Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)
1899-08-17 / 66. szám
XXXI. évfolyam Szaímar. 1899. csütörtök, augusztus hó 17, 66-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTŐSÉG : Rákéezy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rftkóczy-utcza 9. sz. M ndennamü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a 1 egjutányosabb árban közöltetnek. Minden beiktatás után 30 Kr. bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. A lisztharmat és a réz kénpor. A csapásszerüen fellépett lisztharmat által elrémitett gazdák nem sajnálnak költséget, hogy megmentsék rengeteg áldozattal elérni remélt termésüket. És ez jól van igy. Elég alkalmunk volt már megtanulni, hogy az elkésett védekezés milyen keservesen bosszulja meg magát. De viszont azt is megtanultuk már, hogy a kereskedő világ reklámja bizony sokszor felülted a nem óvatos embert, s a megijedt gazdák jóhiszeműségét gyakran legjobb esetben nem értéktelenebb, de jóval drágább „kipróbált“ szerekkel fizettetik meg. A lisztharmat fellépését vidékünkön 2 héttel ezelőtt vettük észre — A szaklapok ugyanez időben nagy hangon ajánlgatták az Aschenbrandl-féle réz kénport, mint kipróbált szert ellene. A borászati lapok 31. számában megjelent magasztaló czikk sok gazdát birt rá, hogy meghozassa. Bennünket, kik utóvégre is a gazdák szolgálatában állunk, már eleve óvatosságra intett a kötelesség, s mielőtt állást foglaltunk volna a védekezés tekintetében, a magyar-óvári növénykórtani állomás tói fértünk sürgősen véleményt. A válasz tartózkodásra indított, s ez volt oka annak, hogy hivatalos közlönyünk múlt számában az Aschenbrandt-íéle keverékkel szemben, lisztharmat ellen, a mészszel kevert kénpor használását ajánlottuk Most midőn a körülmények jobban utánna járni késztettek, a rézkénpor alkalmazásához részletesebben szólhatunk hozzá. Amit maga a borászati lapok hivatott czikke, de újabban a 33. számban megjelent „Szőlőkereskedők bakafántoskodása“ czimü közlemény is elismer, a lisztharmatnak egyetlen szere a kén, és nem a rézgálicz. Beigazolja ezt maga a rézkénpor is, midőn keverékének legnagyobb részét képező kén mellett circa 5% rézgáiiczot tartalmaz. Hogy miért szükséges a rézgálicz e keverékbe akkor, midőn a lisztharmat a peronosporától sokban eltérő természetét tekintve, a kén behatására pusztul el és nem a szőlőinkben úgy is állandóan alkalmazott rézgálicz permetezéstől, magyarázatát valószínűleg a keverék patenthoz ott voltában találjuk meg Nagy szükségünk van arra, hogy a gazda ne szaporítsa hiába költségeit. Ha réz kell a lisztharmat ellen, bele keverhetjük azt magunk is, sőt finomabban törve is, mint az az Aschenbrandt-féle keverékben van, ahol a rézgálicz szemeket apró szilánkok alakjában szabad szemmel ki lehet venni Az árban pedig bizonyára nagy lesz a különbség. A szóban forgó keverék körülbelül 35% égetett mészport, 60% kénport és 5% rézgálicz port tartalmaz. A mész mindenesetre jó a keverékben, először, mert a kénsav tapadását elősegíti, másodszor, mert eszközeink, fujtatóink kü lönben is a szükségesnél durvábban működve sokkal olcsóbbszerrel ritkítják meg a felesleges sürü porfelhőt. Csakhogy ezt eddig is alkalmaztuk. Ha tehát az alkatrészek árát tekintjük, midőn a kénpor kgramja legdrágábban 20 kr, a rézgálicz 36 kr., a mész 3 krért kapha ó, egy kg. por keveréket 15 krból magunk is kiállíthatunk anélkül, hogy a fran- czia ipar csodáit kellene tulfizetnünk, sőt, ha a mész omlasztásával és a keveréssel vesződni nem akarunk, legfeljebb 20 krért bármely gyógyszerész összeállítja azt nekünk s nem kerül kgramja a szállításon kívül 28—30 krba. Nagyobb hálával vennénk szakirodalmunktól, ha egy idegen drága por keverék — a mi utóvégre is jó hatású, hisz egyetlen hatásos szerünk a kén is benne van — ajánlgatása helyett azt mondaná gazdáinknak, hogy megpróbálhatnák nehány % réz- ; gálicz port keverni az eddig használt kénporba, mert kísérletezni utóvégre is mind nyájunk érdekében áll. P. A jövő háborúja. fi. Régen túl vagyunk azon az időn, midőn egy nép magát fenntartani tudta, mivel az teljes gazdasági egészet képezett. Ma a kifejlett kultúra következtében össze van lánczolva a gazdasági Organismus óletfonala, jobban mondva : csak egyetlen gazdasági Organismus van — a müveit világ. Nincsenek önálló egyes nemzetgazdaságok többé, hanem csak világgazdaság! Németországban amerikai, oVosz, aust- ráliai gabonát fogyasztanak, a hús orosz, amerikai, magyar csordáké. Amerikai és ausztráliai gyapjúval ruházkodnak. A német ipar termékei a világ minden részébe eljutnak és az áruk kerete a német ipar fejlettségének létfeltétele. És igy van ez minden kulturállamban. Kössük meg az ipariszorgalom termékeinek kicserélését, zavarjuk meg az országok kereskedelmét és ez az egész művészi mechanismus, az áruk kicserélésére alapított világgazdaság megreked. A háborújának, egész államkomplexumok háborújának szárazon és vizen folytatott háborúnak elkerülhetetlenül ilyen következményeket kell maga után vonnia, éhségnek áldoztatnak fel a népek, kimondhatlan nyomor tör be milliók családjába, az emberek millióitól raboltatik el a mindennapi kenyér! Ez volna a háború áldása, mely után a balga emberek, mint a „tisztitó vihar • után vágyódnak ! Ha ezen szeszélyek felől Ítéletet akarunk alkotni, mindenek előtt fontolóra kell vennünk, hogy a népek, melyek különböző műveltségi fokon állanak, társadalmi és gazdasági létükben a háborútól igen különböző módon sújtanának. Szatmári lóverseny. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ez évi lóversenye tekintetében a programmot véglegesen elkészítvén, azokat jóváhagyás végett a Magyar Lovaregylethez is felterjesztette. A lóverseny ideje folyó évi október 1-én fog tartatni d. u. 2 órai kezdettel a tavalyi lóverseny helyén: a hídon túli lókertben. Programm ja a következő: I. Mezőgazdák versenye. Dijak: 1-só dij 100 kor., 2-ik dij 60 kor., 3-ik dij 40 korona; táv. 1600 mét. futhat minden Szatmárnémeti sz. kir városi és Szatmár- megyei földmivelő kis gazdának tulajdonát képező 3 éves és idősebb lova. Nevezés még a verseny napján a helyszínén is elfogadtatik. Tét nincs. II. Akadály verseny. Dijak: 1 ső dij 500 korona készpénzben Urlovasok Szövetkezetétől és 300 korona tisz- teletdij Magyar Lovaregylettől, összesen 800 kor. érték. 2-ik ló tétek összegét nyeri ; 4 éves és id. belföldi lovak részére, melyek 1898—99. évben 1800 kor. ért. versenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 mét. Tét 2ü kor. f. v. f. Teher 4 év 65 kgr., 5 óv 70 kgr., 6 óv és id. 75 kg.; félvér lovaknak 6 kg. engedmény. —' Minden aka| s A ki váltkep gazdasági életet űző ország köny- nyebben épül fel a sebekből, melyeket a kard okozott. A szántóföld megmarad szántóföldnek, 1 meghozza gyűr Meséit a háború előtt úgy, mint azután, lrv ; bogy a földműves lerombolt lakháza es le^ ott. pajtája pótlandó. És mennél kezdetle/' ob a gazdálkodás, annál köny- nyebben ti' t sebekből az ország. Ebb"’! rejlik a magyarázata, miért pótoltattak V ~e a hétéves háború iszonyai után a károk. 1 bonyolultabb ellenben a gazdasági élet, m i magasabb fokú a földmivelés, annál jobban t zi a földmives is a károkat. A munkahiány okozza, p. o. a rósz föld- munkálást és már ez egyedül komoly következményeket von maga után. De kiváltképen nehezen sújtja a háború azon országot, melynek népessége főkép ipar és kereskedésből tartja fenn magát. A forgalom megkötése, az árukicserélés megakadása, a hitel zavarása következtében, az ipari tevékenység korlátolva van, ha egészen meg nem szűnik. De ha a gyárak be vannak csukva, akkor a munkások milliót, melyek csekély bérükből napr ól-napra élnek, létfentartási eszköz nélkül, családjaikkal együtt 1 nyomorba jutnak. E veszély annál nagyobb, mivel a háború | kiütése minden kulturállamban azonnal az élelmiszerek jelentős emelkedését fogja és kell maga ! után vonni. E drágaság a háború tartama alatt növe- ] kedni fog, mig a munkásnép élebfentartási eszközei apadni fognak. De nemcsak a proletariátus fog nehezen sujtatni, hanem a többi nép- osztályok is. Tudniillik azonnal a háború kiütése után mindennemű értékpapír általános bukása és a kamatláb emelkedése következik. Minél kifejlődöttebb az állam ipara és kereskedelme, annál inkább függ minden iparos a hitelrendszertől, annál inkább kell a rendszer zavarának a pénzforgalomra hatni. Folyt. köv. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I írt. Egyes példány ára 10 kr.
