Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)
1899-08-27 / 69. szám
E számok alapján számítva a napok számát, mezekre a gabona a népesség táplálására évenkint külföldről szerzendő be, úgy a következő eredményre jutunk: 1888-91. 189495. Németországban 69 napra 102 napra. Fraucziaországban 32 „ 36 7) Angolországbau 178 „ 274 7) Olaszországban 76 „ 75 Auszt Magyarországb an 2 „ 7 „ E táblázat megtanít, hogy először Német-, Frauczia-, Angol és Olaszországban már ma is felette komoly kérdést képez a népesség gabonával való elllátása, és a szükséglet idegen gabonára folyvást emelkedik. Ez államok főlife- ránsai : Oroszország és az Egyesült Államok. Ha most európai háború ütne ki, melyben Oroszország is részt venne, akkor a bevitel, természetesen azornal megszűnnék, mert a határ el volna zárva. Amerikából is szinte lehe tetlen a bevitel, mert a szállitóhajókat, megtámadják. Elég itt csak azt megemlíteni, hogy a krimi háború allatt, jólle et a behozatal csupán Oroszországból maradt el, a búza ára Angliában 80'Vo-al emelkedett. Az amerikai polgárháború idején elég volt a déli államok egyetlen kalózhajójának, a hires és nevezetes „Albama'-nak tevékenysége, hogy a tengeri forgalmat annyira megakadályozza, hogy a gabonaár Liverpoolban jelentékenyen emelkedjék. Azon kifogás, hogy a hadihajók a kereskedelmi hajókat védik, ezáltal meg van döntve. De még ha ilyen védelem lehetséges volna is, a gabona ára megmérhetet- lenül emelkednék, mert a normális árhoz óriási koczkázaTi jutalom és védelmi költség számíttatnék. Es végre is egészen természetes, ha a gabonaszállító országok tőkés gabonakereskedői a helyzetet kizsákmányolnák. E tapasztalatra jutottunk röviddel ezelőtt a spanyol-amerikai háború alatt, hol egy Lűhr nevű speculans a gabonakészletet összevásárolni és az árt szédületes magasságig felhajtani törekedett, oly fogás, mely az európai gabonaár- a'akulásra azonnal befolyást gyakorolt. A számítás ez egyszer nem sikerült és az árak nem sokára ismét visszaestek, de csak azon okból, mert az amerikai hajóhad fölénye következtében az egész-tengeri forgalom szabadon maradt. De az európai határálllamok háborújánál a kiviteli államok ama kereskedői üzérkedésének szabad keze megmaradna. Épen Németországban volt a gabonával való ellátás kérdése ismételten érintve a birodalmi tanácsban is, de megoldást mindeddig nem nyert. Németek gondolták, hogy a bevitel a földközi tenger felől a szövetséges Italia és Ausztria-Magyarország hajóhada által szabadon tartatnék és Németország Trieszten át ólelmez- tethetnék ; de az, amit mi a tengeri háborúról ; mondtunk, e reményt illuzórissá teszi. Mások j azt tervezték, hogy gyűjtsenek nagy gabonakészletet, mely lehetségessé teszi, hogy nemcsak a hadsereg, hanem a népesség szükséglétét is fedezhesse háború esetén ; de ez eszme nehezen valósítható meg az óriás költségek miatt és a szükségességét tekintve annak, hogy a gabonát a raktárakban mindig meg kellene újítani. A tervezet megvalósítva semmiesetre sincs. Folyt. köv. Értesítő a szatmári képző intézetekbe való felvételről. A szatmári kath. képző-intézetekben a rendes tanulóknak az 1899—1900 évre való beírása a következő napokon és feltételek mellett fog megtörténni: I. a kir. kath. tanítóképzőben a tanulóknak beírása f. évi szeptember 4 és 5 napjain d. u. 3—4 óráig lesz. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 6 napján reggel 7 órakor fog magtartatni, melynek végeztével megnyittatik az iskolai óv. Az oktatás szeptember 7 napján kezdődik. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly ép testű növendéke'^, kik jó zenei hallással bírnak, bemutatandó keresztlevelök, illetőleg születési bizonyítványuk szerint életkoruk 15. évét már betöltötték és gymnásiumi vagy pol gári iskolai IV. osztályáról szóló bizonyítványt mutatnak fel, vagy ennek hiányában felvételi vizsgálatot jó sikerrel állanak ki. Felsőbb osztályokba a megelőző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyitványnyal lehet lépni. Beirási és tanítási dijat nem kell fizetni. II. A kir. kath. elemi iskolai tanítóképzőben a tanulóknak beírása szeptember 5. 6 és 7 napjain d. e. 9—11 óráig fog megtörténni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobában. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi 03 javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember hó 8 napján reggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 9. napján veszi kezdetét. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly ép testű növendékek, kik bemutatandó keresztlevelök illetve születési bizonyítványuk szerint életkoruk 14. évét már betöltöték és polgári iskolai vagy felsőbb leányiskolái IV. osztályról szóló bizonyítványt mutatnak föl, vagy ennek hiányában fölvételi vizsgálatot jó sikerrel állanak ki. Felsőbb osztályokba a megelőző osztálv sikeres elvégzéséről szóló bizonyitványnyal lehet lépni. Beirási díjul 6 forintot kell fizetni; a tanítási dij havonként 3 frt. III. A kath. polgári iskolai tanitónőképzőben a tanulóknak beírása szeptember 5 6. és 7. napjain d. e. 11 12 óráig fog megtörténni az irgalmas nénék anyakolostorában, levő igazgatói irószobában. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 8. napján ruggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az. oktatás szeptember 11. napján veszi kezdetét. Fölvétetnek ez intézet I. osztályába ez évre- csak magántanulóul oly növendékek, kik elemi iskolai tanítónői oklevéllel bírnak. A II. osztályba az I. évről szóló bizonyitványnyal lehet lépni. Beirási díjul 6 frtot kell fizetni, a tanítási dij havonként 4 frt. IV. A kath. kisde'dovónő képző intézetben a tanulóknak beírása szeptember 5, 6. és 7. napjain d u. 3 — 5 óráig fog történni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobában. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 8. napján reggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 9. napján veszi kezdetét. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly növendékek kik: a) bemutatandó keresztlevelök, illetve születési bizonyítványuk szerint életkoruk 14. évét már betöltötték, de a 40. életévet még meg nem haladták, b) bemutatandó iskolai bizonyítványuk szerint a polgári vagy felsőbb leány iskola IV. osztályát nyilvános tanintézetben sikeresen végezték, vagy a megfelelő tananyagból jó eredménynyel felvételi vizsgálatot tesznek; c) tiszta hanggal és jó zenei hallással bírnak ; d) a kisdedóvói pályára alkalmasak, egészségesek és ép testüek. Felsőbb osztályba a megelőző osztálvról vagy elemi iskolai tauitó- nőképző intézeti I. osztályról felmutatott bizonyitványnyal lehet lépniBeiratási díjul 6 frtot kell fizetni; a tanítási dij havonként 3 frtKelt Szatmárit, 1899. augusztus 22. Dr. Steinberger Ferencz igazgató. HÍRROVAT. * Személyi hir. Lányi Ernő, ismert nép- daliró, tegnapelőtt városunkban időzött s ez alkalommal Kovács Leó ezredesnél számos újabb népdal-szerzeményét mutatta be, melyek csak később fognak napvilágot látni * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter J e n e i Ferencz adótisztet a szinér-váraljai m. kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. tanult nyakassággal ragaszkodik elvéhez, hogy színész lesz ; de szivének gyöngéd jósága is felébredt, a midőn bánatos anyját vigasztalja, kinek egyedüli vágya, hogy hagyja el a színészi pályát. 0 maga is tudja, hogy e bánatot úgy oszlatja el, ha elhagyja a pályát, melyhez lelke ragadja, — ha nem hagyja el, szülei bánatát neveli, ha elhagyja lelkét, lelke boldogságát tépi szót. Bármint küzdött is Kovács Gyula szivében lelkében, szivének küzdelméből, lelkének háborgásából mégis eszménye, a színpad került ki győztesen. Nyugodt lélekkel énekli már : „Mikor szivein tüzbokrától kigyultam. A végtelen pusztaságnak indultam Mikor oly vad, oly kegyetlen lehettem. Legtöbb szivem akkor volt az életben !“ Már csak hálával gondol azon kevesekre, a kik valaha elég jók voltak szóval, tettel élesztgetni benne a tüzet, az ösztönt, hogy ama ködös birodalom tüzoszlopa felé forduljon, hol a legigazabb költészet örök paradicsoma virul, melyből éltető eleme napsugaras levegőjét szívta. Példányképül Egressy Gábort tűzte ki, sőt törekedett elérni; el is érte. Mert a közvélemény őt is igazi nagy művésznek tartotta s tudta és tudja az egész ország közönsége, hogy mily lelkes hévvel, rendithetlen kitartással, soha nem hanyatló nemes becsvágygyal szolgálta ő a magyar drámai művészetet. E. Kovács Gyula a 60-as 70-es években Pesten tartózkodik s irodalmunk akkori fejlődésének mozzanatai szeme előtt folynak le, s igy a különböző irodalmi irányok nem hagyták érintetlenül, de a kelmeiségtől megmentette nagyra törő idealismusa. Azonban ő is pillanatnyi hangulatának ad dalban kifejezést, s igy a lyraiságba esik, mint korunk annyi lírikusa. Az E. Kovács Gyula költészetében meglehet különböztetnünk a szerelem, a családi élet és pillanatnyi benyomások termékeit. Kovács Gyulának oly szerelme van, mely öt rokonszenvessé teszi előttünk. Három felvonásból áll az, ! melynek elseje a boldogság csapongó, káprázatos képeit, másodika egy tragédiának — melyben nem vér, de könny pereg — leverő, szivet tépő fordulatait tárja elénk; mig a harmadik felvonásban a könny a boldogság sugarában, szivárványnyá töredezik. E nemből elég hivatkoznunk a „Kétszer is nyit az akáczfa virága“ ez. gyönyörű dalára. S a midőn a fellengzö ifjú kor fátyol képei szétfoszlottak, s a felzaklatott csalódott szív óhajai mérséklődtek, a remények iránya változott, s a midőn a vágyak elcsigázó zaklatásai megszűntek, s a midőn ő és neje a boldog családi élet hüs forrása mellett szedik a szelídségben és kölcsönös szeretetben gyökeredző vonzalom virágait, szerény bizalommal nézve a gyermek fészekből a jövő elé; akkor megzen dűlnek lantján a családi élet változatai szerint a derűs vagy komoly hangulatú, de mindég kedves családi költemények. Költészetét nem az események megható és művészi előadása, mint az ő alanyi érzelmeinek elzengése emeli ki, a melyeknek többnemü jellemző jelenségei teszik bájossá itt-ott, némelyiket maradandó becsüekkó. Az ő költészetéből leg- csattanósabban igazolható e mondás igazsága: „lira az egyén lelke.“ Mert sokan és sokan hozták már fel a Kovács lyrája ellen ama vádat, hogy terjengős, feleziezomázott, (pedig a mint mondják, bársony alatt is doboghat meleg szív, nemcsak vászon mögött, de azt kifeledték, hogy a Kovács lírájában érzékeny, fogékony, sokszor áradozó lélek van, mely lélek egyént tükröz, nem tüzoszlopot a költészet rengetegében, de rokonszenvet, igaz érzelmeket dalló egyént. Mert költeményei közül nem egy bizonyára soká fog elévülni, bizonyára sok szívhez megtalálják az utat, mert szívből jöttek. E. Kovács Gyula hires színművész és meleg szívtől vezetett rokonszenves költő volt. Erősen igazolta Rousseau e mondását: a színpad szeretető egy a költészet szeretetével. E kettő szerezte meg számára a babérok halmazát s minden dicsőségnél nagyobb dicsőséget, szüleinek eme szavát: „Jól tetted fiam, hogy követted lelked istenét!“ S valóban neki követni kellett lelke istenét, hogy Szentpéterinek és Egressinek, a két papfiunak halála után ö a harmadik pap fiú áldozzon Thália oltárán, ő ki két anyának gyermeke: édes anyjáé és a múzsáé. Mindkét anya egyszerre ajándékozza meg csókjával, s mindkettőnek jutalma egy-egy mosoly. Pap volt ő Thalia templomában s a midőn feltárta bibliáját Shakspere-t e kimerithetlen teremtő hatalmat, a költészet magasztos világát hozta közel sziveinkhez. Boldog azért, kit a múzsák homlokon csókolnak fájdalmai is szép fájdalmak annak és örömei fenségesebb örömök! Mielőtt soraimat bevégezném, csak ama óhajomnak adok kifejezést, vajha úgy teljesítené Magyarország kötelességét az elhunjú iránt, mint a hogy ő életében mindég teljsesité azt hazája iránt ? ! ! Nagy Elemér.
