Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-19 / 31. szám
maggal való kereskedés vadjával szemben sem igazolta magát, ellenben ajánlott bizonyítékot arra. hogy ő amerikai magot mint európait forgalomba nem hozott. E válasz elég alap — ha más alapunk nem volna is — arra a gyanúnkra, hogy vármegyénkben az amerikai heremag el van terjesztve. Csakhogy már a gyanún is túl vagyunk, s pozitív bizonyítékaink vannak róla. Pozitív tudomásunk van u. i. arról, hogy vármegyénkben falusi kereskedők vettek amerikai heremagot. Ahhoz aztán nagyon sok jóhiszeműség kell, hogy feltegyük, hogy az a falusi boltos a vevőnek heremagvát mint amerikai eredetüt adj i el. Hiripi gazda emberek panaszkodva jelentik, hogy községükben mintegy 8 mm. amerikai heremagot vettek Markovics Áronné szatmári kereskedéséből, kik most midőn annak silányságáról fel lettek világosítva, ijjedten igyekeznek részben még el nem vetett silány magjuktól megszabadulni Személyesen meggyőződtünk arról, hogy mint európai eredetű arankamentes ólomzárolt heremagot több kereskedésben nyitott zsákokban árulnak akkor, midőn a földm. miniszter rendelete értelmében, mint az a plombázásnál használt bárczán feltüntetve van, az eladónak nem áll jogában felnyitott zsák tartalmának arankamentességét a zsákban levő bárczával igazolni; továbbá akkor, midőn a magvizsgáló állomások egész kis mennyiségeket is plombáznak s amint arról szintén meggyőződtünk, Klein Vilmos 5 kgros zacskókat is plombáztat. Erélyes rendőrfőkapitányunk csak a múlt hetekben adott a városi tanácshoz megnyugtató jelentést; e jelentést megnyugtatónak vettük azért, mert elhittük, hogy városunkban kereskedést más, mint ólomzárolt heremaggal nem űznek. Eszerint, hogy az a több mint 250 mm. amerikai heremag, ami városunk magkereskedelmében megfordult, minő plombbal lehetett ellátva, jövőre való tekintettel minden esetre érdekes volna megtudni. Az 1895-ik XLVI. törvényczikk a nem arankamentes heremag kereskedelmi forgalomba hozását tiltja. Igaz, hogy törvényünk hézagossága az amerikai magnak eredeti származásának megnevezésével való forgalomba hozását nem tiltja, de akkor, ha európai magunk arankamentességét rendőrségünk időnként megejtett vizsgálatával szivén viseli, bizonyára ólomzárolatlan amerikai mag arankamentessége iránt is indokolt volna meggyőződéit szerezni magának, mikor az eljárás igen egyszerű s a vett minták vizsgálatára rendelkezésre állanak a magvizsgáló állomások. Hisz a rendőrség feladata érvényt szerezni a törvénynek s nem csak ott lépni Hl, ahol már bebizonyított vétségről van szó. hanem ellenőrzési joga is van s igy elvárhatjuk, hogy amit a törvény tilt, annak megtörténtét lehetetlenné igyekszik tenni s ha tudomása van arról, hogy plombozatlan heremagot nyílt kereskedésekben árulnak, ami pedig a legprimitívebb vizsgálat mellett sem kerülheti ki figyelmét, legalább ellenőrzési próbákkal igyekezzék önmagát és bennünket megnyugtatni az iránt, hogy a törvény tilalmát e magvakkal át nem hágják, mert arankamentességük konstatálására tesz lépéseket. Most már a baj nyakunkon, — heremag exportunk, amely évenként mintegy 200 waggonra tehető, veszélyeztetve van. Hogy a baj még nagyobb ne legyen, elvárjuk (rendőrségünktől a legkíméletlenebb ellenőrzést s az amerikai mag üldözését — arról az oldaláról, hogy arankamentessége iránt élénkebben fog érdeklődni. Ha egy-két mintában kimutat arankát, majd kereskedőink is óvatosabbak lesznek s e haszontalan silány termény árusításával felhagynak. Gazda közönségünket pedig arra kérjük és figyelmeztetjük, hogy a legerélyesebben utasítsa vissza e magot s heremagszük- ségletét csakis a magvizsgáló állomás által leplombozott, ne pedig felbontott zsákokból szerezze be. Követelje, hogy kis meny- nyiséget is plombozott zsákokban adjanak ki! Az olcsóbb mag feltétlenül silányabb is s az a nehány krajczár kilónkénti árkülönbözet keservesen megbosszulhatja magát a termés silányságában. Poszvék Nándor, a Szatmárm. Gazd. Egyesület titkára. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. * Az ombodi legelőre jószág az idén is felvétetik ; a legelő bér a szokott rendes kezelés, gondozás, állandó állatorvosi felügyelet, gyógyszer és rendes sózás mellett a beváltás napjától, amennyiben az időjárás lehetővé teszi, csikókra nézve október 15-ig szarvasmarhára, október végéig terjedő időre a múlt évihez hasonlóan a következő: csikók után tekintet nélkül a korra, rendes bér 24 korona, egyleti tagoknak 20 koron i. — 2 évet be nem töltött borjuk után rendes bér 12 korona, egyleti tagoknak 10 korona. — 2 évet betöltött szarvas- marhák után rendes bér 20 korona, egyleti tagoknak 16 korona. Felvétetnek kaiiczák és heréit csikók, üsző és tinó borjuk. — Beváltás előtt az állatok ái- latorvosilag meglesznek vizsgálva. — A tulajdonosok kényelmére és biztonságára illető díjtételek mellett az állatok a legeltetési időre elhullás ellen be is biztosíthatók. Biztosítás a bejelentett érték aráidéban a következő összes dijak mellet eszközölh' tő : Csikók után 2 éven alul az érték 2:y0-a, 2 éves koron felül az érték 1‘5%-a, szarvasmarhák után tekintet nélkül a korra a bejelentett érték 1% a- E dijakban a biztosítás összes költsége bent foglaltatik. A legeltetési bér fele a beváltáskor, másik fele a legeltetés végén fizetendő be. A biztosítás a beváltáskor a jószág érté kével együtt bejelentendő s a biztosítási dij nyugta ellenében előre (izetendő. A biztosítás nem kötelező. Amerikai szőlőtelepünkön létesített szőlő- munkás gyakorlati tanfoljmnra még 2 munkás felvétetik, hivatalos közlönyünk előbbi számaiban közzé tett feltételek mellett. Szőlő fás olási tanfolyam. A Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület f. ápril hó 23., 24., 25-ik napjain a szatmári határban levő amerikai szőlőtelepén fás oltási tanfolyamot rendez, melyre előre jelentkezni lehet az Egyesület titkári hivatalában (ítákóczy-utcza 83. sz.) vagy a tanfolyam első napján a helyszínén. A tanfolyam naponként 5 órákkor reggel kezdődik s tart a reggeli és ebéd idején kívül esti fél 7 óráig. A tanfolyamon a jelentkezők saját oltó kést tartoznak használni, kivételesen azonban nehány kés használatra ki fog adatni. A legügyesebb és legszorgalmasabb oltóknak ki fog adatni: 1 drb. 10 koronás arany jutalom, 1 drb. 5 koronás ezüst pénz jutalom, 1 drb. 2 koronás ezüst pénz jutalom, azonfelül a tanfolyamat rendesen bevégzett összes oltók szorgalmuk és ügyességükhöz mért minősítési igazolványt kapnak. leányiskola kitűnő tanítónője, a szatmári prot. felsőbb leányiskola volt buzgó igazgatónője, oly sok és szép leánynak Erzsi nénije: Fülöpné Sargavy Erzsébet. Természetesen kikapunk, a miért az asszonyokat otthon hagytuk, de mi kivágjuk magunkat azzal, hogy a kalapskatulyákat nem tudtuk volna a kocsikban elhelyezni, — s szent köztünk a béke. A társaság sorakozik, szekérre rakja kiki bőröndjét s bevonulunk a városba, miután megszakítás nélkül 33 órát töltöttünk a robogó vonaton. A Corsón végighaladva 10 perez múlva megszállunk az állami főgymnasiumnak számunkra berendezett két nagy osztályában s sietünk bemutatni magunkat az intézet országszerte ismert, kitűnő igazgatójának, a mi társaságunk patrónusának : Fest Aladárnak, kinek hálás szívvel megköszönjük azt, hogy kirándulásunkat lehetővé tette. A képzelhető legbarátságosabb fogadtatás felbátorít arra, hogy ott mindjárt megbeszéljük a három napra terjedő programmot, melynek tervszerű összeállítását ismét az igazgató urnák köszönhetjük, — aztán pihenni térünk. Álomra hajtja fejét a társaság minden tagja abban a városban, melynek három ezer éves múltja van s melynek birtoklásában a történet feljegyzései szerint az ó korban phöniciaiak, pelazgok, görögök és etruszkok váltották fel egymást, kiket aztán Krisztus urunk születése idejében a rómaiak szorítottak ki. Később a közép korbanNagy Károly frank király és római császár kezébe került s 1471-ben a Habsburg család birtoka lett. Attól kezdve 1776 ig császári helytartók kormányozták, amikor is a várost Mária Terézia Horvátországba kebelez- tette, de már három év múlva, 1779-ben a patríciusok tanácsának tiltakozása folytán Magyar- országhoz kapcsoltatott. Az 1848—49-iki események folytán Jellasics megszállotta s 1868-ig közigazgatásilag Zágrábhoz tartozott. Az 1868. évi XXX. t. ez.-ben kimondotta a magyar törvényhozás, hogy Fiume és kerülete a Magvar koronához csatolt külön testet képez. — Ettől kezdve rohamosan fejlődik s mig 1880-ban 20 ezer lakost számlált, ma már a katonasággal együtt 37 ezer lakosa van, kik tulnyomólag olaszok, illyrek és horvátok, vallásra nézve csekély kivétellel igen buzgó róm. katholikusok. A város újabb része, mely az ó város falain túl keletkezett, modern s igen sok és szép középület emelkedik benne, de az ó város az bizony a maga zeg-zugos, szűk sikátoraival, szenynyóvel és büdösségóvel fiumei specialitás, nem is szólva nyilvános illemhelyeinek szemérmetlen használatáról, de hát ez már ott déli vidék, ott az emberek nem úgy gondolkoznak, nem úgy viselkednek, mint nálunk északon. Már mi csak maradjunk északon lakók, hiszen különben is dél és észak soha sem tudta s nem is fogja egymást megérteni. Április 9-én reggel Dr. Csepreghy Kálmán főgimnáziumi tanár szives kalauzolása mellett a Fiúmét keletről Horvátországtól elválasztó Fiumara patak hidján keresztül haladva, utunkat a már horvát területen épült Tersatto vár romjai felé vettük. Tersattóba két ut vezet, még pedig egy gyalog ut 411 lépcsővel s egy kitűnő karban tartott, szerpentinekben felki- gyózó kocsi ut. A magaslaton előbb a Frange- pánok hajdani várát tekintettük meg, mely ma a Nugent család sírboltja. Kertjében egy kőoszlop áll, melyet Francziaország első oonsulának, a későbbi nagy Napóleonnak Olaszország emeltetett merangói (1800. juu. 14-iki) győzelmének emlékere. A nyugati vártoronyból gyönyörű kilátás nyílik a Fiumara völgyébe, Fiume városra, a tengerre s az öböl túlsó partján délnyugati irányban a Monte Maggiore lábánál elterülő Voloscára, Abbáziára, lkára és Lovranára s a dél felé fekvő Cherso és Veglia szigetre. Innen a tersattói szűznek szentelt híres bucsujáró helyre, a francziskánusok templomába indultunk — mely keletkezését a monda szerint csodának köszönheti, amennyiben t. i. a szent szűznek názárethi házát váratlanul 1291. május 10-én az angyalok Tersattóba hozták volna, honnan épen oly hirtelen 1294. decz. 10-én — a mint azt az ottani feliratok tanúsítják — Lorettóba (Olaszország) vitték. Ez a tersattói bucsujáró hely, a katholikusok állításai szerint is, minden nap a vallási rajongás, a féktelen bigottizmus szintere. Tersattóból lejövet Moravek Lajos főgym. tanuló kíséretében — oda állítom póldánykép ül minden diáknak, — a kis mólót tekintettük meg. Délben az ebéd alkalmával kellemesen meglepett bennünket Fest igazgató ur, ki ve-
