Szamos, 1899. július (31. évfolyam, 53-61. szám)

1899-07-20 / 58. szám

Jegyzőkönyv a Szatmármegyei Gazd. Egyesület julius 12-én tarott ig. vál. üléséből, Jelenvoltab : Bay Mihály, Böszörményi Ká­roly, ifj. Böszörményi Sándor, Daróczy Endre, Domahidy Ferencz, Jékey Mór, Kende Zsig- mond, Kovács Gyula, Kölcsey Antal, Madarassy Dezső, Nagy Béla, Szeöke Barna, Szeöke Ödön, Svaitzer Gábor ig. vál. tagok és Poszvék Nán­dor titkár. Titkár felolvassa Szerdahelyi Ágoston al- elnök levelét, melyben betegsége miatt meg nem jelenhetését jelzi. Ülés a levelet sajnálattal veszi tudomásul és mert sem az elnök, sem az alelnökök jelen nincsenek eluöklésre felkéri Domahidy Ferencz ig. vál. tagot. Választott elnök a megbízást megköszönve megnyitja az ülést. 88. Múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván megjegyzés nélvül hitelesíttetik. 89. Társegyleti ügyek kapcsán a szegedi kiállítás bejelentésének jui. 1 óig való meghosz- szabbitása ; Szegeden rendezendő ebkiállitás; a köztelken felállít jtt szeszfőző tanfolyam, a Szol- nokmegyei Gazd. Egyesület tisza-vidóki vető­mag búza közvetítésére vonatkozó ajánlata amennyiben a hivatalos közlönyben annak ide­jén közölve lettek, tudomásul vételnek. 90. A Szatmármegyei Méhész Egyesület átirata olvastatván, ülés megalakulását, vala­mint testületileg Egyesületünkbe rendes tagul történt belépését örömmel veszi tudomásul, tá­mogatását készséggel ajánlja fel, egy minta mé­hesnek a Gazdasági Egyesület szatmári ame rikai szőlő telepén leendő felállításához 50 írtig terjedő építkezési költség engedélyezésével hoz­zájárul s a méhes kezelésével a szőlő telep ke­zelőjét megbízza. 91. Titkár jelenti, hogy az egyesület ösz- szehivására megjelent Szatmár, Szilágy, Ugocsa, Máramaros vármegyék szövetkezetei Szatmár székhelylyel megalakították az Északkeleti vár megyék szövetségét.; a szövetség alakuló gyűlése a szövetség létrehozása érdekében kifejtett te­vékenységéért Egyesületünknek köszönetét sza­vazott, egyúttal ügyeinek ideiglenes intézésére az Egylet köréből Domahidy Sándor alelnököt es a titkárt kérte fel. Ülés a jelentést örvendetes tudomásul veszi, s óhajtja, hogy a szövetség munkássága nagy eredményeket produkáljon. 92. Titkár jelenti, hogy a föidmiv. ügyi minisztérium által segélyezendő minta paraszt- gazdaság érdekében közzétett nyílt felhívásra a kijelölt határidőn keresztül 10 pályázó jelent­kezett. Készben a birtok személyes megtekintése alapján alkalmasnak jelenti első sorban Bartha János géresi, másod sorban Fodor József Sáros- Magyar-Berkeszi, harmad sorban Hadady József csekei lakos paraszt gazdák birtokát. Ülés beható tanácskozás után abban álla­podik meg, hogy Bartha János géresi s ameny- nyibeu e körül utólagos akadály merülhetne fel, Fodor József Sáros-Magyar-Berkeszi lakos bir­toka ajántassék berendezésre. 98. Olvastatott a géresi körjegyzőség kér­vénye, melyben Székely Károly géresi mezei munkásnak jutalomban való részesítését a vár­megyei mezőgazdasági bizottságnál ajánlani kéri. Az illető egyén kiváló tulajdonainak figye­lembe vétele mellett az ülés az ajánlott jutal­mazását kérni határozza el. 94. Uj tagokul felvétetnek: Farkas Sándor nyug, honv. ezredes Ar.-Megyes, Erényi Sámuel földbirtokos T. Újlak, Cserny József bérlő Hi- rip, Sztáhn Dezső földbirt., Juhász József sza­tócs Oroszfalu, Szlafkofszky Lajos földbirtokos Szatmár, Spitz Dezső bérlő N.-Ecsed, Szatmár- megyei Méhész Egylet, Klein Vilmos magke­reskedő Szatmár, Maróthy Sándor földbirtokos Gacsály, Sz. Szalkay Zoltán földbirt. M.-Szalka, Sántha Kálmán földbirt. T.-Kóród rendes ta­gok; Horváth János Garbolcz, Tolnay Ambrus Ombod, Gózner Ferencz Fény. Derecskéi Kiss Lajos Gyügye, Hadadj^ József Cseke gazdálko­dók óvdijas tagok. Bagossy Bertalan rendes tag saját kérel­mére töröltetik. Eszerint 12 rendes és 5 évdijas uj taggal valamint 1 rendes tag törlésével a tagok eddigi létszáma 59 alapitó, 226 rendes és 241 évdijas, összesen 526-ra emelkedett. 95. Titkár jelenti ; a) 34 kis gazda állam­költségen Mezőhegyesre tanulmányozás végett felküldi tett, b) Első magyar általános biztositó társa­ság 98 évi tűz jutaléka féjében 207 frt 19 krt. az Egylet pénztárába beutalt e) Szatmárnémeti sz. kir. város közgyűlé­sének a mezei munkások vidékre való kivételét korlátozó szabályrendelet ellen az ügy sürgőssé­génél fogva elnökileg elintézett felterjesztést ülés magáévá teszi. d) Katonai szükségletek hirdetményeit és a Zalathnai kénkovaud részvénytársaság ajánlatát ülés amennyiben a hivatalos közlönyben a figye­lem rájuk már felhiva volt, a maga részéről is tudomásul veszi. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén Elnök az ülést berekeszti. Rövid útmutatás a csalogató vetések alkalmazására s a hesseni i. légy ellen való védekezés. . A hesseni légyüCecidomyia destructor) egy j szúnyog forma kis legyecske, mely úgy Európá­ban, mint Amerikában a búzatermésben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kártékonynyá, hogy ku- kaczai a fiatal buzaszárakat megrongálják és j tönkre teszik ; csekélyebb mértékben élősködnek a rozs és árpa vetésekben is. Egy-egy kedvesebb, érdekesebb társalgást ritkán van alkalma hallani az embernek annál, mint a mely itt folyt mindaddig, mignem át- menve a kert túlsó oldalában fekvő nagy pavil- lonba, kezdetét vette a zeneestély azzal, hogy a szép Heim tanácsosáé bájos ujjacskái Weber egy kitűnő darabját játszották el az elefántcsont billentyűkön, mit aztán a solo, duett és quartett énekparthiek követtek különböző csoportokban, közbeszakitva egy kedélyes, humoros költemény szavalásával s befejezve ismét Weber egy szer­zeményével az annyira kedves „Tánczrakérő“-vel, mely valóban felizgatta a tánczolni vágyó fia­talságot, úgy, hogy 5 perez múlva a „Valse“ mámoritó hangjai mellett szédítő sebességgel keringtünk a nagy teremben s uj élvezettel gyönyörködtethettük szemeinket a tánezban fel- hevült szép hölgyek gyönyörű csoportozatán, melynek egyik központját képező az idegen nyelvet törve beszélő, nem tánezoló és mégis közkedveltségnek örvendő M. ur, most már „az én kedves M. barátom“. * <:• * Egy kellemes reggeli séta volt az, mi az éj fáradalmai, (helyesebben élvezetei) után kö­vetkezett álom által megnehezített tagokat is­mét felüdité. A park árnyas fasorai, az illatozó virágágyak, a rejtett lugasok, a Kajna hömpöly­gő hullámai, ama zajos élet a viz tükrén, me­lyet a tengeri nagy hajók körül nyüzsgölödő bárkák csoportja fejt ki, mind ez csak kedvező benyomást tett kedélyemre. Ott a madár csen­géssel telt berek enyhet adó nyugalma, itt az élet pezsgő zajával is fokozott tevékenység; az tért enged az ábrándozás és fellengzősre, ez visszahív az élet reális, gyakorlati alapjára! Gyakorlatilag gondolkoztam tehát midőn szükségét érezve a gyomor igényei kielégítésé­nek, a kioszk felé tartottam, hol előleges meg­egyezés szerint M val reméltem találkozhatni. M barátomat már reggelije mellett talál­tam, melyet aztán ón is megosztok vele. Öröm­től sugárzó arczczal fogadott. Elmondá, hogy első postával levelet vett Párisból a „Salon“ egy hivatalnokától, ki tudatja vele, hogy müve baj nélkül érkezett, meg, kicsomagoltatott s ö látva azt, meggyőződött felőle, hogy e mű meg­érdemli, miszerint jó helyen, előnyös világítás­ban stb. legyen elhelyezve, Ígéri is ezt megtenni, azonban mégis meghívja M-t, ha teheti, jöjjön Párisba és a felállítás s elhelyezésre vonatko­zólag nyilvánítsa ott a helyszínen saját óhajait. E levél természetesen mindkettőnket fel­villanyozott s máris igazolva láttuk ama vér- j mes reményeket, melyeket Adams tegnap nyil­vánított. Adams is körünkbe érkezett s értesülve örömünk okáról, felkiáltott: — „Nem megmondtam“?! (Folytatás következik.) A rovar nősténye- ugyanis páráid petéit ősz elején, szeptember- havában a vetések leve­leire tojja: a peték kikelvén, a kis kukaczok a szár és a levélhüvely tövében megtelepedve a gyönge szár nedvét kiszívják. Az ily nagyobb mértékben megtámadott zsenge növénykék en­nek folytán elsárgulnak, elfonyadnak és ki­vesznek. A hesseni légynek őszszel (augusztus ele­jétől, október lió közepéig) hogy ha az időjárás meleg és kellőképen esős is, két esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadéka 14—16 nap alatt is elérheti fejlődöttségót.) És ebben a gyors és tömeges szaporodásában rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután, hogy a szé­pen kikelt vetés 2—3 hét lefolyása után tökéle­tesen kipusztul. A hesseni légy kukaczai teljesen (kinőtt ko­rukban 3 mm. hosszúak) a szárakban, a levélhü­vely védelme alatt telelnek át és ott hosszúkás idomú barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm hosszú fekete legyecske április havában búvik elő. Alig hagyta el a kis légy bábtaka­róját, csakhamar párosodik a nőstény, aztán haladéktalanul megkezdi a pet.erakást. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó le­veleket, a tavasziaknál pedi> a gyökérleveleket választja ki és barnás petéit azoknak felső lap­jára helyezi- A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kukaczok már nehány nap múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak : oda érve megálla­podnak s a l'rvólhiively védelme alatt töltik álcza-állapotuk egész idejét. Hogy ha meleg és esős a tavasz és akad kevésbé fejlett búza, akkor a hesseni légy ta- vaszszal is 2 3 nemzedéket ad; ezek azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonként ugjq a hogy az idő kedvez nekik. Egy része a hesseni légy bábjából elhever egész nyáron át és nem kél ki; más része, a melyet esetleg har­mat, eső ért és az idő meleg, kikel és szaporít. Ez adja tehát magyarázatát annak, hogy a zöld tarló, vagy pl. jégeső után az árva rozs is nyár derekán (julius végén, augusztus elején) is igen fertőzött lehet e rovartól. A tavaszszal megtámadott őszi vetéseknél tehát ta hesseni légy alulról fölfelé az első, vagy második bütyök fölött található; a tavasziaknál ellenben épen úgy, mint őszkor az őszi veté­seknél tapasztalhatjuk, közvetetleniil a gyökér fölött van megtelepedve. Mig azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, addig az tavaszszal nem esik meg, mert a kukaczoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt egészen elölni. A növényszár tovább nő, tehát, de a tápnedvét szívó kukaczok letelepedése helyén annyira meg­gyengül, hogy később nem bírja el a szalma­szál súlyát, hanem előbb utóbb eltörik. Az ilyen gabonaföld aztán olyan, mintha valaki kész- akarva össze-vissza gázolta volna: a gyöngén fejlődhetett halászok is jóformán mind üresek. E szerint a hesseni légy kárt tehet ősszel és tavaszszal is: hogy a kettő közül meljdkna­gyobb, az attól függ, hogy a hesseni légynek, mikor kedvezett az időjárás jobban! Annyi bi­zonyos, hogy a kár egj'aránt nagy lehet akár ősszel, akár tavaszszal. Habár a hesseni légy újabban Magyaror­szágon nem okozott károkat, mégis, egyrészt, üogy a veszedelem újból való elhatalmasodásá­nak, másrészt, hogy a netalán mégis itt-ott lap­pangó kis fertőzésnek elejét vegyük, feltétlenül szükséges, hogy minden gabonatermő vidéken az ezen kártevő ellen legolcsóbb, de egyúttal legjobb eredményt adó eljárást évről évre állan­dóan alkalmazzuk. Ez az előzetes eljárása csa­logató vetéseknek alkalmazása, alkalma­zásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közzé eső időszak. A csalogató vetések abból állanak, fogy minden táblában, mely gabonanemüvel be volt vetve, vagy amely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó, vagy szeptem­ber első napjaiban több helyen néhány baráz- dányi őszi gabona, vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű, de minden gyom­magtól és kivált a golyóüszögtől (Tylenchus Angvillutától) tiszta vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesseni legyek ezekbe rakják petéiket. Minthogy pedig ősszel augusztustól október közepéig) a hesseni légynek — mint láttuk — két esetleg több ivadéka is lehet, azért tanácsos a csalogató vetést is 2—3 Ízben megismételni. Az ilyen csa­logató vetés azután, ha a hesseni légy fehér

Next

/
Thumbnails
Contents