Szamos, 1900. február (32. évfolyam, 9-16. szám)
1900-02-22 / 15. szám
XXXIi. éYtQiyain. Szatmár, 1900. csütörtök, február hó 22. V \ SZAMOS. k UlhM •» ,W‘>í. <0? Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárr.ap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egésa é vre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I Irt. Egyes példány ára 10 kr. SZERK .SZTŐSÉÜ : Rákóczy-ntcza 9 az. K1ADUHIVATA I.: Rákóczy-uteza 9. sz. i ÄL udennexuü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában ti«eieudók. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek. Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Myilttér sora 10 kr. fia — ami felette óhajtandó volna — egy városi takarékpénztár léteznék, melynek czélja lenne a város polgárainak szorult anyagi helyzetén segíteni, első sorban és íoképen ezeknek kölcsönözni előnyös, megfelelő kamatláb és kellő biztosíték nyújtása mellett, akkor nem kellene a polgárnak ma itt s holnap amott gondoskodni kölcsönről, hanem nyugodtan nézhetne eléje egy jobbra forduló jövőjének; több akaraterővel s több kitartással rendelkezhetnék s jobban boldogulna. Igazán érthetetlen az, hogy a nehány év előtti indítványozó, Csomay Imre városi képviselő ur, kit úgy ismerünk, mint a polgárság érdekeinek toimácsolóját, miért tett le azóta ezen tervéről, miért hallgatott el egyszerre ? Talán azért, mert megengedtetett, hogy ablakaiból szemlélje a díszes színházi épületet ? Nem lehet az, hogy aki évek hosszú során képviselte s védte az igaz ügyet, most tétlenül félrevonulva nézné palotájának ablakából a gondok közt tovasiető polgárt, ki bizalommal várja tőle, hogy szavával mcfzgalmat indítson s helyzetén segíteni igyekezzék. Nem gyanúsítás ez, hanem kérdés az igen tisztelt képviselő úrhoz s e kérdésre azon felelet lenne nekünk polgároknak legkedvesebb, mely egy városi takarékpénztár felállítását vonná, maga után. Ezen városi takarékpénztár a mellett, Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő lóverseny érdekében felkérem a lóverseny bizottságot,, hogy f. hó 28-án (1. e. 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó ülésre megjelenni szíveskedjenek. Szatmár, 1900. február 21. Domahidy Sándor, biz. elnök. Gazdasági Előadások közelebbi programmja: A Szatmármegyei Gazd. Egyesület által a földm. miniszter ur támogatásával rendezett téli népies gazd. előadások közelebbi programmja a következő: Szatmár-Németiben a németii iskola tanácstermében minden szerdán és szombaton d. u. 5—6 óráig: F. hó 21-én szerdán Poszvék Nándor g. e. titkár a vármegyei Gazdasági Egyesület működésének ismertetése. F. hó 24-én szombaton Bodnár Gáspár ké- pezdei tanár „Alakítsunk gazda köröket.“ Febr. 28-án szerdán Bodnár Gáspár kép. tanár. Mit kell tanulnia a kisgazdának ? N ag y-K á r o 1 y b a n a városháza tanácstermében d. u. 3 -4-ig : Február hó 24-én, Holzinger István tanító a gabona üszögbetegségéről. — Utána Czilly György m. állatorvos a csikó nevelésről. Aranyos-Megyesen d. e. 10 órakor f. évi febr. hó 25-én Jablonszky György bor. felügyelő a pinczeszövetkezetekröl. Az előadások ingyenesek s azokon az ösz- szes érdeklődőket szívesen látja a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Nehány szó egy városi takarékpénztár felállítása érdekében.* * I) Nehány év előtt szó emeltetett egy városi takarékpénztár létesítése érdekében a városi közgyűlésen. Az indítvány azzal vettetett el, hogy a városban létező pénzintézetek mellett egy újabb pénzintézet lelálliiása nehézségekbe ütköznék, nem élne meg. Ez idő óta azonban 3—4 pénzintézet szerveztetett s működik városunkban, mig az indítványozott városi takarékpénztár ügye elaludt, mivel az akkori indítványozó azóta nem sürgette ezen ügynek újra felvételét s más indítványozó nem akadt, holott a polgárságnak különös érdeke megkívánná egy ilyen pénzintézet felállítását. A jelenlegi viszonyok között városunkban a polgárság, különösen pedig az iparos osztály helyzete nyomasztó. Különböző igen felemelt — adók nehezednek a polgárok vállaira. Pang minden ágon az üzlet menete, jövedelem csekély, vagy épen semmi — kiadás állandóan van és kénytelen a polgár kölcsönnel segíteni magán, mi által sok- | szór oly feltételek mellett kell pénzt felvennie, mely reá nézve határozottan nem előnyös, de ha pénzhez akar jutni, hogy mégis egy darabig segítsen megszorult helyzetén, elfogadja a reá nézve hátrányos kölcsönt. * E közleménynek azon megjegyzéssel adunk helyet, hogy a szóban forgó actiót, jelenlegi viszonyaink között sem időszerűnek, sem czélszerünek nem találjuk. Szerk. Párisi apróságok. Irta és a kath. kaszinó f. hó 18-iki estélyén felolvasta: Dr. Vida Sándor. Mig a világ egyik szeme az- Afrika leg délibb részein vivott küzdelmekre, az embersze- retefc ürügye alatt végbemenő rombolásra irányul, addig másik szemével az emberi ész és tevékenység bámulatos vivmányainak összehalmozott eredményei felé fordul, melyek a békés haladás, az ernyedetlen szorgalom és zavartalan össze- müködós hatalmas teremtő — erejének kiáltó bizonyitókait képezik. A párisi kiállítás nemcsak a franczia nép anyagi és szellemi nagyra- termettségének lesz hirdetője, hanem az összes mi veit nemzetek részt kérnek maguknak a munka dicsőségéből, s ezért folyik mindenfelé a készülődés, hogy a legkülönbözőbb országok fiai ellátogatva a Szajna parti csarnokokba, okuljanak embertársaik alkotásain s gyönyörködjenek azokban a müvekben, melyekkel saját szükebb körükben az összemberiség boldogitásához és jólétének emeléséhez hozzájárulni igyekeznek. De nemcsak a kiállitás képezi azt h vonzerőt, mely milliókat csal el távoli, nyugodt otthonukból a korunk kulturális fejleményeit együttes- sógükben feltüntető nagy színpadra, hanem maga az a sokat gyalázott és magasztalt város is, a forradalmak fővárosa, a legvisszataszitóbb nyomornak és a legpazarabb fényűzésnek, a legmélyebb erkölcsi sülyedésnek és hősi erényeknek, a legsötétebb tudatlanságnak és a lélek legragyogóbb tehetségeinek ez a modern megtestesítője, hol nem múlik el nap, mely alkalmat ne adna a világnak a róla való beszéltetésre. Régi, majdnem gyermekkoromtól táplált vágyam volt nekem is bejárni Parist, belevegyülni zajongó tömegeibe s megizlelni folyton változó hatásoktól lüktető életét. Körülményeim erre véletlenül alkalmat nyújtottak, melyet én uetn is mulasztottam el megragadni. — Hiú tö- ! rekvós volna kicsiny keretemben megkísérteni I Páris képének csak vázlatos rajzolását is; tudományos és művészi életének, szokásainak és erkölcseinek jellemzését, azért csak mindennapi életéből akarok kiragadni néhány oly mozzanatot, melyek a mi viszonyainktól leginkább- elütnek s igy ránk nézve legérdekesebbek. A múlt óv márczius elejének egyik napján szálltam vonatra Brüsszelben, telve várakozással s egyszersmind az idegenbe mind messzebb hatoló ember természetes izgató!tságával. Utazá sómat, mely egy éjen át tartott, nem mondhatom kellemesnek. Az idő kedvezőtlen volt: rendkívül hideg és nedves, a mit különösen érezhetővé tett a mi régi vasutainkra emlékeztető fűtési módszer, mely abból áll, hogy a nagyobb I állomásokon, mintegy két órai időközökben, | forró vízzel töltött bádoghengereket löknek a a kocsikba, melyek épen elégséges meleget adnak arra, hogy az ember meg ne dermedjen. A mi utunk alatt azonban még e jeles kandallók rendszeres változtatásáról is megfe- ! ledkeztek s ha jó vastag télikabátunk nincs, bizony Párisban megfagyva szálltunk volna ki ja kupéból. Fülkénk kényelmetlen volt; szűk és roppant alacsony, különösen nekem s teljeseu elzárva a többi szakaszoktól ugv, hogy a hová este beültünk, ott kellett maradnunk utazásunk végéig. S ez ott a gyorsvonat második osztályának allapota. Teljesen átfázva léptünk ki reggel magyar utitársammal a hatalmas pályaudvarba s az első benyomás, melyet a város rám tett, nem volt kedvező. Az éjjel kiállott hidegtől és álmatlanságtól különben is kelletlen hangulatomat még nyomottabbá tette a piszkos párákba burkolt barnás falak látása, melyek a derengeni kezdő félhomályban komoran nyúltak fel öt hat emeletükkel a magasságba. Az óriási bouievar- dok álmosan nyújtóztak ki előttünk s végeik belevesztek a köd távoli szürkeségébe. Az utczák még teljesen csendesek és üresek; a párisi nép csak ezen időben piheni ki Miklósi Kornál czipészmesler Eötvös-utcza 2. sz. a Korona szálloda átéli-nében Szatmáron. — A szitinárvidéki vásárló szövetkezet szállítója. — A tavaszi idény beálltával vau szerencsém a n. é. közönség b. figyelmet üzletemre felhívni. Crouddal, csínnal es szakszerűséggel készítek miudeimemii lábbelit, könnyű, finom, tartós és mérsékelten megszabott árak mellett ; a hibás abnormális lábakra különös figyelmet fordítok. — Mindenféle füzók, valamint czipó fényesitő kénócsök üzletemben kaphatok.
