Szamos, 1900. február (32. évfolyam, 9-16. szám)
1900-02-25 / 16. szám
van akarat, már csak kényszerrel lehet boldogulni. Pedig aki irni olvasni nem tud, hogy tudjon lelkesedni nemzetiségi czélokért? Vallásos érzelem, erkölcsök s más emberi erények a románságban is kiművelhetek, hogy az emberiségnek csak díszére válhatnak. Kell-e annál hazafiasabb cselekedet, ha első sorban az elhagyatott románságot a hazafias kultúra segélyével kiemeljük a sötét ségböl és tétlenségből ? Mit ér annak a népnek többet, az-e hogy a maga természetes eszével tudjon gondolkozni és a saját erejéből megélni, vagy, hogy tudjon vaktában politizálni s egyesek érdekeit szolgálni ? En csak úgy tartom időszerűnek és czélra vezetőnek a hazafias román intelli- gentia tömörülését, ha nem önmagáért hanem a népért száll síkra A nép az, mely támogatóra és védelmezőre szorult. Annak kell leikébe vésni, hogy ő ide való, ősei itt porladoznak s e hazán kívül rá nézve az egész világ idegen, hol nem lehetne sem nyugta sem maradása. Ily értelemben szívesen üdvözöljük a megindult mozgalmat. De nem csak, hanem amint éppen Szatmárról indult meg a nyolcz- vanas évek elején a Lukácsok által lejátszott komédia, már akkor üdvös dolog lett volna éppen itt Szatmárhoz tömörülni a szépszámú s hazafias román intelli- gentiának s a feltolakodó nagyságokat addig is, mig önként le nem szállanak, mint iszap a tiszta viz fenekére — kellő értékükre redukálni. Azonban most sem késő. A hazának és román népnek ellenségei már táborba szálltak. Megmutatták, hogy mint tudnak komédiásdit játszani Most már a hazafias románságon a sor, mely hivatva van megmutatni a müveit világnak, hugy önzetlen és hazafias munkássággal, minden hívatlan külbeavatkozás nélkül mit tud teremteni népe javára! Meg kell mutatni, hogy nem az idegen jelszavak, a béke és nyugalom lélkavarása. hanem a becsületes, komoly és kitartó munka az, mely a nép anyagi és szellemi érdekéit előmozdíthatja Itt az ideje, hogy a szatmári hazafias románság érdeklődése is a megindult mozgalom felé terelődjék s mihelyt idejét elérkezettnek látja, a nemes és hazafias ügy támogatására sorompóba szálljon. Aki embertársai szellem' és anyagi érdekeit mozdítja elő, hazafias és a társadalom előtt dicséretes munkát végez. Aki pedig az egy haza fiai között a testvéri szeretetet és békét hirdeti és ápolja. Istennek tetsző dolgot mivel. Marosán Kornél. S z i d h á z. Hétfőn félhelyárakkal Dumanoir és Den nery 6 képben bemutatott színmüve „Tamás bátya kunyhója“ adatott üres ház előtt. Hogy miért vesz elő az igazgató ily’’ darabokat, azt bajos megérteni, mikor oly sok jó színmű, tragédia és dráma termék van, melyekből választhatna. Maga az előadás untató volt. Az Arday részéről tapasztalt igyekezet kárba veszett. A szerzők az emberiségre örök foltot vető utálatos rabszolgakereskedést mutatják be, feltárva mindazon undorító tetteket, a melyeket a szegény s tehetetlen benszülötteken véghez visznek a gazdáik, mig végre is a bűnökhöz mért méltó büntetésben részesülnek. Kedden ez idényben másodszor „Szerafina“ ozimü 5 felvonásos vígjáték került színre teljesen üres ház előtt. A szereplők játékából csak azt lehet tapasztalni, hogy az a munka reájuk nézve valóságos tortúra volt. Hogy nincs színház látogató közönség annak egyik oka bizonj'ára a gyönge repertoir- ban található. Szerdán ifjúsági előadásul Szigligeti 5 fel vouásos tragédiája „A trónkereső“ adatott fél ház előtt. Boricsot, a kit a mély fiúi szeretető, túlságos hiszékenysége elvakit, Morvay alakította.. A hozzá menekülő magyar főurakat örömmel fogadja, mert segítségükkel megbosszulhatja az anyja ellen elkövetett sérelmeket. Nem csügged a szenvedett vereség daczára sem, de midőn veje által értesül elhalt anyja hátrahagyott soraiból a valóról, megutálja önmagát, életét, maga ellen ingerli a. vele szövetkezett Evu vezéreket, akik leszúrják A drámai részletekben gazdag szerepet Morvay megfelelően alakította, csak túlsókat alkaluilí'zott szemjátékábol kell elhagynia. Arday kedvetlenül játszott. Novak Rózsa szerepében gyenge volt. Simon oly gyorsan beszélt, hogv érthetetlen volt Csűtörtön Nagy Gyula jutalomjátékául a a pompás zenéjü „Koldus diák“-ot adták. A jutalomjátékra csak a jól sikerült előadásról s a szereplők elismerésre méltó buzgalmáról lehetett következtetni: a jutalmazandó is, mint eddig, ezúttal is tiszta csengésű kellemes hangjával s gondosan betanult énekével elő ljárt a siker érdemében, csak a jutalmazó közönség nem volt sehol ; alig voltak többen a színházban, mint a mennyien a zenekarban és színpadon együtt, a a közreműködők. Mégis e körülményt nem szabad tulságosau a közönség számlájára Írnunk, hanem főleg annak a rovására, mely nála is nagyobb ur : az erszényeknek bál utáni, bál előtti s fökóp hónapvégi állapotára. Ez ugyan Nagy Gyulának nem nagy vigasztalás, de erkölcsi sikerének elismerése érdekében igyekezett tüntetni az a nehány embernyi közönség, mely jelen volt. Ki kell emelnünk a nők közül kedves játékáért Tarnay Leonát, szép koloraturá- jáórt Szegedi Zelmát s Guthy Saroltát. A férfiak közül Kömley derekasan s jóízű, humorral működött közre, Érczkövy niut a Nagy Gyula partnere (koldus diákok) kifogástalan duettjükkel a kis közönség nagy tetszésében részesültek. Pénteken félhelyárakkal „A görög rabszolga“ adatott zsuffolt ház előtt a megszokott jó előadásban. HÍRROVAT. 6 Személyi hir. Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a Fereucz J. rend lovagja, kir. tanácsos, a műemlékek országos bizottságának építésze, a régi' törvényszéki épület megvizsgálása végett városunkban időzik. * Személyi hir Dr. Steinberger Fereucz n.-váradi kanonok csütörtökön egy rokonának megesketóse végett N.-Váradra utazott, hol pár napot időzik. Véglegesen márczius hó első felében távozik el Szatmárról. * Dr. Chorin Ferencz városunk szer.tett országgyűlési képviselőjének tiszteletére pénteken este a Koronában igen számosán jöttek össze a színházi előadás után, hol kedélyes beszélgetés között igen kellemesen szórakozott az ilustris-; társaság. Szombaton dr. Chorin Fereucz és neje, valamint egy tiszteletükre egybehívott nagy társaság, köztük hölgyek is, Kovács Béla tanfelügyelő vendégei voltak, hol a kitűnő magyaros sziveslátás mellett nehány órát igen kedélyesen töltöttek * Eljegyzés. Szigeti József előnyösen ismert kereskedeimi ügynök vasárnap jegyezte el Brecher Rubin beszterczei kereskedő kedves és szép leányát Emma kisasszonyt. * Babér koszorú érkezett Nyáry József közkedveltségben álló liouvéd zenekar karmesterének Fiúméból, mint a „Szalmaözvegyek polkája“ művészi átirójáuak. A remek kivitelű diszes feliratú, vörös s'.nlaggal ellátott nagy babérkoszorút Dorosziay D. Árpádué, Kardos Ida úrnő küldte. Megszemlélüető Reizer Jáuos könyv és papír kereskedő kirakatában. Gratulálunk ! A mű 2 koronáért kapható Reizer Jánosnál. * A lövész-egyletnek a lövölde használatába való visszahelyezése iránt indított sommás perben a kir. járásbíróság felebbez *st tanácsa a nak és díszítésének tartalmukkal való össze- hatigzásábau nyilvánul. Legdrágább, megbecsül hetetleu kincse a másolatokban jól ismert milói Véuus, mely hiányos toilette-je daczára a görög szobrászat legtökéletesebb, leg.negragadóbb alkotása. Régiségtárában annyi a klaszikus törött fazék, hogy a fólvárosnak lehetne bennük főzni ha lyukas oldalaik ez ellen nem tiltakoznának. A louvre a versaillei kastélylyal együtt rendkívül sokat köszön Napóleonnak. Csodálatos, hogy ez a sok gonoszságot és aljasságot a legenergiku- sabb szellemi tehetségekkel párositó lángelme, ki a maga féktelen zsarnokságában egyedül tartotta kezében a félvilág uralmát és végezte azt a munkát, mely másutt fejedelmek, hadvezérek,: államférfiak, törvényhozó testületek együttes1 erejét igényli, ez a kevert vérü korzikai oly mértékben bin a francziáknak szép iránt való lelkesedésével, hogy legnagyobb elfogulttsága közepett, legkegyetlenebb csatái után sem feledkezik meg Párisnak különösen műkincsekkel való gazdagításáról. Hódításai közben is első sorban ezekre vetette magát, s nem átallott külön hajót terveztetni s készíttetni, hogy Egyiptom ból a tengeren át a fővárosba szállitasson egyetlen obeliszket, nem átallotta a római Szt -Péter templomból elragadni az apostolok szobrait s kiüríteni a Habsburgok és olasz fejedelmek számos mütárat. — A louvre, a francziák művészi érzékének e leghívebb tolmácsa is az ő uralma óta tett világhírre szert. A louvre-ral szemben a Szajna másik partján terül el hírhedt diák negyed, a fiatal szív derűjével bearanyozott nyomor, a vidám koplalás a kikaczagott nélkülözés tanyája, melynek, picziny szobácskáiban élik a bohémek próbahá sasságukat. Minthogy egész vagyonuk soha meg nem fizetendő adósságokban van I téve, azért test verlesen osztják meg társukkal üres erszényük tartalmát s az élet legkeserübb csalódásain is diadalmoskodó ifjúság humorával pótolják füstbe ment vacsoráikat. A hónap első feleben természetesen zajosan folyik az élet; a vendéglők visszhangzanak a mulató diákok és diák kisasz- szouyok tulcsapongó jókedvétől s a nyílt utczán világos nappa 1 is csattannak a csókok a quartier latin bátor tündéreinek ajkain. Az utolsó hetekben azután elcsendesülnek a kedélyek s táplálkoznak a jövő elsejének édes reménységével. Hogy egyik végletből a másikbe csapjunk, sétáljunk át a Boulevard-des-Italiens-re, mely Szat- már piaczi korzójának párisi megfelelője. Itt seregük össze estenként a haute volóe ; itt mutatják be a párisi szabók remekeiket; itt tűnnek fel s innen indulnak világhódító utjokra a legújabb divatok s itt lehet megcsodálni az öltözködésnek a női nem szépségét emelő csodás hatásait. Az anyag finomsága, az ízlés tökéletessége versenyezve munkálnak közre a sikk minél tökéletesebb megjelenitésón, de mig a közelmúlt divata esztelen módon a női alak természetes plasztikájának elferdítésére törekedetc, addig a párisi elegantia mai felfogása a ruhát az idomok közvetlen kifejezőjének, illetőleg e kifejezés eszközének tekinti. A párisi hölgy igen nagy gondot fordít öliözködósére, úgyszintén testtartásának, járásának és miuden mozdulatának kecsesség me is, s a virágnedvtől, illatozó selyem suhogása mintegy követi könnyed és ringó lépteinek ritmusát. — Jellemző vonása azoukivül a rendkívüli mértékben kifejlett közlékenység a férfiakkal szemben is; sokat beszól, még többet, mint a asszonyaink. Szeret mulatni, de a vasárnapi misét sem hagyja el, mert a külszinre sokat ad ; a tartalommal kevesebbet törődik. A nőkhöz hasonlóan, föltétien hódolói a divatnak a férfiak is, a kik különben szellemes csevegők, kedvesek és udvariasak. — A párisi megszokta az idegent s a fővárosát látogatónak előzékenyen és bőven szolgál útbaigazításokkal. Kizárólag francziául beszól, csak ritkán hallani angol, spanyol s még ritkábban német szót. — Sz' réti a nyilvánosságot, szívesen mutogatja magát s a Boulevard des Italiens sétái is különösen az uj ruhák fiitogtatására valók. A, nagy boulevardokon át elvezethetném Önöket a páratlan szobordiszü Notre-Dame csúcsíves csarnokaiba; a sötéten égnek meredő Cluny-muzeumba, melynek régiségei elénk tárják Páris egész történetét; a franczia dicsőség képeivel ékített Pantheonba, melynek sírboltjaiban a halhatatlanság pihen ; a luxenbourgi palota termeibe, melynek falairól a legmodernebb művészet rikitó sziuei és sejtelmes hangulatai boszantják az olvasót. De mindezekről tisztább fogalmakat szerezhetnek Önök a nagyobb útleírásokból és azon képes-levelezőlapokról, melyeket én küldenek Önöknek, ha elmennék a párisi világ kiállításra. Vége.
