Szamos, 1900. március (32. évfolyam, 17-25. szám)
1900-03-15 / 21. szám
AXXIi. évfolyam Szatmar. 1900. csütörtök, márczius hó 15. SZAMOS." Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 21-lk szám. Egész évre Előfizetési ár: 4 írt. — Félévre 2 Irt. — Negyedévre Egyes példány ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG : Rákóezy-utcza 9 sz. I Irt. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-nt.cza 9. sz Mindeuuemü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő Nyilttér sora 10 kr. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület márcz. hó 21-én (szerdán) d. e. 11 órakor Szat- máron a városháza tanácstermében tartandó tavaszi rendes közgyűlésére az egyesület összes tagjait meghivom. A közgyűlés tárgysorozatát jóváhagyó igazgatósági gyűlés f. hó 20-án d. u. 3 órakor lesz, melyre a- ig. választmány tagjait meghivom. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgató választmány jelentése az Egyesület félévi működéséről. 2. Az 1899. évi pénztári számadások felülvizsgálata. 3. Az 1900. évi működési tervezet jóváhagyása vagy módosítása. 4. Az 1900. évi költségelőirányzat jóyáhfe- hagyása vagy módosítása. 5. Esetleges indítványok. Sárköz, 1900. márcz. 14. Br. Vécsey József elnök. Hegedűs Sándor miniszter városunkban. Hegedűs Sándor miniszter ma este érkezik városunkba, hogy holnap, mint a szatmárnémeti ev. rét. főgimnázium fentartótes- tületének elnöke részt vegyen a nevezett testület ülésén. Hogy a miniszter országosan ismert bámulatos sokoldalú tevékenysége közepett is időt szentel egy főgimnázium ügyeinek vezetésére, ez a miniszter azon elvéből érthető meg csupán, melyet a nála járt küldöttséghez intézett válaszában is kifejezett. Mindig azt tapasztalta, — mondá a küldöttségnek, — hogy minél több kötelességet vállal magára, munkaereje annál inkább fokozódik s minél különbözőbb téren teszi ezt, annál több alkalma nyílik a köznek szolgálatot teljesíteni. Ilyen elvet a maga jelentőségének teljes súlyában csak oly kiváló egyéniség vallhat és valósíthat meg, mint Hegedűs Sándor, miniszter. Országos érdekű kcztevékenységéből már minisztersége előtt is úgy ismertük meg őt, ki a maga Istentől nyert fényes talentumát a rendszeresen fokozott munkaképesség ; gyakorlásával karöltve (ejtette ki s ennek alapján, e legjogosabb alapon, helyezte a közbizalom és osztatlan tisztelet oda, hol beláthatlan széles tér nyílik áldásos eredmények felmutatására. Ismerjük már miniszter! pályájának eddig megfutott darabját s ezt egy kör olyan részének tekinthetjük, melyből a további működési kört a legszebb remények között mintegy ki is számíthatjuk. Vajha az idő és viszonyok e szép eszmények elérésére még sokáig kedvezők len- |nének! Hogy Hegedűs Sándor, miniszter, mint erdélyi ember foglalja el a fentartótestület elnöki székét, főgimnáziumunk régi tradiczió- nális viszonyaival is teljes összhangzásban áll. Hiszen a főgimnázium alapvetői és fejlődése előmozdítói között Erdély főurai közül nem kisebb egyének, mint a Bethlenek, Wesse- lényiek,Rhédeyek stb szerepelnek s nagy részben az ö buzgóságuknak köszönhető, hogy e főgimnázium a századok vallási és politikai dulakodásai között mint hazánk egyik régibb iskolája mai napig is fennmaradhatott. A Hegedűs Sándor miniszter városunkba jövetele azonban nem kisebb jelentőségű városunk szempontjából sem, habár magas látogatása nem is közvetlenül e czél érdekében történik. A kereskedelemügyi miniszter éles szeme Hőtt bizonyára nem íog rejtve maradni, hogy 1 k északkeletén e fontos missióju város, mig kulturális intézményeiben oly előkelő helyet foglal el, másfelől gazdasági s kivált ! ipari és kereskedelmi szempontból sajnosán nélkülözi azokat az életíorrásokat, melyek egészséges fejlődéséi, virágzását biztosítanák. Nagyiparunk egyáltalán nincs kisiparunk pedig a küliöldi gyáripar nyomása alatt vergődik. Városunk csinosodásra, külső fejlődésre való törekvésében erején felül is hoz áldozatokat, de ezek további fokozására immár végleg kimerült. Lehetetlen, hogy a miniszter mély igazságérzete, íenkölt szabad gondolkodása és a viszont okát függetlenül mérlegelő tekintete előtt rejtve maradna az a nagy kulturális ipari és gazdasági anomália, hogy városunk e megye központján nem egyszersmind a megye székhelye is, holott fekvése, népessége s minden egyéb természetes szempont Bagothai Sámuel ev. ref. főgimnáziumi tanár emlékbeszéde a Kölcsey-körnek márcz. 15-iki emlékünnepélyén. Minden nemzetnek múltjában van erőssége, jövőjében reménysége. Múltja lelkesíti nagy tettekre, hogy megküzdjön a jelen nehézségeivel ; jövőjében vetett erős hit ad kitartó buz- góságot a megkezdett munka bevégzésére. A magyar nemzet tetteiben múltja volt hatalmas támasza; jövőjében vetett erős hite vezette mondákba burkolt őskorától, a mai napig. Történeti múltjában pedig szabadság- szeretete volt az, mely mindenek felett kimagaslott és a mely ofy sok csapás annyi veszély között is megtartotta. Ez lelkesité uj haza szerzésére és ez adott erőt arra, hogy önállóságát, függetlenségét bárminő hatalommal szemben is megoltalmazza. — Szabadságáért küzd nyugattal, ezért harczol kelettel; szabadságáért vív évszázados harczokat tatárral, törökkel. — j És akkor, midőn ennek megoltalmazása v gett i idegen segítőt keres uralkodójában, s e helyett oly királyokat kap, kik függetlenségét veszélyeztetik, a szabadság lángoló szeretető az, mely uralkodójával szemben is fegyvert ad kezébe. Nem bízott a magyar önerejében, keserűen lakolt gyengeségéért. Úgy tetszik nekem, mintha isteni kéz sújtaná e nemzetet az önmagában való gyáva bizalmatlanságért. És isteni ujj mutatását látom abban is, hogy a kettős harczbó! — bár megcsonkítva — csak önerején bontakozhatott ki. Erejében megfogyva, jogaiban megcsonkítva, pihen a három százados harczbau elfáradt nemzet. Csak akkor emeli újra fel fejét, midőu halálos csapást irányoznak arra, hadd lassa és értse meg valahára uralkodója is, hogy nem lehet a magyar szabadságát megsemmisíteni. | Nem, mert a halálosnak látszó csapás nem ölte meg a nemzetet, hanem uj erőt adva neki, tettre ösztönözte. Fölébredt termés .átellenes álmából s ébredésében hatalmas fejét megrázva, visszavonulásra kényszeríti azt, ki szabadsága ellen tör Nemzetünknek ez újra ébredését, tetterős föllépését s szabadsága kivívásának 52-ik évfordulóját ünnepeljük a mai nap. Igen, mert 1848. márczius 15 én teljesedett be mind az, a miért a nemzet ujraébredése óta több mint félszázadon át küzdött. De nemcsak félszázad küzdelmének jutalma e nap. Visszanyulik az a nemzet ős koraba, midőn első fejedelmével szemben jogokat tart fenn magának, azon korra, midőu szabadságleve- let követel királyától és végül azon időkre, midőn győzelmes harczokat viv szabadságáért uralkodójával szemben. — Tehát valóban a szabadság, a magyar szabadság örökóletii ünnepe ez, melyet ma ünnepelünk. Hogy miképpen történt e nap megvalósítása, a magyar nemzet teljes szabadságának kivívása azt mindnyájan tudjuk. Tudjuk, hogy a nemzet — a legnagyobb magyarral élén — hogyan küzd minden egyes lépésért, mely a szabadsághoz vezet. Tudjuk, hogy a leglelkesebb magyar hogyan rázza fel, hogyan indítja cselekvésre még azokat is, kik kezdetben megijedtek ama szellemi áramlat hatalmas hullámverésétől. És tudjuk, hogy Francziaország véré- nek egy újabb erőteljes lüktetése hogyan indítja nemzetünket elhatározó lépésre. Ruháinkat legújabb divat szerint, a legolcsóbb szabott árak mellett Weisz Gyula posztó- és gyapjúszövet üzletébe szerezhetjük meg. hol hazai gyapjúszövetek is dús választékban találhatók. 4» Márczius 15. 1900.
