Szamos, 1900. október (32. évfolyam, 80-87. szám)

1900-10-21 / 85. szám

pontoson fizette az előbbi kölcsön részleteit, a kívánt összeget a kedvezőtlen pénzügyi viszonyokra való hivatkozással megtagadta — kénytelen valamely szövetkezethez fordulni.

Ha tagja a szövetkezetnek és van bent tőkéje úgy a részvényei elzálogosítása és váltóbiztO'iték mellett reménykedhetik, hogy a befizetett pénze 90%-át kölcsönképen kiutalják, a mely kölcsön után még rendesen 8% kamatot és más mindenféle czimen felszámított költségeket tartozik fizetni. De ha nem tag, hát még nehezebben megy és több kiadással jár a kölcsön, nyerés Először l is be kell iratkozni és az óhajtott összegnél nagyobb üzletrész jegyzésén kívül két kezes jótállásáról gondoskodni, akik a biztosítékul szolgáló váltón érte szavatosságot vállalnak, s csak ekkor kapja meg a kölcsönt mely már talán későn is érkezett éi a mellett méreg drága. Mig az első esetben a saját pénze után fizet kamatot, addig a második esetben a kívántnál nagyobb névleges kölcsön által forgó tőkéjét vonja el üzletéből.

A takarékoskodás és tőkegyűjtés előmozdítására ott vannak a takarékpénztárak, melyek a betett összeget kívánatra azonnal folyósítják. A takarékosságot kényszer eszközökkel előmozdítani éppen oly káros és lehetetlen, mint a beteg ember gyógyulását. Már pedig a be nem tartott részlet esetén az eddig betett pénz elvesztése kényszer eszköz.

Meg kell szabadítani a pénzpiaczot az önző üzleti spekuláczió üzéreitől, akik a népvagyonosodás legkártékonyabb akadályai. Reális alapon álló pénzintézetek alapítása segíthet csak a nyomasztó helyzeten, melyeknek szakképzett vezető emberei felismerik és orvosolják ideje korán a pénzügyi bajokat s az esetleges zavarokat nem használják lel, hogy kényszer alatt álló polgártársaikat megsarczolják. No meg egy kis vállalkozói szellem sem ártana, mert a mi kétes, nem mindig elveszett. A személyi hitel megszilárdulása pedig emelné az önérzetet s a munkakedvet is fokozná.

Á tanítók háza.

Az igazgató tanács.

13. A tanitók Budapesten és Kolozsvárott felépítendő házainak ügyeit a Budapesten székelő egy igazgatótanács kormányozza.

Még ott is, a mint a szegényes házban rendezgetett, fülébe csengtek a jegyző szavai.

Özv. Harasztnó a Julis anyja ott nyögött | sóhajtozott a durva ágyon, örökösen a panasz j volt szájában, kéne ez is, kéne az is de nincs . . . j semmi sincs ... az orvosság elfogyott, kis jó étel kellene a betegnek, de nem telik, semmire j se telik.

Aztán meg:

Hej, de nem is igy volt régen, a gyermekek megbecsülték szüleiket, de most magas sarkú czipő kell, czifra viganó kell a lánynak, hadd verje a kórság a beteg anyát, az ő baja, miért is él . . .

És szegény Julisnak úgy elfacsarodott a szive, hiszen ha az édes anyja is igy gyötri, kínozza, mit várhatna ő mástól ?

Felvette a kiürült orvosságos üveget s elindult a patikába.

A fiatal patikus segéd megcsipkedte az arczát, megölelgette egy kicsit, de orvosságot csak pénzért adhat, hitel nincs.

Szomorúan indult visszafele, a kis biró épen akkor kezdte pörgetni a dobot a községház előtt. Julis csak úgy szokásból megkérdezte : „mit dobol kend Miska bá’.

A kis biró köhintett egyet, aztán amúgy félvállról odavetette :

rHogy mit-e? hát a tehenetek eladása irányába’ nézvést, mert hogy a Náthán követelése ki nem egyenlítődött, holnap reggel eladódik a tehén törvényesen.“

14. Az igazgató tanács tagjai: a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter által kinevezendő 5 tag és az Eötvös-alap közgyűlése által felerészben Budapesten és Kolozsvárott lakó rendes és rendkívüli tagok sorából beválasztandó 10 tag; azonkívül az Eötvös-alap gyűjtő- és kezelő bizottsága által esetről esetre kijelölendő országos jellegű és közoktatásügyi egyesületek egy-egy képviselője és az intézeti gondnokok. Ezenkívül tagjai az igazgató tanácsnak az Eötvös alap elnöke, alelnökei, titkára és pénztárosa. Az igazgató-tanács elnökét és jegyzőjét a saját kebeléből választja. Az igazgató-tanács tagjainak megbízatása 3 évre terjed.

15. Az igazgató-tanács, munka és hatásköre: Az igazgató-tanács gyűléseit rendesen augusztus hóban’artja ; szükség esetén az elnök, felügyelő-bizottság és a gondnok indokolt kérésére rendkívüli gyűlést is tarthat. Gyűléseiről jegyzőkönyvet vezet. Gyűléseiben:

a) költségvetési javaslatott készít az „Eöt- i vös-alap“ gyűjtő és kezelő bizottsága elé az in- ternátusok fentartási költségeit illetőleg;

b) határoz a felügyelő-bizottság javaslata; alapján az előre nem látott s a házakban időközökben felmerülő nagyobb kiadások felett, s javaslatot tesz a gyűjtő és kezelő bizottságnak illetve az Eötvös alap elnökének a megkivántató összeg kiutalványozására nézve;

c) a VII. szakaszban foglaltak figjmlembej vételével az Eötvös-alap csztóbizottságának javaslatba hozza az elnökségtől minden év julius j 20-ig átveendő pályázati kérvények áttanulmányozása alapján a Tanitók Házaiba felveendő növendékeket s megállapítja, hog}^ a felvétellel járó jó téteményben részesülő növendékek, melyik internátusbán helyezendők el és meghatározza az ingyenesek-, a fél és egész díjasok számát;

d) szükség esetén módosítja a körülményeknek, — esetleg a felügyelő bizottság ez irányú javaslatának figyelembe vételével a jótéteményekre kijelölt egyének sorrendjét;

e) figyelemmel kiséri a fölvett növendékek tanulmányi előmenetelét s ehez képest mérlegeli a jótéteményeket is.

(Folyt, köv.)

Színészet.

(A bolond.) Rákosi és Szabados hatalmas énekes legendáját megismételték szerdán, de a közönség csak kis számban jelent meg. Csodálatos, hogy ez idén nem akar felmelegedni a közönség, bár kétségtelen, hogy Szalkay társulata kitűnő és az előadás kivétel nélkül pompásan megy. Annál • érthetetlenebb ez az indo- lenczia, mert a műsoron a legújabb operettek és színmüvek szerepelnek, ezeket a közönség még nem látta, holott a premiereken eddig még mindig volt hallgatóság. Ha hozzávesszük a daS aztán pörgetni kezdte a dobot s nemsokára hangzott recsegő borízű kiáltása: „Közhírré tétetik . . .“

Haraszt Julis meg csak állott egy helyben a községház előtt, fejében egymást űzték a gondolatok, eszébe jutottak a jegyző szavai, aztán az anyja panasza, zsörtölődése aztán egy legény, ki oly szépen tudta fújni a furulyát s ki messze Boszniában talán most is reá gondol.

Úgy állt ott Julis jó ideig, a nap már rég leezállott, az emberek jöttek a munkából, leányok, legények mentek el mellette dalolva, tré- fálódzva, hozzá is szóllottak, ő nem felelt csak nézett a földre, utoljára már csak a dobpörgést hallotta s aztán a kisbiró szavát: közhírré tétetik . . .

Hirtelen felemelte fejét s szót nézett. Már egészen sötét volt, egy lélek se járt az utczán, a községház előtt a nyárfa lombja zizegett, susogott, az iroda ablaka be volt függönyözve, alig szűrődött fény az utczára.

Julis megindult imbolygó léptekkel az iroda

felé.

Egy perczig megállt az iroda ajtóban, a nyárfa levelek búgtak, susogtak s mintha biztatták volna:

Eredj, eredj, selyemruhád lesz, nem is nagy az ára . . . anyád sem bánt többé . . .

Hirtelen kinyitotta az ajtót s belépett.

„Hát eljöttem tekintetes uram ... az anyámért . . .

rabok fényes kiállítását és az igazgató gyönyörű diszleteit, úgy valóban nem tudjuk megmagyarázni azt a részvétlenséget, amelylyel állandóan találkozunk a színházban. Az október hó — igaz — nem is színházi saison és hisszük, hogy már a jövő hónapban a szép előadásoknak lesz szép közönsége is.

(Családi örömök) a könnyed, szellemes vígjátékok ama fajtájából való, hol kevesebbet törődik a közöuség az összefüggő tartalommal, mint az ötletes fordulatok nevettem komikumával. Bisson a kifigurázott anyósoknak sohasem a már nagyon eljátszott typusát mutatja be, s kifogyhatatlan humorral mindig érdeket tud kelteni. A családi örömök után a báró De Terillac vágyakozik s unokaöcsében és fiatal nejében, kik épen nászúiról térnek haza, látja a csendes családi otthont, melylyel zajos életét- felcserélni véli. A fiatal pár azonban nem nagy békességet hozott a nászutról. Anette összevesz férjével ez természetesen az anyósával is, s a harcz kitör, az élhetetlen após bátor szövetséges lesz s végre is az asszonyok, mikor a férjek szeretőtartással is fenyegetőznek — kapitulálnak. Az egyszerű cselekmény tele van a legmulattatóbbjelenetekkel, s folyton kaczagtató helyzetekkel és a szereplők igyekeztek ezt csaknem mindnyájan kiaknázni. Markovics Margit az egyik hadakozó felet, a fiatal asszonyát, Kathryné az anyóst, Kathry a fiatal férjet, Krómer az apóst személyesítette, mindnyájan a komikum helyzetekhez illő pompás humorral. Jó és mindenek felett szép volt Holéczy a kokott — kevésbé jó azonban Szepessi a báró szerepében. Az előadás egyébként a bohózatok gyors menetének megfe- lelőleg kifogástalanul pergett le.

(Sulamith) sem vonzott már közönséget pénteken, úgy látszik, ebből elég volt. Az előadók igyekezettel énekelték a jól ismert áriákat, különösen Szalkayné. Szalóczy és Kemény kaptak elismerő tapsokat. A fényes kiállítást újból kiemeljük.

(Előkészület ) A jövő hétre gyönyörű műsor van összeállítva. Színre kerül a Vígszínházban spkszor előadott kitűnő vígjáték: „K a- tonadolog“. csütörtökön Hauptman szenzá- cziós drámája: a „Takácsok.“ Szombaton és vasárnap a Magyar színház számtalanszor előadott látványos operettje az: „Asszonyrege- ment.“ A legközelebb előadandó operából: a „Tr o u b a d u r“-ból már folynak a próbák.

(A főpróbákon), melyeket az iíjdonságok- ból tart a színtársulat, — amint értesülünk — Szalkay igazgató azt az újítást hozza be, hogy azokon a helybeli lapok művészeti referensei jelen lehetnek. Igen helyes és modern intézkedés, mely a direktor tapintatosságára és érzékére vall.

„A takácsoknak“ Hauptman drámájának, mely csütörtökön kerül színre, igen érdekes múltja van. A darabot ugyanis úgy a külföldön, mint nálunk is több helyen betiltották, mert igen érzékeny sociologiai kérdéseket tartalmaz. A vígszínház azonban a Széll-regime alatt felvette műsorába a különben óriás hatású és megrázó igazsággal megirt drámát és most nálunk is színre kerül. Szalkay az első, aki mint vidéki direktor előadatja, A darab alaptónusa: „aki dolgozik, egyék is“, tendenciája a társadalmi kérdés javítása és az iparos osztály helyzetének könyebbitése. E kürül fordul meg az egész cselekmény, amely tartalmas és egységes, egy nagy szellemű iró költői munkája. A modern rationalismus eszményítve, formába öntve. A darabban az egész társulat személyzete közreműködik.

HÍRROVAT.

Az utolsó negyedév lejártával fölkérjük a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek.

* Uj ezredparancsnok. Hadusfalvi Lud- mann Gyula honvéd ezredes, Budapestre dan- dárparancsnokká történt kinevezése folytán a szatmári 12. honvéd-gyalogezred parancsnokává Lenoz Győző vezérkari ezredes neveztetett ki.

* Lndmann Gyula ezredes távozása. Vegyes érzelmek hatása alatt állunk ebben a pillanatban, midőn Ludmann ezredesnek budapesti dandár-parancsnokká való kinevezésének hírét veszszük s adjuk közre. — Gratulálunk az előléptetéshez, e fényes állásba való megérdemelt felemelkedéshez, hiszen katonai kiváló erényéi, szolid alopokon nyugvó kitűnő képzettségét, im-