Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-15 / 83. szám
XXXI. évfolyam Szatmar. 1899. vasárnap, október bó 15. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I írt. Egyes példány ára 10 kr. SZERK i'.SZTŐSÉÖ : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL'- Rákóczy-utcza 9. sz. M ndeonemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beigtatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Ny ilttér sora 10 kr. Értekezlet iparosaink érdekében. Abból az a.kálómból, hogy dr. Chorin Ferencz országgyűlési képviselőnk iparosaink helyzetének tanulmányozását és a lehetőség szerinti orvoslását tűzte ki nemes feladatául, sikerült a közérdeklődést az eddiginél hathatósabban iparügyünk felé irányoznia. Erről tett legalább bizonyságot az az értekezlet, melyen az iparosok és az iparügyek iránt érdeklődők csütörtökön délután impozáns számban gyűltek egybe a városháza nagytermében. Látva és tapasztalva a közérdeklődésnek ezt az igazán szép megnyilatkozását, majdnem önkéntelenül támadt bennünk az a kérdés, hogy nem jött létre már régebben is valamely szervezkedés, mely iparügyünk védelmére kelve az egyes iparágak képviselőivel egyetértőén igyekezett volna ipari hanyatlásunk okait megismerni s annak orvoslása czéljából akcziót kifejteni ? Szemmel látott dolog, hogy kisiparosaink helyzete jó idő ótv egyre hanyaiiik s ha az orvoslás módjairól idejekorán nem gondoskodunk, társadalmunk középosztályának ez igen becse i produktiv nernzetfentartó eleme a vagyoni szétzüllés utján a tőke ha-j talmába kerül s lassankint önállóságától megfosztva régi tekintélyének és erkölcsi súlyának elvesztésével a nemzettestbe majdnem nyomtalanul felszívódik. Azt mondják, hogy a kisiparnak ez nem helyi, hanem országos betegsége. Megengedjük. De azt is látjuk, hogy nálunk még viszonylag is rosszabb a helyzet. Egy-egy iparágunk egész kihaló félben van, mint a hogy lapunk egyik t. czikkirója előző számainkban kifejtette; és pedig nem azért, mintha az illető iparczikk divatját múlta volna, hanem amaz egészségtelen versenyért, mely- lyel a jól szervezett tőkével szemben kisiparosunk megküzdeni nem képes. A baj részletes okainak tanulmányozása s az orvoslásnak ezekhez elkal mázott módjai, sajnos, nem olyan természetűek, hogy ezt az akcziót nyomban a teljes siker eredménye kövesse Nagy körültekintésre, a helyes kiindulási alap biztos felismerésére, az eszközök megválasztásában s gyakorlati érvényesítésében kitartó türelemre van szükség. De egy dolog bizonyos, miről ezen értekezlet meggyőzött, s ez az, hogy ezen czélból ipartársulatainknak, úgy rnikép azt Szentiványi Károly polgártársunk kifejtette, egy közös akczióra szervezkednie kell Ennek az ideje és czélszerüsége pedig, most már annyival is inkább helyén van, mert a miniszteri székben a Hegedűs Sándor személyében oly egyén ül, ki a kisipar életrekeltésén különös ügyszeretettel fáradozik s dr. Chorin Ferencz képviselőnk támaszát utbaigazitását és a siker érdekében leendő buzgó közreműködését megígérte. Képviselőnk addig is, mig helyi iparügyünket különösen és behatóan tanulmányozná, idevonatkozó tapasztalatait körülbelül a következőkben körvonalozta: Czélja az, hogy minden melléktekintet nélkül a szatmári iparosok súlyos helyzetén segítsen. Mint a képviselőház régi tagja már régen látja a magyar kéziipar hanyatlását A szabad kereskedelem, a gyár s az áruraktárakban elhelyezett tőkével szemben a küzdelem egyenetlen, a kisipar lába alatt a tér megingott. Ez országos bajt Szatmáron specziálisan is fokozódva látja abban a körülményben, hogy itt megdöbbentően szaporodik azon iparosok száma, kiknek megélhetési viszonyaik miatt iparágaikat ott kell, vagy keliett már hagyniok E körülmény indította arra, hogy iparosaink panaszát meghallgassa s óhajaikat illetékes helyen tolmácsolja. Tudja, hogy a feladat nem könnyű, de azért a baj orvoslására lépéseket tenni nem habozik. A bajok közt vannak országos és helyi bajok. Sokan azt mondják, hogy ezen segíteni nem lehet. Az ilyen álláspont rósz politika, mert hit és remény nélkül semmin sem lehet javitni. Hegedűs miniszÁ tekintetes közgyűlésből. — Rekettye Filep városatya csevegése. — Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa ai ablak előtt. Hogy én az október 9-iki tekintetes közgyűlésből írott jelen csevegésemnek jeligéjéül szabadságha, rezünk halhatatlan dalnokának a homlokzatra irt két szép sorát választottam, annak szeretett atyámfiai, igen nagy oka van Tudnn. ik hiában tartunk benn jó mélyen az őszben, most, a lombhullás korában közöttünk az történt, hogy a tanácsházban kinyíltak az egyetértés virágai s ez az esemény van reám olyan fontos, mint a költőnek szeptember végén megónekelt virágai amilyen kedvesek valának. A rendes havi közgyűlést ngjmnis két rendkívüli közgyűlés előzte meg. Az elsőnek az volt a tárgya, hogy a város által a körtöltéshez az özv. B ö s z ö r m é n y i Elekné úrnőtől megvásárolt lankának egy részét a törvényhatóság Szabó Norbert kanonok urnák kölcsönös méltányossággal megállapított árban eladja. Vagyonjogi lévén a kérdés, az elnöklő méltóságos gróf főispán ur a törvény értelmében névszerinti szavazást rendelt el. Oh csodák csodája, a szerződés elfogadása mellett mindenki igennel szavazott, még a Rekettyesor is! Bárcsak megmaradna ez a bámulatos egyetértés a város üdvere az életbevágó kérdésekben is. A második közgyűlésnek szintén vagyonjogi tárgya volt. Horváth János urnák j ugyanis a közgyűlés nehány száz forintéri a Bocskay-utczán már kerábban átengedett vala- j mely kisebb területet, de miután a tekintetes törvényhatóság ez ügyben nem rendkívüli közgyűlésen és a törvény által előirt névszerinti szavazással határozott, ezen formahiba miatt a magas belügyi kormány újabb tárgyalást rendelt el. Ebben a dologban az a legérdekesebb, hogy az uj tulajdonos az eladott területre időközben hatalmas házat építtetett ss az igy befejezett eseménynyel szemben negyvenhét szavazat ellen mégis akadt négy bizottsági tag, aki az előzőleg megkötött vásár felbontását követelte. Van is abban az óhajtásban valami derűs színezet, bogy a nemes város utólag vegyen vissza pár száz forint értékű felhasznált utcza- részt s ezért cseriben kárpótlás mellett bontássá le a vevőiéinek mintegy 15 ezer forint értékű uj lakóházát! (Bocsánat, ha a házat rosszul értékeltem volna!) Ennek a mostani őszi aranyos időnek omló veröfényében a rendes havi közgyűlésen csupán a rendőrségre villant az interpelláczió egy komor sugára. Kovács Leo méltóságos ur ugyanis kér- J dést intézett a polgármester úrhoz, hogy a nő- j egyesület által rendezett szinielőadás és az ezt j követő vigalom alkalmából a rendőrség miféle !jogczimen szedett be 13 forint dijat, melyet ezennel eredeti czéljára visszautaltatni kér; továbbá mi az oka annak, hogy a vásárnapokon beözönlő kolduló czigányok kitiltása iránt a rendőrség nem teszi meg a legszigorúbb intézkedéseket ? Az interpelláló ur a tekintetes közgj’ülés- ben betegsége miatt nem lehetvén jelen, a válaszok kérdéseire a tanácskozási ügyrend értelmében ezúttal megadhatók nem voltak. Én ugyan nem akarok a bekövetkezendő események útja elé vágni, de mindazonáltal kénytelen vagyok a fennforgó üg3Tböz nehány megjegyzést fűzni. Nekem is rendeztek már nehány bált életemben, én is rendeztem pár vigalmat másoknak s egyszer én tánczoltam, másszor engem tánczoltattak. Annyi azonban bizonyos, hogy valahányszor jótékonyczél érdekében kerekedett a mulatság, kérelmemre az engedélyezési és felügyeleti dijakat a rendőrség mindannyiszor áldozatkészen elengedte. Ily előzmények után tehát pártjára kell állnom a rendőrségnek. Különben a vigalmak tárgyában vagy van nagymuzsalyi Horváth Boldizsár füszerűzletében Istvan-tér dr. Muhy-háza a.att a gr. Hadik Barkóczy jánki henger mümalmában őrölt lisztek bármely gyártmányú liszteknél 20 százalékkal olcsóbban kaphatók.
