Szamos, 1900. szeptember (32. évfolyam, 71-79. szám)

1900-09-09 / 73. szám

XXXII, évfolyam, Szatmár, 1900. vasárnap szeptember U 9 73-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZA^TMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: 1 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kcr. — Negyedévre 2 kor j Rákóczy-utcza 9. sz. Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak :■ zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. j Szeptember 10. „Ó, hogy lelkünk lelke, az Ur fölkentje gonoszok tőrébe esett! Ő, kiről azt mondo­gattuk : az árnyékában lesz maradásunk a nemzetek sorában!“ (Jer. sir. 4. 20.) íme, a több mint két ezer év előtt el­zokogott keserű panaszszavak mily találóak áldott emlékű Nagyasszonyunk, angyali jó- ságu Erzsébet király nénk váratlanul bekö­vetkezett elvesztése fölötti bánatunk, igaz és mély gyászunk kifejezésére! „Az Ur föl- kentje,“ leigázott Magyar hazánk leiélesztője, lenyűgözött és megalázott nemzetünknek égi jelenségü vigasztalója és fölemelője „a go­noszok tőrébe esett!“ Ő ki legnagyobb meg­aláztatásunk közepette is megismerve, meg­szeretve és megértve minket, kibékítette a nem­zetet királyával és a királyt nemzetével, le­hetővé téve, hogy ismét elfoglalhassuk a nemzetek sorában minket megillető helyün­ket. „Ő, kiről azt mondogattuk : árnyékában lesz maradásunk a nemzetek sorában!“ Immár harmadszor virrad ránk ama végzetteljes nap, amely árvaságra juttatott minket, királyi nemtőnket rajongó imádattal övező magyarokat. Már a második évfor­dulója, hogy egy emberi alakot öltött ször­nyetegnek egyetlen egy kézmozdulata, ki csíny tőrszurása sok milliók szivét kínosan, sajgóan megsebesítette! S azért megsebzett szivünk még mindig sajog. Még mindig zug fülünkbe két nagy ország megkondult ha­rangjainak rémes tompa zokogása: meghalt Ő, örökre elhagyott bennünket, ki öröme, vi­gasza, büszkesége volt nemzetünknek. — Elárvultunk! Szépsége, angyali jóságu szive, ideális leikülete és a martir megadás, melylyel szén védéséit viselte, meghódította számára min den magyar szivét. Magyar asszony volt szívben, nyelvben és érzésben, az ideális magyar nő összes erényeivel ékesítve. — Azért meleg és állandó otthona van minden magyar szívben, a neve ideál, emléke áldott! Alá íja évről-évre nő, magasztosul Legenda- szerüleg fejlődik hódit továbbra is áldást árasztva egymást felváltó nemzedékekre. Szeptember 10-én, menybemenetelének évfordulóján azért önként, a szív és lélek nemes ösztönzésére Magyarország minden hajlékában, összes templomaioan felhangzik az ő nevének, az ő lényének imádata, ösz- szeforraszlva hazánk összes fiait egy val­lásban: a kegyelet és szeretet vallásában. Steuer Ábraháni. Alakítsunk fogyasztási szövetkezeteket! A legutóbbi években az élelmi szerek rendkivüli módon megdrágultak. Az élelemhez szükséges pénz ellenben nem hogy szaporodott volna, hanem nagyobbrészt megcsappant. Ennek következtében a háztartási költségvetés mérlege megbillent s úgy a közép, mint a néposztály­hoz tartozók sokféle megszorításoknak és nélkülözéseknek kénytelenek magukat alávetni. E nehéz megélhetési viszonyok között j domborodott ki a fogyasztási szövetkezetek ál- j taiános volta egész teljességében. A fogyasztási szövetkezetek nagyban szerzik be az áruezik- keket és csekély kezelesi költségeken kívül I semmi hasznot sem vesznek a fogyasztótól, aki i természeteken csak tag lehet. Ennek révén a fogyasztó sokkal jutányosabban jut az áruezik- I kekhez, mintha azokat a kereskedőtől sze- I rezné be. Igaz, hogy a fogyasztási szövetkezetek általában megkárosítják a kereskedőt, kik köz­vetítők a termelők és gyárosok meg a nagy- közönség között és a közvetítésből keresik ke­nyerüket. Ám merjük állítani, hogy az. a kár a j hazai kereskedőket csak kisebb mértékben éri, mert dicsérettel kell el ismernünk, hogy a fo- I gyasztási szövetkezetek nagy súlyt helyeznek j arra, hogy lehetőleg csak hazánkból származó j czikkeket adjanak el tagjaiknak s igy a hazai [ ipart és kereskedelmet pártolják a vámon azért, I amit a réven veszítenek. Egyébiránt a gyárosok és kereskedők a ringek és kartellek e-vAöz'-el elég, sőt túlsók nyomást gyakorolhatna.-: a fogyasztóra s ily viszonyok közt a „kis ember“ nem csekély előnyére válik, ha ezek daczára még is kevés­sel olcsóbban juthat a fogyasztási és egyébb czikkekhez. Sőt a mindinkább elharapódzó kartell mi­zéria ellen — mindaddig, mig más utón nem segítenek — csak az az egy orvosság látszik jónak : ha mentül több fogyasztási szövetkeze­tét alakítunk. Mostanáig csak egyes hatóságok és erkölcsi testületek alkalmazottjai bírnak fogyasztási szövetkezetekéi. A kollégiálitás, az együttmű­ködés elősegíti itt a közösséget, a tagok köny- nyebben szerezhetők, mert az együvétartozás ér­zete megvan minden alkalmazottban, azonkívül az az exklusivitás, mely szerint csak az illető alkalmazottak tartozhatnak a szövetkezethez, és Azt gondolta, nem ért a politikához, pedig nemes szive sugalta a legjobb politikát, mely egyszerre adja vissza a királynak a nemzetet s a nemzetnek a királyt és a szabadságot. De az ö politikája, a szeretet politikája sokszor hajótörést szenvedett a gyűlölet politikáján, mely fennen han­goztatta, hogy Ausztria összbirodaloms Magyaror­szág annak fegyverrel meghódított tartománya. A szeretet politikája fátyolt akart vetni a múltra, a gyűlölet politikája felidézte a múlt sötét és fájó emlékeit. Nemsokára győzött a jobb rész. Ismét sza­bad lett a magyar, kibékült nemzet és király. De mig az ellentétek elsimultak, mennyi ráz- kódtatás érhette a legjobb szivet, Erzsébet ki­rályné szivét ! * * * A koronázás után zavartalan családi bol­dogságban teltek évek, év'izedek. Gyermekeinek ő volt legéberebb dajkája, leggondosabb taní­tója. Együtt tanult, együtt imádkozott gyerme­keivel — magyarul. Figyelme kiterjedt a leg­kisebb dolgoktól — mikhez nagyon kevés urinő szokott leereszkedni — a legnagyobbakig, mik­hez nagyon kevés királyné tudott felemelkedni. Boldog volt, mint anya, büszke volt mint ki­rályné, ha láthatta napról-napra mind szebben fejlődni egyetlen fiát, a Habsburgok koronái­Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek 1BstlniK» taM lm Feltűnő gy 6g\ hatással alkalmaztatnak : köszvény, vese, hólyag, gyomoL torok, tüdő és gége bajok esetén, kapható füszerüzletekben és az uradalmi ásványvizbérlöségnél Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve. az életből nem ismert többet, mint a szülőt és és a testvért, a természet szépségeit s a föld , egyszerű gyermekeit, az ábrándozást és a költé-1 szetet: szivet cserélt egy hatalmas császárral,! megosztotta terhét az uralkodás legnehezebb j gondjaiba borult főnek. * * * Elhagyta nemzetét s megszeretett egy ide­gen nemzetet, mely rokon nélkül áll a nagy vi­lágon, a melyben hazáján kívül számára nincs hely; mely mindenfelől ellenségtől környezet­ten egyedül hazaszeretetére ás kardjára támasz­kodva meg tudott maradni Európa szivében; sőt megmentette a Habsburgoknak a trónt, a ke­resztyén czivilizátiónak Nyugot-Európát ; mely egyformán szereti királyát és a szabadságot s minden perczben kész feláldozni életét a királyért, de még a királyért sem a szabadságot : s meg­dobbant az ifjú királyné szive, mikor férje o1- dalán először tette lábát a magyar földre. A hivatalos fogadtatás fényes volt ugyan, de „körötte csend, a merre ment és néma tartomány.U1 Történetünkből, melylyel már menyasszony ko­rában kezdett foglalkozni, ez volt a befejező : leczkéje : „elhunyt csatában a derék, — — — — levágva népünk ezrei halomba, mint kereszt, hogy sírva tallóz, aki él.“1 : ') Arany: Walesi bárdok. Erzsébet királyné emlékezete. Irta: Fülep Imre főgimn. tanár. A mai nap gyász betűkkel van beírva a többi ünnepek piros napjai közé. Mikor az utolsó lomb is lehull, lábunk alatt megzörren az avar, erdőinkben, mezeinken átsivit a múlan­dóság szele; mikor a természetben az elmúlásra int bennünket minden s jobban esik merengeni a múlt emlékein, mint ábrándozni a jövő remé­nyein : e hives, borongó őszi napon minden év­ben megünnepeljük Erzsébet napját. * * * Valóban, a milyen gazdag volt dicsőült királynénk élete a legnagyobb erényekben, épen olyan gazdag volt a legnagyobb ellentétekben. Olyan ellentétekben, melyek mindig próbára te szik, sokszor megfásitják, nem ritkán meg is törik az emberi szivet. Egyszerű, majdnem polgárias nevelést nyert, a szerelem Európa egyik legmagasabb trónjára .melte. Nem szeretett és nem is ösmert más fényt, mint a családi tűzhelyét és a napsugárét ; nem kedvelt és nem is ösmert más pompát, mint a melyben a mezők liliomai ruházkodnak, s egyszerre csak a leghagyományosabb és leg­szertartásosabb udvari fény középpontjában ta­Iái fa mno-áh T'ozpnliat psizt-pn-Ins knráhan mikor

Next

/
Thumbnails
Contents