Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-08 / 28. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap, április hó 8. 28-ik szátoT SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beigtatás után 60 fillér bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Észrevételek „Szatmár városi erdőirtványok betelepítése“ ez. memorandumhoz. Irta: Szeőke Barna. r»'A napokban a Szatmár-Németi-i ipari hitelszövetkezet igazgatójától Rózsa Károiy úrtól kaptam a fenti czimü emlékiratot, azon felhívással, hogy mondjak felette őszinte és elfogulatlan bírálatot. Miután nem vagyok bizonyos, hogy ezen sorok olvasói a Rózsa ur memorandumát olvasták-e. kénytelen vág ok az ő tervét kivonatosan ismertetni. Mint az Ipari Szövetkezetnek igazgatója, természetesen tervezetének az képezi alapját, hogy a város a most letarolt' Csonkás erdő helyén — hozzá „véve-,a Köme- szeg, Darvas és Mocsáros. -nevű birtokokat, melyek mintegy 5 ezer kát. holdat tesznek ki, — egy haszonbéri rendszeren nyugtŰP telepilést eszközöljön. A telepek 20 holdas gazdaságokra lennének felosztva, s a fenti öt ezer holdból egyezer holdat legelőnek s haszna ve- hetetlennek levonva, mégis 200 drb. húsz j holdas bérgazdaság állíttassák fel; s minden bérgazdaságban vagy telepen csak 5 személyt véve fel, az ezer fogyasztót tenne ki, — igy a tervezet a telepítéssel az iparosoknak nagyobb vevő közönséget akar teremteni a nélkül, hogy a városnak egy garasába is kerülne. A telepítés — a tervezet szerint — nem önálló község alkotása akar lenni, hanem csak a városnak hozzá telepítése. Továbbá, mondja a tervezet, ezen telepesek — a kik voltaképen egyszerű bérlők — a városn ik meglévő terhein osztozni tartoznak, nemcsak, hanem a telepen megkivántató középületeket, számszerint 8 darabot, útjaikat, hidjaikat stb. ők tartoznak előállítani, sőt bizonnyal fenntartani is. Ezen telepes bérlők bizonyos szervezetbe foglaltatnak össze, azért, hogy az mint ilyen hitelképes legyen. A telepeseket hosszú idejű t. i. 50. évig tartó bérlet rendszerbe akarja letelepíteni. Akarja a terv, hogy a bérlőtelepes a haszonbér fizetést, a letelepedés után csak az 5-ik vagy fi-ik évben kezdje meg A mocsaras és tuskóval sürjen telc- szórt talajt úgy akarná a tervezet a telepi- tűsre alkalmassá és Kulturképessé tenni, hogy a tuskókat szedesse ki a város, a belvíz levezetést és lecsapolást az egész területen, valamint a 200 tanyához szükséges épületeket építéssé lel a város, s ezen kul- tur képessé tett talajt telepítse be a város a haszonbéri rendszer szerint. Ezen fenti munkálatok költségeire, illetőleg annak teljesítésére a bérlők szövetkezete venne fel pénzt a város erkölcsi támogatása mellett, azonban az ő jótállásával, telepítési összeget tartoznának a telepesbérlők 50 év leforgása alatt letörleszteni. A telepek illetőleg tanyák elhelyezésére a köralaku berendezést ajánlja, az emlékirathoz csatolt térképen, — mely, szó sincs róla, elég tetszetős ugyan, de későbben az elszántásuk miatt sok gondot és munkát adna a városi mérnöki hivatalnak — de a mi legfőbb miután a Szatmár-erdődi vasútvonal a tervezett telep központján, t. i. a piaczon, menne keresztül a legnagyobb vigyázat mellett is, nagyon koczkázatosnak, sőt veszedelmesnek látszik. Mielőtt tovább mennék, ki kell jelentenem. hogy a telepítés eszméjét pártolom, de, hogy bérrendszerre alapított telepítés czélravezető lenne, azt kétségbe kell vonnom, ‘— mivel az ilyen rendszerrel létrejött telepítés, nemcsak itt nálunk, de még Poroszországban is tönkre ment, — különösebben azonban később az alábbiakban számszerűleg bizonyítom be, hogy az ilyen telepítések nemcsak, hogy lenn nem állhatnak, ■dg-pgyúiulán nem is sikerülhetnek. Most nézzük a tervezőknek a telepítésre vonatkozó financiális tervezetét Azt mondja a terv, hogy az 5 ezer hold kulturképessé tétele, berendezése, fel- ; szerelése, stb. 200 tanyával á 2000 frt ki lenne 400 ezer frtot; s igy egy tanyás vagy bérlő telepesre esne évenkénti íizetési teher 1.) Berendezések kamatozása 110 frt., 2. ) Földbér 20 hold után á 3 frt. — 60 írt, 3. ) Biztosítási díjban 30 frt., összesen tehát 200 frt. És ezért kap telepes téli és nyári lakást, 20 hold föld bérletet és élet s baleset biztosítást. Rád gondolok... Lekötve tart a napi munka, Elég — hál’ Isten — a dolog; A toll mig serczeg, szánt serényen, Még akkor rád gondolok . . . Rád gondolok ! Ha este megpihenni térek, Ringatnak édes, lágy dalok,-ti-z álom csak kerülget engem, Mert akkor is rád gondolok . . . Rád gondolok ! Találkozom „öu véle néha, Felette nyájas, nem dohog. Szivem látásán nem fog lángot, Hisz akkor is rád gondolok . . . Rád gondolok ! JenőfFy. Fény és árny. Dübörög a kocsi, Száguld a villamos, Akárcsak egy Bábel zajos A nagy világváros. ■ Mil I r ■ I M r I czipészmesler Eötvös-utcza 2. sz. a Korona szálloda átellenében Szatmáron. — A í-zstniáividéki vásárló szövetkezet szálli|\ /I | IX I ^ ^ | jA OPKIOl t^a' — ^ tavaszi idény beálltával van szerencsém a n. é. közönség b. figvelmét üzletemre felhívni. Gonddal, csínnal és I V 111\ 11 Jnl |\l J| I ir»\ szakszerűséggel készítek mindennemű könnyű, finom, és tartós lábbelit, mérsékelten megszabott árak mellett; a hibás ab* * I I IV ■ normális lábakra különös figyelmet fordbok. — Mindenféle fűzők, valamint cz:pö fényesítő kenőcsök üzletemben kaphatók. Hömpölyög a sok nép A szürke aszfalton ; Mutogatja toalettjét Sok szép úri asszony. De a templom mögött Csak kevesen járnak, Ottan bénák, nyomorékok Alamizsnát várnak. . . . Dübörög a kocsi, Száguld a villámos . . . De sok nyomort rejt magában A nagy világváros . . . Bródy Aladár. m A férfiakról. Irta és a kath. kaszinó estélyén felolvasta: Kádas László. (Folytatás.) A kártya épen ellenkezőleg hidegvért igé nyel, amelyet azonban később a türelmetlenség, ingerültség vált fel és végül heves kifakadá- sokra késztet. Ez rendesen azokban a pillanatokban jelentkezik, a midőn a játékos utolsó garasát is elveszti, természetesen partnere ügyetlensége s az ellenfél contrái és recontrái miatt. A lázas betegségek égjük legveszedelmesebb fajtájához tartozik az úgynevezett váltóláz. Ez a jelen században oly annyira divatossá vált betegség, ha egyszer valakit megtámad, annak romboló hatása alól szabadulnia valósággal a lehetetlenséggel határos. És fájdalom ez a betegség, mintha bele volna oltva az ember természetébe, azon csaknem minden férfiúnak át kell esnie. Oh pedig mily számosán vannak, a kik áldozatává lesznek. A váltóláz krízissé a lejárati napon van, a midőn, ha óvatolásra kerül a sor, a beteg menthetetlenül el van veszve. Az ivás — ez a férfibetegségek rákfenéje — ez mintegy vele születik az emberrel, nem is csoda, mivel annak csirája egész az özönvíz idejére esik. Az iszákosság baczilusait első sorban Noé apánkon észlelték. Az ivás legáltalánosabban a kedélyességnek, a jókedvnek, de nem ritkán épen a bánatnak, a búskomorságnak ’ a kifolyása. Ennek több válfaja van. Többnyire egész társaságokat lep meg. Kísérői előbb a kölcsönös eszmecsere, később a hangos vitatkozás , és nem ritkán kézzel fogható magyarázatok is.- Az ilyen társas ivásokban megnyilatkozó beteg■ ség kipusztithatlan baczillusainak valóságos me■ legágyát képezik különböző névnapi, születés- napi és más ezerféle alkalmatosságok. No meg ív naöinni f.Qcuynra IrrvzQlr ay o7roa fat-oocorvi
