Szamos, 1900. szeptember (32. évfolyam, 71-79. szám)
1900-09-13 / 74. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. csütörtök szeptember tó 13. 74-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak fczatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Városi közgyűlés. Nagyon nehéz közügyeket úgy intézni, hogy annak végeredménye a közönség minden rétegében ha nem is megelégedést, de bizonyos megnyugvást támasszon. Mert az emberek természetében rejlik, hogy a közügyeket nagyon gyakran azonosítják saját érdekeikkel s részint elvből, részint bizonyos számításból megtagadják önmagukat, hogy másoknak tetszését, vagy kegyét el ne veszítsék, illetőleg megnyerjék. De ezzel megszűnt függetlenségük is s bele élik magukat abba, hogy a más által sugalmazott eszme valóban tőlük származott. Igen gyakran tapasztaljuk ezt közügyeink intézésénél, a hol az ember soha nincsen tisztában, hogy polgártársának gondolkozása m<nő irányban fog megnyilatkozni. így volt ez többször s Így volt a legközelebbi közgyűlésen is. Azok a férfiak, a kik meggyőződésüket legtöbb szőr hangoztatják megfeledkezve a közgyűlés méltóságáról, oly kifejezésre ragadtatták magukat, a melyért megrovásban részesültek. Különben rég nem volt ily izgatott közgyűlés, a melyen a pártfelek csaknem gyűlölettel néztek egymásra. Pedig ok sem volt rá. A Vigadó kérdése fontos kérdés ugyan. Azonban egyik párt sem képes megmondani, hogy annak. létesítése a városra nézve hasznos lesz-e, vagy káros ? Egy város fejlődési érdeke pedig azt megköveteli, hogy haladásában kicsinyes akadályok ne gátolják. De áttérve a közgyűlésre, egyszerre három közgyűlésről számolunk be. Egy rendkívüli közgyűlés volt a kis- csonkai erdőőri ház és földek elcserélése ügyében, a melyre nézve Botos György azon ajánlatot tette, hogy a kérdéses házat és földeket megfelelő föld és 800 korona ráfizetéssel elcseréli, a közgyűlés az ajánlatot elfogadta és a szerződést jóváhagyta. A másik rendkívüli közgyűlés a városi óvoda építésére szükséges telek vétele ér dekében történt. A közgyűlés több felaján 1 lőtt telek közül a Rákóczy-utcza 25. sz. telket választotta s a vételi szerződést jóváhagyta. A rendes havi közgyűlés tárgysorozata J egy tárgy kivételével mi érdekest sem tartalmazott. A polgármesteri jelentés felsorolja a gőzfürdő építését, a keramit burkolat megkezdését, a villamos vasút építését, mely utóbbinál megemlíti, hogy egy hó alatt a forgalomnak át fog adatni. Végül jelenti,! hogy a sertésvész kiütött s a zárlat elrendeltetett. A közgyűlés a jelentést tudomásul i vette. Az első érdemleges tárgy Ő felségének 70 éves születésnapja alkalmával kibocsátott leirata volt, a melyet a közgyűlés állva hallgatott meg s végeztével őfelségét éljenezte. A másik leirat a pénzügyminiszteré volt, a melyben a város közönségének az újjá telepitett szőlők termésének adómentessége iránt küldött feliratára tudat a, hogy ez iránt az országgyűléshez törvényjavaslatot nem terjeszthet. A közgyűlés a leiratot tudomásul vette. A közigazgatás állapotáról beadott (éléves jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. Ezután több apróbb tárgy következett, u. m. Bradács Kálmán budapesti pénzügy- miniszteri hivatalnoknak a közgyűlés a város kötelékebe való (elvételét kilátásba helyezte azon esetre, hogy a magyar állam- polgárságát visszhonositás utján megszerzi. A kereskedelmi tanoncziskolai bizottság tagjait megválasztotta. Adótörlés iránt tett tanácsi jelentést tudomásul vette; dr, Fon Antalnak villamáramdij ügyében beadott feleb- bezéset elutasította ; az önkéntes tűzoltó egyesület előterjesztésére tűzoltó főparancsnokul Tankócz’ GJ 'át megválasztotta és dr. Gönczi Ignácz kórházi orvosi betegsége folytán dr. Török István tiszteletdiját kiutalványozta. Az állatorvosi szolgálat államosítása ügyében küldött miniszteri leiratra a közgyűlés felterjesztést rendelt tétetni az iránt, hogy ide egy városi m. kir állami állatorvos neveztessék ki s a törvényhatósági állatorvos székhelye is ide tétessék; ezen kívül kije-' lentette a közgyűlés, hogy a helyi állategészségügyi szolgálatra a jelenlegi állatorvosi állást is fentartani kívánja. A Kossuth-kerti kioszknál szükséges javításokat a közgyűlés elrendelte s a költséget a kert rendezési költségéből utalványozta. Erzsébet királyné emlékezete. Irta: Fülep Imre főgiinn. tanár.' (Folytatás.) „Az imádott hitves erős támasza“ s az uralkodói kötelességérzet megmentette a királyt s az anya átengedhette magát bánatának. Ráchel- ként „siratván hát, nem akart vigasztalást bé- venni, mivelhogy az ö hja nem volna.“1 Magához sent it nem bocsáta : Mint vészmadár elem csatába, Merült be tenger bánatába. — — — Mígnem kizajlott szenvedély után Nyugodtság tűnt fel az ábrázatán, Oly mélabús, kietlen nyugalom, Minő romok felett vagyon.2 A mit a földi világban többé feltalálni nem remélt, az eszményi világban : a költők és művészek tisztult légkörében kereste a megnyugvást. A mit emberektől nem várhatott, a természetben kereste a vigasztalást. Ment hideg forrásnak enyhítő vizére És ezerjófüvet tépni a sebére.3 Egyedül hallgatta a lomb sóhajját, a patak csörgő moraját s a tenger egyhangú mormolá- sát. De Hasztalan kereste a magánosságot, Mert beteg lelkének nem lelt orvosságot.8 * * * A nagy királyné tragédiájának végéhez értünk. A természet leghívebb leányát, aki édes anyjához folyamodott vigasztalásért, a nagy or voshoz, kinek a szarvas sebére is van ezerjófüve: a természet ölén, a teremtés .remekének, a Genfi- tónak partján, a szabadság hazájában, orgyilkos keze szúrta le. Szivét, mely maga volt a szeretet, kioltotta a gyűlölet. Halálánál az erények és bűnök két véglete : az angyali jóság és az ördögi gonoszság adtak egymásnak találkozót ! . . * * A legnagyobb vesztes szavaival megdöbbenve kérdeztük: ki emelhette kezét erre a nőre, aki soha senkinek sem vétett s mindenkivel csak jót tetté Egy őrjöngő daemon: az anarchia. A meddig szemünk a múltba visszalát. az embert mindig és mindenütt társas lénynek ismeri. A társadalom egyidős az emberiséggel. És társadalom idáig csak hagyományoknak, isteni és emberi törvényeknek, egyszóval a tekintélynek uralmán és tiszteletén alapult. Ebből az uralomból és tiszteletből származtak, mint kútfőből a czivilisatio összes eredményei, összes erényeink. A tekintély uralmának és tiszteletének köszönjük a vallást és az erkölcsöt, a haza és a család szeretetét, összes eszményeinket. Csak mesében olvastuk eddig, hogy volt egy aranykor, melyben az emberek biró és törvény nélkül magoktól tisztelték az erkölcsöt és az igazságot. Valóban pedig társadalom állam nélkül üres agyrém marad mindaddig, míg az emberek egyenként és összesen a szellemi és erkölcsi tökéletesség oly magas fokára nem emelkednek, hogy tekintély és törvény nélkül magokban is megtudják óvni a társadalmi rendet. De hol van az a kor ? Még messzebb, mint Krisztusnak eszményi földi országa, az „egy akol* is mert még az sem lehet el „egy pásztor“ nélkül. Az állam nélkül való társadalom nemcsak elvnek képtelenség, de még ábrándnak is korai hóbort. Ez a képtelen elv, ez az idétlen hóbort az anarchia. Anarchiára törekedni még idealismusból és tisztességes eszközökkel is őrült merénylet a És mint a szarvas, kit vadász sért.e nyillal, Ment sötét erdőbe sajgó fájdalmival, ') Máté evang II. 18. ’) Arany: Rachel siralmai. ___ 3) Arany: Toldi. Legjobb, leg üdítőbb és legolcsóbb ásványvizek i tintml» Mt üaéfert és Btteaai ifi HÄ Feltűnő gyógjhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gygmor torok, tüdő és gége bajok esetén. Napható füszerüzletekben és az uradalmi ásványvizbérlöségnél
