társulatnak. Az előadáson szereplő többi tagok közül fölemlítjük Markovits Margitot, ki inkább gyönyörű toilettjeivel, mint játékával hatott, továbbá Szepessyt, aki Michonet nehéz szerepé­ben nagy buzgalommal — de kevés szereptu­dással — alakított. Molnár (Maurice) igen gyönge volt Jászay Mariska és Krémer kis szerepeiket úgy a hogy eljátszották. Szép Galethea és Pajkos diákok két egy felvonásos Operette került szilire szombaton elég szép számú közönség előtt. Az elsőben Réthy Lina vitte a czimszerepet, mint mindig úgy ma este is remek énekszámaival gyönyörködtette a közönséget. Osőregh Pig maiion szobrász sze­repében szintén nagyon szépen énekelt. Heté- nyi („Mj'das“ mü-meczenás) sikerült komikumá­val mulattatta a nézőket. — Az örökké szép zenójü „Pajkos diákok“ előadásában első sorban Szalóczyt kell megdicsérnünk ügyes, eleven já­tékáért, meljmt tisztelői egy gyönyörű csokorral is jutalmaztak. Nagyon jó volt Szalkay a csizma- tisztitó szerepében. Kemény és Szegedy Zelma duettje szintén szép volt. Ki kell emelnünk még Szepessyt, az öreg uzsorás szerepében, melyet oly tökéletesen és nagyszerűen alakított, hogy nyílt színen is többször kitapsolták. Asszonyok a kaszárnyában ez. franczia bohóság mulattatta a vasárnapi közönséget mely egész estén át zajosan tapsolt a kissé vastag humoru, — de egyébként ügyes vigjáték sze­replőinek.' így Holéczynek, Heteidnek, Csőregh- nek, de különösen Krémernek, aki egy őrmester szerepét fenomenális ügyességgel és hűséggel adta Hetényi Elemér jutalomjátéka. Telt ház, egy csomó ajándék, zajos tapsok és ovácziók — ez volt a Hetényi Elemér keddi jutalomjátóka. A közönség méltó ünneplésben részesité kedven- ezót, aki minden este a legkülönfélébb szere­pekben fáradhatlan és kiapadhatlan humorral igyekszik a színházban jó kedvet, hangulatot, vidámságot szerezni. A „Tüzérek a gyakorlaton“ czimü vigjáték Casimir szerepét játszotta juta­lomjátékán és énekbetétjeiért hatalmas tapsok­ban volt része. Az előadás különben is jó volt, megdicsérjük főleg Szegedy Zelmát — egy ügyes szobaleány szerepében -— továbbá Kath- ryt, Szepossyt és Holéczyt, aki ez estén ismét gyönyörű szép volt. Vendég szereplés. Fáy Szeréna, a nemzeti színház művésznője három estére terjedő ven­dégszereplésre jön hozzánk. Folyó hó 20., 21. és 22-én fog föllépni, mint értesülünk : Deborá- ban, Angelloban és a Lelenczben. Ezen előadá­sokra ajánlatos volna, ha az igazgató 5—6 nap­pal fogadna el előjegyzéseket. így volt ez a tavalyi Jászai-előadások alkalmával is és közön­ség mégis alig tudott jegyhez jutni. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: I'oszvék Nándor, egyl. titkár. Bizottsági gyűlések. A községi gyümölcsfa iskolák rendezése tárgyában, f. hó 5-én tartott bizottság­ban résztvettek Domahidy Sándor b. elnök, Jákó Sándor, Jablonszky György, Sin ka Lajos és Poszvék Nándor titkár. A faiskolák ellenőrzését szükségesnek mondván ki, elhatározta a bizott­ság, hogy felterjesztést intéz úgy a földm. mi­niszter úrhoz, mint a megyei törvényhatósághoz az iránt, hogy az ellenőrzést egy bizottságra

Next

/
Thumbnails
Contents