Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-26 / 33. szám
dalmi rétegekre kiterjedő nagyfokú idegességnek van. Az élet nehezebb lett. i gondok szaporodtak ; mind ez nagyobb tevékenységre kényszeríti az embereket. A (okozott munka — különösen a szellemi — pedig túlságosan megviseli az idegeket. Nagyon nehéz tehát az öngyilkosságokat megakadályozni. Mert a filantrópus, ha mindjárt egész vagyonát is feláldozza, csak aránylag kevés öngyilkosságot akadályozhat meg. Itt az irányelvet csak azzal az elmélettel lehet megadni: „Tégy jót, amennyit csak tehetsz, de mindig gyorsan!“ Azt látjuk ug anis, hogy a jó gyakran akkor jön csak, a mikor már nem használ. Bécsben is, Budapesten is volt rá a közelmúltban egy-egy eset, hogy a megérkező pénzes-utalvány csak holttesteket talált. Ne felejtsük tehát el, hogy az éhes vagy a legnagyobb nyomorba jutott ember segélykiáltása szörnyű jajszó, amelyen enyhíteni — ha csalástól nem (élünk — emberi kötelessége mindenkinek, aki teheti, még pedig akkor, amikor még nem késő. Sőt úgy hiszem, hogy az igazán jó ember, még ha néhányszor meg is csalták, szivét sohasem fogja elzári, amikor alapos oka van hinni, hogy a nyomort enyhítheti Az orvos tanácsát, hogy erőnk képességén túl ne dolgozzunk, fájdalom, alig lehet a szegény embernek követri. Az emberi munkaerőt bizony sokszor meg kell feszíteni, hogy a tisztességes megélhetés lehetővé ’tétessék. A filantrópus és az orvos segítségével legtöbbet tehetnek a társadalmi vezérferfiak, az öngyilkosságok számát megapasztani. Az emberek Ítélőképességét kell helyes útra terelni. Gondoskodni kell, még pedig első sorban megfelelő nevelés, azután a műveltség és vallás eszközeivel, hogy az ön- gyilkosság gyáva bűnétől irtózzanak az emberek. A társadalom adjon alkalmat a bűnösnek, a kit a törvény már megfenyített, hogy ismét megélhetéshez, tisztességes megélhetéshez juthasson. A módok és eszközök erre számosak. A liberalizmus, melynek jegyében évtizedek óta járunk, meg fogja rá adni a módot Isten is megbocsát a bűnösnek, ne kény- szeritsük tehát a megbotlott embert, hogy szép baráti összetartással a mi önök között megvan, a mi talán sehol se található, és az az igazi bohém-élet, a mikor belemélyednek névnapi mulatozásaikba, a melyekbe nekem idegennek most részem volt. Mondom tele van a szivem oly szép meleg érzelmekkel és oly benyomást hagytak reám, hogy igazán gyönyörűen tudnám egy tárczába feldolgozni. D3 nem merem, ön mérges, ön oda van, ha rósz tárcza- czikket kap ! Ezért nem akarok terhére lenni. Hanem magamba zárom gondolataim, s ha olykor olykor a fülembe cseng, utolsó estén az ön által is annyiszor elénekelt „Sárga rézből van“ . . behunyom szemeim és újra, meg újra elvonul lelki szemeim előtt az a bájos kép : a búcsú. Emlékszik reá ? Na ugy-e, mily hálás thé- mám lett volna! de ön nem akarta. Száradjon az ön lelkén, ha a kedves barátok hálátlansággal vádolnának, hogy oly hidegen tudtam őket elhagyni. Kérem mutassa meg nekik e levelem, akkor érteni fogják miért lettem ily közönyös. Isten önnel t. szerkesztő ur! remélve, hogy e levelemmel, csak még se szereztem oly nagy bosszúságot.*) Akkor a viszontlátásig üdvözletét küldi a messze Erdélyből Kis doktoráé. *) B. sorait mindig szívesen várjuk s egyben legszerényebb munkatársaink közzé igtatjuk. ' Szerk. csak ujjabb bűnök révén tarthassa fenn életét. Mert addig mig a mostani rend marad, a morálstatisztika tovább is kénytelen lesz egyre sűrűbben rakosgatni azokat a rovásokat, melyek mindegyike egy-egy idő előtt megszakított eletet jelent. Magyar gazdasági szaktudósitók a külföldön. A földművelésügyi miniszter ur tárczá- ját érdeklő gazdasági kérdések tanulmányozása végett báró Malcomes Jeromos ministeri tanácsosi czimmel felruházott ministeri osztálytanácsost a Németbirodalom, Dánia és Hollandia területére szóló megbízatással Berlinbe, György Endre volt országgyűlési képviselőt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját. Angolország és Francziaország területére szóló megbízatással Londonba, Gaál Gyula földbirtokost a Balkán államok területére szóló megbízatással Bucarestbe és ifj. Paikert Alajost a mezőgazdasági múzeum őrét, Az Amerikai Egyesült államok és Kanada területére szóló megbízatással Washingtonba! szaktudósitókul küldje ki. A szaktudósitó feladata általában azon közgazdasági, társadalmi, illetve műszaki viszonyoknak kimerítő kutatása, melyeknek tauul- mányozására kiküldetett. Nevezetesen éber figyelemmel tartozik a a szaktudósitó kisérni az illető ország közgaz j dasági politikájának úgy általános irányát, valamint minden fontosabb kérdésre vonatkozó j mozzanatát és az ottani törvény hozásnak ezen közgazdasági politika érvényesítése körül a szaktudósitó részére kijelölt, feladatok tekintetében törekvéseit, valamint az illető köröknek J arra vonatkozó tevékenységét. A tanulmányozása tárgyát képező viszo- i nyok tekintetében észlelhető legújabb haladásról és az ez által elért vívmányokról, továbbá az ide vágó törvényalkotás terén életbeléptetett j újításokról és ezek hatásáról, valamint a gazda- j sági fejlődés előmozdítása czéljából tervbe vett további rendszabályokról^ tüzetes tájékozást j szerez. k * Különösen pedig aAn^zö- és erdőgazdasági ügyeket illetőleg a szaktudósitó a tanulmányozására kijelölt országokban figyelemmel kiséri: a mező- és erdőgazdasági terménynek, termékek és czikkek behozatali és kiviteli forgalmát: a vámokat, a forgalmi és egyéb illetékeket, különösen azon • czikkek tekintetében, a melyek a magyar korona országainak termelése vagy fogyasztása szempontjából jelentőséggel bírnak ; általában a mező- és erdőgazdasági ügynek fejlődését és az ennek előmozdítását ezélzó intézkedéseket; a mező- és erdőgazdasági termékek és czikkek előállítását, vagy feldolgozását megkönnyíti, vagy olcsóbbá tevő üzem-nemeket; a gazdasági szakoktatás ügyét; a gazdasági munkások és a munka közvetítés viszonyait; a tarifa, politika és gazdasági statisztika, az állategészségügy, az állattenyésztés, a borászat és szőlőszet, a telepítés kérdéseit; stb. szóval a földmivelésűgyi tárcza hatáskörébe tartozó ösz- szes fontosabb ügyeket. Kedvező konjunktúrákat, melyeket a hazai érdekelt körök haszonnal kiaknázhatnak, mindannyiszor a legsürgősebben kell a m. kir. föld- mivelésügyi minister tudomására hoznia. A fentebb jelzett ügyekre vonatkozó törvényjavaslatokat, rendeleteket, emlékiratokat és figyelmet érdemlő szakmunkákat szintén azonnal meg kell szereznie és a m. kir. földmivelés- ügyi miniszter elé terjesztenie ; kit egyszersmind azon tárgyalásokról is tájékoztatni kell, melyek az említett törvényjavaslatok tekintetében folyamatban vannak. Végül köteles a szaktudósitó a m. kir. földmivelésűgyi minisztertől eseti öl-esetre veendő minden megbízatásnak is megfelelni. A szaktudósitók kizárólag a földmivelés- ügyi miniszter fenhatósága alá tartoznak s a cs. és kir. osztrák-magyar követségekhez vagy konzuli hivatalokhoz, melyeknek hivatali kerületében tartózkodnak, nincsenek beosztva ; azonban ezen képviseleti hatóságok támogatásában részesülnek. Hogy ezen kizárólag az ország fontos mező- gazdasági érdekeit szolgáló intézmény sikeres működést fejthessen ki, kívánatos, hogy a gazdakörök figyelme e szervezet iránt felébredjen. A szaktudósitóknak a földm. miniszterhez s közérdekű adatokat tartalmazó jelentései első sorban a minisztérium hivatalos közlönyében a „Földmivelési Értesítő“ ben fognak közzótótetni; de ezen felül intézkedés fog történni az iránt is, hogy a jelentések vagy esetleg azoknak kiválóbban érdekes adatai kívánatosán a napi sajtónak és a szaklapoknak is rendelkezésükre álljanak. Hatóságoknak, szaktestületeknek s magán személyeknek is mód van nyújtva arra, hogy gazdasági tárgyú és irányú, tehát nevezett szak- tudósitó működési területéül kijelölt országokra vonatkozólag netán óhajtott felvilágosítások és adatok beszerzése czéljából a szaktudósitók tevékenységét igénybe vehessék, illetőleg kikérhessék. Ily irányú megkeresések ennélfogva, a kívánt felvilágosítások és adatok tárgyának és czóljának mindenkor pontos és világos megjelölése mellett — esetről-esetre a földmivelésügyi miniszterhez intézendők. A szaktudósitóktól veendő, kívánt felvilágosítások annak idején szintén a minisztérium közvetítésével fognak az illető érdeklődőknek rendelkezésükre bocsáttatni. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. * Az ombodi legelőre jószág az idén is felvétetik ; a legelő bér a szokott rendes kezelés, gondozás, állandó állatorvosi felügyelet, gyógyszer és rendes sózás mellett a beváltás napjától, amennyiben az időjárás lehetővé teszi, csikókra nézve október 15-ig szarvasmarhára, október végéig terjedő időre a múlt évihez hasonlóan a következő: csikók után tekintet nélkül a korra, rendes bér 24 korona, egyleti tagoknak 20 korom. — 2 évet be nem töltött borjuk után rendes bér 12 korona, egyleti tagoknak 10 korona. — 2 évet betöltött szarvas- marhák után rendes bér 20 korona, egyleti tagoknak 16 korona. Felvétetnek kauczák és heréit csikók, üsző és tinó borjuk. — Beváltás előtt az állatok állatorvosiig meglesznek vizsgálva. — A tulajdonosok kényelmére és biztonságára illető díjtételek mellett az állatok a legeltetési időre elhullás ellen be is biztosíthatók. Biztosítás a bejelentett érték arányában a következő összes dijak mellet eszközölhető : Csikók után 2 éven alul az érték 2%'a> 2 éves koron felül az érték 1'5%-a, szarvasmarhák után tekintet nélkül a korra a bejelentett érték 1%-a. E dijakban a biztosítás összes költsége bent foglaltatik. A legeltetési bér fele a beváltáskor, másik fele a legeltetés végén fizetendő be. A biztosítás a beváltáskor a jószág érté - kével együtt bejelentendő s a biztosítási di j nyugta ellenében előre fizetendő. A biztosítás nem kötelező. A felvétel ideje szarvasmarhákra nézve j ápril 29, csikókra nézve május 6, vasárnap délelőtt. — A tulajdonosok annál is inkább kéretnek e terminus betartására, minthogy az állatorvos e napokon kint a legelőn ép eszközli a j a felvétel végett szükséges vizsgálatot. Téli gazdasági előadások az állattenyésztés köréből czim alatt összeállított füzetet, j mint Egyesületünk III. sz. kiadványát Egyle- j tünk összes tagjai hivatalos közlönyünk mai I számával mellékletképen kézhez veszik. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás {magyarországi kormánybizottságának irodája ' Párisba (23. Avenne Rapp.) helyeztetett át. A mennyiben a kiállítással, vagy a kiálli- | tásra vonatkozó kiküldetésekkel, kirándulások- | kai kapcsolatban bármi irányban felvilágosításokra lenne szükség, azok iránt közvetlenül a a kormánybizottsághoz kirendelt Kazy József cs. és kir. ministeri osztálytanácsoshoz kell fordulni, a ki utasítást kapott, hogy a gazdaközönség kívánalmait lehetőleg előmozdítani igyekezzék. A Salgó-Tarjáni kőszénbánya részvénytársulat, mint az ország legnagyobb szénbánya vállalata felkért, hogy a gazdák figyelmét felhívjuk arra a körülményre, hogy miután a szomszéd államokban érezhető szénhiány folytán külföldi szén csak kisebb mennyiségben és tulma- gas árak mellett fog a folyó évben hazánkba behozatni, gazdasági, főkép csóplési czélra szolgáló szénszükségletek fedezéséről idejekorán gondoskodni szíveskednének, mivel ép az említett oknál fogva előreláthatólag a hazai bányászattal szemben is fokozott igények támasztatnak. Felhívja ez alkalommal figyelmünket
