Szamos, 1900. március (32. évfolyam, 17-25. szám)
1900-03-04 / 18. szám
XXXIi. évfolyam Palmar. 1900, vasárnap, márczius ho 4 i 18-ik szám/ SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasarrap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetést ár: Égés* é vre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I Irt. Egyes példány ara 10 kr. SZERK1-8ZTŐSÉG : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: rlákóczy-ntcza 9. sz. JVl „«leitueutü dijak Szattaaroo, a lap kiadóhivatalában üzeieudók. I HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutár.yosabb árban közöltetnek. Minden beiktatás után yo kr. bélyögilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. Yálasz egy polgár panaszára. Mii •cor nem panaszkodott a nép ? Soha! — Mindig volt valami kívánsága, melynek betöltésere törekedett. Ez könnyen érthető, így van az egyesek életében is és csak sü- lyed az az individuum, amely önmagával megelégedett, melynek magasabb czéljai nincsenek. Vannak azonban hiú ábrándok is, melyek néha úgy az egyeseket, mint a népet is lógva tartják. Korlátolt nézletükkel azt hiszik, hogy életmentő, boldogító czél után törekszenek, holott a kitűzött czél elérése sorsukat csak rosszabbithatná. Ezen utóbbi kategóriába kell soroznom azon polgártársam eszméjét, ki a városi takarékpénztár felállításától várja az üdvöt, a pangó ipari és kereskedelmi élet felpezsdű- léset. Tetőzi az eszme naivságát az a reménység is, hogy Csomay Imre városi képviselő egy indítványától várja a jelzett pénzintézet létrehozását. A pénzintézet acut bajokat képes gyógyítani, de idült betegség ellen gyógyszert nem szolgáltathat. Ha az ipar és kereskedelem pangása nem volna chronicus jellegű, ha a múlt év őszén megindult és még ma is folyvást tartó válság rövid idő alatt végét érné, akkor egy szavam sem volna oly pénzintézet felállítása ellen, amely a mostani vagy hasonló kedvezőtlen helyzetből kizökkentené a megfeneklett ipart, kereskedést De vaktában okos ember kölcsönt fel sem ' vesz. Ha én nem tudom, hogy fizetési képességem az idő folyamán javulni fog, ha nincs reményem a kedvezőbb anyagi helyzetbe jutáshoz, akkor sokkal okosabb száraz kenyéren rágódni, mint esztelen kölcsönzéssel a meglevőt is veszendőbe bocsátani, az anyagi tönkrejutás fele evezni. Azt a takarékpénztári kölcsönt vissza is kell ám fizetni. Vissza — busás kamatokkal. Jó időben talán 8% kai is megelégszik a hitelező, de rossz időben kezelési átalány és más czimeken szedi a jutalékot, igy leplezi az uzsorát, igy szedi vissza kölcsönét 12 —15% os kamatokkal. Kereskedő, s iparos nem rettenne meg ettől, ha a lejárat alkalmával befektetett tőkéje gyümölcsét is láthatná. De kérdem van-e kilátás arra, hogy városi takarékpénztártól felveendő kölcsönből előállított szekrény, kályha, czipő, bekecs a lejárati időre el is adaiik ? Nem kell-e első sorban a fogyasztó közönség fizetési J képességét javítani és csak azután a termelés lehetőbbé tételével foglalkozni ? Néze-! tem szerint igen. Ha a fogyasztó közönség válsággal küzd, szívesen lemond a nélkülöz-, hető ipartermékről, egész életmódját megszorítja, a fényűzésről tudni sem akar s így azon iparosok, kiknek árui nem képezik az elsőrendű fogyasztás tárgyát, a pénzintézeti kölcsönökből felvett pénzeken előállított áruikat raktáron tartanák, azokban kölcsönt, kamatot, munkaerőt őriznének gyümölcsö j zetlenül. Szóval egy pénzintézet felállítása nem segítené ki az iparosokat, kereskedőket válságos helyzetükből, sőt azt még súlyosbítaná. A fogyasztó közönség vételképességének lokozását számos nemzetközi, financz- polilikai intézkedéseken kívül a következőktől remélhetjük : 1. „Társadalmunk egyik legnagyobb betegségének, az iszákosságnak csökkentésétől.“ Ezt czélozza a múlt évi italmérési jövedékről alkotott törvényünk, melynek köz- igazgatási erélyes kezelésétől sokat várhatunk. Elismertetik általánosan, hogy a közönséges pálinkának fogyasztása lehetőleg korlátozandó s ezért kimondotta a fent idézett törvény, hogy annak poharazása és utczára való kimérése a kereskedésekből eltiltatik s csak a szoros értelemben vett korcsmákban és pálinkamérésekben lesz kimérhető. Arról szintén gondoskodás történt, hogy a korcsmárosok és pálinkamérések se uzso- rázhassák ki a népet hamisított italokkal, mert bárkinek jogában van, hamisítás gyanújában álló szeszes italt a korcsmából a finanezhoz vinni, ki íz egész korcsmát lefoglalhatja. A fináncz, ha valami csalárdságot, hamisságot tapasztal, azonnal lecsukat- hatja a korcsmát, amely joga eddig nem volt meg. Lehet remélni, hogy ezen intézkedések az iszákosságnak, társadalmunk c legnagyobb betegségének csökkentésére fognak szolgálni 2. Ezzel kapcsolatosan kell felemlítenem a korcsmái hiteltörvényt, melynek czélja az, hogy az alsó néposztályokat a korcsmái hiJandrisics János és Tabajdi Lajos. Bodnár Gáspár beszéde a Széchényi Társulat közgyűlésén.*) j Mélyen tisztelt Közgyűlés ! A mi temetőinkben, aránylag nagyon rövid J idő alatt, meglepően sok-sok sirhalom domborult, j Boldog családoknak, reményben árvaságra jutott gyermekeknek, hű barátoknak könyei áztatják ej halmokat! De ezek közt a sírok között különösen j kettő emelkedik, melyek a közrészvét és gyász- [ nak még mindig központjai. E sírok mindnyá-: junkéi, mert a hit és társadalmi életnek oly sokoldalú szálai fűznek azokhoz a sírokhoz. Sze-1 gény és gazdag, ifjú és öreg zarándokolnak oda, hogy reájuk tegyék az elismerés és hála koszorúját; még ezzel sem elégednek meg ! Márványba akarja vésetni a mi társadalmunk azoknak emlékét, kik itt a mi sorainkban maradandó nyomokat hagytak. Mélyen tisztelt közgyűlés! E nemes társulat is az emlékezetnek világát gyújtja meg akkor, midőn csatlakozik a közrészvéthez, midőn csekélységemet arra hívta fel, hogy' nehány perczet szenteljünk két jelesünk érdemeinek méltatására. *) Gyorsírászati felvétel. Rövid leszen az én beszédem, Mélyen tisz- ( telt Közgy'ülés, mert ott, hol édes mindnyájan j jól ismerjük a tőlünk elköltözötteket, hol az érzelem olyan mély, olyan igaz, sok és főleg czifra szavakra szükség nincsen ! Ki volt Jandrisícs János, ki volt Tabajdi Lajos e nemes társulatban? Első úttörői, munkásai, életető dajkái! Sohasem felejtem el a napot, Mélyen tisztelt közgyűlés. Ott történt a régi kis plébánia udvarán, egy lombos fa árnya alatt. Az ősz Kováts Latos ott vetette fel a nemes Társulatnak eszméjét, ott méiyedt sokszor gondolataiba ennek a hazafias mozgalomnak jövendőjéről. S mikor a jövendőről beszélt, mikor még a jelen sem volt meg, ott volt oldala mellett két lel-1 kész, Jandrisics és Tabajdi. Úgy néztek arra a tisztes öreg emberre, mintha a nagy Széchenyi szelleme lakott volna szivében, egész lényében. Igen, uraim, e nemes Társulat ott ébredt életre e két lelkész emelkedett gondolkozása, harmonikus felfogása és építő kezeik munkásságának közepette. Azért mondtam, mélyen tisztelt Uraim, hogy Jandrisics és Tabajdi voltak a vezér oldala mellett, kik Társulatunk bölcsejót elsőben vették körül. És kik maradtak ők szívós kitartással, hűséggel a társulat további életében ? Önök jól tudják ezt Uraim! Mikor a nyúl- vánosság előtt már megjelenhettünk, vagy később, mikor már eredményekre is mutathattunk : Jandrisicsot, mint büszkeségünket küldöttük előre ! Ott állott ő imponáló alakjával s mikor megszólalt, olyan volt, mint egy Hérosz, a kinek hatalmas a szava, erős a karja ; aki magasra emelte a kezébe adott zászlót és becsületet, tiszteletet szerzett minden téren e nemes Társulatnak. 0, a magy'ar kath. papságnak typikus alakja volt, aki a hazafias eszmék szolgálatában mindenkor megmutatta, hogy' a Ilit és honszerelem a papi öltöny alatt nemesen dobogó szívben testvérként egymás keblére dőlnek ! Mit szóljak — Mélyen tisztelt Közgy'ülés, Tabajdi Lajosról? Azt mondják, hogy a kik e haza érdekében önzetlenül, csöndben, de annál mélyrehatóbban munkálkodnak, azok a nem .étnek igazi, hü napszámosai Uraim ily' értelemben véve Tabajdi a mi Társulatunknak valóban hü napszámosa vala. Mert ha dolgozni, munkálkodni kellett, ha ügyünk érdekében időre, fáradságra vo.t szükség, minden szem felé tekintett. Ő fell;utalta a legapróbb részleteket, lelkiismeretesen számolt, minden ténynyel. Beleszáutott a legbonyadalGvomor-bélhurut és elhájasodásnál a FERENCZ JÓZSEF KESERUVIZ gyógyhatása páratlan. Ajánlatos csakis Ferencz József vizet kérni és nem budai vagy egyéb elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. Kizárólagos raktár Lővinger Józsefnél.
