Szamos, 1899. szeptember (31. évfolyam, 71-78. szám)
1899-09-17 / 75. szám
XXXi, évfolyam Szaímar, 1899. vasárnap, szeptember hó 17, 75-lk szám. SZAMOS. Vegyes tartalmi! lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 írt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I írt. Egyes példány ára 10 ár. SZERKESZTŐSÉG : Kékóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóezy-uteza 9. sz. Mindennemű dijak Szét maron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés melleit a legjutár.yosabb árban közöltéinek Minden beiktatás után yo kr. bélyegilleték fizetendő. Kyilttér sora 10 kr. Á családi boldogság. Még a föltámadásunk előtt, már e földön lehet a meny avagy a pokol osztályrészünk. Nem az anyagi jóllét, nem is a mindennapi kenyérért való kinos vergődés, sem a nyugodt lelkiismeret vagy a bűnös öntudat, — az egészség vagy betegség ábrázolják hiven a menyt és poklot. Nem, ezeknek igaz előhírnöke e földön egyedül a családi együttlét. A család-otthonunk. Munkáink, törekvéseink czéljaink és vágyaink, egész életünknek vezere. 6 amim odahaza fesztelenül levetjük ruháinkat, éppen úgy békés garmadába rakjuk mindazokat a fegyvereket, amelyekkel odakünn az élet harczaban küzdünk. Nyiltan fekszik itt a haditerv és minden családtag hü szövetségesünk. Ha egyetértés honol a családban, jól esik elpanaszolnunk bajainkat és nyiltan dicsekedhetünk szerencsénkkel. Nem kell attól tartanunk, hogy az önző emberek kárörömét vagy irigységét íölköltjük. Legtöbbnyire együtt tervezgetünk és latolgatjuk az esélyeket, mielőtt valamibe fogunk. Ha aztán tervünk sikerül, a családnak apraja-nagyja örül, hogy a sikerben osztozkodhatik; ha nem sikerül, a családfő felelősségéne í terhét nem érzi oly súlyosan, mert a családi tanácsban gyúrták meg az eszmét és az emberi véges tudás kudarczát minden családtag egyformán érzi. A család egyetértése: a meny, egyenetlensége : a pokol. Boldog, akit övéi körében osztatlan, forró szeretet környékez s jaj, ezerszer jaj annak, akinek otthona a folytonos véleményeltérések és czivódások színhelye. Mert ha a napi munkától fáradtan hazatér a családfő, sokszor keserű csalódásaira vigaszt vár otthon, nem szemrehányást; a feleség meg, aki egész nap ernyedetlen szorgalommal végezte a házi teendőket, boldogságát abban leli, hogy férjével megbeszél-1 hesse a nap szükebbkörü történetét, megtudhassa : mi nyomja a férjét, mit remél, \ mitől aggódik és baráti tanácsadója kíván lenni. Ha e helyett zsörtölődés, czivakodás, veszekedés üti föl táborát odahaza, úgy az élet háborújában elveszett az a menhely, ahova pihenni aggodalom nélkül beléphetünk. A vétkes könnyelműség legszomorubb jele, ha a házasulandók családot alapítanak, mielőtt önmagukkal kölcsönösen teljesen tisztába jöttek volna és egymást tökéletesen ismerték. Az a költői érzés, amelyet szerelemnek neveznek, az élet prózájában mindinkább kivetkőzik eredeti mivoltából. A házasságban a félistenből férj, az angyalból ! asszony lesz. A kedvesünknek lyrai verseket Írunk, a feleségünktől jó ebédet várunk. | Világosan kilátszik ebből, hogy a szerepek j változnak, mig a szereplőknek ugyanazoknak kell maradniok. A szereplők tehát kénytelenek szerepet változtatni. Nem egészen véletlenül választottam ezt a színészi képletet; mert tényleg nem ösmerek boldog házasságot, amelyben a hitvestársak többet-kevesebbet ne szinészked- nének. Éppen ott, ahol ez a szinészkedés hiányzik: boldogtalan, felette boldogtalan a házasság. A férj látja, hogy telesége nem angyal, amint előbb meg volt győződve; az asszony észreveszi, hogy férje éppenséggel nem félisten, amint hitte — észreveszi bizony, bármilyen derék is a férje és bármennyire is tiszteljék és becsüljék a külvilágban, mert a finom asszonyi ösztön férjének minden fogyatékosságát nagyon is hamar kiérzi, ha mindjárt számot nem is tud magának róla adni és nem szól róla senkinek. Ha már most javítani akarja a hitves a hitvest, ha szemére lobbantja téves cselekedeteit — kész az egyenetlenség. Mind ebből az következik, hogy a hitveseknek őszinte szeretetökben sohasem szabad any- nyira menniök, hogy egymással szemben méltóságukról teljesen megfeledkezzenek ; a méltóságnélküli félisten és a méltóságnélküli Csarnótető. Irta : Vári Olvasztho Ferencz. — (Folytatása és vége.) Orömtüzek gyultak ki a magas ormokon, vidám dal verte fel a ligeteket, messze lakó népekkel folytatott véres harczokról visszatértek a vitéz avarok s vidám zeneszó mellett lej- tették a szilaj nemzeti tánczot. Az avar nép legvitézebb fia Csarnó tartotta lakadalmát a messze földön ismert agg Turk khagán tiindérszóp leányával Bokolavrával. Eönt a magas várban hetekig harsogott a kürt, hirdetve az avarok örömét, a Kőrös hullámaiba harmatos arczu leányok leslő piros rózsa bimbókat dobáltak, hadd tudják meg a messze távolban lakó avar testvérek is, hogy a szerelem melegéből kinyílt az avarok legszebb rózsabimbója Mióta az összes avarok ura, királya a gyáva rómaiaktól, puha szlávoktól s minden rabszolga néptől rettegett hatalmas Baján megszegte esküjét, melyben az igazságos, dicső Hadurat és pusztító tüzistent hívta tanuul: eltűnt az avarok szerencse csillaga. Hiába búgott a gyászdal az elefánt agyarból faragott ősi kürtön, felhő borult az égre s \ a hangok nem juthattak el a hatalmas Hadúrig, hiába égett az áldozati oltáron egyre a tűz, szilaj szól leverte a füstöt s az szerte elterült a földön, gyászt, romlást jósoltak ebből az avar népre a jövő titkait ismerő papok: a mint a füst szétszéled szerte a föld felett, úgy fog szétszéledni az avar nemzet, s a mint a füst eltűnik lassanként a semmiségbe, úgy fog eltűnni az avar nép minden fia. Ellenséges népek, kik eddig remegtek az avaroktól, most megtámadták s szétverték azokat, elpusztították a falvakat, elfoglalták váraikat, a szőke Dunától, messze, messze zugó Volgáig minden az avarok pusztulását hirdette. A szőke Duna, Tisza hullámai, lombos erdők, csörgő patakok újra a régi urak hajóit hordták, újra a régi uraik harczosait ringatták győzelmes harcz után édes álomba, a csörgő vizű patakokból újra ők oltották szórajukat. Messze földön Csarnó vitéz vára volt az avarok legerősebb fészke, a nagytermetű, szőke hajú savoszemü frankok ez ellen indultak legnagyobb erővel. Hidat vertek a Sebes-Körös haragosan zugó habjai fölé, nem volt elég erős az avarok fegyvere, a haragvó Hadúr meglazította a nyilak idegét, a csonthegyü vessző, mely máskor rémes sivilással suhant át a levegőn az ellenség szivébe, most mint fáradt madár félúton lehullott, a nehéz gerely nem birt áttörni a Hadúr lehétöl megkemény: 'lett levegőn, a frankok már a falakat döngették, kürtjeik rikoltó hangon hirdették az avarok vógpusztulását. A táltosok már nem idézték a tulvilági szellemeket, tudták, hogy az avar nép ott fönt a vészes felhők mögött kitőröltetett a népek sorából. * •I Vége volt a harcznak. —Az ostromló frankok hulláin keresztül az élők behatoltak a várba s vérszomjas diihvel gyilkolták halomra a bentszorult avarokat. A hősök hősét, a legvitézebb avart Csar- nót, keblébe fúródott nyíllal halálosan megsérülve ragadták ki a harczolók közül, s a betóduló ostromlók elől az agg táltosok leeresztették a várudvar közepén levő mélységes kútba, utánna nehány föember menekült a sötét mélységbe, hogy lent, mélyen a föld gyomrába, talán az alvilágiak, talán az ősi óriások áltál vágott s túl a hegy Erdély felőli oldalán szabad ég alá vezető utón kijussanak a harcz öldöklő vihará ból.De nem azért igyekeztek menekülni, mintha talán gyávák lettek volna, s nem mertek volna szembenézni a rideg képű halállal nem! hisz’ mit ér az avarhős élete a nemzet sírja fölött ? De ott messze, messze keleten értesíteni kellett a testvér népeket az avar nép pusztulásáról s bosszúra kellett őket felhívni. * * * Fogoly lett a bűbájos Bokolavra. Mig a Jó étvágy szerelhető, ha rövid ideig élvezzük az.,Oroszlán" savanyu vizet’melynek ize épen olyan mint a Gieshiiblié. — Most a midőn friss érkezett, ajánlom a n. é. "közönség szives ügyeimébe. 1 üveg ára 5 kr. Tisztelettel Horváth Béla r
