Szamos, 1900. június (32. évfolyam, 45-52. szám)
1900-06-14 / 48. szám
A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: j Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltéinek Minden beigtatás után 60 fillér bélyegilleték fizetendő. Nyllttér sora 20 fillér. Gazdasági munkás és cselédsegitő pénztár, Már megemlékeztünk arról, hogy menynyire kívánatos, czélszerü a munkások ügyének rendezése. A kormány is foglalkozott a szegény nép megélhetését megkönnyítő, elviselhetőbbé való tételének eszméjével, kiváltképen a munkás nyugdíjintézet megteremtésével. A földmivelésügyi miniszter rendkívül fontos törvényjavaslatot terjesztett be a képviselőház egyik múltbeli ülésén, mely szol a „gazdasági munkás és cselédsegitő pénztárról“ és hivatva van a munkások annyiszor lölpanaszolt nyomasztó helyzetén, szomorú ügyén tetemesen javítani. A „országos gazdasági munkás és csc- lédsegitő pénztár“ czélja a pénztár rendes és rendkívüli tagjait bizonyos esetekben segíteni, mint baleset, rokkantság miatt való munkaképtelenség, a kor (65 év) és a halál esetén a hátrahagyottak segítése. A pénztárnak, alapitó, rendes és rendkívüli tagjai vannak. Alapitó tag, ki egy- szersmindenkorra legalább 50 koronát fizet. A rendes tagoknak két csoportja van. Az első csoportbeliek hetenkint 20 fillért, a második csoportbeliek 11 fillért fizetnek. A második csoportba tartozók az első csoportbeliek segítségének tele összegében részesülnek. A rendes tag fölvételi dija 2 korona. Rendkívüli tag lehet minden munkás-igazolványnyal biró gazdasági munkás, a kinek tagsági dija évenkint előre fizetendő 1 kor. Minden rendes tag két tagsági könyvet vállhat, a miért a segítő összeg kétszerese jár neki. A dijak pontos fizetésének elmulasztása a jogok elvesztésével jár de a befizetett. dijak nem követelhetők vissza A kizárt tag sem követelheti vissza a már fizetett dijakat A belépés nem kötelező A munkaadók kötelesek minden külső cseléd után évenkint előre 120 fillért fizetni; az állam pedig évi 100,000 koronával járul a pénztár bevételeihez. Ha a pénztár tagjait baleset éri, a pénztár orvosa gyógyítja a pénztár terhére, a gyógyszereket, kötszereket stb. a pénztár fizeti. Ha a tag egy hétnél tovább munka- képtelen, a pénztár legalább 60 napig minden napra egy korona segítséget ad. Ha a tag baleset -következtében meghal, a hátramaradt család egyszersminden- korra 400 ■ oronát kúp' A ki tiz évig tagja a pénztárnak és rokkant lesz, legkevesebb havi tiz korona segítséget kap. A ki eléri 65 éves korát rokkantság nélkül minden igények löntartása mellett 100 koronát kap. Halál esetén, ha az illető legalább 5 évig volt tag 200 koronát, ha legalább |10 évig volt tag 250 koronát és ha legalább 15 évig volt tag 270 koronát kap a család. Ha az elhaltnak háromnál több gyermeke maradt, az igazgatóság a segítséget arányosan magasabb özszegben is állapíthatja meg. A pénztár igazgatását az igazgatóság és a helyi bizottságok végzik Az igazgatóság a földmivelésügyi miniszter által kinevezett elnökön kívül 12 tagból áll. E törvényjavaslat értéke nagy. Rendkívül előnyös a gazdasági munkás és cselédosztályra, mert azt a nehány fillért, amit a pénztárnak fizetni fognak, azt ugyancsak nem érzik meg, azt mindenkor megvonhatják maguktól, de aztán biz ositva vannak, ha valami baj éri őket, betegség ágyba dönti, munkaképtelen lesz, avagy elhalálo- zik s családja még sincs kitéve az ehen- halásnak. Már régen kellett volna ezt az égető ügyet dűlőre jutattni, de hogy végre még is megteremtik, hasztalan most már azon tűnődni, hogy miért nem létesítettek jóval előbb ily pénztárt. Az érdem Darányi földmivelésügyi miniszteré, ki a sok fontos ujitásai után sem fog pihenni, hanem mindig, újabb és újabb egy egész ország javára^1- előnyére szoígafó tetteivel meg nagyobb elismerést, érdemet fog szerezni. Jegyzőkönyv. Felvétetett Szatmáron, 1900. évi junius bó 6-án a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület IV. igazgató választmányi üléséről. Jelen voltak : Böszörményi Károly, Csaba Adorján, Domahidy Ferencz, Domahidy István, dr. Farkas Antal, dr. Fekete Sámuel, Pethő György, Szarka Andor, Szeöke Barna, Szeőke Ödön, Szuhányi Lajos ig. választmányi tagok és Poszvék Nándor titkár. Titkár jelenti, hogy Domahidy Sándor alI Ha künn a nagyvilág zajába.,. Ha künn a nagyvilág zajába’ Találkozunk egy pillanatra, Köszöntve egymást nyájas arczczal S közönyösen tovább haladva — Ha látsz ilyenkor és az elmúlt Eszedbe jut egy röpke perczen: Tudom, hogy mosolyogsz magadban Valami kis bohó szerelmen S ha látnál csöndes kis szobámba’ Magamba búsan elhagyottan, Elnézni szótlan a parázsba, Amig a láng utolsót lobban — Ha tudnád, hogy a vánkosomra Almomba mennyi köny lepergett: De megsajnálnál, megsiratnál Valami kis bohó szerelmet! Vi--------r. Cselédeim bölcsészeti A feleségem mindig kedves meglepetésekben részesít : hol egy kapálódzó, virgoncz csemete, hol egy tetemes összegről szóló számla alakjában. A napokban pedig azzal a váratlan hírrel fogadott, hogy Zsófinak, a cselédlányunknak felmondott. — Miért ? — kérdeztem, mert hát sehogyan se fórt a fejembe, hogy Zsófi távozzák a házamból. A feleségem felelet helyett becsöngette Zsófit. — Hol van a liba ? — förmedt rá a be-1 lépő leányra. — Nem tudom nagysága — szólt Zsófi, némileg sértődött hangon ; — előbb elzártam a szekrénybe . . . — De csak nem nyelte el a föld, hogy ' sehol sem lelem. Már-már kicsúszott a számon, hogy: „elégj liba vagy te édes rózsám“ — de gondoltam a ! következményekre, melyek a feleségemmel szemben rám nézve mindig szomorúak. — De édesem — mondtam Zsófinak — maga csak nem akar visszaemlékezni mikor észrevette a liba eltűnését ? Kérem, nagyságos ur, amikor András — a baka — itt volt a libát is még itt láttam, de mikor András elment, a libát se láttam már. — Tehát András itt volt? És mi haszna, ha Andrással a liba eltűnt? Nos vallja be, mit tett? — Hát, hát — siránkozott Zsófi — András megette a libát, mert csak nem adhatok neki főzeléket. — Csepp kedvem sincs, hogy a hadsereg gyomrának szükségleteit fedezzem — mondám — maga pedig két hót múlva távozhat. ' — Se baj — jegyezte meg Zsófi, felmondtak már nekem különb és finomabb házakban is. Az ügy ezzel be volt fejezve, de nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy most minden gondtól megszabadultam. A hadd-el-hadd csak most zudult fejemre. Cselédet kellett fogadnom, aki csinos is legyen, vasalni, sütni, főzni kitünően tudjon, ne legyen se sánta, se púpos, se vak, se néma, se süket, de tudjon mindent. És a jó tulajdonságaiért és megbecsülhetetlen szolgálataiért ne számítson többre, mint feleségem megelégedésére, hat forinttal fűszerezve, ami elvégre nem is olyan kevés, ha vesszük. A cseléd közvetitő derekasan megfelelt hivatásának. Annyi cs lédet protezsált hozzám, hogy belőlük akár egy egész asszonyregimentet is állíthattam volna össze. Az első csinos barna hölgy volt. Könnyű vászonruhában lebbent be az ajtón és virágos kalappal a fején, hosszú svédkeztyüs kezében pedig női esernjmt szorongatva, mint egy szépen felkantározott harczi mén állott meg előttem. — Parancsol nagysád ? — hebegtem zavarodottan — talán szolgáiatjára lehetnék ? Miklósi Kornél czipészmester Eötvös-utcza 2. sz. a Korona szálloda átell-nében Szatmáron. — A szatmárvidéki vásárló szövetkezet szállítója. — A tavaszi idény beálltával van szerencsém a n. é. közönség b. figyelmét üzletemre felhívni. Gonddal, csínnal ós szakszerűséggel készitek mindennemű könnyű, finom, és tartós lábbelit, mérsékelten megszabott árak mellett ; a hibás abnormális lábakra különös figyelmet fordítok. — Mindenféle fűzők, valamint czipő féayesitő kenőcsök üzletemben kaphatók.-,iv
