Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-15 / 83. szám
Melléklet a iOs“ 1899. 83*ik számhoz zusnak tőlük kiindulnia. A meggyőző érvekben gazdag s az őszinte buzgóság me'eg érzésétől mindvégig áthatott beszédet hatalmas éljenzés követte. Hermán Mihály polgármester emelt ezután poharat. Beszédében kifejtette a most megindítandó akczió fontosságát s hangsúlyozta, hogy a helyzeten csak a társadalom együttes vállvetett munkájával lehet segiteni. Élteti: Gerster Miklós iparhatósági felügyelőt, mint a ki a mi speciális bajaink tanulmányozásában önzetlen, lelkes buzgóságot fejt ki. K ó t a i Lajos az iparosok olvasókörének nevében szólal fel s beszédében reális tényekkel és híven jellemezve a helyzetet, nem huny szemet azon bajok előtt sem, melyek magukban iparosainkban is rejlenek. Köztetszéssel kisért beszéde után élteti dr. Chorin Ferencz képviselőnket és Gerster Miklóst, önzetlen hazafias és nemes czélu törekvéseikért. Általános figyelem közt szólalt fel az iparosok részéről Bereczki István csizmadia mester, s háláját fejezve ki képviselőnknek a megindítandó mozgalomért, erős meggyőződéssel a bajból való kibontakozásnak két hathatós módját látja: a szabadipar eltörlését és önálló vámterület alkotását. Ger- ster Miklós, megköszönve a részére hangoz tatott jókivánatokat, kérő szavát különösen a társadalomhoz intézi, mely következetes támogatásával az iparügy fellendítése érdekében a legtöbbet tehet. — Élteti a társaság iparos és nem iparos tagjait együttesen úgy, miként magyar hazafiakat. P a p p Lajos a polgármes térré emelt poharat s megköszöni ama kijelentését, melyet a városi képviselő testületben tett, s melyszerint törekvése oda fog irányulni, hogy a magas községi adó a viszonyoknak megfelelően redukáltassék. Dr. Kelemen Samu indítványozta, hogy ez alkalomból Hegedűs Sándor miniszterhez üdvözlő sürgöny küldessék. A sürgöny teljes szövegeben felolvastatván, az indítvány a jelenlevők tetszése és éljenzése közt fogadtatott el. — A minden részében s került összejövetel a késő éjféli órák után ért véget. t Pohl Károly. A szatmári egyházmegye r. kath. papságának ismét mély gyásza van. Érde- Nesztora. Pohl Károly székesegyházi kanonok f. hó I4-en Tsienhu^ \ megboldogult főpap mielőtt érdemeinek elismeréséül a díszes kanonoki székbe emeltetetett, eredményekben gazdag nagy buzgalom s hosszú ideig tartó tevékenységet fejtett ki a lelkészi élet terén, mint 1846-tól viski, 1851 -töl akna-sugatagi, 1864- től bocskói, 1868-tól m.-szigeti plébános és főesperes. Hegyes, zordon kimerítő vidékeken ültetgeti nagy buzgalommal és tudással az Urnák szőlőjét, a mi a különben szívós férfi erejét annyira kimenté, hogy a mikor 1880-ban a királyi és főpásztori kegy őt a kitüntető nyugalmasabb díszes állásba emelte, folyton súlyosbodó gyógyíthatatlan lábbaja miatt a közélet terén zajosabb szerepléstől majdnem egészen visszavonulva élni kényszerült. Feríikora tevékenységének sokat köszönhet a mármarosi tanügy, a melyét fáradhatatlanul iparkodott minél magasabb színvonalra emelni és emelt is. A lelkészi élet terén ritka jó szivével, humánus gondolkozásával, paptársainak épugy mint a népnek és értelmiségnek osztatlan szeretetét bírta s széleskörű tudásával, melyet mint a régi latin iskola kitűnő növendéke a classicai tudomány s nyelv- ismeretek (német, franczia, deák) terén is ragyog- tatott, nagy tekintélyben állott. Mint m.-szigeti főesperesnek és plébánosnak igen sokat köszönhet az ottani irgalmas nővérek zárdája és nevelő intézete, a melyet anyagilag és szellemileg izmossá tett s a tűzvész után buzgalmával úgyszólván megteremtett. Nyugodjék békében az Urnák érdemes munkása egy ritka hosszú élet küzdelmei és fáradalmai után! — A boldogult főpap elhunytáról a szatmári székes káptalan a következő gyászjelentést, adta ki: A szatmári székeskáptalan fájdalmas szívvel jelenti szeretett tagtársának nagyságos és főtisztelendö Pohl Károly éneklő kanonoknak, sághi prépostnak, gyémánt rriisés áldozópapnak, a szatmár-egyházmegye Nestorának stb. folyó 14-én éjjeli 1 órakor életének 85., áldozó papságának 62. évében a végső szentségek ájtatos felvétele után végelgyengülés következtében történt halálát. A boldogultunk hült tetemei f. évi október hó lóén vasárnap d. u. 4 órakor fognak a Szechenyi- utcza 31 sz. kanonoki házból a hidontuli temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise áldozat az elhunyt lelki üdvéért pedig a székesegyházban f. hó 16-án hétfőn 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1899. október hó 14. Az örök világosság fényeskedjék neki! i! Ivánon aevezés. Ö Felsége a ki rály dr. S eint: Ferencz kópezdei igazgatót — mint biztos forrásból értesülünk — n.-váradi kanonokká nevezte ki. A Steinberger Ferencz távozásával tanügyünket és társadalmi életünket ért veszteség felett már akkor kifejeztük sajnálkozásunkat midőn a szigeti plébániára való kinevezése volt hangoztatva, a mely kinevezés azon múlt, hogy ő ezen plébániáiba nem pályázott. A nagy veszteség felett érzett sajnálkozásunkat envhiti most még inkább az az öröm, hogy a királyi kegy és az egyházi főhatóságoknak a tanügy és a társadalomban szerzett érdemeinek jutalmául ót a n.-váradi kanonki stallumba helyezte. A megérdemelt kitüntetéshez füzziik mi is számtalan tisztelői között szerencsekivána- tunkat. * Értekezlet az iparosok érdekében A csütörtökön d. u, 4 órakor megtartott népes értekezleten, mely a közgyűlés nagytermét zsúfolásig megtöltötte, nemcsak iparosok, hanem a nemzeti szövetség elöljáró és választmányi tagjai is majdnem teljes számban jelen voltak, kik hivatva lesznek annak idején a mozgalom vezetésére s a fölvetett eszméknek m grestesitésóre ; általában az érdeklődésből Ítélve úgy látszik, hogy az iparosok bajaival nemcsak maguk az iparosok vaunak tisztában, hanem érzi azokat a város egész közönségé s épen ezért nem lehet kétségünk az iránt, hogy a mozgalom sikerre fog vezetni. Általánosságban szólva az értekezlet befolyáséiról elmondhatjuk, hogy a felszólalók egyike másika túl haladta azon határt, melyen belül kellett mozogni az értekezletnek, mert többen oly dolgokat emlegettek és követeltek, melyeknek teljesítése a törvényhozás hatáskörébe tartozik, melyek képviselőnknek szolgálhattak tájékoztatóul iparosaink felfogá sára nézve, de nem alkalmasak arra, hogy helyi bajainkon rövid időn belül segítve legyen. — Vezérczikkünkben ismertetjük dr. Chorin Fe- reneznek ;és Gerster Miklós iparfelügyelőnek nagy tudásról és szakértelemről, az iparügyekben jártasságról tanúskodó beszédét, melyek után Heinrich Viktor építés^ erélyes hangon kelt ki az iparhatóság azon eljárása ellen, hogy I j a kontárok üzérkedései előtt szemet huny s az '-■> tárgyban beadott panaszokat elintezétlsnül ! hagyja, iparEauliuárt, - ijútfelügyelői székhelyt, I ! ipartestületet óhajt s az adókivetésbe nagyobb" ! és olyan befolyást a polgároknak, iné!}' az adó zók viszonyait felderíteni képes, (j I ó z e r Já- ! nos czipósz a már fentálló 3 és a most újólag engedélyezett 4-ik czipü raktárral szemben a városban élő 400 czipészipáros siralmas liely- etót ecseteli s különösen egy hitelszövetkezet felállítását sürgeti. Szenti ványi Károly lakatos az általános ipartestületet sürgeti. K a- to na Imre asztalos az iparágak szigorú képesítéshez való kötését kívánja s hosszabb beszédben fejtegeti, hogy minő tudás és szakértelem nélkül lép a mai iparos az élet küzdelmes porondjára. Bereczky Istv n csizmadia önálló vámterületet, ezóhreudszert és városi takarékpénztárt óhajt, Fehér József az előbbi érte lemben szólal fel. Az itt említett felszólalások után a különböző ipartársulatok írásba foglalva terjesztették elő kívánságaikat, melyek a jövő munkájában irányadóul fognak szolgálni. P a p p Lajos gör. kath. lelkész köszönte meg ezután az iparosok nevében dr. Chorin Ferencz képviselő és Gerster Miklós iparfelügyelőnek az iparűgyek iránt tanúsított meleg érdeklődését, melyet dr. Farkas Antal felszólalása követett. Farkas Antal elismeri, hogy a kisipar nehéz helyzetbe jutott, de úgy találja, hogy ennek egyik oka magukban az iparosok egy részében keresendő, kik elvállalt munkájuk teljesítésében nem elég pontosak. Igyekezzenek kielégíteni a kor Ízlését különös gondjuk legyen az elkészített munka külső kiállítására is. — Vári #Ede asztalos azon rövid felszólalása után, hogy szatmári iparosaink számtalanszor megmutatták már, hogy a közönség igényeinek megfelelő munkát képesek kiállítani, Hermán Mihály elnöklő pol gármester az értekezletet berekesztette. * ALlllássy József oki. gyógyszerész, ki többszöri kísérletezés és 3 hosszú esztendei utánjárás mellett kapta meg folyó esztendőben a hegyi önálló gyógytárra az engedélyt, mint részvéttel értesülünk f. hó 10-én a Budapest mellett levő Török-Bálinton önállóságának és a reá várakozó jobb jövő küszöbén váratlanul elhunyt. Gyógyszertárának mielőbbi felállítása érdekében minden szükséges intézkedést megtett, lakást bérelt a régi szárazmalom mellett lévő bolthelyi ségben s itt akarta elhelyezni a gyógytárt is, melynek gyógytári szerekkel való ellátásáról s bútorral való berendezéséről úgy gondoskodott, hogy nov. 1-ére a gyógytár már megnyílt volna s midőn ezzel elég küzdelmes életében egy szebb jövő nyílt volna meg, elragadta a kérlelhetetlen halál, mely szomorú esetről a család az alábbi gyászjelentést bocsátotta ki. — Özv. belsöböcsi Almássy Józsefnó szül. bányi Iványos Ilona és fia Pál a megboldogult édes anyja és mostoha apja és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb férj, apa és fiú belsőbócsi Almássy József oki. gyógyszerész urnák f. évi október hó lU-én d. u. 2. órakor, életének 33-ik, boldog házasságának 3-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. é. okt. hó 12-én délután 3 órakor tétettek az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Török-Bá- lint, 1899. okt, 10. Áldás és béke poraira! * Eljegyzés. Verő Ede n.-váradi könyves papirkereskedő közelebb jegyezte el Lefko- vits Lipótnak a „Magyar Király“ szálloda tulajdo- nossának kedves és bájos leányát Bertát. * Szüret. Közelebbi számunkban ígéretet tettünk, hogy amennyiben a hegyközségi választmány a szüret idejére vonatkozó határozatát megváltoztatná, arról a közönséget értesítjük. Tény az, hogy a választmány a rendkívüli időjárás miatt újabban ülést tartott, azonban 2 szavazat ellenében fentartotta régi határozatát vagyis az általános szüret a már jelzett időben október 23-án fog megtartatni. * Blicsu estély A katholikus kaszinóban csütörtökön este nagy társaság gyűlt össze, hogy búcsút vegyen a M.-Szigetre áthelye -ott Schie- rászky Arthur m. kir. honvéd főhadnagytól. A nagyon népes s kedélyes búcsú estélyről nem hiányzott természetesen a pohárköszöntő sem, melyeknek hosszú sorát Papp Lajos gör. kath. lelkész nyitotta meg s Irinyi Tamás, Poszvék Nándor, Kádas László tósztjai után, a búcsúzó mondott „Isten-hozzádot“ a baráti társaságnak. *■ Esküvő. Setuer Sándor hajdú-sámsoni birtokos ma köt házasságot Schwartz Albert nagykereskedő és városi biz. tag kedves és müveit leányával Búzával. * Bírói vizsga. Sándor Lajos törvényszéki aljegyző Budapesten közelebb a bírói vizsgát jó si^errm? Jertettei—GxatuJiiipü k. * A zilahi diákok Zelestyén A zilahi gimnázium növendékei igazgatójuk vezetése alatt ma Béuyi Árpád üveghutájának megtekintése végett Zelestyére rándultak. Az üveggyártás mestersége nagyon érdekes látványosságot nyújt s Kónyi üveghutájában a legújabb modern berendezés folytán művészi tökélyre emelkedett, hol az emberi kéz ügyességének bámulatos eredményében gyönyörködhetik a szemlélő. A zilahi diákok nagyon helyesen teszik, ha e nagy ipari vállalatot megtekintik s bizonyára jól fogják magukat találni Kónyi Árpád vendégszerető házában, honnan csak holnap fognak visszautazni Zilahra. * Az „Ezres“ által ma estére hirdetett összejövetel elmarad, miután dr. Chorin Ferencz képviselőnknek Budapestről kapott távirata folytán hirtelen el kellett utaznia. * Szűkei) 1) körű értekezlet az iparosok érdekében. Pénteken d. u. 5 órakor egy szü- kebb körű értekezlet tartatott a városháza kis tanácstermében, melyen az ipartársulatok elnökein kívül dr. Chorin Ferencz országgyűlési képviselő Gerster Kálmán iparfelügyelő Hármán Mihály polgármester és Tankóczi Gyula is részt vettek. Az értekezlet czólja volt summázni a pénteki nagy értekezlet eredményét s megtenni mindjárt a kezdő lépéseket azokra a kifejezett kívánságokra, a melyek teljesítésére mód és alkalom kínálkozik. Három olyan eszme domborodott ki a nagy értekezletből, a melyekben a kezdeményező lépések megtehetők : a kiállítás, a hitelszövetkezet s az ipartestület létesítése. 1. Az iparkamarai és államsegély mellett s csupán megrendelések után készítendő tárgyak helyi kiállítását a jövő év őszére tűzte az értekezlet, s a társadalmi mozgalom megindítására, megrendelések eszközlésére a „Nemzeti szövetség“ fog megkerestetni. 2. A hitelszövetkezet megalakítása ozóljából azon intézkedés tétetett, hogy a törvényhozásilag alkotott országos központi hitelszövetkezet megkerestetik, hogy a helyi hitelszövetkezet szervezésére megbízottat küldjön ki. 3. Az ipartestület létesítése szolgáltatott legnagyobb eszmecserére alkalmat s a vagyonuk elvesztése iránt fóltékenykedő társu-
