Szamos, 1900. szeptember (32. évfolyam, 71-79. szám)
1900-09-27 / 78. szám
Szatmári lóverseny. I900. szeptember hó 30. vasárnap. A folyó, hó 22-iki zárlatig beérkezett nevezések igazolják, hogy lóversenyünk óvről- évre hatalmas fejlődést mutat. Nemcsak a nevezések száma, de a nevezett lovak is méltán meglephetik a versenyünk iránt érdeklődőket. A zárlatig beérkezett nevezések a következők : I. Mezögazgák versenye. 120 korona első, 60 korona második, 20 korona harmadik díjjal. Táv. : 1600. m. Futhat minden Szatmárnémeti szab. kir városi és Szatmárvármegyei földmi- velö kis gazdának tulajdonát képező 3 'éves és id. lova. Nyereg nélkül lovagolandó. Nevezes még a verseny napján is elfogadtatik. — Tót nincs. — 1. Barazsu József (Udvari) 7 é. s. h. „Kedves“. 2. Ugyanaz 4 é. sp. h. „Tündér“' 3. Bocsi Bálint (Szatmár) 5 é. p. h. 4. Darabán Péter (Udvari) 7 é. f. k. „Lila“. 5. Ugyanaz 4 é. f. k. „Pirka“. 6. Darabán Simon (Udvari) 5 é. p. h. „Kesely“. A mezőgazdák versenyére nevezési zárlat nincs, azért az eddig beérkezett nevezések száma nem tekintendő véglegesnek. II. Idegenek versenye. 800 kor. 3 éves és id. belföldi lovak részére, melyek 1899—1900 években 1800 kor. ért versenyt nem nyertek. Táv. : 2000 m. 1. Br. Berg H. százados 3. ó. s. k. „Barkarol“. 2. Borbély Gábor ur 3 é. s. h. „Bodrog“. 3. Borbély György ur 3. ó. s. p. k. „Finom“. 4. Csiszár István fhadn. 3. ó. p. k. „Lady Kildare“. 5 Domahidy István ur id. s. m. fv. „Myllerjung“. 6. Jármy János ur id. vp. k. „Kati*. 7. Liptay Béla ur 3. é pm. fv. „Vendel“. 8. Liptay Béla ur 3. é. f. k. Gyp“. 9. Ugyanaz 4 ó. p. m. „Contrás“. 10. Gr. Lu- biensky J. száz. 4. ó. bp. m. „San Salvatore“. 11. Merhal száz. 3 é. p. k. „Siker II.“. 12. Gr. Merveldt M. száz. 3 é. s. m. „Mogorva“. 13. Schvent J. őrnagy id. s. h. .Springinsfeld“. 14. Br. Szentkereszty István 3. é. p. k. „Pentesilea“. 15. Br. Szentkereszty Pál 4. e. p. k. „Pele“. 16. Tóth Elemér ur id. sp. m. „Fadian“. 17. Mr. White 3 ó. f. m. „Bandita“ III. Hölgyek dija. 500 kor. óv és id. fv. lovak részére. Táv. : 1600 m. — 1. Domahidy István ur id. s. m. „Myllerjung“ 2. Domahidy Pál ur id. s. h. „Bambus“. 3. bér. Kovács Jenő ur id. p. h. „Csárdás“. 4. Ugyanaz id. szürke h. „Csalfa“. 5. Luby Béla ur 4 ó. p. m. „Pompás*. 6. Luby* Gyula ur 4 ó. p. k. „Csinos“. 7. Szeőke Ödön ur 4 ó. p. k. „Babám“. 8. Szerdahelyi Ágoston ur 5 ó. s. k. „Bella“. IV. Tény ész verseny. 1000 kor. Szatmár- megyóben nevelt 4 év és id. fv. tenyósz lovak részére. Táv. : 4000 m. — 1. Horváth János fhdn. id. sp. k. „Vilma“. 2. bér. Kovács Jenő ur 4 é. p. m. „Násznagy“. 3. Luby Béla ur 4 jé, p. m. „Pompás“. 4. Luby Gyula ur 4 é. p. I k. „Csinos“. 5. Reök Gyula „Küzdő“. 6. Szeőke Ödön ur 4 ó p k. „Babám“. 7. Szerda helyű Ágoston ur id. sk. „Bella“. 8. Br. Vócsey József ur 5 é sp. k. „Armida“. 9. Ugyanaz 5 é. sp. m. „Vihar“. V. Akadály verseny. 800 kor. 4 év és id. belföldi lovak részér-, melyek 1899 - 1900. években 1800 kor. ért. versenyt nem nyertek. Táv. 4000 m. — 1. Csiszár István fhdn. 4 ó. s. h. „Léghájós“. 2. Gr. Desfours Walderode M. fhdn. 4 ó. sk. „Ma Petite“. 3. Jármy János ur 6 ó. s. m. ;,Buksi“. 4. Liptay Béla ur 5 é. p. h. fv. „Vadász“. 5. Ugyanaz 4 ó. p. m. „Csutorás“ . 6. Gr. Lubiensky J. száz. id. s. k. „Marosa“. 7. Merhal száz. 5 ó. p. k. 8. Gr. Merveldt M. 4 é. p. k. „Fritzi“. 9. Br. Szentkereszty István 4 ó. s. k. fv. „Azám“. 10. Br. Szentkereszty Pál 4 é. p. k. „Pele“. A lóverseny kezdete fél 2 órakor Akik I nem kocsin mennek, azoknak kényelmes közlekedési eszközül kínálkozik a hídtól a versenytérig a helyi érdekű vonat, melyre azonban csak előzőleg megváltott lóversenyjegy felmutatása mellet lehet felszállani. Menetjegy természetesen külön váltandó. — Lóversenyjegyek ára: passe partout-jegy, mely a pályára lépni is jogosit, 4 korona, tribune-jegy 2 korona, ülö- ! helyre 1 korona, állóhelyre 50 fillér. — Jegyek I előre válthatók Frankó János, Keizer János és j Páskuj Imre urak kereskedésében a verseny i nap délutánján a versenytéren és a vonaton utazók kényelmére a hídfőnél felállítandó pénz tárnál. — Verseny titán kocsi korzó lesz rendezve. — A versenytéren frissítőkről gondos- J kodva lesz. — Futamok közt a helyben állomá- I sózó honvéd zenekar fog játszani. — A verseny előtt este érkező vendégek kellemes szórakozást (találhatnak állandó színtársulatunk 29-iki, szombati előadásán, melyre jegyek péntek estig elő- jegyezhetők a Szatmármegyei Gazdasági Egye- i sülét titkári hivatalánál. Az előjegyzett jegyek I szombaton délig átveendők ugyanott, Jegyzőkönyv Felvétetett Szatmáron, 1900. szeptember 12-én, a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület VI. igazg. választm. üléséről. Jelenvoltak Szeöke Barna, Szeöke Ödön, Szuhányi Lajos ig. vál. tagok és Poszvék Nándor titkár. A sürgősön elintézendő ügyekre való tekin- j tettel, minthogy az alapszabályok az igazgató- sági ülések megtartását nem teszi függővé a [ megjelentek számától, a jelenlevő kevés választ- j mányi tag daczára megtartják az ülést s ad hoc elnökül felkérik Szeöke Barna igazg. vál. tagot, ki is a bizalmat megköszönve elfoglalja helyét és megnyitja az ülést. 114. Múlt ülés jegyzőkönyve felolvastat- | ván, megjegyzés nélkül hitelesittetik. 115. A földmivelésügyi miniszter ur által megküldött „Franczia ország mezőgazdasági viszonyai* ez. kiadvány köszönettel vétetik s a könyvtárban leendő elhelyezését ülés elrendeli. 116. Olvastatott a földművelésügyi miniszter ur rendelete szőlőkarók engedélyezése illetve kérelmezése tárgyában; minthogy hivatalos közlönyünkben már közzé lett téve, tudomásul vétetik. 117. a gacsályi minta parasztgazdaság 1 engedélyezése tárgyában ; ezzel kapcsolatban a titkár jelenti, hogy a minta gazdaság berendezése a tulajdonos által támasztott nehézségek folytán eszközölhető nem volt. Ülés ennélfogva j határoza, hogy berendezésre felterjeszti a múlt évben kiválasztottak közül másod sorban ajánlott góresi birtokot. 118. Hogy az 1899/900. évi népies gazdasági tanfolyamok költségvetését elfogadja — tudomásul vétetik. 119 Eladó szőlő vesszők és oltványok bejelentése tárgyában kelt rendelet, miután a hivatalos közlönyben közzé lett téve, tudomásul vétetik. 120. Lóversenysególyre kiutalványozott 1000 korona miniszteri segély örömmel s köszönettel vétetik tudomásul. 121. Vármegyei főispán ur gazdasági cselédek és munkások jutalmazása ügyében kelt leirata tárgyaltatván, felterjesztésre kijelöltetnek cselédek közül : 1. Karácsony János udvari laI kos. 2. Mészáros János szinfalusi lakos. 3. Czine j Ferencz domahidai, 4. Kirilla János csengeri, 5. Balázs Juon av -újvárosi, 6. Múzsái András fehérgyarmati lakosok. Munkások közül: 1. Drá- gus Tógyer nagy-sikárlói, 2. G. Kosa József olcsvay, 3. Peleskei János mikolai, 4. Balogh Antal nagy ári, 5. Székely György géresi, 6. Bodor Sándor dobrai lakosok. 122. A községi és közvagyont képező tenyészállatok elhullás elleni kötelező biztosítása tárgyában a vármegyéhez intézett átiratra hozott vmegyei közgyűlési határozatot, mely szerint ha egyelőre kötelezővé ^tenni nem is lehet, de a biztosítást óhajtja és ajánlja, tudomásul veszi abban a reményben, hogy az állatbiztosítás kérdése a vármegyei -közigazgatás erkölcsi támogatása mellett is lendülni fog. 123. A Gazd. Egy. Orsz. Szövetsége a Gazdasági Egyesületeket ismertető kiadványa számára Egyesületünk múlt évi működéséről adatokat kór. — Az adatok már előzőleg össze lévén állítva, ezeknek jelentés kíséretében leendő felküldését az ülés elrendeli. 124. A Pestmegyei Gazdasági Egyesület megküldi a termelők és dohány kertészek közötti jogviszony szabályozása tárgyában a föld- mivelési miniszter úrhoz felterjesztett javaslatát, a jaslatot ülés Domahidy István dohány- termelőnek kiadja avógből, hogy e tárgyban intézendő javaslat érdekében áttanulmányozhassa. 125. A Sárosmegyei Gazdasági EgyesületAz öreg nagyot sóhajt. — Jól mondod, anyjuk. De próbáljuk meg legalább, hátha megláthatnék kívülről. Megkerülik a nagy épületet, megnézik sorra a sok ablakot, le van függönyözve mindegyik. De nini! Ott egy parányi kis helyen fólrecsúszott a függöny. Hátha benézhetnek ! — Az apjuk odailleszti a fél szemét. Ujjongva kiált fob épen odalátni rajta a nagy asztalhoz, ahol Pista ül a többi urakkal. — Eressz már engem is! — rimánkodik az anyjuk, S né znek, néznek felváltva a kis nyíláson keresztül s olyan türelmetlenül várja mindegyik, mikor lesz már ő a soros. Vigan vannak odabenn. Egymásután ürülnek a boros üvegek, egymásután állanak fel az urak és beszélnek. Minden beszédre hangos éljenzés harsog fel, riadó tust zendit a czigány. Most ő áll fel, ő beszól. Jaj de jó volna meghallani. Egy pár szavát csakugyan megértik Milyen szépen beszél ! Soká-soká áll odakünn a két öreg, fagyos éjjeli szól dermeszti arezukat, kezüket, szállongó hópelyhek hullanak reájuk. Nem érzik, nem véle, csak a fiukban gyönyörködnek. Es ennek a gyönyörűségnek is vége szakad. Egy feketeruhás pinezér siet el a teremben az ablak előtt. Még azt a kis nyílást is észrevette a gyülkosszemü! — Mit bámészkodtok? Lóduljatok innen! — kiált harsány hangon s azt a parányi nyílást is eltakarja előlük. De szeretett volna odakiáltani az öreg Bodó: . — Hallja az ur ! Több jussunk volna nekünk odabenn ülni a nagy asztalnál, mint akárki más emberfiának, mégis csak idekünn húzódtunk meg és ezt a kis helyet is megirigy- lik tőlünk ! Ha tudná a Pista gyerek, hogy az a lé- liütő az ő édes szüleit kergette el onnan az ablak mellől! De nem tudja ; jobb is igy ! * Minek is maradjanak tovább ebben az ijesztő nagy városban, ahol még a fiukkal sem [beszélhetnek. Legokosabb lesz hazamenni. Mikor fellszállanak a vasútra, úgy elszorul a szivük. Eszükbe jut, milyen boldog érzelem- j mel jöttek ide s most milyen keserű bánattal 1 távoznak. Elhelyezkednek. Szótlanul ülnek egymás I mellett jó darab ideig. Csak most gondol rá az anyjuk, hogy tegnap óta egy falatot se n ettek. — Nem ehetnél, apjuk ? — Nem én, de próbáljuk meg, mégis csak muszáj az embernek enni valamit. S az anyjuk kosarába nyúl, kezeügyébe akad a pogácsa, a Pistának szánt pogácsa. Mikor sütötte, hogy elgondolta magában, milyen jóiziit eszik majd belőle az a fiú s most ime hazaviszi. Hogy is merte volna megkínálni vele, amikor még szóba sem állhatott vele amúgy igazában. Az öreg Bodó beleharap az egyikbe, ennék, már az anyjuk kedvéért is, nem megy sehogy. — Majd jó lesz odahaza, — mondja fuldokló hangon, — megeszszük ketten. S az anyjuk sóhajtva rakja vissza a pogácsát a kosárba. Az együk állomásnál egy kopottas ruháju fiatal asszony száll be hozzájuk, karján egy piros-pozsgás arczu kis fiú. Ott tartja magánál keblére szorítva, le nem tenné egy világért, pedig van hely elég. Hol megcsókolja, hol meg- megszólitja s a kis fiú visszaad neki csókot is, szót is. — Szeretsz-e drágám? — Mint a galamb a tiszta búzát. Fogsz-e szeretni mindig? — Mindig, rqindig ! — Soha sem fogod elfelejteni az édes anyukádat ? — Soha! — Jaj, de szeretlek, én egyetlenem. Nem adlak senkinek, senkinek! S az édes ölelés úgy egymáshoz kapcsolja őket, mintha örökké együtt akarná tartani. Ősszenéz a két öreg. Egy a gondolatuk, tudja mind a kettő. Egyszerű kis szobában durván faragott bölcső, benne mosolyogó arczczal egy csecsemő. Ráhajolnak, csókolják, soha meg nem unják. Ez az ő mindenük, ez az ő egyetlen reményük. Ragyogó szép remény! Ügy eltörött, mint az a csillogó pohár, amelyet hajnal felé ott a Pista gyerek lakomáján egy-egy pajkos mulató vágott a bóbiskoló czigányprimás fejéhez. Összébb-összóbb húzódnak. Az anyjuk küzdkődik a bánattal, de nem sokáig bir vele ; kitör a könyzápor szeméből, az apjuk se bánja, hogy más is látja őket. Ráborulnak egymás kebelére, úgy sírnak soká-soká keservesen.
