Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)

1900-11-29 / 96. szám

nak úgy a termelési irány intenzivebbé tétele, mint különösen a felszabadult lápi földek kihaszná­lása, főkóp pedig a munkás viszonyok kedvező alakulása érdekében nagy jótétemény volna, nagy örömmel fogadja a miniszter kilátásba helyezett támogatását, úgy szintén a kérdést megoldani készülő vállalkozók ajánlatát, s amennyiben a termelt kender nagybani és mél­tányos vétel árban leendő átvételét czélo:zák, a vállalatot erkölcsileg támogatui s azt a földmi- velésügyi miniszter ur utján a kereskedelem­ügyi miniszter ur támogatására melegen aján­lani kész. — A vállalatnak a termelőt érdeklő részleteinek megismerése végett azonban fel - szólitja vállalkozókat, hogy a termelésről az egyesületet mielőbb részletesebben tájékoztatni szíveskedjenek, hogy támogatását ehhez mérten biztosíthassa. 150. Olvastatott a fóldrn. m. kir. minisz­ter ur leirata, melyben Nagy-Károly városnak vásári helypénz díjszabásának megváltozta­tása iránti kérvényét véleményezés végett megküldi. Ülés Domahidy Sándor, Dr. Farkas Antal, Dr. Keresztszeghy Lajos, bér. Kovács Jenő, Lubyr Béla, Makranczy József vármegyei állatorvos, Dr. Serly Gusztáv és Poszvék Nándor titkárból álló bizottságnak adja ki az ügyet tanulmányo­zás és véleményezés végett. A bizottság ülé­sének idejét deczember 2-ikára állapítja meg. 151. Olvastatott a földm. m. kir. minisz­ter ur leirata, mely szerint úgy a lóverseny dijában kiadott 1000 korona kormány segélyt, mint a totalizateur elszámolását tudomásul veszi. 152, A földm. m. kir. miniszter uraz 1899-iki állategészségügyi évkönyvet küldi. Ülés köszönettel veszi és a könyvtárban leendő elhelyezését elrendelni. 153. Olvastatott a Gazd. Egyesületek Orsz. Szövetségének felhivása az Egyesület képviseletében a Szövetség végrehajtó bizott­ságába újabb 3 évre 3 tag kiküldése iránt. Igazgató választmány a holnapi közgyű­lésnek javaslatba hozza Br. Yécsey József, Domaliidy Sándor Szentiványi Gyula urak megválás; tásau 154 Ugyancsak a Gazd. Egyesületek Orsz. Szövetségének f. hó 26-iki nagy gyűlésére i az Egyesületet képviselendő felkéretnek Br.; Vécsey József. Szentiványi Gyula, Szentpáli Jenő, Szeöke Barna és Poszvék Nándor 155. A Gazd. Egyesületek Országos, Szö­vetsége okt. 29-iki végrehajtó bizottsági ülésé­nek jegyzőkönyvét küldi. Tudomásul vétetik. 156. A nagybányai ev. ref. egyházmegyei Tanító Egyesületnek a községi faiskolák ügyé­nek szabályozása tárgyában intézett átirata Domahidy Sándor, Jákó Sándor, Szeöke Barna és Poszvék Nándor titkárból, azonkívül a be­adványt szerkesztő Sinka Lajos tanitó-egyesü- leti elnök és Jablonszky György kér. szol. és lehettem válogatós és még se állt be azóta újból gyomorbetegségem. Igaz, hogy el is fo gyasztok 1—2 láda bikszádit minden nyáron. Ajánlottam is a bikszádi vizet azóta töb­beknek, akik áldottak érette ; különösen két j esetet figyeltem meg. Egyiket a szinésznyugdijház egyik ven­déglősén, a másikat egy orvos jó barátom fia­tal feleségén, akik nagyon idült gyomorbete­gek voltak. A fájdalmon túl étvágyhiány, emésztési zavarok, ezekből eredő álmatlanság, idegesség vett rajtuk erőt, és a bikszádi viz rendszeres használata segített rajtuk. És most újabban még más jó tulajdonsá­gát is tapasztaltam a gyógyhatású viznek. Két évvel ezelőtt Meránba (Dél Tirol) menesztettek orvosaim; meggyógyulva tértem haza 3 hónapi ott telelés után, de haza érve, az itteni nedves ködös időjárás mindig nagyon göthössé tesznek s ily esetben a bikszádi vizet jótékonyabb, oldóbb hatásúnak ismerem minden más — nagy garral hirdetett külföldi — víznél és egyedül csak arra könnyebűl meg astmaticus-szerü nehéz lélegzet vételem is. Ajánlom is a legmelegebben nemcsak be­tegeknek (különösen gyomorbetegeknek), de még az egészségeseknek is a bikszádi vizet, mint Isten valódi jótéteményét az ember belső nyavajáira. Budapest, 1900. nvvember 3-án. V—s Gy— a. bor. felügyelőből alakított bizottságnak a kérdés tanulmányozása és véleményezése czéljából ki- adatik, amely bizottság ülése decz. 5-én, szerda d. u. 3 órakor az Egyesület titkári hivatalában tartassák meg. 157. A Szinér-Váraljai Tanító Körnek a selyemtenyésztés felkarolása tárgyában benyúj­tott határozata a teendő lépések iránt javaslat végett ugyancsak a fenti 1 i/.ottságnak adatik ki. 158. Olvastatott a tőzsde reformja tárgyá­ban kiküldött bizottság véleményes javaslata, melynek értelmében elhatározza az ülés hogy a földm. miniszter úrhoz teendő felterjesztésében kéri, hogy: 1. A fedezetlen határidő üzlet végleg be- tilttassék, illetve 2. A budapesti tőzsde szabályai a fentebbi ponthoz képest újjá alakíttassanak ; többek közt: 3. A börze bíróság illetékessége korlátok közzé szorittassék oly képen, hogy a búzára nézve előfordulható fedezetlen határidő kötések (nem effectiv vásárlások) teljesítése megtagad­ható legyen. 4 A börze igazgatóságban a gazdatársa­dalom magát az Országos Magyar Gazdasági Egyesület illetőleg az Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által képviseltesse, hogy az ott történtekről eleve és közvetlen tudomást vehessen. 159 Olvastattak Bartha János, Sámuel Mihály és Bocsay Ferencz góresi kis gazdák kérvénye birtokuknak minta gazdasággá leendő fejlesztése iránt. A választmány elhatározza, hogy a kér­vényezőket evidentiában tartja, újabb felterjesz­tést attól tesz függővé, hogy a már ajánlatba hozott Bartha János birtoka berendezhető lesz-é ? 160. Olvastatott Szilassy Zoltán és Buday Barna felszóllitása a Szövetkezeti és Gazdasági Évkönyvnek a téli gazdasági előadásokon leendő kiosztás végett több póldánybani megszerzése iránt. Ülés a Szövetkezeti és Gazdasági Évkönj'V 1 példányát az Egyesület könyvtára részére megszerzi, töbo példányban azonban nem ren­delheti meg, mert a földmivelósügyi m. kir. miniszter ur folyó évben füzetek beszerzésere költséget nem utalványozott, hanem a kiosztandó munkákat direkt fogja rendelkezésre bocsájtani. 161. Schwarcz Albert kipróbálás végett beküldött két doboz Somogyi Góza-fóle szaba­dalmazott állattáppor kisérletezós és véleménye­zés végett kiadatik Kölcsey Antal és Szeöke Ödön uraknak. 162. Titkár előterjesztésére elhatározza a valasztmáuy, hogy tekintettel arra, hogy az állatbiztosítás kérdése immár a fejlődés első stádiumán tul van, eléggé ismert s a biztosítá­sok kötése is mind gyakrabban fordul elő, igy megérett arra, hogy a Szatmármegyei képvise­letet üzletember üzletszerűen vegye a kezébe, Egyesületünk a képviseletet a Szövetkezet­nél felmondja, hogy az nagyobb arányú szervez­kedésről gondoskodhasson. 163. Titkár előterjeszti, hog}7 hivatalos) közlönyünk kiadójával kötött szerződésünk értelmében a választmány határozatától függ, hogy a közlönynyel fennálló viszony a 1901 -ik évre is fentartartassék-e ? Az igazgató választmány a fennálló vi­szony további fenttartása mellett határoz, elő­fordult esetekre való tekintettel megbízza azon­ban titkárt, hogy szigorúan ellenőrizze, hogy a lap azon számaiban, mely az Egylet hivatalos közlön vének jellegét viseli, az Egylet és a gazda érdekekkel ellentétes irányú közlemények helyet ne találjanak. 164. Tagsági ügyek kapcsán nagy rész-) véttel vett elhalálozása folytán töröltetik Idb. Böszörményi Sándor rendes tag. 165. A holnapi közgyűlés tárgysorozata a következőkben állapittatik meg : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvhitelesitők kijelölése. 3. Igazgató választmány jelentése az Egyesület félévi működéséről. 4. Az 1900. évi számadások megvizsgálására bizott­ság kiküldése. 5. Az 1901. évi működési tervezet megállapitá sa. 6. Az 1901. évi költségvetés megállapítása. 7. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövets égének végrehajtó bizottságába újabb 3 evre három tag meg­választása. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén Elnök a jelenlevők szives érdeklődését megköszöni és berekeszti az ülést. Kmp. Jegyzőkönyv. Felvétetett Szatmáron, 1900. november 21-én, a Szatmár megyei Gazdasági Egyesület rendes őszi közgyűléséről. Jelen veltak: Domahidy Sándor alelnök, Bay Mihály, Böszörményi Károly, Domahidy Ferencz, Domahidy István, Hármán Mihály, Jákó Sándor, Kölcsey Antal, bér. Kovács Jenő, Luby Béla, Pethö György, Rózsa Károly, Szeöke Barna, Szuhányi Ödön és Poszvék Nándor titkár. 1. Alelnök az egylet gyöngélkedő elnöké­nek távollétét mély sajnálattal veszi tudomásul, elfoglja az elnöki széket, üdvözli a jelenlevőket s megnyitja az ülést. 2. Jegyzőkönyv hitelesitőkül felkéri Jákó Sándor és Pethö György urakat. 3. Titkár felolvassa az igazgató választ­mány alábbi jelentését az egylet utolsó félévi működéséről: Mélyen tisztelt közgyűlés! Gazdasági viszonyainknak az a lázas fej­lődése, ami egy évtized mulasztását pótolni kénytelen, a gazdasági élet minden terén oly óriási mozgalmat létesít, hogy a gazdasági po­litika térfoglalását, mind jobban növekvő súlyát valamennyien érezzük. Ha az elmúlt félévre visszatekintünk, min­den ponton találkozunk e fejlődéssel. Megtalál­juk a törvényhozásban, a társadalomban, a szak­irodalomban egyaránt. A kormányzat dicséretes munkásságának nag3Tobb értéket kölcsönöz az a körülmény, hogy a társadalom tényezőitől el nem zárkózva, az összes kérdéseket ezek hozzászólásával igyekszik megoldani. E téren látjuk a gazdaság: egyesü­letek fontos hivatását mindinkább kidomborod­ni, midőn egyetlen gazdasági viszonyainkat ér­deklő kérd s a törvényhozás előtt fel nem me­rül, amihez gazdáink alkalmat ne nyernének, fiogy a gazdasági egyesületek utján érvényesít­hessék befolyásukat. így alkalmunk nyílt Egyesületünknek is állást foglalni vagy véleményezni sok fontos gazdasági kérdésben, melyek az elmúlt félév alatt oly gazdag programmal szőnyegre kerültek. Egyik legfontosabb ily kérdés a vámta- riffa ügye volt, melyben sajátszerü gazdasági érdekeinknek érvényt szerzendő, Egyesületünk is részletes munkálatot terjesztett fel. Felemlítjük itt még a következő fontosabb kérdéseket, melyeknél különösebb sul}7t fektet­tünk arra, hogy véleményünk érvényesüljön. Ily kérdések voltak többek közt a sertésvész terjedé­sének meggátlása, a sertés-vesztegzár módosí­tása, olasz borok kitiltása, az iparnak a gazda­sági termelés érdekében leendő felkarolása, a bécsi piaczra felhajtott vágó marha után a fo­gyasztási adónak nem előleges kifizettetése, ter­melők és dohánykertészek közötti jogviszony szabályozása, gabona határidő-üzlet szabályo­zása, állattenyésztési szabályrendelet szigorí­tása stb. Az általános gazdasági érdekek mellett azonban vármegyénknek sok olyan specziális érdeke is van, melyekre nézve a fejlődést öröm­mel ismerjük el ugyan, de elfogultság nélkül viszont kénytelenek vagyunk beismerni, hogy vármegyénk gazdasági, de különösen gazdatár­sadalmi viszonyai még nagyon sok fejlődést kí­vánnak meg. Be kell ismernünk, hogy e nagy feladat megoldásának feltételét abban látjuk, ha szer­vezkedni tudunk s egymást támogatva fejtjük ki erőnket a mostoha idők viszontagságaival szemben. Minden irányban érezzük a reformok szüksé­gét.— Állattenyésztésünknek csak az újabb idők­ben keresett helyes iránya, hiányzó egyöntetű­sége, földművelésünk tökéletesbitése, termelésünk irányának intenzivebbé tétele, nem elég speku- látiv szellemű gazdálkodásunk mind égetően sürgetik, hogy szakítsunk eddigi rendszerünkkel. S miután az elmaradottság legfeltűnőbb kis gazdáinknál, legnagyobb sulylyal ezek veze­tését, oktatását, megszokott káros indolentiájuk- ból való felrázását sorozzuk legégetőbben sür­gető feladataink közé. E feladatunk elérésére ismét elkészítettük a téli gazdasági előadások, valamint házi ipari tanfolyamok tervezetét, melyekre állami támoga­tást eszközöltünk ki. — 72 kisgazda tanulmá­nyi kirándulását szerveztük államköltségen, osz­tottunk- ki ingyen gazdasági munkákat, a sza- niszlói mintagazdasággal egybekötött gazd. ismétlő iskola felállítását sürgettük, szőlőtele­pünkön fás oltási tanfolyamot tartottunk, ugyan­ott állandó szőlőmunkás tanonczokat képeztünk.

Next

/
Thumbnails
Contents