Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-22 / 85. szám
léka, a nemzeti érzés melengető tűzhelye, s nem az erkölcsi métely melegágya. Minden szezon elején szinte közönynyel olvastuk a színigazgatók ígéreteit és reklámjait, kik rendszerint felsoroltá c, hány szen- zácziós darabot, hány párizsi újdonságot hányszor adnak elő; de mi e számok mögött volt: a művészi és erkölcsi mód ról, mélységesen hallgattak ők is, meg a kritikusok is. Az idei szezon is megnyílt, még pedig a Rakodczay igazgatása alatt; hisszük, hogy azon várakozások, melyeket hozzá, mint litterátus emberhez, mint ideális fölfogásu művészhez, a nagy Schakespeare lelkes művelőjéhez füzünk, teljesedésbe is fognak menni. Hisszük, hogy egy nemesebb irány fog a színpadra lépni, mely nemcsak az ízlést ja- vitandja meg, de a színház iránti lelkesedést is visszavarázsolja. Műsor, játék és rendezés: ez a három az, ami lesülyeszté színházunkat, e három átal emelje föl azt az uj direktor. S ebben támogassa első sorban a kritika ; a közönség ugyanis hagyományosan alárendeli magát a vezetői befolyásnak. A kritikának feladata, elverni a rosszat, gáncsolni a hibásat, ennek kötelessége dicsérni a jót, követelni a szépet, tökéletest. A kritikának kell ledobni az erkölcstelenséget kierőszakolt piedesztáljáról. A kritikus legyen a publikum orvosa; gyógyítsa az izlésteiensé- get, vágja ki a cinismus és enerváltság fekélyét. Igazi ihlet, tisztult emelkedés, nemzeti és erkölcsi irány, jöjjön el a ti országotok szinmüvészetűnkben! Cató. Színház. Szerdán (okt. 18.) Vanlov és Letterier kedves’ operettóje „A Nap és Hold“ került színre a főszerepben Feledi Boriskával. Az est minden tekintetben sikerült volt, s daczára a darab különben is hosszú voltának, az újrázások minduntalan megismétlődtek, ami a szereplők előnyére irható. Feledi Boriska, mint Manola eddigi sikereit egy újabbal az előzőkkel, teljesen egyenlővel gazdagította, s ügyes alakításával, temperamentumos játékával, de leginkább korrekt énekével sürü elismerésekre ragadja a közönséget. Méltó partnere volt Erczkövy, ki kellő diskrétióval kreálta Don Brazerot. Fényessy miut Pikratesdt, eléggé ügyesen kreálta a kiélt i rouét, bár maszkirozása nem felet meg mindenhamar nyugalmat és békét kellene keresnem — a Dunában. A szülők ettől a nyugodt, de megváltoztathat, an elhatározásról tanúskodó nyilatkozattól egészen megzavarodtak s alig jutottak szóhoz. Legkevésbé hozta ki a sodrából e nyilatkozat Mr. John Smithet. Well, well, bolintgatott a fejével, mint ha most már a tényállást teljesen kiderítette volna. Lady Mariska mást választott; neki nem kell férjül egy John, hanem egy Tivadar. Kérem — s udvariasan meghajolt — szolgálhatok, van Tivadar is raktáromon ! Az üzlet ajtajához lépett s jelt adott. Kocsiajtó heves kinyitása és becsapódása hallatszott s következő pillanatban egy csinos fiatal ember rohant be. Arcza halvány volt, kezei reszkettek, a mikor a mester jobbja után nyúlt, aki nem vonta vissza. — Tivadar, nyögött az öreg, mit tettél velünk ! Ez szótlanul lehajolt az öreg mester keze fölé és hullatta könyeinek árját. Kevés vártatva fölemelte arczát és Mariska elé lépett, akit át- j szelleműit tekintettel szemlélt. Mariska, monda benső felindulástól remegő hangon, ne irtózzál a kezem érintésétől, ben a szerep természetének. Az összbenyomás kellemességében nagyban közreműködött Nagy Gyulának (Miguel) és Szegedi Zelmának (Beatrix) sikerült játéka is. Eeledivel együtt nag37 elismerést arattak Szeut-Mihályhoz intézett triójukkal. Általában társulatunk újabb jelét adta ez estén annak, hogy operette személyzete teljesen kielégítő s a vidéki társulatok között igen előkelő helyen áll. Bérezik Árpád „H i m f y Dalai“ ez. történeti vígjátékét láttuk csütörtökön. A mi a darabot illeti, tudjuk, hogy a Nemzeti Színházba első bevonulásakor milyen rokouszenvvei fogadta közönség és kritika egyaránt. A kritikusok bár kiemelték a darab cselekménybeli hiányait, de mindnyájan megegyeztek abban, hogy a darabnak korrajzi képei, erős hazafias motívumai s a beleszőtt bájos epizódok, Írójának elsőrangú sikert biztosítanak. Maga a meglehetős sovány cselekvény vázlata, melynek konczepcziójában az iró a történetben kevés támogatásra talált, a következő : Rosty Antalnál a badacsonyi szüreten találkozunk Kisfaludy Sándorral, a testőr- hadnagygyal, a mint Rosty lányát Jolánt óhajtaná megkérni. Midőn Jolán körül kevés szerencsével forgolódik, találkozik Szeged.}7 Rózával s egy régebbi szerelmi benyomása hathatós erővel felujul benne, de félreértések miatt reménytelenül távozik, s hányódó lelke az olasz- országi táborban keres feledést. De nem talál s költeményeit Szegedy Róza kezébe akarja juttatni. Özv. Biró Józsefné azonban, kire a lány nevelése és sorsa van bízva, e költeményeket elfogja s Szalókinak adja, kit a Szegedy Róza férjéül szeretett volna választani, — hogy e költeményekkel, mintha övéi volnának, nyerje meg a Róza szivét. Szalókinak sikerül is már a Róza szerelmét e költeményekkel maga felé hajlítani, a midőn egyszer csak váratlanul megjelenik Kisfaludy Sándor s tanúja lesz az ellene szőtt intrikának. A cselekmény többi részei mind e dalok szerzősége kérdéséből szövődnek s a félreértések ügyesen és érdekesen vannak szőve a Jolán és férje Bezerédy Kálmán valamint a Szalóky felsüléseinek mulatságos epizódjaiból. Végre kipattan a titok s Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza boldogok lesznek. A darabnak különösen az érdekes irodalomtörténeti vonatkozások nyújtanak belső értéket s e tekintetben egy pillanatig sem téveszti ©1 hatásába közönségre. A darab főalakja Kisfaludy Sándor (Simon) megfelelő korhű alakítással és érzékkel jutott kifejezésre legfennebb azt jegyezzük meg, hogy a Kisfaludy jellemét a folytonos lyrai lágyság és bátortalanság külső kifejezésével kissé ©gy- oldalubban alakította, mint a menyire az iró iutenczióinak megfelelne. Arday Ida (Szegedy Róza) jó felfogással és helyes érzékkel aknázta ki a darab drámai elemét s egyhangú szerepébe meglehetős változatosságot tudott teremteni. No- vák Irén (Jolán) temperamentumos játékával ezúttal is dicséretesen emelte ki hálás szerepének sokoldalú kedélyárnyalatait. Rakodczay a i szellemi hátramaradottságára ébredő badacsonyi földbirtokos szerepét gondos tanulmánynyal oldotta meg, Fényessy is jól eltalálta hangját és modorát a jószivü de korlátolt kurtanemesnek, ki a Bíró Józsefné intrikájának a hálójából sehogy sem tud szabadulni. Latabárné (Bíró Jó- zefné) nagyon is megakarta játszani szerepét s túlzása nem vált szerepének előny'ére. Tóth Mariska (Bay Annuska) elismerésre méltó törekvésével tűnt ki, különösen a diófa alatti kedves epizód-jelenetében. Palugyai Vilma (Kisfaludy Károly) és Gulyás (Ágh Ferencz) kisebb szerepköreikben jól megállották helyüket. A jói összevágó gondos előadási, félháznál valamivel több közönség nézte végig. Pénteken (okt 20.) „A Gyurkovics lányok“ Herczegh F'erencznek e pompás ötletekben gazdag népszerű darabja került színre félhelyárak- kal telt ház előtt. A női szereplők közzül ki kell emelnünk H. Novak Irént (Miczi). Könnyed mozgása, a szerepében való otthonossága a közönség tetszését teljesen kiérdemelte. Bravour- ral oldotta meg feladatát Arday Ida is (Kata- lin\ kinek kifejező és gondos- tanulmányon alapuló játéka ezúttal is a hivatott tehetség jeleit árulta el. Jók voltak Palugyai V. (Sára) és Tóth Mariska (Ella) hálás szerepköreikben. Latabárné nagyon ideges és túlzásoktól nem ment Gyúr- kovits mama volt. Több mérséklettel és nyu- godtabb, kifejezőbb játékkal, nagyobb méltánylásra tarthatna számot. Fényessy Horkay szerepébe többet vegyitett a komikumból, mint a mennyi megengedhető lett volna. Maszkirozása sem volt komolyan számbavehető.. Morvay a Radványi szerepében jó felfogással s jó orgánumának teljes érvényesítésével játs ott. A felvonásközök kissé hosszúra nyúltak. és ön anyám, fordult a meghatott mesternóhez, ne húzódjék előlem . Egy istentől elhagyott pillanatban sokat, mindent koezkára tettem és — elvesztettem. De bűnhődtem, szenvedtem és kerestem az alkalmat, hogy életemet embertársaimért feláldozhassam ! Kérdezzétek meg üzlettársamat ! Mr. John Smith komoly fejbólíntással megerősítette ezt. — Isten megbocsátott nekem, folytatá, nem fogadta el áldozatomat és később munkámat bő áldással halmozta el, úgy hogy bűnömnek legalább azt a részét, mely pénzzel pótolható, jóvá tehetem. Barátom kipuhatolt titeket, édeseim; tégedet is Mariskám, akinek képe sohasem hagyott el és kétségbeeséstől meg öngyil kosságtól mentett meg, próbára tett. És most adjatok alkalmat, annak bebizonyítására, hogy megint ember lett belőlem, aki tisztességes emberek közé mehet. Az elveszett fiúnak megbocsátottak. Fe- reuez mester házába és a szép halvány leány szivébe ismét bevonult a boldogság és a fővárosi élet egyik gyakran előforduló kis tragédiáját legközelebb házasság fogja vidáman befejezni. hírrovat. * Személyi hir. Főispán ő méltósága, ne jével a grófnéval együtt pénteken, reggel városunkba érkeztek s innen délelőtt Pettyénbe mentek, ifj. Böszörményi Sándor látogatására, délután pedig Dobrács-Apátiban megtekintik a Ni- kolics Szeréna vezetése alatti szövöttes gyárat. Ma pedig 4 — 5) napi időzósre N.-Bányára fognak utazni., — * Kinevezés. Gróf Hugonnai «Béla főispán Földvári Sándor- mátészalkai ügyvédet tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki * Ili niszteri köszönet. Hegedűs Sándor keresk. ügyi miniszter okt. 15 iki kelettel a következő levelet intézte dr. Kelemen Samu ügyvédhez : „Tisztelt uram ! Miután egy adhoc tanácskozás gyorsan szétoszlik, nem válaszolhattam a szatmári iparos tanácskozásról tegnap üdvözletemre küldött sürgönyre. De miután a lapokból arról értesültem, hogy ön indítványozta azt, fogadja kérem ért© köszönetemet és tolmácsolja azt azok előtt, kik támogatták. Maradok szives üdvözlettel Hegedűs Sándor.“ * Kinevezés. 0 császári és. apostoli királyi felsége tasnádi és király-daróczi Fekete Benő p. ü. tanácsos kolozsvári p. ü. igazgató helyettest. kir. tanácsosi czim díjmentes adományozása mellett brassói kir. p. ü. igazgatóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Városunk szülöttének ezen legfelsőbb kitüntetése a pénzügyi adminisztráczió egyik igen kiváló munka sát, a ritka vezetőképesség és rendithetlen igazság szeretettel, a társadalmi érintkezésekben finom előzékeny modorral biró férfiút érte. Ki- neveztetése általános örömet okoz, a melyhez mi a magunk részéről a legszívesebben gratulálunk. * Nőegyleti vál. ülés. A szatmári jótékony nőegylet f. hó 19-én d. u. 4 órakor választmányi ülést tartott, melyen több fontos dolog nyert elintézést. Hármán Mihálynó elnöknő megnyitván a tanácskozást, fájdalmas szavakkal emlékezett meg Jandrisics János volt egyleti titkár haláláról s felkérte dr. Fechtel János főtitkárt, hogy elhunytnak az egylet jótékony munkásságában szerzett érdemeit méltassa. Dr. Fechtel János erre a választmány figyelmét nagyon lekötő alább kö/.ölt szép beszédet mondotta : „Mély fájdalomba borul a lelkem, midőn e nevet, Jandrisics, kiejtem. Jandrisics közéletünknek egyik kiemelkedő alakja, vezérlő szelleme, melegeu, emberségesen dobogó szive s volt idő, midőn fényesen tündöklő csillaga volt. Ez a hatalmas alak kidült, ez a szellem elborult, majd meszire elrepült, ez a dobogó szív kihűlt, ez a fényes csillag lehullott. — Sokau siratják, mindnyájan gyászolják, a kik ismerték, mert ő
