Szamos, 1899. november (31. évfolyam, 88-96. szám)

1899-11-09 / 90. szám

Fiúmét, hazánk kikötőjét választották meg a telep helyéül, az a nyersanyagnak, a cacaónak, közvetlenül a termelési helyekről való beszerez hetése érdekében, történt, A gyár háromszáz munkást foglalkoztat, a telep 5000 négyzetméternyi területet foglal el és villamos világítással van ellátva. A napi gyártás körülbelül 3000 kg., melyet Magyaror­szágon, Ausztriában, Olaszországban és Levante országaiban helyeznek el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fiumei cso­koládégyár alig két évvel ezelőtt kezdte meg az üzemet, úgy eléggé jelentékeny forgalomról számolnak be az itt felsorolt adatok. Az eddigi siker a fejlődés reményével biztat, a mint hogy tény is, hogy a telep kibővítése már is szüksé­gesnek mutatkozik. A fiumei csokoládégyár magyar vállalat minden izében; magyar a vezetése, magyar a szervezete. A maga szakmájában igazi elöhar- czosa a nemzeti ipar térfoglalásának. Elsősorban tehat a hazai fogyasztó közönség van hivatva támogatni a vállalatot, a midőn a fiumei csoko­ládégyártmányokat kéri mindenütt. A fiumei csokoládénak, a fiumei cacaónak, a fiumei bon­bonoknak ma már igen sok a barátja hazánk határain túl is. Hogy a gyár termékei Ausztriá­ban és a külföld egyéb fogyasztási területein el vannak terjedve és becsülettel állják meg helyüket, leghathatósabban bizonyít a gyártmá­nyok kiváló minősége mellett. A fiumei csokoládég37ár élénk érdeklődés tárgya az abbaziai fürdőközönség körében is. Az ott üdülők közül igen sokan rándulnak át Fiúméba a csokoládégyár telepének megtekinté­sére. Ajánljuk t; olvasóink figyelmébe a vállala­tot és a gyár készítményeit. Színház. Szombaton Strauss kedves zenójü operet teje „A denevér“ került színre elég nagyszámú közönség előtt. Az előadás egyike volt a legsi­kerültebbeknek, s az egybevágó játék dicsére­tére válik a szereplőknek. Feledi — mint Adél — ezúttal is a nála tapasztalt kedvességgel kreálta szerepét, s kedves hangjával ragadta sürü elismerésekre a közönséget. Guti a Roza- linda szerepében, Szegedy, mint Orloffsky her- czeg, szintén elismerésre méltóan játszottak, s főleg az utóbbi igen találóan kreállta a gyönyö­rökből sokat, túlsókat élvező herczeget, ki a maga non curamusában már csak olyan után vágyódik, a mi mint a kaviár — csiklandozza az ingereit, de kielégíteni nem képes. A férfi szereplők között kiváló elismerés illeti Erczkövit a Falke, Morváit az Eisenstein, Gulyást a Frank szerepében, s ugyancsak Táborinak is kijutott a tapsokból, ki a Frosch szerepében jóizü hu­morral s jellemző komikummal nevettette meg minduntalan a közönséget. A Il-ik felvonásban Latabárnó és Tóth Mariska egy komikus táncz- czal élénkítek az előadást, melyet általános tet­szés között kellett megismételniük. Vasárnap délután féllielyárakkal „Gróf Sza- páry Péter“ adatott kevés számú közönség előtt. Mindenesetre elismerésre és nagyobb méltány- lásra lett volna érdemes ez a figyelem az igaz­gató részéről, s reméljük, hogy ez nem is fog elmaradni az ezutániakon. Csak nagy óvatossá­got és körültekintést ajánlunk figyelmébe, mert a délutáni előadások vagy a nép, vagy a tanuló ifiuság számára valók, de semmi szin alatt mindkettőnek. Mi mindig a mellett voltunk, hogy paedagogiai és kulturális hatása van a jó darabnak a tanulóifjúságra nézve, s igy öröm­mel üdvözölnénk minden olyan törekvést, mely ezt városunkban is megvalósítani akarná. De nem olyan alakban, mint a hogy ez eddig volt. A vasárnap délutánokat pusztán népelőadásra kellene fentartani, s a tanuló ifjúság részére pe­dig más alkalommal — tanulmányaiknak meg­felelő, a tanítást parallel tovább eszközlő dara­bok előadásával. Egyébiránt erről a kérdésről tüzetesebben is kívánunk szólani s igy annak bővebb tárgyalását arra az alkalomra hagyjuk fenn. Maga az előadás teljesen megfelelő volt a méltánylásnak, a melyben részesült. Vontatótt- ság, a szerep nem tudása, tájékozatlanság, vol­tak főbb ismertető jelei, s igy egyáltalán nincs okunk sajnálni, hogy7 a tanuló ifjúság köréből oly7 kevesen nézték meg. Annál sikerültebb volt az esteli előadás, melyen Beöthy L. nagy népszerűségre szert tett énekes bohózata „A3 Káztnér“ került színre. Az a jóizü, igazi magyaros humor, érdekfeszitő bonyodalom, lélektanilag is teljesen indokolt helyzetek, szóval mindaz, a mi a darabban elis­mert, s sikerét biztositá: igen szépen lettek bemutatva a mai előadásban. Mindenesetre van nak más szempontok is, melyek szerint úgy a darabnak, mint az előadásnak egyik-másik rész­letét el lehet, sőt el is kell Ítélni. Hallottunk olyan kifejezést is, mely ha a darabban van benne, aesthetikailag meg nem engedhető s a szép és jó Ízlés rovására esik, ha nincs benne, akkor nagyon is feltűnő extemporizálás s közel áll a triviálitáshoz A szereplők egyébiránt kellő ügyességgel, megfelelő alakítással kreálták sze­repeiket, s jól esett látnunk a sok operette kö­zött egy olyan előadást is, melyben a minden­napi élet derült humora, a körülmények saját­ságos alakulásából előálló helyzeti zavarok ko­mikus illusztrácziója nyer kifejezést, melyben látúnk cselekvényt, olyant, mit mindenki ismer, s mégis az újdonság ingerével hat, melyet kevés kivétellel mindenki átél, ha nem is úgy a maga egészében, a mint a darabban van megjelenítve, hanem legalább részleteiben. Valóban kívánatos a nagyobb változatosság szempontjából is, hogy minél gyakrabban hivassanak színre az ilyen darabok. Hétfőn Bokor József népszínműve „Az édes“ került színre fólhelyárakkal másodszor kevés számú közönség előtt. A darabról volt alkal­munk tüzetesebben referálni, s azt is jeleztük, hogy a személyi vonatkozás annyira előtérbe van állítva, hogy az ember a eselekvényt alig képes elválasztani tudni Blahánétól. Ilyen körül- ménj'ek között természetes, ha a várakozása is nagyobb, mint más darabnál. Merészség, s bi­zony nem valami háládatos dolog ezek után özvegy Pörgéné szerepét kreálni akkor, mikor a közönség elképzeli, maga előtt látja e szerep­ben a nagy művésznőt, ki utólérhetlen művé­szetével biztosította e szerepnek báját, kellőmét. Ezért már ebből a szempontból is nem kisérte, nem kisérhette általános tetszés a Guti játékát, ehez járult még az is hogy talán maga érezte ezt a nehézséget, s azért nem is gondolt annak leküzdésével; voltak részletek, melyeket tájéko­zatlanságával majdnem egészen elejtett. H. No- vák Irén ügyesen kreálta Sárikát naivságával, kedvességével, s élénk temperamentumos játé­kával az elismerést nagyon kiérdemelte. A fér­fiak közül Erczkövy, mint Galamb Ferkó, Gu­lyás, mint Bezzeg Dani, Simon, mint Huszty Benő teljes otthonossággal, kellő ügyességgel játszottak, s különösen Tábori úgy találó masz- kirozásával, mint sikerült alakításával ragadta fel-felujuló nevetésre a közönséget, mely kup­iéit többször is megujráztatta, — s tapsaival sem fukarkodott a mulattató játékért. Szóval az egész előadás sikerültnek mondható, az összbe­nyomás kellemét csak a hosszú szünetek zavar­ták, mely miatt az előadás II óráig tartott. Földművelésügyi m. kir. miniszteri Körrendelet az állatok, állati nyer ster menyek és ragály fogé' tárgyak Ausztria és Magyarország közötti kölcsö­nös forgalmának szabályozása tárgyában. I. A monarchia két állama közt végbemenő kölcsönös állatforgalom szabályozása czéljából ezen kérdést illetőleg a következő megállapodás jött létre : A monarchia egyik álllamából származó | állatok, állati termények és ragályfogó tárgyak 1 a másik államban elvileg nem kezelhetők más­képen, mint a saját területéről származó hasonló szállítmányok. Ehhez képest olyan szállítmányok, melyek járványmentes vidékekről származnak és a ren­deltetési helyen egészségesen érkeznek meg, a másik államban szabad forgalomba bocsáttatnak. Ha valamely beérkezett szállítmányban ragadós állati betegség állapíttatnék meg, az ilyen szál­lítmány visszaküldhető. Ilyen betegség behur- czolása esetén vagy annak különösen valamely határmenti kerületben (járásban) való uralgása idején a betegség iránt fogékony állatfaj bevi­tele korlátozható, vagy tilalmazható. Ezek az intézkedések e két kormány által a jelen egyezmény tartamára egyetértőleg meg­állapított alább következő végrehajtási módoza­tok értelmében foganatositandók. Ezeket az intézkedéseket, a mennyiben nem a fertőzött szállítmányok visszaküldéséről, vagy a határmenti kerületek illetőleg első sorban q rj nf.t-.aní hatóságok hatáskörébe utalt intézke­I élésekről va» szó : a® illetékes minasrterek fogják: elrendelni. A fentiekben foglalt elvi magállapodások gyakorlati alkalmazása körül az alább következő végrehajtási módozatok iessnek irányadók Az állatiknak, áll?ti nyerstermények és ragályfogó tárgyaknak az állategés-zségrendőri szabályzatok megtartása mellett lebonyolított kölcsönös forgalma a közös vámterületen belül egyéb korlátozás alá nem esik, e szerint tehát az egyik állami járványmentes területeiről szár­mazó egészséges állatok a másik állam terüle­tére akadálytalanul bevihetők. Annak igazolása czéljából, bogy az állatok származási helye járvány mentes, a szállítmányo­kat hatóságilag kiállított származási' és egész­ségi bizonyítványokkal kell ellátni, melyek iga­zolják, hogy a származás- helyén és a szomszé­dos községekben, illetve a- határos községi kerü­letekben, az elszállítást megelőző 40 napon belül olyan ragadós betegség nem uralkodott, melyre- nézve fonnál a bejelentés- igazolása és a mely a bizonyitványokon leirt állatfajra átragad. Oly községek,, melyek: 350 nógyzst kilomé­ternél nagyobb határral nem. birnak, fekvésük­höz. és az ezzel kapcsolatos állategés-zségügy rendőri biztosítékok mérvéhez képest esetleg; kisebb állategészségügyi kerületekre is feloszt­hatok. Ilyen kisebb kerületi beosztások érvénye­sítésének lehetőségét, valamint ezen területek: természetes határait a szerződő kormányok eset- rM-esetre fogják megállapítani. Az ilyen fölosz­tás- azonban a ragadós- tüdőlobot illetőleg nemi érvényes. A származási és egészségi bizonyítványok: nyolez napig érvényesek. Ha az állatok szállítása vasúton vagy ha­jón történik, az állatokat a berakás- előtt a& állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által erre külön fölhatal mázott állatorvosnak kell megvizsgálnia. Ezen vizsgálat eredménye az igazolványra reá vezetendő. Friss husszállitményoknak oly bizonyítvá­nyokkal kell ellátva lenniük, melyek igazolják, bogy az illető állatokat hatósági állatorvos, élő állapotban és a levágás után sza>bál}7szeaüen megvizsgálta és egészségesnek találta. Ha a keleti marhavész az egyik állam te­rületén fellép, a másik állam kormányának jo­gában áll a kérődző állatok, sertések, állati njmrsternaények és ragályfogó tárgyak behoza­talát a betegség megszűntéig korlátozni.,, vagy mégtiltani. Ha az egyik állam területéről a ragadós; tüdőlob, a ragadós száj- és körömfájás, a. sertést- vész vagy más, ugyanoly mértékben veszedel­mes betegség* az állatforgalom utján a másik állam területére behurczoltatott, ezen utóbbi kormányának jogában áll a fertőzött szállítmány !származási hegének közigazgatási kerületéből: Magyarországban és Horváf-Szlavonországoklban szolgabirói (járás) és törvényhatósági jogú város (városi törvényhatóság) — Ausztriában kerületi kapitányság, vágy önkormányzati szabályzattal biró város, — az illető betegség iránt fogékony állatnemek bevitelét mindaddig korlátozni vagy megtiltani, mig az illető' betegséget a vonat­kozó törvényes intézkedések értelmében hivata­losan megszűntnek nem nyilvánítják. Ez a kor­látozó intézkedés mindazokra a határos közigaz­gatási kerületekre is kiterjeszthető, melyeknek határa a fertőzött szállítmány számazási helyé­hez tiz kilométernél közelebb esik. A kölcsönös állatforgalomra vonatkozó kor­látozásokat vagy tilalmakat az illető központi hatóságok : Magyarországban az illető minisz­ter, Horvát Szlavonországokban a bán, Ausztriá­ban az illető miniszterek rendelik el. Ezen köz­ponti hatósághoz az alsóbb fokú hatóságok egyes kifogásolt szállítmányokról, valamint a másik állam területén fellépett állati járványok­ról mindannyiszor és pedig rendesen távirati utón jelentést tesznek, midőn ilyen forgalmi korlátozások érvényesítését szükségesnek vélik. A központi hatóság határozza meg a fo­ganatosítandó intézkedések módját és mérvét, valamint azok életbeléptetésének időpontját és erről a másik állam központi hatóságát távirati­lag értesíti. Oly szállítmányok, melyeket legké­sőbb a távirati értesítésnek a másik állam köz­*) Az „ugyanolyan mértékben veszedelmes betegség“ ki­fejezésére vonatkozólag a szerződő felek egyetértenek abban, hogy ez alatt első sorban uj, a bejelentési kötelezettségnek még alá nem vetett, aztán pedig a bejelentési kötelezettségeknek már alávetett betegségek értendők, ha azok kivételesen fenyegető jelleget öltöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents