Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)

1899-10-15 / 83. szám

XXXI. évfolyam Szatmar. 1899. vasárnap, október bó 15. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I írt. Egyes példány ára 10 kr. SZERK i'.SZTŐSÉÖ : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL'- Rákóczy-utcza 9. sz. M ndeonemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beigtatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Ny ilttér sora 10 kr. Értekezlet iparosaink érdekében. Abból az a.kálómból, hogy dr. Chorin Ferencz országgyűlési képviselőnk iparosaink helyzetének tanulmányozását és a lehetőség szerinti orvoslását tűzte ki nemes feladatául, sikerült a közérdeklődést az eddiginél hatha­tósabban iparügyünk felé irányoznia. Erről tett legalább bizonyságot az az értekezlet, melyen az iparosok és az iparügyek iránt ér­deklődők csütörtökön délután impozáns szám­ban gyűltek egybe a városháza nagyter­mében. Látva és tapasztalva a közérdeklődés­nek ezt az igazán szép megnyilatkozását, majdnem önkéntelenül támadt bennünk az a kérdés, hogy nem jött létre már régebben is valamely szervezkedés, mely iparügyünk védelmére kelve az egyes iparágak képvise­lőivel egyetértőén igyekezett volna ipari ha­nyatlásunk okait megismerni s annak orvos­lása czéljából akcziót kifejteni ? Szemmel látott dolog, hogy kisiparosa­ink helyzete jó idő ótv egyre hanyaiiik s ha az orvoslás módjairól idejekorán nem gon­doskodunk, társadalmunk középosztályának ez igen becse i produktiv nernzetfentartó eleme a vagyoni szétzüllés utján a tőke ha-j talmába kerül s lassankint önállóságától meg­fosztva régi tekintélyének és erkölcsi súlyá­nak elvesztésével a nemzettestbe majdnem nyomtalanul felszívódik. Azt mondják, hogy a kisiparnak ez nem helyi, hanem országos betegsége. Megenged­jük. De azt is látjuk, hogy nálunk még vi­szonylag is rosszabb a helyzet. Egy-egy iparágunk egész kihaló félben van, mint a hogy lapunk egyik t. czikkirója előző szá­mainkban kifejtette; és pedig nem azért, mintha az illető iparczikk divatját múlta volna, hanem amaz egészségtelen versenyért, mely- lyel a jól szervezett tőkével szemben kisipa­rosunk megküzdeni nem képes. A baj részletes okainak tanulmányozása s az orvoslásnak ezekhez elkal mázott mód­jai, sajnos, nem olyan természetűek, hogy ezt az akcziót nyomban a teljes siker ered­ménye kövesse Nagy körültekintésre, a he­lyes kiindulási alap biztos felismerésére, az eszközök megválasztásában s gyakorlati ér­vényesítésében kitartó türelemre van szük­ség. De egy dolog bizonyos, miről ezen ér­tekezlet meggyőzött, s ez az, hogy ezen czélból ipartársulatainknak, úgy rnikép azt Szentiványi Károly polgártársunk kifejtette, egy közös akczióra szervezkednie kell Ennek az ideje és czélszerüsége pedig, most már annyival is inkább helyén van, mert a miniszteri székben a Hegedűs Sán­dor személyében oly egyén ül, ki a kisipar életrekeltésén különös ügyszeretettel fárado­zik s dr. Chorin Ferencz képviselőnk táma­szát utbaigazitását és a siker érdekében le­endő buzgó közreműködését megígérte. Kép­viselőnk addig is, mig helyi iparügyünket különösen és behatóan tanulmányozná, ide­vonatkozó tapasztalatait körülbelül a követ­kezőkben körvonalozta: Czélja az, hogy minden melléktekintet nélkül a szatmári iparosok súlyos helyzetén segítsen. Mint a képviselőház régi tagja már régen látja a magyar kéziipar hanyatlását A szabad kereskedelem, a gyár s az áru­raktárakban elhelyezett tőkével szemben a küzdelem egyenetlen, a kisipar lába alatt a tér megingott. Ez országos bajt Szatmáron specziálisan is fokozódva látja abban a kö­rülményben, hogy itt megdöbbentően szapo­rodik azon iparosok száma, kiknek megél­hetési viszonyaik miatt iparágaikat ott kell, vagy keliett már hagyniok E körülmény in­dította arra, hogy iparosaink panaszát meg­hallgassa s óhajaikat illetékes helyen tolmá­csolja. Tudja, hogy a feladat nem könnyű, de azért a baj orvoslására lépéseket tenni nem habozik. A bajok közt vannak orszá­gos és helyi bajok. Sokan azt mondják, hogy ezen segíteni nem lehet. Az ilyen álláspont rósz politika, mert hit és remény nélkül semmin sem lehet javitni. Hegedűs minisz­Á tekintetes közgyűlésből. — Rekettye Filep városatya csevegése. — Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa ai ablak előtt. Hogy én az október 9-iki tekintetes köz­gyűlésből írott jelen csevegésemnek jeligéjéül szabadságha, rezünk halhatatlan dalnokának a homlokzatra irt két szép sorát választottam, annak szeretett atyámfiai, igen nagy oka van Tudnn. ik hiában tartunk benn jó mélyen az őszben, most, a lombhullás korában közöt­tünk az történt, hogy a tanácsházban kinyíltak az egyetértés virágai s ez az esemény van reám olyan fontos, mint a költőnek szeptember végén megónekelt virágai amilyen kedvesek valának. A rendes havi közgyűlést ngjmnis két rendkívüli közgyűlés előzte meg. Az elsőnek az volt a tárgya, hogy a vá­ros által a körtöltéshez az özv. B ö s z ö r m é n y i Elekné úrnőtől megvásárolt lankának egy részét a törvényhatóság Szabó Norbert kanonok ur­nák kölcsönös méltányossággal megállapított árban eladja. Vagyonjogi lévén a kérdés, az elnöklő méltóságos gróf főispán ur a törvény értelmé­ben névszerinti szavazást rendelt el. Oh csodák csodája, a szerződés elfogadása mellett mindenki igennel szavazott, még a Re­kettyesor is! Bárcsak megmaradna ez a bámulatos egyetér­tés a város üdvere az életbevágó kérdésekben is. A második közgyűlésnek szintén vagyon­jogi tárgya volt. Horváth János urnák j ugyanis a közgyűlés nehány száz forintéri a Bocskay-utczán már kerábban átengedett vala- j mely kisebb területet, de miután a tekintetes törvényhatóság ez ügyben nem rendkívüli köz­gyűlésen és a törvény által előirt névszerinti szavazással határozott, ezen formahiba miatt a magas belügyi kormány újabb tárgyalást ren­delt el. Ebben a dologban az a legérdekesebb, hogy az uj tulajdonos az eladott területre idő­közben hatalmas házat építtetett ss az igy befe­jezett eseménynyel szemben negyvenhét szava­zat ellen mégis akadt négy bizottsági tag, aki az előzőleg megkötött vásár felbontását kö­vetelte. Van is abban az óhajtásban valami derűs színezet, bogy a nemes város utólag vegyen vissza pár száz forint értékű felhasznált utcza- részt s ezért cseriben kárpótlás mellett bontássá le a vevőiéinek mintegy 15 ezer forint értékű uj lakóházát! (Bocsánat, ha a házat rosszul értékeltem volna!) Ennek a mostani őszi aranyos időnek omló veröfényében a rendes havi közgyűlésen csupán a rendőrségre villant az interpelláczió egy ko­mor sugára. Kovács Leo méltóságos ur ugyanis kér- J dést intézett a polgármester úrhoz, hogy a nő- j egyesület által rendezett szinielőadás és az ezt j követő vigalom alkalmából a rendőrség miféle !jogczimen szedett be 13 forint dijat, melyet ezennel eredeti czéljára visszautaltatni kér; to­vábbá mi az oka annak, hogy a vásárnapokon beözönlő kolduló czigányok kitiltása iránt a rendőrség nem teszi meg a legszigorúbb intéz­kedéseket ? Az interpelláló ur a tekintetes közgj’ülés- ben betegsége miatt nem lehetvén jelen, a vá­laszok kérdéseire a tanácskozási ügyrend értel­mében ezúttal megadhatók nem voltak. Én ugyan nem akarok a bekövetkezendő események útja elé vágni, de mindazonáltal kénytelen vagyok a fennforgó üg3Tböz nehány megjegyzést fűzni. Nekem is rendeztek már nehány bált éle­temben, én is rendeztem pár vigalmat mások­nak s egyszer én tánczoltam, másszor engem tánczoltattak. Annyi azonban bizonyos, hogy valahány­szor jótékonyczél érdekében kerekedett a mu­latság, kérelmemre az engedélyezési és felügye­leti dijakat a rendőrség mindannyiszor áldozat­készen elengedte. Ily előzmények után tehát pártjára kell állnom a rendőrségnek. Különben a vigalmak tárgyában vagy van nagymuzsalyi Horváth Boldizsár füszerűzletében Istvan-tér dr. Muhy-háza a.att a gr. Hadik Barkóczy jánki henger mümalmában őrölt lisztek bármely gyártmá­nyú liszteknél 20 százalékkal olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents