Szamos, 1899. június (31. évfolyam, 44-52. szám)
1899-06-04 / 45. szám
sze a közérdekre való tekintetből telküknek két árát kérik, Hámon József kanonok ur pedig azzal fenyegetődzik, hogy a királyig viszi az ügyet, ha a város a zárdakertet átmetszeni akarná, mert ez által a zárdának a katona-leányok érdekében való építkezése jövendő terjeszkedéseit korlátozná. A dolog pedig úgy áll, hogy a jelzett utcza-, illetve kert átmetszéssel nyerne a zárdakert egy külön gazdasági udvart, hova a jóizlés és közegészség érdekében is elhelyezendők volnának a mostani 25 tehénre berendezett istálló, az a rozoga mosóház, melyben 300 személyre mosnak; a dísztelen nagy íatelep, melyek az épületek közelében vannak s nyerne az esetleges építkezésre két írontot, nyerne egy utczát, melyen a jelenleg ott poshadó összes szenyvizet elvezethetné. Nem is szólva azon áldozatok némi elvárható viszonzásáról melyben e város egyes intézményeket oly bőségesen részesített: nemde azt várná a város közönsége, hogy ily lon- tos közérdeke legalább a méltányosság hatarai közt némi támogatásban részesüljön ? S mit tapasztalunk ? A megbízott kanonok ur, megengedjük, felsőbb utasításra, a végletekig menő appel- lácziúval lényégé ődzik. Megvan fújva a har- czi riadó. Oh kétszer jaj neked városi magisztrátus ! Mily vakmerőség, hogy a haladás irányában mersz mozogni, holott minden úgy van jól, a hogy régen volt, — a mikor még a so is sósabb volt! Ott van a villamvilágitás ügy tengeri kigyó]a ! Egy évvel ezelőtt megmondtuk, hogy el kell adni vagy vállalatba kell adni, mert ezt a módot jelöli meg a közérdek Úgy látszik a ma „an érdekeknek megfelelőbb volt a városi kezelés íentartása. — Egy erős re- akczio akezelést akkor ismét a városra erőszakolta. Előállnak most a költségvetésbeli dilfe- rencziák, melyek a rendelmények kifizetetlen számláiból erednek. Volt-e szükség e rendel- ményekre? S ha igen a világítás . zeniébe helyesen alkalmaztattak-e? Nem lehetett volna jelentékeny megtakarításokat eszközölni? — ítélje meg a magistratus. Hisz képesítettségük mellett mindeniknek a zsebében van a villanykezelés és gépészet köréből szerzett oklevele is! ... Ha szakember kell a vezetésre, nemde szakismeret kell a komoly ellenőrzésre is? Midőn már elegen voltak fennt a kuruczok, tisztességesen jó reggelt kivántak az őrnek, melyre az felébredve, ijedtében igy szólt: — Pajtás! pizom Isten én is jó kurucz ! Nem is vonták kétségbe jó kuruczságát, igy, habár kissé reszkető térdekkel, vezette a többi alvókhoz uj társait. Lefegyverezték az őrséget vér és ellenállás nélkül. Végül felzörgették az ezredest. Szegény strázsa erre a munkára nem vállalkozott, ha keresztül szúrták volna sem. Ezt csakis a kuruczok merték. Ezek is szörnyen le voltak főzve, megszégyelték magokat. Olyan kurucz káromkodást még az Öreg Rákóczi hadai sem hallottak, mint a minőt Scherffenberg véghez vitt. Nem kimélte a ku- ruczokat, sem a labanczokat, sőt kiöntötte dühöngését az ártatlan Szamosra is ily képen : — Pizom a viz is kurucz! Az ezredesnek ez utolsó kifakadásán jót nevettek a várat elfoglalók. Szatmár vára a kuruczoké lett. Scherffenberg haditörvényszék elé került, hol komolyan vették a dolgot, a Szamos kurucz- ságával nem sokat törődtek, de annál többet az ezredes vigyázatlanságával s rut káromkodásával. Schulz hadivezér e két ok miatt 1684-ben Eperjesen fejét vétette. Változhatik az igazgató-mérnök akárhányszor; a baj gyökere a rendszerben van. Abban, hogy a magistratusnak nem lehet rendeltetése, hogy villamvilágitási társulattá alakulva azt szakszerűen vezettetni és ellenőrizni tudja. S ha ebben bizonyos nem a közvéleményen alapuló reakczió a szerzett tapasztalatok daczára is belesodorta, ismét előáll a rendszerhiba következménye: a kilátásba helyezett nagy jövedelmi összegek helyett az el- maradhatlan — differencziák! Amott a szükkeblüségnek, emitt a mesterséges reakczió következményeinek példái! Ez, urak, nem jól megy igy. 2000 év után is igaz, mit Tacitus mondott: „Concordia parvae rés crescunt, discor- dia dilabuntur.“ Nyilatkozat. Tudomásomra jutott, hogy a városi villamvilágitási vállalat múlt évi zárszámadásának most folyamatban levő tárgyalásával kapcsolatosan a legképteleuebb és a tényállásnak meg nem felelő hírek terjesztetnek és miután ezen kósza híreket a Pesti Hírlap 150-ik számának „Villamvilágitási bajok Szatmáron“ czim alatt, megjelent, a valóságnak meg nem felelő és tendeníiosus közleménye megerősíteni látszik, kötelességemnek tartom addig is, mig ugyanazon lapnál a kellő elégtételt megkapom, esetleg megszerzem, e helyütt is a leghatározottabban kijelenteni, hogy nem felel meg a valóságnak I azon állítás, a mely szerint a kiküldött bízott- j ság oly számlák megállapításával foglalkoznék, i a melvek az 1897. évi zárszámadás és mérlegben mint kifizetett számlák szerepeltek volna, és tényleg kifizetve nem lennének, ilyen t. i j kifizetettnek elkönyvelt, tényleg pedig ki nem fizetett számlák létéről sem a bizottságnak, sem másnak tudomása nincs és nem is lehet. Nem felel meg a valóságnak, hogy a város az 1897. évben ezen üzletéből folyólag egy csomó (?) veszteséget szenvedett volna, mert ezen évben a vállalat íejlödésévei párhuzamosan nagymérvű beruházások eszközöltettek, a melyekre külön fedezet nem állvan rendelkezésre, j egyrészt az 1897. évi folyó bevételekből fedeztettek, másrészt az 1898. évi előirányzat terhére áthozattak. Ehhez járult, hogy a gépházi műhelyben a javítások és fenntartáshoz szükséges eszközök ; és szerszámok hiányoztak, a melyek beszerzéséről az üzem folytonossága érdekében esetről esetre gondoskodnom kellett. Nagyon természetes, hogy ily' módon a kiadások az előirányzatot meghaladták és még inkább érthetővé teszi ezt azon körülmény, hogy a bizottság ellenvéleményemmel szemben mérő i órák helyett általányfizetést léptetett eletbe és igy tért nyitott oly a fogyasztók tetszésére bízott áramtékozlásnak, a melyet előzetesen számításba venni nem lehetett. Különben is véleményem szerint egy villamos aramot szolgáltató központi telep évi előirányzattal nem is dolgoz- hatik, a mint nincs előirányzata egyetlen ily iparvállatnak sem, mert a termelés és igy az anyagszükséglet egy teljesen ismeretlen és előre meg nem állapítható tényezőtől t. i. a fogyasztástól függ, hogy pedig a város eddig előirányzatot készitett és követelt, onnan van, mert a városnál minden más kezelés is előirányzat alapján történik. Ma senki sem mondhatja meg, hogy az év végével hány fogyasztója lesz a telepnek, mert az függ a jelentkezők számától, de még az sem számítható ki, hogy a mar meglevő fogyasztók minő mérvben fognak tényleg fogyasztani. Nem felel meg a valóságnak, hogy én derüre-borura rendelgettem anyagokat, mert a mi rendelve volt és számlázva van, arra tényleg szükség is volt; fölösleges mennyiségben anyagok soha sem raktároztalak. Mindezen híresztelésekkel szemben a való tényállás az, hogy a fent említett körülmények folytán több anyag szükségeltetett, mint a mennyi előirányozva volt, ón ezen többszükség- letet, is az üzem fennakadásának elkerülése végett de az előirányzatnak figyelmen kivül hagyásával megrendeltem, ezen többszüksógletre vonatkozó anyag számlák fedezet hiányában kifizetetlenek maradtak, a kiküldött bizottság is ezen kifizetetlen számlák összegének a megállapításával foglalkozik. Tény, hogy ezen kifizetetlen számlák között olyanok is- vannak, a melyek 1897 év végén érkezett anyagokra vonatkoznak, a mely számlákat az 1897 évi zárszámadás tárgyalása alkalmával kifizetés végett- azon oknál fogva nem mutattam be^. mert ezen. számlák oly anyagokra vonatkoznak,, a melyek az *1898 évi szükséglet fedezetére rendeltettek meg és tényleg is 1898 évben használtattak fel, és mivel az 1897 év deczember havi bevételek nem esnek ugyanezen óv, hanem a követő üzletév javára, helyesen véltem cselekedni, midőn ezen szóban forgó számlákat az 1898 üzemév terhére véleményeztem előiratni. Megengedem, hogy vélekedésem nem volt helyes (jól lehet most is fenntartom) azonban az ellen a leghatározottabban tiltakozom, hogy ezen eljárásommal ón bárkit is félrevezetni akartam volna; különben ez ügyre még alkalmilag visszatérek, a midőn a „Szatmár és Vidéke“ legutóbbi számában foglalt vezórczikknek ezen részével bővebben kívánok foglalkozni. Egyelőre ezen vádat azon kijelentéssel utasítom vissza, hogjf a czikk Íróját egyáltalában nem tarhatom hivatottnak arra nézve, hogy nekem vagy bárki másnak is a félrevezetést illetőleg leczkét adhasson. Szatmár, 1899. jun. 8. Farkas Béla. v. v. igazgató.' hírrovat. * Személyi liir. Gróf Hugonnai Béla főispán és köztiszteletben álló kedves neje tegnap este pár napi tartózkodásra városunkba érkeztek. * Ováczió József főherczegaek. Mint n. károlyi levelezőnk írja, annak a hírére, hogy József főherczeg N. Károlyon átutazik, nagyszámmal vonultak ki a vasúti állomáshoz. Mikor a vonat az állomásra berobogott, lelkes éljenzés hangzott fel, melyet a népszerű főherczeg szívélyesen megköszönt. Majd kiszállott a kupéból, s Kisfaludy főkapitánynyal, ki a rend fentartása érdekében vonult ki a rendőrséggel s tett jelentést, kezet szorítva szívélyesen búcsúzott. * A József főherczeg laktanyában a jion- véd tisztikar költségén alakított „Erzsébet kert“ és az újonnan épített tekepálya tegnap d. u. a honvéd zenekar közreműködése és a tiszti kar részvétele mellett ünnepélyesen megnyittatott. * Az ev. ref főgymnáziuin öuképzőköre f. hó 11-én tartja záró ünnepélyét, melynek műsora a következő : 1. Porfia honfidala, énekli a fogyom, énekkar. 2. Titkári jelentés, tartja Vaday Viktor VIII. o. t. 3. Vadászati álomkép, előadja a főgimn. zenekar. 4. „Edua“ Mátray L.-tól, szavalja Rudik József VI. o. t. 5. Búcsti, énekli a főgymn. énekkar. 7. Népdalok, előadja a főgymn. zenekar. 8. Jutalmak kiosztása. * Kinevezés. Lükő Sándor takarékpénztári hivatalfőnök fiát Gézát, ki még csak a jövő tanévben kezdi meg orvosi szigorlati évét, szorgalma és törekvése révén az a kitüntetés érte, hogy az orvos tudományi egyetemen az élet- és kórvegytan székénél 2-ik tanársegéddé neveztk ki. Szives örömmel gratulálunk városunk szülöttének és további haladásához kitartást kívánunk. * Pályázati eredmények az ev. ref. főgimnázium vallástanári állására. A Tabajdi Lajos elhalálozása folytán megüresedett vallástanári állásra a pályázat határideje május 31-én lejárván 6 pályázó jelentkezett, kik valamennyien jeles papi oklevéllel s e mellett a pályázati hirdetménynek megfelelően részben teljes középiskolai tanári képesítéssel bírnak, részben olyan okmányokkal, melyek igazolják, hogy tanári vizsgálatukat megkezdték s teljes oklevelük megszerzése folyamatban van. Pályáztak: Kovács Ferencz jelenleg zilahi tanár, Bagót hay Sámuel petrozsényi gimn. tanár, Kovács Árpád, szászvárosi kolleg. tanár, jelenleg szászmed- gyesi körlelkész, S z é c h y Miklós h.-szoboszlói polg. isk. igazgató, B r a s s a i Károly h.-nánási tanár és G a á 1 Ferencz végzett pap és tanárjelölt. * Gyászllir. Koós György a szatmári Kereskedelmi és Iparbank pénztárnoka, volt 1848. és 49-iki honvéd, életének 72-ik évében folyó hó 1-én esteli 10 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Városunk eme széles körben ismert derék polgárának temetése tegnap d. u. nagy részvét kíséretében ment végbe. A megboldogultat özv.
