Szamos, 1900. január (32. évfolyam, 1-8. szám)
1900-01-18 / 5. szám
pénztámok a ki a társadalmi rangját meghaladó képességeihez és képzettségéhez nem illő urasabb életet akar élni s becsületes munka árán s tisztességes eszközökkel nem tudja elérni, egyszerűen hozzányúl az idegen vagyonhoz, elharácsolja a mások rábízott pénzét, él, vigad, uraskodik — a mig csak rajta nem csípik és be nem csukják. S okulást senki se merit a példából; sőt ellenkezőleg a példa vonz s mint hajda nában a nagy eszmékért elvérzett martyr minden vércseppjéből uj vértanú támadt, most minden sikkasztásról szóló hírlapi újdonság uj sikkasztókat teremt. iá ennek legtöbb oka az, hogy a bűnösöknek a mi társadalmunkban nincs meg az igazi bünhödésük. Mert a törvény által kiszabott büntetés soha sem rettenti el az embereket a bűntől, a büntetőtörvény ne n kisebbíti a bűnesetek számát; az igazi büntetést, különösen a müveit osztály bűnöseire, a társadalom szabja ki. A társadalomban kell, hogy meglegyen az az erkölcsi erő, a becsületes embereknek az az összetartása, az erkölcsi rend iránti kényes érzék s a becsület dolgában való szigorú felfogás, a mely a bűnösöknek lehetetlenné teszi a társadalomban való megmaradását. A mig a társadalom nem lesz a maga legszigorúbb bírója s nem veti ki magából j a szemetet, addig nem fogja azt puriíicálni; semmiféle törvény. K. K. Gazdasági előadások. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület által rendezett téli gazdasági népies előadások ez idő szerint a vármegyében 4 helyütt javában foly j nak s általában örömmel konstatálhatjuk, hogy az érdeklődés az előadások iránt folyton nő. így Szatmárnémetiben a hetenként kétszer, j minden szerdán és szombaton a németii iskola i tanácstermében tartandó előadások hallgatóinak i száma csak ritkán nem haladja meg a 120-at; ürömmel kell kiemelnünk a szatmári képezdószek ébredő érdeklődését, kiket újabban többször volt alkalmunk felismerni a hallgatóság soraiban, j Súlyt • fektetünk az ő jelenlétükre, hisz ép ők vaunak egykor hivatva népünket vezetni, megtanítani becsülni a földet, a íryomasztó gazda-: sági viszonyok súlya alatt indolenssó váló földműves osztályba reményt önteni, megértetni velük, hogy a bpldogulásnak van eszköze: a haladás. E hó 3 án tartotta második előadását Pethő György városi gazd. tanácsos. Kiváló gyakorlati utmutaltásait előbb a szántás, vetés, majd a trágyázás köréből osztotta. Kiváló értéket kölcsönzött előadásának épp az a körülmény, hogy hallgatóságának bebizonyította, hogy mennyi újat tanulhatnak a legismertebb, legelemibb gazdasági eljárások körül is. A trágyázás fontossága a trágya értéké nek méltatása kapcsán f. hó 6 án Rózsa Károly vasúti üzletvezető igazgató mutatott rá egy még mindig kihasználath.n értékes trágya anyag fel- használás módjára, az emberi hulladék értékesítésére, mely ha megoldást njrnr, bizonyára nagy hasznára válik első sorban szőlőgazdaságunknak. S hogy a felvetett eszmét megoldáshoz fogja vezetni, elég garantia az agilis igazgató rövid szatmári tartózkodása alatt már is meglepő eredményeket felmutatott köztevékenysóge és be igazolt szervező ereje. Január 10. és 13 án Bodnár Gáspár képez- dei tanár tartott előadásokat a szövetkezetek általános méltatásáról. — Keveset mondhatunk róla, mert csak közismert dolgokat mondhatunk. Hogy a nép njmlvén Írni tud, azt láttuk lapjának, a Magyar Földmivelőnek úgy szólván egy csapásra történt hódításával; hogy beszólni is tud a gazdaemberhez, meggyőződtünk, arról a gyújtó hatásról, amit előadásaival elért. Ha a szövetkezeti eszmét Szatmáron abban a mértékben gyakorlati megoldáshoz sikerül ve zetni, amint ez kívánatos volna, e munkában nagyon nagyon fontos tényezőként fog szerepelni e két előadás. Reméljük gyakrabban is lesz hozzá szerencsénk ami gazda publikumunk előtt, aki midinkább kezdi belátni, hogy érdemes meghallgatni az okos szót. N.-Károlyban Czilly Györgyr m. állatorvos 2 előadást tartott, egyiket a lótenyésztésről, másikat a csikó nevelésről, Nagy Sándor gazd. is.n. isk. igazgiitó szintén két előadást, egyiket a czirok termelésről, másikat a gazdaságra kártékony rovarokról. A rövid jelentésekből úgy látjuk, hogyT tűrhető számú hallgató előtt ezek az előadások is fel tudják ébreszteni maguk iránt az érdeklődést és a helyi lapok közleményei is méltánylással emlékeznek megírniuk. Aranyos-Megyesen az ottani állami ismétlő iskola tevékeny igazgatója Marosán Kornél tartja előadásait, praktikus, az ottani kis gazdák szükségletéhez válogatott tárgyakból. Január 13-án 60—7i> hallgató előtt érdekesen'fejtegette, hol és milyen marhát tenyészünk?; január 14-én, hogy kell a szopós jószágot gondozni ? A Szatmárhegyen 6 előadás cziklust tart Jablonszky György bőr. felügyelő a szőlőművelésről, is agy látszik az érdeklődés ott is fokozódik s valahara kezdik a szatmárhegyi szőlő kezelők és felismerni az egyesületnek tapasztalataik és szakismereteik bövitése érdekében kifejtett buzgalmának értékét. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségröl szóló 1894. évi XII t. czikkre vonatkozó elvi jelentőségű határozatok, döntvények és magyarázó rendeletek gyűjteménye jelent meg. Összegyűjtötte Lekky István földm. miniszteri titkár. A nagy gonddal összeállított gyűjtemény a tör- 1 vény hű és megbízható magyarázatának tekinthető, ennélfogva nemcsak a törvény végrehaj- ; tásával foglalkozó közigazgatási tisztviselőknek I és községi elöljáróságoknak, hanem a biróságok- ; nak, ügyvédeknek es gazdáknak is egyaránt hasznos és szükséges vezérfonalul szolgálhat. A munka ára 5 korona; egyes példányok szállítási dija 30 fillér, megrendelhető a szerzőnél, Budapest Vili. Baross utcza 66. Magyar kir. gyapjuminősitő intézet. A földmivelési miniszter ez uj alkotásának leírását tartalmazó füzet jelent meg, a melyben Ro- diczky Jenő az intézet létesítője ési vezetője irja le eunek czólját és berendezését; A Klotild- i utcza 22. szám alatt működő állomás ezé Íja, hogy a gyapjú termelésére és értékesítésére nézve a minisztériumnak véleményt mondjon; 'a gyapjú árveréseknél közreműködjék; magáno- I soknak gyapjúikra nézve véleményt adjon, próbamosásokat eszközöljön stb. Hatásköre oly. tág, ’ hogy a külföldi kondiczionáló intézetekkel csak távoli rokonságban áll és felállításával a nyn- ■ gatot megelőztük. * Uj tagokul jelentkeztek: Markovics Mór Csenger rendes tag, özv. Fiacskó Jánosáé Ombod. Tagdíj nyugtázás. Előbbi b99 900 Ossz. alapító Előre évre kor o n a Múlt szám összege 6 16 44 66 16 Kölcsey Antal Mikola 6 6 17 N. Székely Mihály Ombod 2 9 18 özv. Fiacskó Jánosné „ 9 2 19 Markovics Mór Csenger 6 6 20 Fischer József Fény 2 2 21 Pittner György Homorod 6 6 22 Farkas L. János Szatmár 2 Összeg 6 18 DS 92 Koznia Zsigmond e. pénztárnok. Pályázat. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület az állattenyésztés felkarolása czóljából ki- I válóbb apaállatok beszerzését akarva előmozdítani, a f. évben községek által beszerzendő 2 darab bika vételárának kifizetésére 3 év alatt törlesztendő kamatmentes kölcsönt ad. A kölcsönt csak az Egyesület tagjai sorába lépett községek vehetik igénybe. Pályázatok az igazgatósághoz intézve az Egyesület titkári hivatalánál nyújtandók be. Szatmár, 1900. január 15. Poszvék Nándor, Br. Vécsey József, e. titkár. e. elnök. aztán szembeült velem s beszélgettünk sok mindenről a fővárosról, a; külföldről, irodalomról, színházról, zenéről... Oh ón édes Istenem, mily elragadóan beszólt, mily elegáns volt minden mozdulata, minden gesztikuláczioja, melylyel nagyobb súlyt fektetett előadására. És ón ? Én hallgattam áhítattal, egys/.er-egyszer szóltam, hogy annál jobban feltüzeljem a beszédre. Hallgattam, hallgattamgyönyörii csacsogását, melyet órákig hallgattam volna. Azután elment s kértem, hogy szerencséltessen még. Eltávozott, én az első emeleti ablakból még utánanéztem, hogy még egyszer lássam, mert attól tartottam hogy többé nem fogom látni soha, de soha. Az Erzsébet-körúton laktunk, akkor ő is, tehát már egy utczában laktunk s én nem tudom, mikor ezt megtudtam, annyira örültem ennek. S csak ugyan találkoztunk még, tehát csalatkoztam azon föltevésemben, hogy őt talán többé nem látom, találkoztunk és pedig elég gyakran. Találkozásunk legtöbbször a véletlennek köszön hettük Találkoztunk az Operában, a Nemzeti Színházban, majd bekövetkezett a farsang s szemt J-sze mbe_ láttuk egyymást a Royál fényes báltermeiben. Oh ott ismertem meg ez embert igazán. Gyönyörűen tánczolt, divatosan, tűzzel s hévvel, minden leány vele óhajtott tánczolni, de ö legtöbbet velem törődött. Szünetek alkalmával, de tánczközben is folyton udvarolt, ügyességével és tapintatosságával megtudta választani az időt és eszközt, metylyel nekem örömet szerezhetett. S mondjam tovább ? No hát megkedveltem az ifjút, megszerettem, szerelmes lettem bele . . . Legalább én azt gondoltam . . . Nemsokára ezután ő is abba a hajóba evezett, a melyikbe én. Szerelmet vallott és én elfogadtam s megajándékoztam teljes bizalmammal. Láttam nap-nap után, hogy az ifjú rajongóan szeret, imád s csodál, mint egy szentet. Eleinte kételkedtem érzelmeiben, de később fényesen bebi- zonyitotta, hogy feltevésemnek nincs semmi alapja. Képes volt érettem mindenre, szívesen meghalt volna százszor is a legisszonyubb halállal, csak én lehessek az övé, csak engem b rjoD. De óh . . . borzasztó . . . szegény csalódott, nagyon csalódott és pedig bennem, kit szeretett imádott s ki előtte több voltam mindenénél. Szintén egy bál alkalmával, nem is tudom, mikor, nem emlékszem ... az emlékező tehetségem kezd cserbe hagyni ... de igen most már tudom határozottan a jogász-bálon láttam meg először a másikat, azt a nyomorultat . . . Sán- dorffy Ákost . . . Nem tudom mi történhetett velem, mintha büvős-varázsos átalakuláson mentem volna keresztül, egy pillanat müve volt és nem tűrhettem meg senkit körülettem, nem óhajtottam senkit látni, senkivel sem beszélni csak vele, Sándorffy Ákossal. Látva szegény Tarlay megmagyarázhatatlan hideg viselkedésemet elutasító és kimért modoromat, lemondva minden reményről — óh Istenem . . . egy vasárnap délután kivégzó magát ... A hirt közönynyel vettem, volt . . . nincs. A kit pedig én imádtam, akit én szerettem, Sándorffy Ákost ez eset után többé nem láttam. A nyomorult megcsalt, mást vett nőül, egy angol misst boldogít szerelmével, de talán megérdemeltem e hűtlen elhagyást ... a sors nem intézkedhetett volna bölcsebben engem illetőleg, mint a hogy végzé. Beismerem, hogy nyomorult vagyok, nyomorultabb a földön csúszómászó féregnél s érzem, hogy szenvedek, mint az ki gyehenában van . . . Csak ez a borzasztó lelki harezóm ne volna, mely úgy éget . . . s úgy emészt mindennap . . . Istenem, Uram teremtőm, legyen immár elég sújtó kezed látogatása . . . Vagy még hetekig, hónapokig^ vagy esztendőkig kell ezt nekem tűrnöm? . . . Oh Istenem megint . . . ott . . . ott ... a sötét alak ... az átlőtt mell — itt a vér . . . Ah .. . Romazoff Fedora herczegnő . • . te már boldog vagy . . . nem fáj semmid. — Nyomban követlek . . . Ekkor Amália hintaszékéből felkelt és a közel álló kis diszállványról elővett egy csinos kis üveget és annak tartalmát fenékig kiűrité. Tartalma a legerősebb méreg volt.
