Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)
1900-08-23 / 68. szám
nulmányai szerencsés párhuzamban folytak. Így mind]árt megleli igazi hivatását, amelyben aztán iparkodni íog szépet és nagyot művelni. Ami egészen azonos azzal a ne mes czéllal, hogy mesterségét művészi magaslatra emelje. Mindnyájan tudjuk, hogy erre van szüksége a magyar iparnak. Válasz a „Zsidóüldözés és ennek okaira.“*) Kazár létemre nem kongathatom meg a vészharangot, hog}; figyelmeztessem polgártársaimat a veszélyre, mely városunk valóban liberális gondolkodású társadalmának békés együttélését fenyegeti a „Szamos“ tiszta tükrén idétlenül megjelent czápának felekezeti csapkodásával. Egy kis zsidó hecc, még a mi igazán magyar társadalmunkban s még a szeretet vallása felvételének 900 ik évfordulóján is inyet csiklaudó csemegét képez, a melynek utó ize azonban mindig nagyon keserű. Azt kérdezi czikkiró ur, miért nincsen úgynevezett zsidóüldözés Európának nyugoti részében ? Bizony Isten nevetnék tettetett naivságán. ha ennek háttere nem lenne oly kornoij7. Fran- czia Algírban, sőt magában a kultúra szivében. Párizsban, milyen orgiákat ültek a Mayerek, Drumontok, Rochefortok s az őket körülrajongó utczai mób, sőt magában aparlamenben is. Holott egészen mások a viszonyok Eraucziaországban, mint nálunk. Ott nem az asszonyok, hanem a férfiak hordanak parókát, ott nincsenek sem kaftános, sem pájeszes zsidók, ott a zsidók czikkiró ur szerint is teljesen beleolvadtak a nemzetbe. De én még többet mondok, a miről ugy- látszik czikkiró urnák fogalma sincs. Franczia- ország zsidósága, mely a hazai zsidóság létszámának 110 részét sem képezi, házasság révén vérrokonságban van Francziaország legrégibb s legelőkelőbb arisztokrácziájával. Nos mit szól ehez czikkiró ur, miért van mégis Francziaországban antiszemitizmus ? Ugyebár nem tudja megmondani az okát. No mert az antiszemitizmus valóban oktalan. Az ultra orthodoxokról szólva azt mondja czikkiró ur, „ha ezektől akárhol megkérdezik, hogy milyen nemzetiségűek? Csak egy feleletük van: „Jach bin ech á Jűd.“ Ugyan kérem szeretettel czikkiró ur, volt e már valaha az orthodox zsidó hitközség által fentartott népiskolában? Ugy-e nem? Pedig, mint elfogulatlan megfigyelőhöz illik, el kellett volna oda látogatni s ekkor nolens-volens meggyőződött volna, hogy éppen az ön által annyi megvetéssel apostrophált orthodox-zsidók gyermekei azok, kik legfolyékonyabban s a legszebb kiejtéssel beszélik édes hazánk nyelvét. Tessék csak ez iránt kérdezősködni a tanfelügyelő urnái, akár pedig a polgármester urnái, kik akárhányszor ott megjelentek, mindig a legnagyobb dicsérettel nyilatkoztak. És ha ez az igazi tényállás czikkiró ur figyelmét kikerülte, ez csak azért van, mert nem tolakodók szegénykék s nem dicsekednek azzal, a mi kötelességük. No meg ravaszságból is. Mert ravasz kópék ám az istenadták ! Félnek az ön dicséretétől; s hogy elragad- tatasában meg a haladók közé találná sorozni őket, a mi testvérek között is fölér egy jó, zamatos, magyaros oldalbarugással. Panaszkodik czikkiró ur a galicziai zsidókra, kik elözönlik városunkat, azt mondva róluk, hogy csakis holmi maró szerekkel mérgezett italokra várnak parasztot. Hát úgy látom már, hogy czikkiró ur csak azt tudja, amit tudni akar, nem pedig a valót, mely mindennap látható itt. Mondhatom, mióta a kőrösmezei és Munkács—Sztryi vonal megnyílt, ezek az ön által annyira lenézett és gyűlölt zsidók azok, kik városunkat hazank északkeleti részének legna- nagyobb kiviteli városává tették. Sok milliókra menő oly terményeket exportálva innen még pedig 60—70 krral drágábban vásárolva meg az oly árukat, melyeket gyönge minőségüknél ’) Fenti „Válasz“ idejében beküldetett; megjelenése a felelős szerkesztő távolléte miatt késett. fogva Budapesten semmi áron sem lehetne értékesíteni és mindemellett soha, de soha még a legkisebb differenczia sem merült fel velük. E tényt kereskedelmünk bármely haladó tagja is igazolni fogja. Hát bizony kár bántani olyan egyéneket, kiknek városunk oly sokat köszönhet. Mennyire siránkozik czikkiró ur a szegény tótok sorsán, kik vándorbotot ragadva a helyett, hogy ezzel a betolakodó kaftános zsidók hátát kiporolnák, inkább kivándorolnak; s megbotrán- kozik a társadalom közönyén, mely azt tétlenül nézi, mig ellenben a romániai zsidók érdekében százezreket is elő tudnak teremteni. Hát ez nem igy van. A tótok azért nem élhetnek meg s azért vándorolnak ki, mert tudatlanok, műveletlenek és tunyák. A társadalom pedig azért nézi ezt közönjmyel, mert haza- | fiatlanok is. Mindig pánszláv eszmékkel telvék ' s igy távozásukkal csak fügy a magyarság I ellenségének száma. Hiszen tudomása van talán a hazafias ruthének érdekében kifejtett nagyszabású se- gélyakczióról ? Ezek sem műveltebbek, sem ügyesebbek ugyan a tót atyafiaknál, de hazafiasok. A segélyezésük érdekében indított mozgalom élén | ugyancsak zsidók állottak, (Bartha Ödön ,orsz. I gy. képviselő) jóllehet, hogy ezen alkalommal [a ruthének között élö.s ugyancsak nyomorgó j zsidókról a segélyakczió egészen megfeledkezett. A mi pedig a Romániából kiűzött zsidók | felsegélyezésére előteremtett százezer forintokat illeti, ezeket nem az egész társadalom, hanem ennek csak egy csekély része, t. i. az ön által három osztályra osztott zsidók rakták össze, ! kiket hiába igyekeznek osztályokra darabolni ; egyek ők, ha humanitásról vagy hazafiasságról van szó, tekintet nélkül az üldözött vagy szenvedőnek felekezetiségére, még akkor is, ha a segítségükre szorult az üldözök sorából kerül is ki. A Romániából kiüldözött zsidókról irt rágalmait és gyanúsításait maga czikkiró ur sem hiszi, a menyiben ennek ellenkezőjét Magyarországon megjelenő valamemryi lap bizonyította. Hanem mondok egy okosat. Jobban tenné ' czikkiró, ha tollával nem az üldözötteket, ha- ; nem azok kegyetlen és igaztalan üldözőit, édes ' hazánk ádáz ellenségét az oláht támadná, kinek legfőbb vágya és eszménye a mi kis Erdélyünk. Czikkiró abbeli nyugtalanságának is kifejezést ad, hogy a Romániából kiüldözött zsidók kijátszva a rendőrség éber figyelmét, mégis | csak itt fognak megtelepedni, és ezen esetben nincs az a „Zacherlin,“ a melylyel kifüstölhetők lennének. Teriugettét ! Illik-e egy jó magyar hazafihoz ez a pessimizmus! Egy magyar „Zacherl“ ne legyen arra képes, mire egy oláh „Zacherl“ ? A uévmagyarositást illetőleg a mennyiben ehez czikkiró szerint a vallásnak csakugyan semmi köze, csak azt kívánom -megjegyezni, hogy e tekintetben Magyarország valamennyi ■ feiekezete saját portája előtt seperhet. A zsidóságnak Jiazaszeretete nagy és önzetlen volt mindig s ez is fog maradni. Nem fogja azt irritálni semminemű gyanúsítás, bár- ; honnét jöjjön is az s e tekintetben senkitől leczkét el nem fogadunk, hanem tanulhatnak Tőlünk azok, a kik minket leczkéztetni sze- ;retnek. Nem is azért szóllaltam fel, hogy hitfeleimnek ön által kétségbe vont hazafiasságát megvédelmezzem, hiszen ezt ön sokkal jobban megtette, mint én, hanem kénytelen vagyok ! valótlan állításait rectifikálni Egyben, mint jó hazafit és társadalmunknak egyik számottevő alakját, arra kérem, méltóztassók meggondolni, hogy Magyarországon még mindig igaza van Széchenyinek; még mindig szükségünk van az apsgyilkosra is, mert édes magyar hazánk 17 I millió lakpsságából csak 8 millió, tehát a kisebbik fél magyar s ennek egyik hü, odaadó s önzetlen része a zsidó. S ezért a helyett hogy széthúzná, osztály és felekezeti viszályok lángját szítaná, inkább kölcsönös szeretetre és összetartásra tes<ék buzdítani, hogy viribus S unitis ellentállhassunk a szétdarabolásunkra és megsemmisülésre törekvő pánszláv és dákoromán eszméknek. Steuer Ábrahám. m k Szatmárraegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. * Dr. Darányi Ignácz földmivelésiügyi miniszter úrhoz a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a f. hó 8-iki ig. választmányi üléséből a következő feliratot intézte : 507/900. Nag3?méltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk ! Örömmel látjuk azt a mozgalmat, amit a srazdatársadalom minden rétege abból a czél- ból kifejt, hogy Nagyméltóságodnak legőszin- tébb bizalmát nyilvánítsa. Mi, kik a hosszú évek munkássága, alatt megtanultuk becsülni azt a rendíthetetlen buzgalmat és fáradságot, melylyel Nagyméltóságodnak mezőgazdaságunk érdekeit oly szép eredménynyel előbbre vinni sikerült, ez őszinte mozgalomból szintén ki óhajtjuk részünket venni. Midőn azt a támadást, melylyel Nagyméltóságodat, mint mezőgazdasági érdekeink hivatott védelmezőjét, méltatlanul illették, elitéljük, — Nagymóltóságodnak sok szerencsét és erőt kívánunk további hazafias munkásságához s kitartást annak a zászlónak lobogtatásához, melytől szent bizalommal s lelkesedéssel várjuk hazánk s nemzetünk boldogulását. Fogadja Nagyméltóságod mély tiszteletünk nyilvánítását, melylyel maradunk Szatmár, 1900. aug. hó 8. Nagj7méltóságú Miniszter Urnák alázatos szolgái : a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Poszvék Nándor s. k. Domahidy Sándor s. k. egyl. titkár. alelnök. Idei lóversenyünk napján rendezendő estély7 bizottsága abban állapodott meg, hogy a lóverseny után 9 órai kezdettel a Kossuth-kerti kioszk helyiségeiben 2 korona belpéti dij mellet egyszerű, családias jellegű tánczmulatságot rendez. A tánczmulatságra külön meghívók szét- ! küldetni nem fognak s az estély egyszerű jellege érdekében úgy7 a hölgyek, mint az urak felké- | retnek, hogy egyszerű ruházatban szíveskedjenek megjelenni. Az oiubodi közlegelőről jószág csakis a titkári hivatal utalványa mellett adatik ki. — Több esetben előfordult ugyanis, hogy a tulajdonosok tájékozás hiányában a legelőre hiába küldtek ki, minek elkerülése végett tartottuk szükségesnek erre a figyelmet felhívni. * Minta paraszt gazdaságok. A földművelésügyi m. k. miniszter ur 56555/IV—36. sz. a. kelt rendeletével B e n c z e Gedeon gacsályi j kis gazda birtokának minta parasztgazdasággá fejlesztését engedélyezte. Munkás közvetítés. A földmivelésügyi minis/, tóriumban bejelentett munkás kínálat: Bács- Bodrogmegyéből : Zentárói 1, Teme’rinból 24, O-Sziváczrél 6. Békés megyéből: Bánfaivárói j 200, Csabáról 100, Csorvásról 40. Csanádmegyé- böl: Makóról 20, Bánhegyesről 10, Nagylakról I 100, Sajtényről 10. Csongrád vármegyéből : Csongrádról 40 Máramaros vármegyéből: Felső- Nerezniczéröl 60, Alsó-Nerezniczéről 50, Széles- ! Lonkáról 50 Pestmegyéből: Biaról 1. Torontál- I megyéből : Torontál-Tordáról 25, Hódmező-Vá- I sárhelyről 250. Szilágyúiegyéből: Lánykáról 26, A.-Balázsházáról 58. Tolnamegyéből: Dunaföld- J várról 12. Zólyommegyéből: Vámosról 56 Jász- ! Nagy-Kun Szolnokmegyéből : Karczagról 22. Török-Szt.-Miklósról 17. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 899 900 össz évekre. alapító korona i Múlt szám összege f 96 152 1018 1272 1281 Balásy József Erkörtvélyes 6 6 Összeg' 96T52"ÍÖ24T278 Kozma Zsigmond, e. pénztárnok. Uj tagul jelentkezett, ifj. Luby Gyula I földbirtokos Vámos Oroszi, u. p. Kölese, rendes | tagHÍRROVAT. * Személyi hírek. Láng Lajos v. b. t. t. j Nagy-Bánya város országgyűlési képviselője e hó 24-én választó kerületébe érkezik s Szinór- Váralján, Nagy és Felső-Bányán képviselői beszámoló beszédet tart. — Gräzenstein Béla pénzügyminiszteri államtitkár e hó 23-án csütörtökön vármegyénket fogja meglátogatni s Vetésben
