Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)

1900-11-18 / 93. szám

mely az emberekből hősöket nevel, ha tud tűrni, remélni még akkor is, mikor a gyen­gébbeket már megtörte a kétség, akkor talán sikerül neki is előbbre haladni és el­érheti azt a pozicziót, melyre képességénél és rátermettségénél lógva már régen hiva­tott volt, Az ilyen férfiúra azután ujjal mutogat­nak, mint unikumra, annyira elszokott satnya, törpe gondolkozásu korunk az igazi férfi- jellemektől. Példának állítják a fiatalság elé, hogy tőle kitartást s szilárd akaraterőt tanuljanak, háta mögött ped g kinevetik s bolondnak tartják mert ha nem nyakasko- dik tehetségével, sokkal többre is vihette volna. Igazuk van. Mai napság az utilitárizmus korát éljük, amely kor főelve : minél keve­sebb munkával, minél többet elérni. Bolond­ság tehát dolgozni, fáradni azért, mit csú­szás-mászással is elérhet az ember. De mi azért mégsem vesztettük el teljesen reményünket és bízunk egy jobb, egy szebb korszak eljövetelében, melynek előbb-utóbb okvetlen be kell következnie, hisz véghetetlen elterjedésével önön sírját ássa meg az érdekhajhász hitvány protekczió. Színészet. Delila Feuiüet drámája került előadásra kedden, ü. darabot régen ismerjük csak az elő­adókról számolunk be. Holéczy Ilona a herczeg- nőt játszotta és a 3-ik felvonás nagy jeleneté­ben valóban művészi tudással és hévvel sza­valt. Külső megjelenésével pedig eg}'szerüen tökéletes alakítását adta a gyönyörű csábitó asszonynak. Dicsérettel emeljük ki Molnár Gyu­lát, aki Rosveint játszotta alapos tanuhnánynyal és minden igyekezettel. Kedves volt M trkovics Margit (Martha), de Kathryn meglátszott, hogy beugrott a szerepbe. Carniolit különben az ő kezébe kellett volna adni és nem Hetényinek kiosztani, mert ez nem való Hetényinek Ez esetben elmaradt volna a szerepváltozás és nem adta volna meg az árát a közönség Hetényi bere kedésének. Különben ismételten hangsúlyozzuk, semmi értelme sincs annak, hogy Hetényi a Lá­bos szerepétől kezdve fel egészen De Rlyonig mindent játszik. Ez mindenképpen káros. Dobó főhadnagy. Pékár vígjátékét is be­mutatták csütörtökön és a mint az előadás után konstatáltuk, méltó bosszúságunkra. Nem ért­hetjük, hogy egy olyan. tehetséges, nagy tudó­mányi; kedves iró, mint Pékár ily'- lehetetlen darabot komponáljon össze. Szó sincs sem cse­lekményről, sem szerepekről, sem humorról vagy szellemről, sőt egyetlen egészséges gondolatról sem, Unalom szörnyű unalom, melytől csak a harmadik fefvouás végén legördülő függöny váltja meg a szegény nézőt. Nem is vállalko zunk arra, hogy ennek a darabnak u. n. mesé­jét vagy tartalmát előhozzuk, mert hiszen ez nem volna lehetséges. Csupán annyit jegj'zünk meg, hogy a vígjátékban problémákat oldanak meg és bonyolitanak le és hogy van kétféle szerelem : a lelki szerelem és testi szerelem. Az utóbbi interpretácziója még tűrhető, hanem a lelki szerelem theoriáitól igazán elmegy az em bernek a kedve nemcsak a színháztól, hanem az élettől is. A főhős : egy értelmetlen magyar­német főhadnagy, aki mindig a színpadon van és a más bajával törődik, mert ővele semmi sem történik. Egy másik főhős: egy iró, a kinek száz szeretője volt és van és még sem tud nyu­godni. Azután van egy fiatal leány egy kaczér asszony, azután fürdőző nép stb. stb. A főhad­nagyot Hetényi adta, de bármilyen snájdig is akart lenni, nem tudott homályos, bizonytalan szerepből semmit sem csinálni. Kár is volt az igyekezetért. Kalmár az irót adta, kissé ne­hézkesen. Ebből sem lehet azonban elfogadható alakot kreálni, bármily könnyed mod:rban ját- szák is. A hölgyek közül első helyen Pálffy Mariskát emeljük ki, aki ez estén mutatta meg először, hogy igen jó színésznő. Olyan poetikus, kedves jelenség volt egy holdvilágos jelenetben, hogy elfeledtük egy perezre a darabot és prob­lémáit, élvezettel hallgattuk Pálffy Mariskát, amint egy fiatal bakfis szerelmi epedését raj­zolta. Holéczy Ilona ne vállalkozzék jukker asz- szonyok alakítására, — mert ő kizárólag drámai színésznő- A művészi prestige rovására megy az ilyen erőlködés. Kathrynet említjük még föl, aki egy borzalmas vén leányt hajmeresztő rea­lizmussal ábrázolt. Az előadáson kis közönség volt. HÍRROVAT. * Gyászisteni tisztelet lesz holuap d. e. 9 órakor elhunyt királynénk nevenapján a székes- egy házban. * Tanítók a . királynál. Magyarország tanitósága, a királyság és kereszténység 900 éves fennállása és ő felségének 70-ik születés napja alkalmából diszalbumot készíttetett, melj'et csütörtökön adott át egy Lakits Vendel vezetése alatt és Hajós Mihály, Józsa Mihály, Schmidt Albin és Kapy Rezsőből állott küldöttség. Lakits Vendel hálás szavakkal mondott köszö­netét ő felségének a kegyért, hogy beleegye­zésével a törvényhozás a Tanítók Háza czéljaira I egy millió koronát adott és hogy ő felsége meggndedte, hogy a Tanítók Háza az ő dicső pedig járásbirósági birói állásért, de mindannyi­szor mellőzték. Már le is mondott arról, hogy hamarjában előbbre jusson, de azért még egy­szer megkísérli, gondolta, mikor legutójára be­adta a folyamodványát. És csakugyan sikerült. S ebben bizonyára sokat köszönhet Géza bácsi­nak is, kétségtelen, hogy valaki protezstálta, hisz csak harmadiknak volt felterjesztve a mi­niszterhez. Bántotta ugyan az önérzetét, hogy a más jószívűségének köszönheti kineveztetését és nem a szorgalma és tehetsége elismerésének záloga az, de hát igy is jobb, mint soha. Pedig de sokat számított valamikor arra, hogy odafent észre veszik. Hisz a munkálkodása ellen soha sem volt kifogása senkinek, Ítéleteit pedig a felső bíróságok egy-két kivétellel mind helyben hagyták. Ki is jegyezte őket mind egy kis pa­pír lapra abban a sorrendben, ahogy a helyben hagyó felső birói Ítéletek keltek, hogy a legkö­zelebbi folyamodásnál kérelme indokolásánál azt is becsatolja. De ez a kis papir valahová elté­vedt. Szerencse, hogy már úgy sem lesz szük­sége rá. Nézzük mármost mennyiben lehetett össze függés a kinevezés és Géza bácsi között. Hát nagyon egyszerű a'dolog. Habos Géza, vagy amint az öreg urat általában nevezték Géza bácsi miniszteri tanácsos vol az igazságügy mi- nisteriumban, tehát ott ahol a birói kinevezések eldőlnek. Másnap, hogy a Szilházyék tánczestelyének fáradalmait kiheverte az öreg ur, sietett be a hivatalba és első dolga volt, hogy megtudja ki­nél van a Horváth Ákos folyamodványa. Mikor megmondták neki szaladt föl, személyesen ke­reste föl az előadót. — Kérlek móltóságos uram egy jó embe­rem ügyében jövök hozzád, terjeszd fel őt első helyen a kinevezendők közül — szólt a referens tanácsoshoz, de az szabadkozott, hogy nem te­heti, nagyon sajnálja, de már megvan állapítva a sorrend. — De nézd csak kérlek itt van egy kis kimutatás, ez az ember valóságos minta biró, a felső bíróságok minden Ítéletét helyben hagy­ták. Ugye megteszed méltóságos uram? És a méltóságos ur megtette, s reá negye­dik nap ime már meg is érkezett a Horváth Ákos kinevezése. Az a kis papir szelet tette az egészet, amit pedig Géza bácsi a világ minden kincséért sem adott volna oda senkinek. Nem a rajta leyő kimutatást féltette, hisz az csak véletlenül került a kezébe, hanem azt a kuszáit vonásokkal odavetett néhány szót a mely a pa­pírlap túlsó oldalán volt látható. Pedig csak egy dátum volt az egész. A mai nap délután négy órájával a dátuma. Reszkető, apró női vonásokkal Írva, mint a hogy általában az asz- szonyok az ilyen dátumokat Írják. A fali óra épen négyet üt! Horváthné ar- czát bíbor pir futja el, aztán fölkaczag és mo­solyogva omlik az ura nyakába : —. De hát hogy is gondolhatott arra a csúnya vén emberre ? Megérdemlenó, hogy ha­ragudjam. . . . 'nevét viselhesse. Ő felség» szivesera fogadta a küldöttséget és annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a Tanítók Házának tagja min­den tanító. Végül ezeket mondta : „Neveljék hazafiságra az ifjúságot. Köszönettel veszem az albumot, majd megnézem. Szívesem fogadom köszönetüket.“ * Püspöki jótékonyság. Meszlényi Gyula püspök a csicseri r. k. templomban felállított uj orgonára 100 koronát adományozott.. * Személyi hir. Király ő felsége által csütörtökön este 6 órakor adott udvari ebéden városunk országgyűlési képviselője dr. Chorin Ferencz is részt vett. * Képviselő jelölés. F. hó- 16-án a II. kér. választó polgársága értekezletet tartott a meg­üresedett városatyai bizalmi állás küszöbön álló betöltésének czéljából. Az értekezlet abban álla­podott meg egyhangúlag, hogy P a p p Endre törvsz. birót jelöli. Mivel a jelölés a legteljesebb egyértelműséggel történt, remélhető, hogy Papp Endre neve az urnából diadallal fog kikerülni. * Emlékünnep. Szép ünnepélyt tartott a helybeli kir. kath. főgymn. f. hó 15 én a ma­gyar kereszténység megalapításának 900-ik év­fordulója alkalmából. Szentmise előzte meg a lé­lekemelő ünnepélyt, mely Meszlényi Gyula m. püspök élén díszes közönség jelenlétében folyt le az intézetnek Ízlésesen- díszített tornacsarno­kában. A műsort az „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga“ ez. ének nyitotta meg, mely után Kende György VII o. t.. tűzzel és lelkese­déssel szavalta el Baán Aladárnak „A magyar- nemzetért“ ez. lendületes költeményét. A „Bol­dog asszony anyánk“ régi magyar egyházi ének előadását követte dr. Fechtel János főgymn. tanárnak az ünnepély fénypontját képező tar­talmas és mindenkit magával ragadó beszéde, melyben szónok a kereszténységnek a magj^ar nemzetre gyakorolt átalakító és fölemelő hatá­sát s a magyarságnak a kereszténység érdeké­ben viselt küzdelmeit vázolta. Az énekkar erre a „Szent Atyánknak“ ez. ém két adta elő. A műsor ötödik pontjául a „Hit, remény, szeretet“ ez. trilógiát szavalták Láng Gyula, Pojlák János és Sziics János VIII. o. tanulók. A sok benső seggel telt előadás élénk tetszést aratott. A pá­pai hymnus eléneklése után Nagy Vincze VI. o. t. Gyürky Ödönnek ,,A magyar ifjúsághoz“ irt költeményét szavalta erős érzéssel, lelkesen. A programmot a „Szózat“ éneklése fejezte be. A rendezés érdeme Reizer György dr. főgymn. hittanárt illeti. * A magyar kereszténység 900 éves fen- állásának megünneplése. Meszlényi Gyula püs­pök legutóbb kibocsátott püspöki körlevelében elrendelte, hogy a katholicizmus 19, s a magyar kereszténység kilenczszázados fenállását a ható­sága alatt álló iskolák f. hó 25 én megünne­peljék. * Blalia Lujza kitüntetése. Király őfelsége Blaha Lujzát, a nemzet csalogányát, a ‘színmű­vészet terén szerzet! érdemeiért, a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. Hasonló ma­gyar művésznőt még csak egyet ért e szép ki­tüntetés : Prielle Kornéliát. * A Szatmár-Ugocsa megyei rom. kath. tanitó-egyesület központi választmánya e hó 15-én ülést tartott Bodnár Gáspár elnöklóse mellett. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolva­sása után — mely minden pontjában elfogadta­tott -—- elnök bejelenti, hogy a f.-gyarmati esperesi kör, miként a múltban, úgy a jelenben j is dicséretes munkát fejtett ki, melynek doku- j mentálásáról tanúskodik a kerület tanfelügye­lője, Gáspárdy Rudolf esperes, t. kanonok állal [ beterjesztett jegyzőkönyv, melyhez csatolva volt j Onczay Bertalan csekei tanítónak az őszi köz­gyűlésen felolvasott értekezése is. A központi I választmány a kerület vezetőjének höszönő iratban fejezi ki elismerését az elért szép si­kerekért. Mindák József volt halmii tanító öz­vegyének rögtöni segélyként 20 frt. küldetett az egyesület pénztárából, mely elnöki intézke­dést helyeslőleg vett tudomásul a választmány s egyben elhatározta, hogy az özvegyhez rósz- vétiratot küld. Elnök azon kijelentése, hogy a | beregi és ungi, máramarosi társegyletek bevo­násával egy nagy egyházmegyei tanitó-egylet létrehozásán fáradozik, örvendetes tudomásul szolgált. A választmány hozzájárult a nógrádme- gyei tanitó-egylet azon mozgalmához, mely vasúti kedvezményt kivan a nem állami tani- | toknak is, s e tárgyban memorándumot terjeszt az országgyűlés liépviselőházáhuz. * A debreczeni egyházkerületi közgyűlés a király ö felsége 70 ik születése napjának al-

Next

/
Thumbnails
Contents