Szamos, 1900. március (32. évfolyam, 17-25. szám)

1900-03-25 / 24. szám

tes eszköze a büntetésnek, mert a végrehajtás után nem restituálható. Szerző bár előre jeizi ezekben álláspontját, kijelenti, hogy a halálbüu tetős jogának megvitatására kiterjeszkedni nem akar, csak rámutatni óhajt azon borzasztó lelki állapotra, mely szerinte „mellőzhető és elkerülendőnek véleményeztetik.“ Ezután a szerző a különböző népeknél alkalmazott halálbüntetéseket sorolja fel, történelmi megvilágításban mutatván rá azon törekvésekre, melyek a humauistikus felfogásnak mind több- és több tért engedtek. Áttérve ama kérdésre, hogy a halálbüntetés je leulegi végrehajtása megfelel-e a humanizmus követelményének: határozottan állítja, hogy nem felel meg. A lezajlott századok csakis a testi kínzást (?) tartották szükségesnek és czélszerünek, ma a halálbüntetés körüli eljárás az életben levő itelethirdetésekkel a lelket is megkinozza, ami pedig nemcsak jogtalan, de inhumanus.is. Ismerteti aztán azokat a patho- j logiai jelenségeket, melyek a mostani lelki tor túrának eredményei. — A magyar törvényhozás ez évben reformálta a bűnvádi eljárást, midőn az ítélkezést a társadalom részvételével gyakorolja. Fölveti szerző a kérdést, miért ne lehetne megtenni a második lépést is arra, hogy a halálbüntetés végrehajtása körüli eljárás is a humanizmusnak megfelelően gyakoroltassék ? A halálbüntetés jelenleg életben levő gyakorlata azt a czélt sem éri el, hogy a bűnesetek korlá- toztassanak, azon oknál fogva, mert a tettes a tettet nem a halálbüntetéstőli félelem daczárá követi el, hanem azon reményben, hogy tette földerittetni nem fog. Szerző azzal fejezi be értekezését, hogy a keresztyéni szeretet és a felvilágosodott műveltség korszaka a huszadik századot nem kezdheti meg a lélek tortúrájának folytatásával. — Ez az értekezés magva, eszmemenete. Természetesen a szóvá tett problémának bírálatába e helyen nem bocsátkozhatunk ; annyit azonban röviden konstatálhatunk, hogy az értekezés különösen pathologiai észrevételei ben bő anyagot nyújt a reflexiókra s elismerésre méltó érdeme a szerzőnek, hogy a halálbünte tés körüli végrehajtás reformálását a humanizmus nevében sürgeti.

Színház.

Vasárnap „A szökött katona“ került színre félház előtt. Feledi Boriska (Julcsa) és Érczkövi (Gergely) úgy dalaikkal, mint játékukkal rászolgáltak a tapsra és újrázásra. A többi szereplőkről, kivéve Fényessit, jobb nem szólani.

Hétfőn „A molnár és gyermeke“ czimü régiség került színre, nem tudni mi okból, mert halottak estéje nem márcziusbau van.

Szerdán Kreutzer operáját „A granadai éji szállást“ láttuk. Elismeréssel adózunk a direktornak, hogy e gyönyörű zenéjii operát szinrehozta. Kevés ilyen élvezetes estéje volt a közönségnek, mint ez és hogy a sziuházat alig félig töltötte meg a hallgatóság, eléggé jellemzi a mi közönségünk müpártolását és Ízlését. Az

De nincs idő a gondolkozásra Az összeütközés, a roham azon pillanatban megkezdődik, az ellenség irtózatos erővel ront Rákóczy csa pataira. — Az ágyuk bömbölnek a paripák nyerítenek. Őrült harczizaj támad, melynek nyomában halálhörgés kél! . . .

A kavarodás mind nagyobb mérveket ölt. Az ellenség ereje túlnyomó, de im az asszony ott harczoi férje mellett, vagdossa az ellenséget golyó, kard elkerüli, ő pedig osztja a halált mindenfelé. A vezérekbe a harczosokba uj lelkesed tst önt s oroszlánként harczolnak. A ku- rucz csapatok óriási kárt csinálnak az ellenségben, melynek katonái hullanak, mint a legyek. A labanc/ vezér hátrál parancsolnia sem kell, fut a ki merre lát.

*

A csata sorsa el volt döntve.

Vérvörös tekintettel nézett a nap a csatatérre. Rákoczy katonái a fogoly labanczokat fűzték szíjra, Rakodczay hadnagy bevágtatja lovával a csatateret, nejét nem találja sehol. Kétségbeesetten kérdi vitézeit, de senki sem lát! a.

Haza vágtat Poroszlóra.

Neje az ablakban üi és tépést csinál.

„Aranykakas“ bohóságai tízszer is telt házat tudnak vonzani, mig egy ilyen fenomális opera, melynek minden egyes dala minden taktusa egy-egy gyöngyszem és az egész egy csodála tosan szép lyrai alkotás — majdnem üres ház előtt megy. Az előadók művészi buzgalommal tanulták be és játszották az operát. Értve pedig az előadók alatt: Feledi Boriskát, aki a pásztorleányt énekelte és Erczkövit, aki a vadász szerepében játszott. A többieket nem nevezhetjük előadóknak, mert igazán semmit sem adtak elő. Annál többet azonban a két előbb említett szereplő. Es most — az udvariasság rovására bár — előbb Erezkővy Káro y művé szetérd beszéljünk. Ez a kiváló baritonista megérdemli, hogy színházi krónikánkban meg örökittessék a neve. Ha Rippben, S'.ulamitban, Liliben és többi nagyszerű alakításában soha sem gyönyörködtette volna a közönséget, ebben j a szerepében nemcsak gyönyörködtetett, de elragadott. Az a művészi hév, az a közvetlen játék, azok a kifejező interpunkcziók és az a szívhez szóló bariton, amelyet egész estén teljes fényében ragyoghatott, eg}' tökéletes művész egyéniségét ismertetik meg Erczkövyben. A vadász-dal előadása után zajos tapsvihar jutalmazta és a második felvonásbeli első nagy ma- gán'elenete után, melyben a nehéz recitativókat o!y bámulatosan énekli, a hatás még nagyobb mérvben fokozódott. Jitrczkövy e fényes sikeréhez szívből gratulálunk, épen úgy, mint Feledi Boriska sikeréhez. A mi kedves soubrette-primadonnánk mint koloratur énekesnő is kiváló. Minden énekszámot graciózusan, csengő tiszta intonatióval adta elő és hogy a finálékban hangja már kissé fáradt volt, ezt csak az opera- áriák éneklésének gyakorlatlatlansága okozza, és ha a kisasszony' több operát énekelne, úgy bizonynyal a hatalmas ensemblémákban is kifogástalan volna. — A pásztorfiu szerepét Nagy Gyula énekelte, de sok helyütt nem bírja és az erőlködés a hatás rovására megy. A zenekar nagyon szépen játszott, kedvvel, odaadással és tudással. Ä derék karmester határozottan elismerést erdeinek Reméljük, hogy e darab még menni fog.

HÍRROVAT.

A negyedév közeledtével fölkérjük a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, ho^y hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek.

* Tanári székfoglaló. Bagothai Sámuel ev. ref. fögimn. rendes vallás tanár székfoglalóját ma délelőtt fél 11 órakor fogja megtartani az ev. ref. fögi nináziuin rajztermében.

* Bucsuzás. Dr. Steinberger Ferencz nagyváradi kanonok pénteken délelőtt búcsúzott el a a tanító- és tanitónőképző-intézetek tanárai és tanulóitól, mely alkalommal úgy a tanárok, mint a tanulókhoz beszédet intézett. Délben a tanítóképző intézetben 14 teritékü ebéd volt, melyen kizárólag csak a két intézet tanárai voltak jelen. Felköszöntőt mondott dr. Steinberger és Báthory Endre. A kanonok szombaton reggel 9 óra után utazott állandó székhelyére N.-Váradra. A vasúti állomás perronján igen nagy számban jelentek meg barátai és tisztelői közül, valamint az összes fi- és nőképző intézeti tanárok és növendékek. Uj otthonába elkísérték Dr. Erdélyi Károly, Kerekes Mihály lá- zárii plébános és Majos Károly.

* Emlékeztető. A „Kölcsey-kör“ irodalmi szakosztálya ma d. e. 11 órakor a városháza nagy tanácsterm ben matinét tart.

* Püspöki adomány. Meszlényi Gyula püspök a múlt évben különböző jótékonyczélokra 55 ezer koronát adományozott.

* A görögszertartásn róm. kath. magyarok a római zarándoklatból mindnyájan hazaér keztek. A szatmári zarándoklat vezetője, Melles Emil, gk. lelkész és főesperes, a múlt vasárnap t az irgalmasok kápolnájában gyönyörű beszédben j ecsetelte a zarándoklat czélját. Ma délelőtt a 9 órai misézés után ismét folytatja a múlt vasárnap megkezdett beszédét s ; zt lehetőleg be is fejezi.

* Az egyházmegyei gondnok személyét illető megállapodásunk közhírré tétele után [ többektől olyanformán éri esülünk, mintha az általunk óhajtott jelölt Szegedy Antal ur nem volna haj'andó a gondnoki tisztséget elfogadni. Minden kétely' s félreértés kikerülése szempontjából kívánjuk tudomására hozni az érdeklődőknek, miszerint Szegedy Antal ur előttünk kinyilatkoztatta. hogy megválasztatása esetén a

a közbizalom megtisztelő óhajának szives készséggel engedni fog. Szatmár, 1900 márcz. 22. Biki Káról}' esperes, Luby Géza, Szabó Zsig- mond. Dienes Dezső, dr. Böszörményi Emil Mártlia József, Lengyel Sándor, Nagy László, Kiss Bertalan egyházmegyei tanácsbirók.

Ezzel kapcsolatosan jelezzük, hogy a fenti közleménytől teljesen függetlenül id. dr. Farkas Antal ur egy hozzánk intézet levelében a „Szamos“ 23-ik számában megjelent s a szatmári ev. ref. egyházmegyei gondnokválasztás ügyében közölt tudósításra vonatkozólag annak a közlésére hivott fél, hogy aszóban forgó gondnoki állás betöltésénél az arra kijelölt legrégibb tanácsbiró urnák versenytársa lenni nem kivan, mert életkoránál fogva ezen terhes állást különben sem fogadhatná el.

* A Szatmári Takarékpénztár egyesület a helybeli kereskedő tanoncziskolának jó előmeneteli! tanulók jutalmazására 40 koronát adományozott. Fogadja a jótékony pénzintézet az iskola hálás köszönetét. Dr. Fodor Gyula igazg.

* Üzembevétel. A köz vágóhídi hütő és jéggyártó berendezést a gazdasági tanácsos elnöklete alatt kiküldött bizottság, a melyben a Röck czég képviselője is részt vett f. hó 15 én megvizsgálta s miután üzemképes állapotban levőnek találta, a haszuálatbavételt elrendelte. A tanács ez intézkedés folytán a hús vágási uj díjszabást f. ó. április 1-től életbe léptette.

* Lakbéros tályozás. 1900. év végéig kiterjesztett katonai lakbérszabás helyett 1901. év Fjével tiz évi hatálylyal uj lakbórszabás fog életbe lépni. Ezen fontos munkálat a közvetlen lefolyt öt évben dívott lakbérekből kinyomozott bérátlagok alapján eszközöltetik és pedig az 1895 — ]899-ik években lakbérekből az év végére alakított helyi vegyes bizottság által, a mely áll a törvényhatóság kiküldötteiből, a hadtestparancsnokság által kiküldendő hadbizottsági tisztviselőből, a cs. kir. állomás parancsnokból vagy helyetteséből, a csapat egy tisztjéből és a pénzügyigazgatóság egy kiküldöttéből. E bizottság már nagy részben megalakult s abba a városi tanács a törvényhatóság képviseletében Pethö György gazd. tanácsost, a község képviseletében Dr. Vajay Károly tisztifőügyészt, a katonai állomás parancsnokság helyetteséül Szenderszky Ferencz századost, a csapat részéről Moher Jakab főhadnagyot, és a n.-károlyi pénzügyigazgatóság Papp Kálmán segédtitkárt küldötte ki. A lakbér osztályozási munkálat határidejéül a kassai hadtest paranosnokság f. év április 30 át tűzte ki.

* A városok kongresszussá. A közigazgatási reform előmunkálatainak a belügyminisztériumban való megkezdése folytán Győr sz. kir. ros törvényhatósága szükségesnek látta, hogy azon irányelvek, a melyele a vidéki városok erkölcsi színvonalának emelése és anyagi érdekeinek előmozdítása czóljából szükségesek, a városok részéről közakaratulag kinyilvánttásának. E czólból egy országos kongreszus összehívása végett a törvényhatósági városokat megkereste. A városok a kongresszus összehívását helyeselték s annak helyéül Győrt jelölték ki. Győr város a kongresszus idejéül f. é. május 28. és következő napjait tűzte ki s ezt megelőzőleg a kongresszus előmunkálatait és előadói javaslatokat megfogja küldeni. A kongresszuson városunk is részt vesz s képviselőit a programúi megküldése után kiküldi.

* A ni. kir. honvéd Ludovika akadémiába a jövő tanévre betöltendő helyekre a pályázat ki vau hirdetve. Az érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek a '*főkapitányi hivatal katonai ügyosztályában.

1 Irodalmi pályázat. Rózsa Károly a Szatmár-Erdődi helyi érdekű vasút és a Szatmári ipari hitelszövetkezet igazgatója száz korona pályadijat tűz ki, egy oly felolvasásra alkalmas szabadon választható tárgyú műre,

! mely minél több erkölcsi hasznot hajtó legyen j az iparos osztályra. Feltételek a következők :

1. Pályázhat mindenki, ki magyarhouos és a, Szaf rnár-németi iparos ifjak körének tagja, vagy a 4 korona tagsági dijat egy évre kifizeti.

2. A pályamű legalább egy irot.r, Ívnyi terjedelmű legyen idegen kézzel írva sjeligés levélkével ellátva. 3. A benyújtás határideje 1900. év május 31. 4 A beérkező pályamüveket a kör választmánya vizsgálja meg ; a felolvasásra alkalmas müveket kiválogatja s 1 1 havi időközökben a kör helyiségében tartandó felolvasó estélyeken kettesével legfeljebb hármasával felolvastaija. Az aránylag jobb mü félre tétetik. Az igy félre tett müvek egy nagyobb iiniie-