Szamos, 1899. november (31. évfolyam, 88-96. szám)
1899-11-30 / 96. szám
Melléklet a „Szamos“ 1899. évi gb-ik számhoz téve tagjaival szemben oda hatni, hogy biztosításaikat a velünk szerződéses viszonyban álló társaságnál kössék meg. Azonban minden konkurrenczia egészséges fejlődését épen a gazdatársadalom érdekében szükségesnek látva kívánatosnak tartja, hogy az alakuló biztosító szövetkezet működése lehetővé váljék, s igy a támogatásnak a szerződéses viszony inellett is megengedett módja elöl ki ne térjen. Kimondta ezért határozatilag a választ-1 mány, hogy — amennyiben a mélyen tisztelt közgyűlés e propozitióhoz hozzájárul, tőkéjéből 500 irtot a gazdák biztositó szövetkezeténél helyez el s ezzel anélkül, hogy el vállalt kötelezett-| sógónek eleget ne tenne s szerződését egyolda- ] lulag felbontaná, a maga részéről is hozzájárul I ahóz a nagy munkához, mely az összes gazda osztály úgy is nagy terheinek jelentékeny küny- nyitésón fáradozik. A javaslat élénk vita tárgyát képezve Bö j szörményi Zsigmoud nem helyesli, hogy addig, mig egy biztositó társasággal szerződéses viszonyban állunk, egy másik alakuló félben levő biztositó vállalatot támogassunk. Többen ez álláspontra helyezkednek, mig Szeőke Barna, majd Kölcsey Antal a gazda társadalom érdekét kívánja első sorban szem előtt tartani s igy épp a gazdák érdekében kor mány támogatás mellett alakuló közhasznú intézmény támogatása elől elzárkózni nem tartván helyesnek, az igazgató választmány indítványának elfogadását ajánlják. Kadó Bertalan hi vatkozva a jutalék czimón az Egyesületnek az Első Magyar által kifizetett összegek magasságára, óvja az Egyesületet az Első Magyai' Igazgatóságának esetleges olyan felfogásától, mely a szóban forgó támogatásban szerződés szegest látva a további jutalékot az Egyesülettől megvonná. Kende Zsigtnond azt az indítványt’ teszi, hogy egy bizottság küldessék ki, amely bizottság az Első Magyar igazgatóságával megértetni igyekezzék, hogy egy összeg, mint alapítvány deponálása az eddig fennálló szerződés megszegésének nem minősíthető s igy az ügy békés megoldásával szemben nehézségeket ne támaszon. Nagy Béla nem tartja helyesnek egy idegen intézmény támogatását addig, mig az Első Magyar szerződéses.kötelezettségének eleget tesz, nem érti azonban azt. nogy az ő biztosítása után, mint arról a kimutatásból személyesen meggyőződött, az intézet jutalékot nem számolt el. Eadó Bertalan, mint az Első Magyar helybeli f'ügynökségének főnöke, ennek magyarázatát azzal a körülménynyel indokolja, hogy a rendkívül olcsón kötött biztosítás mellett felszólaló díjtételei után még az Egyesület részére is 5% ot kiadni a társaság vesztesége nélkül nem lehetett. Poszvék Nándor titkár sajnálja, hogy e kérdés itt, a közgyűlés előtt lett felvetve, de ebben az indokolásban megerősítését látja annak a lehetőségnek, hogy az Egyesület jutaléka több esetben is el ‘volt vonva. Ha az Első Magyar olcsó biztosítások után a jutalék kifizetésére kötelezve magát nem tartja, mi történik a bizto sitást pályázat utján kötő Szatmár város bizto sitási jutalékával vagy, pedig a ma már oly nagy összegekre rugó pausál biztosítások jutalékával? Miután a kéidós már különben előzőleg is szóban volt, annál inkább szükségesnek tartaná e kérdés tisztázását, miután e jutalék ki- utalványozásának ellenőrizése rendkívül nehéz Óhajtotta volna a kérdést 1 teljesen függetlenül határozni az igazgató választmány pro- pozitiója fölött, tekintve, hogy a választmány hangsúlyozta, hogy a szerződést a megkötött időre felbontani nem szándékozik, abban pedig szerződésszegést találni nem lehet, hogy az egyesület egy olyan intézmény létesítését. segiti elő, amely egy a gazdák érdeke ellen alakult cartel 1 mellett egy egészséges konkurentiát képezni van hivatva. Az egyesület kötelezve van arra, hogy tagjainak biztosításra az Első Magyart ajánlja, de nem lehet kötelezve arra, hogy a gazdák érdekében a biztosítások olcsóbbá tétele mellett ne küzdjön, ennek pedig egyetlen eszköze a konkurentia támasztása. A fennálló szerződést különben is csak addig tarthatja fenn egy nem saját anyagi, de gazda tagjai érdekében fennálló Egyesület, mig minden közgazdasági kérdésben szabad véleménye és állás foglalása biztosítva marad, s igy ha az Első Magyarnak érdekében áll e szerződést fenttartani, nem felelne meg czéljának az Egyesületet morális kötelességének teljesítésében merev felfogással akadályozni. Kende Zsigmond a felmerült kérdések és indokolás után szükségesnek tartja, hogy e kér dés tisztáztassók.. Előbbi javaslatát oda módo sitja, hogy mielőtt a kérdéses 500 írt lefizetése iránt határoznának, egy bizottság állapítsa meg, ha teljesen kiadta e eddig az Első Magyar a szerződésileg biztosított jutalékot? Radó Bertalan kifogásolja a közgyűlésnek ily határozat hozatalra való jogát, miután az igazgató választmány csak a Gazdák biztositó szövetkezete támogatásának kérdését tűzte ki a tárgysorozatba. Elnök erre megjegyzi, hogy a kérdéses indítványnak helyű ad. A közgyűlés eszerint megbízza a titkárt, hogy a kérdésben magának tájékozást szerezve az igazgató választmányhoz jelentést tegyen, szükség esetén pedig bizottságot kérjen A Gazdák biztositó szövetkezetének támogatása illetve 500 frt alapítvány jegyzése a szer- zendö informátióig el lesz halasztva. VI. Indítvány az emberi ürülék trágyaként való értékesítéséről. Rózsa Károly indítványát körülményesebben kifejteni szándékozván, mi az ehdialadott időnél fogva már lehetetlen volna, azért indítványával visszalép s kéri engedélyezni, hogy azt más alkalommal terjessze elő. Közgyűlés sajnálja, hogy egy ilyen közérdekű kérdés tárgyalásáról indítványozó kívánságára lemondani kénytelen, de mert a kérdés sokkal fontosabb, hogy azon gyorsan átesni helyes volna, azért az indítványt a legközelebbi alkalomra halasztja el. VII. Indítvány a községi közvagyont képező tenyész állatok bebiztosításának kötelezővé tétele tárgyában. Pethő Györgj' részletezi azt a nagy rizikót, melylyel községeink apa állatainak koczkázatával megterhelve vannak, a minek következménye állattenyésztésünkre is kihat, mert szerényebb anyagi helyzetben levő község értékesebb tenyész állat tartásába bele menni tartózkodik. Amig állatbiztosító intézményünk nem volt, addig kormány, társadalom és szakkörök az állatbiztosítás kérdését mint égető szükséges intézményt hangoztatták. Ma ez intézmény már működésben van. Az állattenyésztés emelése, de másrészt a közvagyonnak koczkázat alól való felszabadítása érdekében azt az indítványt terjeszti elő, hogy átiratilag kéressék fel a vármegyei törvényhatóság, hogy a községekre az összes közvagyont képező tenyész jószág elhullás elleni biztosítását rendeletileg tegye kötelezővé. Közgyűlés az indítványt hetyeslöleg fogadja s a vármegyei alispánhoz intézendő átiratban kérni határozza, hogy az összes közvagyont képező községi tenyészállatok bebiztosítása rendeletileg tétessék kötelezővé. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén Elnök az érdeklődést megköszönve berekeszti az ülést. Színház. Szombaton a „Görög rabszolga“ ez idény ben negyedszer adatott nem nagy közönség előtt A darab legalább is olyan érdeklődést érdemelne, mint a tavalyi idényben a „Gésák.“ Az előadás némi kihagyással, Pomponius és Heliodorus többé- kevésbé elmés újabb szójátékaival azzal a sikerrel folyt le, mint az előbbiek. Taruay Leona temperamentumos játékával s igazán bravourös tánczaival ma is zajos hatású volt. Aspasia (Feledi Boriska) hangulatán sem rontottak az üres páholyok úgy, hogy több dalát kellett megismételnie. Antonia herczegnő (Szegedi Zelma) előkelő szép alakja minden jelenésnél feltűnést kelt. Első felvonásbeli dalát, a darab legérzelmesebb melódiáját tiszta csengő hanggal énekelte. A karnak jelentékeny szerepe volna a darabban, de a gondos betanulás hiánya éppen itt tapasztalható. A Saturnaliák ünnepén, a mikor a rabszolgákból ur lett, aligha szédelegtek oly unottan a görög leányok. A bájos zenéjü ope rette, ha ritkább egymásutánban fog adatni, még több lelt házat érhet el. Vasárnap d. u. gyermekelcadásnl a „Goldstein Számi“ adatott a főszerepben Kömleyvcl és Guti Saroltával — kis közönség előtt. Este Szigligetinek egyik leggyöngébb, a lomtárból előrántott vigjátéka a „Dalos Pista ‘ adatott. A darab sem jobb előadást, sem nagyobb közönséget nem érdemel. Dalos Pistának több szerencséje van a szerelmével, mint hangjával. Hajnalosi Szerafin az üres zsebű és fejű léha gavallér milliókat fedez fel a Dalos Ph.ta torkában s elcsábítja őt szerelmétől is a fővárosba, hol azonban hangját nem méltányolják, úgy, mint Kis-Kakasdon. Gondosi Bálint a Pista előtt ismeretlen gazdag nagybácsi, mint uzsorás jár nyomában, kölcsönökkel támogatva s próbára téve Pista hűségét Rózsi iránt. Összeakarja hozni egy ismeretlen gazdag nővel, de végre is győznie kell — aminek minden népszínműben győznie kell — a szerelemnek ; az ismeretlen rut asszonyt Szerafin veszi el. Rózsikénak meg Dalos Pista esküszik az eddiginél kitartóbb hűséget. Nem azért bankár persze a nagybácsi, hogy ne gondoskodjék a fiatalok jólétéről s ennek ígéretével a vékony história befejezést is nyer. A szereplők igyekezettel, de nem nagy szereptudással működtek. Eeledi Boriska magyar dalai, Tarnaj’ Leona 2 ik felvonásbeli toborzó táncza nagyon tetszettek. Jó volt Érczkövi, mint Dalos Pista és igen jó alakítás volt Fónyessi is, mint léha fővárosi szeladon ; bár az olyan szabású frackot inkább a versenyistálók trainerjei viselik. Hétfőn a »Három Kázrnér,“ Beöthy László bohózata másodszor került színre. A darab mái1 eléggé lejárta magát s igy fólhelyárakkal sem tudott közönséget vonzani. Ellen Black amerikai hölgy szerepe szintén jó Feledi Boriskának ; a használt amerikai szó-kiejtés azonban nem találó. Margit szerepében Szegedi Zelma nehány csinos j dalával s mindinkább otthonosabb játékával, Féuyessi a szerelmeszenebohócz ügyes mókáival, I Gulyás mint Gelb Salamon, Nagy Gyula, mint Kalotay Pista, igj^ekezettel működtek. Kedden Shakespeare egyik remekműve a „Macbeth“ adatott szép számú közönség előtt, a czimszerepben Rakodczayval. Sokszor méltányoltuk és dicsértük e helyen Rakodczay drá- j mai tehetségét s mondhatjuk, hogy ez este is ' megérdemelte a tapsokat ; főkép azon jelenetnél ragadta magával a közönséget, midőn a meggyilkolt Banquo (lírczkövy) szelleme megjelenik I lakomáján. Azonban, alakítása még sam aiand— j ható például oly jónak és sikerültnek, mint a „Velenczei kalmáréban Shyloch. Kiejtése , és hangsúlyozása néha oly idegenszerü. Mellette I lady Macbeth szerepében Palugyai Vilma reme kelt. Különösen az utolsó jelenésében, midőn agyréme — hogy a meggyikolt királynak vérét kezeiről nem lehet lemosni — folyton üldözi s ettől megőrül, oly hatással, oly közvetlen drámai erővel alakitqtt, hogy ezt talán az egész I darab legsikerültebb jelenetének mondhatjuk. } Morvaynak (Macduff) szép, hatalmas alakjával, : mély, érzelmes hangjával és elegáns játékával ! szintén része volt a sikerben, valamint Érczkö- I vynek is, kinek szellem-jelenése nemcsak Mach- bethben, de a közönségben is félelmet kelthetett. A darab rendezése nem mondható teljesen sikerültnek. Nem említve azt, hogy a színváltozás nál a függönyt egy félórával előbb akarják felhúzni, hogy a nyugágyat az erdőben hagyják, de a zene is oly erős volt, — jóllehet csak kíséretül szolgált — hogy a szereplők szavait sok helyen alig lehetett érteni, főkóp a darab végén ■ az uj király Malcolm (Simon) szóhoz sem tudott jutni az erős trombitaszótól. A díszlet különösen a boszorkány konyha, nagyon szép volt s a látományok, melyek e darabban előfordulnak, szintén sikerültnek mondhatók. Földművelésügyi ni. kir. miniszteri Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak as állatok, állati nyerstermények és ragály fogó tárgyak Ausztria és Magyarország közötti kölcsönös forgalmának szabályozása tárgyában. (Folytatás.) Az emlitett két állam kormányai közt erre ! nézve létrejött megállapodásokat tartalmazó és 1899. szeptember 23-án életbelépő 75500 1899. I. számú rendeletemet tudomásul vétel és az érdekelt közönség körében legkiterjedtebb módon való közhírré tétel, továbbá alárendelt hatóságainak, szakközegeinek és a kirendelt szakértőknek, valamint a marhalevél kezelőknek megfelelő utasítása végett ide csatolton megküldöm
