Szamos, 1900. június (32. évfolyam, 45-52. szám)
1900-06-28 / 52. szám
jubileumának ünnepségét emelje, közgyűlését városunkban tartja. Abból a jelenségből, hogy a dalegyesületek a kerületi szövetségbe egyhangú lelkesedéssel tömörültek s hogy az itt tartandó közgyűlésre oly impozáns számmal jelentkeztek, ha nem csalódunk, a dalegyesületi élet újabb és hatásosabb löllendülését remélhetjük. A daltestvéreknek szép tömörülése e kettős ünnepségben az egyetértésnek, a kedélyi életnek igen szép és nemes megnyilatkozását jelenti a magyar dalmüvészet lobogója alatt. A „Tiszavidéki“-nél találóbb nevet sem választhatott volna e szövetség ; hisz ez az az országrész, hol köztudomás szerint a meghamisitatlan tősgyökeres magyar dal terem. Kik volnának ennek hiva- tottabb ápolói, művelői, mint épen az ezen területen működő dalegyesületek ! Az ünnepi hangulatnak tisztább és közvetlenebb forrása alig lehetne városunkban, mint a holnap megkezdődő ünnepségeké ! Egy ideális feladatát 25 éven át híven betöltő egyesület homlokára tűzzük fel a babért s egy olyan szövetség megerősítésének leszünk tanúi, mely arra van hivatva, hogy belőle, mint a dalmüvészet elevenebb es fiatalabb forrásából táplálkozva a dalegyesületek megelevenítő, lelpezsditő erőt merítsenek. Jóleső örömmel látjuk korunk materiá- lisztikus áramlatával szemben ez ideális törekvéseket; jóleső öntudattal tölt el, hogy a szerencse e törekvéseknek színhelyéül ez alkalommal városunkat jeiölte ki. Legyenek ezen ünnepségek nemes czél- jukra nézve áldást hozók! Legyenek szívesen üdvözölve a szívesen látott daltestvérek városunkban ! Miniszteri rendelet. Magyar liszt külföldi versenyképessége érdekében. (Föl}’tatás.) Továbbá a Budapestre vagy a vám külföldi kivitelre dolgozó vidéki malmok állomásaira az illető malmok részére magyar állomásokról teljes kocsirakományokban szállítandó s a m. kir. államvasutak vonalain 50 kilométernél nagyobb távolságot befutó, oly búza és rozsküldemények után, melyek az illető malomban feldolgoztatván, liszt alakjában, a gabonaszállitást követő 6 hónapon belü egyenlő összmenyiségben Fiúmén át vám külföldi kikötőbe, vagy Oderbergen, Marcheggen, L/m. Bruckon és egyéb szárazföldi kiviteli útirányokon át a nyugati vám külföldre (Németországba, Svájczba, vagy ezeken túlra) továbbutalnak, a m. kir. államvasutak vonalait illetőleg a dijszabásszerii díjtételekből 100 kg. on- kint 12 fillérnyi visszatéritmény nyujtatik. Kapcsolatosan ezzel az intézkedéssel a Budapestről Fiúméba helyben, valamint Fiúmén át horvát és osztrák kikötőkbe rendelt liszt kül deményekre a rendes díjtételeknél 100 kg.-onkint 12 fillérrel olcsóbb rovatolási díjtételek engedélyeztettek. Továbbá abból a czélból, hogy a Fiúmén át el nem érhető nyugati vám külföldi piaczokra irányuló lisztkivitel is megfelelő díjszabási tá mogatásban részesüljön, a kereskedelmi minisz tér ur intézkedett, hogy oly lisztküldemónyek utáu, melyek a m kir. államvasutak vonalai s illetve a vonatkozó magyar vasutak mentén fekvő s e kivitel szempontjából tekintetbe jövő malom állomásokról Oderbergeu, Marcheggen, L|m. Brukon s egyéb szárazföldi kiviteli útirányokon át a nyugati vám külföldre szállíttatnak s a m. kir. államvasutak vonalain legalább 200 kilometer távolságot befutnak, a m. kir. államvasutak díjrészleteinek terhére 100 kg. onkint 20 fillér, 200 kilométernél kissebb, de legalább 50 kilometer távolság után pedig arány'agosan kisebb refactia folyósittassék. Végül pedig az Adria magyar tengerhajózó részvénytársaság is hozzájárul lisztkivitelünk előmozdításához azzal, hogy a fent említett vasúti díjkedvezményben részesülő, az Adria hajóin vám külföldi kikötőkbe szállított liszt- küldemények után a hSjózási viteldijakból megfelelő visszatóritményt ad az illető malmoknak. Mindezen szállítási kedvezményeknek az lóvén a czéljuk, hogy a magyar liszt verseny- képességét a külföldi piaczokon fentartsuk s ez által közvetve búzánk értékesítését is előmozdítsuk, szükségesnek láttama 0 z i m utján erről gazdaközönségünket tájékoztatni. Kelt Budapesten, 1900. évi május 14. Darányi. A Szatmármegyei 'Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. Karczagi kirándulás. A földmivelésügyi miniszter ur által kormány költségen engedélyezett tanulmányi kirándulásunkon 25 kisgazda vett részt, kik a karczagi földműves iskolát látogat ták meg. — Teräzüke nem engedi meg, hogy e kirándulás részleteivel már e helyütt beszámoljunk; legközelebb azonban annál is inkább kötelességünknek fogjuk ezt tartani, minthogy bennünket szatmármegyei gazdákat kiválóan ' érdekelt ez iskola, tekintve, hogy egy év előtt, ■ midőn az iskolát Debreczeuből áthelyezték, vármegyei Gazdasági Egyesületünk mozgalmára i úgy a vármegye, mint Szatmárnémeti ez iskola Szatmárra helyezését erősen követelte. A kirándulók száma kevesebb volt, mint amennyi a megyéből felmehetett volna ; igy 47 ember újabb terminussal ismét felmehet Az újabb kirándulás terminusát julius 8 ára | állapítottuk meg, úgy, hogy az addig jelentkező csoport előtte való este, szombaton a 7 órai vo- | nattal elindul, éjjel Karczagra ér, vasárnap délelőtt, reggeli után a mintagazdaságot megtekinti, délben megebédel s a délután fél 2 órakor induló vonattal vissza utazva már vasárnap este 7 órakor Szatmáron van. Úgy az úti költség, mint Karczagon az ellátás államköltségen történik, az ottani ellátás pótlására azonban minden kiránduló jelentkezés alkalmával Egyesületünk titkári hivatalánál 1 koronát lefizetni tartozik. E programm az aratási idő daczára azért lesz kényelmes, mert munkaidőt a gazdák nem töltenek, csupán csak egy vasárnapot. Kérjük a jelentkezéseket- mielőbb eszközölni, hogy a csoport számáról az ottani igazgatóságot mielőbb tájékoztatni lehessen. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala. Szövetkezetek közgyűlése. A Szatmáron négy szomszédos vármegyei szövetkezetekből „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége“ czimén alakult testület f. hó 27 éu d. e. tartotta rendes közgyűlését, melyen 4 vármegyéből 28 szövetkezet és 2 vármegyei gazd-’sági egyesület képviseltette magát összesen 27. taggal. A közgyűlés összeállította tisztikarát. Elnökül megválasztatott gróf Csáky László, alelnökiül: Szeöke Barna. Ezen kívül 10 szövetkezeti tag. — Hivatalból minden törvényihatóság és Vármegyei 1 Gazdasági Egyesület képviselője egészíti ki a bizottságot. Elfogadták a Központi Hitel Szövetkezet [képviselőségét, valamint jóváhagyták Valkovics János Tisza-Ujlaki takarékpénztári igazgató [ ügyvezetővé történt megválasztását. Kimondta j a közgyűlés, hogy a tagokat egyelőre tagdíjjal : terhelni nem fogja. A közgymlés részletes jegyzőkönyvét hiva- 1 talos közlönyünk későbbi száma fogja hozni. Lóheremag árkilátások. Amint a gazda- [ közönséget több oldalról figyelmeztetik, a folyó évi kedvezőtlen amerikai termés kilátások folytán Hamburgban már is 130 — 182 koronát fizetnek őszszel szállítandó 1900. évi termésű magyar lóhere magért, amiért is a várható termés elővételeinél a gazda részéről ajánlatos az óvatosság, nehogy termését elvesztegesse. nak s egyéb felszerelési tárgyainak az elhelyezésére. Az első év végén az egyesület tiszta vagyona : 400 frt volt. Az egyesület további élete már rendezett mederben folyt s u. e. évben még három hangversenyen működött közre. 1878-tól 1882. májusig terjedő időszakban a dalegyesület úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben jelentékenyen gyarapodik. A működő tagok 10 hónap lefolyása alatt 45 énekdarabot tanultak be, melyeket közönségünk s a szomszédos egyletek minden alkalommal igen nagy örömmel hallgattak s frenetikus tapssal üdvözöltek. 1878. február 24-én az egyesületnek már 114 pártoló, 31 működő tagja volt; pénzkészlete pedig 1057 frt 55 kr. Az akkori elnök, Hehelem Károly beszédéből idézett következő rész eléggé jellemzi a buzgalmat, melylyel az ifjú egyesületet támogatták: ,.A mit nem alap nélküli reményül bátorkodtam e helyen kifejezni— mondja Hehelein,— hogy van városunkban nagy fogékonyság a zene és szabályosabb dalolás iránt, s egyesületünknek sikerülni fog a szép iránti eme fogékonyságnak tágabb térben tápot szolgáltatni s közönségünk köreit gyakrabban összehozva, városunk társadalmi életére előnyösen hatni: azt ma, a daláregylet élete 3-ik évének bezártak or, legnagyobb részben valósultnak örömmel állíthatom.“ A működő tagoknak az ügy iránt nem mindennapi buzgalmát igazolja az, hogy a tagok próbákra jártak, készültek, dalestólyeken énekeltek, jótékonyczélu előadásokon közreműködtek s ezeken felül még rendes pártolási dijat is fizettek. Hofbauer karmester járt elöl a buzgóságban, ki tanári elfoglaltsíga mellett dij nélkül végezte a fáradalmss karmesteri teendőt. Ez időben vesz részt az egyesület a szegediek felsegélésére a színházban tartott előadás alkalmával. Az 1880. óv elejétől kezdve dalestólyeit az j egyesület gyakrabban kezdi már az akkor épített Vigadóban tartani. 1880. május 23-In belépett az egyesület az országos daláregylet kebelébe s az aug. 28-án | Kolozsvárt tartott országos dalünnepen képvi- j selteti magát, mely alkalommal Unger Gusztáv j alelnököt i, dalárszövetség központi választmá- [ nyi tagjául választja. 1882. május 29-ig lényegesebb mozzanat í nem történik az egyesület életében. Számottevő j tényezővé válik a kulturális mozgalmakban. — Dalestólyein egyre sűrűbben ajánlkoznak műkedvelők. 2 év alatt 10 dalestélyt rendezett; a pártoló tagok száma is szépen szaporodott. —- 1882-ben már 10 alapitó és 160 pártoló tag irat-, kozott be. Épen ily arányban növekedett a lé- j tesitendő zenealap tőkéje is. 1881-ben 3749 frt, 1882. májusban már 4320 frt lett a városi Takarékpénztárban elhelyezve. 1882. május 29-én a közgyűlés, mely titkárul Kőrösmezei Antalt, választotta, azt a fontos határozatot hozta, hogy Debreczen város meghívása folytán részt vesz a debreczeni országos dalversenyen. — Eljött az ideje egy lobogó beszerzésének, melyet Oberbauer Aiajosnó ezégje készített, egymlőre 280 írtban megállapított összegért. A lobogó felavatás a fenti év aug. 13-án ment végbe a Lövészkert helyiségében, melyet a szatmári hölgyek egy remek szalaggal díszítettek fel. Aug. 15-én indult útnak a dalegyesület Debreczen felé. — Az elnöki jelentés valóságos elragadtatással emlékezik meg arról a minden oldalról megnyúlatkozott kitüntetésről, mely a dalegyesületet a debreczeni közönség részéről érte. S ez először versenyezett egyesület a versenybírák Ítélete szerint egy szép koszorút nyújtott neki a másodnapi hat dij harmadikának, egy értékes hordozható zougorárnak odaítélésével. — Ez időtől kezdve városunk közönsége a dalárdát Szatmár jóhirneve érdemes bajnokának tekinti. Nemsokára meghívást kapott az egyesület az önk. tűzoltó egylet zászlós?,entelési ünnepélyén leendő közreműködésre. A szatmáriak is meghívják a debreczeni daltestvéreket s a tűzoltók javára 24-én adott hangversenyen részt vettek a s egy igen díszes serleget hoztak az egyesületnek ajáudókul. Ugyanez év junius 10-én Trefort Ágoston miniszternek ad az egyesület szerenádot s részt vett a városi ovoda 25 éves fenállá- sának s a polg. társaskörnek 50 éves jubileumán Vége következik.
