Szamos, 1899. június (31. évfolyam, 44-52. szám)
1899-06-08 / 46. szám
Melléklet a „Szamos“ 1899. évi 45-ik számhoz. 1700 írttal múlta felül az előirányzatot. Legutóbb Fogarasí Sándor mérnök nyújtott be igen figyelemre méltó ajánlatot, melyben az újjáépítésre egységes kivitelben vállalkozik. Ezen ajánlatban több pont alatt előírja a tervezettől eltérő módosításokat s végül kikötéseinek javasolt elfogadásával az építkezést 8900 frt általány összegért végrehajtani hajlandónak mu tatkozik. Párhuzamot vonva a költségvetés és ajánlat összegei közt, eredményül ezen számok mutatkoznak : Előirányzott teljes épitési költség 9577.54 frt Ajánlati összeg 8900 frt A vállalkozó által kiépíteni nem kívánt munkák előirányzott öszzege . 844 „ A bejárat mellől a háttérbe áttétetni javasolt árnyékszékek épitési költsége. 656 „ A Társaskörnek jelenlegi jelzálo gos tartozása kerek számban 11000 . Az uj kölcsön felvételénél várható papirveszteség és bekeb költség 1000 „ j A helyiségek belső berendezése 2600 „ Összesen 25000 „ E kiadásokkal szemben a Budapesti-belvárosi takarékpénztár által 5*46'/0-al megszavazott járadékkölesön 24000 frt A tényleges pénztári készletből felhasználható összeg 1000 „ Összesen 25000 „ Ezen kölcsöuből a jelzett pénzintézet az építkezés befejezése és felülvizsgálata után j 24000 frtot bocsát jelzálogi bekebelezésre, melyből 4000 frtot külön személyesen is biztosítani kíván s ez utóbbi összegért az elnökség jótállást | vállalni hajlandó. Mindezek alapján az épitke- [ zési bizottság a következőket javasolta: 1. Az ajánlatot a választóién}* egész terjedelmében fogadja el. 2. A kölcsön folyósításáig az építkezési költségek fedezetére a helybeli takarékpénz- } tár-egyesülettől kérjen foly*ó számlát. 3. A kiköltözés idejére a régi törvényszéki épület felső helyiségeit a várostól vegye bérbe. 4. Az építkezés kezdetét junius 10-ére tűzze ki. 5. Az uj járadékkölesön felvételéhez- szükséges jogi j formák betartása véget1: egy rendkívüli köz- j gyűlést hívjon össze 6. Végül hatalmazza fel az elnökséget és építkezési bizottságot, hogy megtegye mindama intézkedéseket, melyek az újjáépítéssel egybefüggök, kapcsolatosak, vagy jogi, kényelmi, felügyeleti s czólszerüsógi szempontokból szükségesek. A választmány a beterjesztést igen kevés megtoldással egyhangúlag 9lfo gadta s az építkezés ellenőrzésére és a kereseti kimutatások felülvizsgálására Erdélyi István és Nyárády László főmérnököket kéri fel. A csepei találmányok. Egri István csepei földbirtokos találékonyságát njabb és újabb eszközök hirdetik, melyeket kiváló érdeklődéssel tekintett meg az a társaság, mely folyó hó 5-én délután a már sokak által ismert csepei rovarfogó gép bemutatása végett csepében egybe gyűlt. A bemutatás Horty Vilmos ugocsa megyei mezőbizottsági alelnök, Balogh György, Horváth János, Madarassy Zoltán, Nagy Géza, Papp i Gyula, Szeöke Ödön földbirtokosok és Poszvék Nándor Szatmármegyei Gazd. Egyleti titkár jelenlétében lett megtartva. A rovarfogó gép próbája, mely már a múlt évben a Szatmármegyei Gazd. Egyesület megbízásából e lap hasábjain is részletesen ismertetve lett; volt a bemutatás tulajdonkópeni czélja ; ugyanis meggyőződést szerezni, hogy nemcsak az apion de a herén valamint a tavaszi kalászokban nagy kárt okozó általánosan ismert úgynevezett Lema Melanopus a gyakorlatban .csigának nevezett vetésfehéritö bogár álezájának pusztítására is alkalmas, amennyiben az előbbi konstrukezióju hajó rendszer helyett egy kátránynyal bevont ponyva van alkalmazva, mely egy tó által sebesen vonatva, a ráhulló álezákat összefogja A változtatás minden esetre megérdemli a figyelmet s alacsony' vetésben az előbbinél határozottan megfelelőbben működik. Bemutatás végett a Lema Melanopus ál- czáitól ellepett, foltonként teljesen elfehéritett tábla zab lett a géppel helyenként megjáratva, igy összehasonlíthatóvá téve a géppel egyezer, majd többször feljáratott helyeket a be nem jára tott helyekkel. Nehány forduló után a gép ponyvája rovarokkal, köztük legnagyobb számban az emlitett csigaszerü álczával vastagon el volt lepve, s igy a gép használhatóságát ez az egy* tény is igazolja akkor, midőn ezekkel az álczákkal szemben mindjobban terjedő pusztítása daczára eddig a thanatonnali permetezésen kívül, melynél csak az anyag mintegy 7 írtba kerül holdanként, más megfelelő védekezési módunk egyáltalán nincs. Kót-háromszori megjáratás után a gép az álezákat nagyon megritkitja, s ha igy bevárva mig a munka közben földre hullottak ismét felmásznak, naponként ismételjük az irtást, minden valószínűség mellett meglehet a vetést menteni. Hogy e gyérítés nem tökéletes védelem, az természetesnek látszik, de ha az úgynevezett meztelen csiga nagy területen lép fel, s igy a thanatonual való mindenesetre tökéletesebb védekezés annak költséges voltánál fogva keresz- tiilvihetetleu, utóvégre meg kell ragadnunk minden alkalmat, ami az olcsóbb védekezést lehetővé teszi. A gép mintegy 50 frtba kerül, egy ló könnyen vonja, tehát naponként 20 — 30 hold könnyen feljáratható ve'e. Használhatóságának legeklatáusabb bizo nyitóka, hogy a jelenvoltak közül többen ren deltek is a gépből. * * * Egri Istvánnál a találmányok egymást érik; eredeti gyakorlati találékonysága nem hagyja addig nyugodni, mig minden munkájához megfelelő eszközt nem alkot. — Ő máskép rázza a szilvát, máskép pusztítja a hernyót, máskép szedi az almát mint más, és az eredményben tónydeg be is igazolja, hogy jobban teszi másnál. Az idén, midőn a cserebogár és hernyó pusztítás a gyümölcs termést tönkre tette, az ő kertjében a pusztításnak csak annyi nyoma van, amit az az egy két tönkre tett fa elárul, melyet szemlólhetés és összehasonlítás kedvéért hagyott magára. Mikor az idei hernyó pusztításról ország szerte panaszkodtunk, ő védekező eszközön törte a fejét. — Ollószerüen egybeakasztott két rúd végére egyúkre szivacsot, másikra bádog petró leum tartáuyt készített, mely*et széles kanóczczal látott el. Az ollószerü két nyél össze hajlitásá- nál a petróleumo3 szivacs és a. petróleumos ka- nócz egymásra lapulnak, maguk közé szorítva és megned vesitve a közre fogott tárgyat. Ezzel az eszközzel ő felnyuil a fa leghajló- sabb, legvókonyabb s legmagasabb gályához is, oda, hova 2-ős létrával is csak bajjal érhetne, s a hernyófészkeket az utolsóig gyorsan, köny- nyen elpusztítja. Mikor látja, hogy uj eszköze sikerült, megkéri hernyó pusztítójára a szabadalmat. Érdekes, lepedővel szedi a cserebogarat; a lepedő egyik vége be van hasitva, hogy* a lepedő az egész fa alját 1 darabban bekerítse. Ezen felül 2 nyílás van rajta hagyva. A lepedőt egy kézfogással a fa alá teríti, a fát megrázza, egy másik kézfogással a lepedőt megemeli úgy*, hogy összes tartalma a két nyilason az alá tett edénybe hull. Ezzel szedi nagy gyorsaság és munka kihasználással a szilvát is. Figyelmet érdemel az alma szedője is. Könnyű rúdra rá szorítható kis vas eszköz, melynek olló szerűen két ága van. A két ág két egymásba illő abroncsban végződik. — Az együk abroncs nyúlásról egy* hosszú vászon zsák nyúlik a földre, az olló másik ágáról zsineg. A zsákot meghúzva az abroncsok szétnyílnak. Ekkor az almához emeli a szedőt, úgy hogy* az alma -a két abroucs közé jut, s meghúzza a zsineget. Az abroncsok az almát levágják, a zsák pedig minden ütés vagy törés nélkül levezeti a földre. A szabadalmazott praktikus kis eszköz 50 frtba kerül. Oly egyszerű és a mellett oly tökéletes, hogy minden gyümölcsósz megszerezheti, s mindenki meg lesz vele elégedve. Reméljük, hogy* őszi kiállításunkon alkalmunk lesz találkozni ezekkel a nagy találékonysággal konstruált praktikus eszközökkel. P. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei, Rovatvezető: Poszvék Nándor. Északkeleti vármegyék Szövetkezeteinek szövetsége tárgyában május 31-ére összehívott gy'ülés a városháza nagy tanácstermében élénk érdeklődés mellett tartatott meg Doma- hidy Sándor, mint a Szatmármegyei Gazd. Egyesület alelnöke elnöklete alatt. A gyűlésen az Egyesület részéről az elnök, Poszvék Nándor titkár, dr. Fekete Sámuel, Pethó György és Szeőke Ödön ig. vál. tagok; az országos központi hitelszövetkezet részéről György Endre, a „Hangya“ központi fogy*asztási Szövetkezet részéről Balogh Elemér ügyvivő volt jelen. Képviseltették magukat továbbá Szatmár megyéből a krassói hitel szövetkezet Sinka Lajos, a misztótfalui hitel szövetkezet Kis Sándor, a f.-bányai hitel szövetkezet Kollár Lajos, az alakuló f.-bányai tej szövetkezet Magyar László, a sonkádi hitelszövetkezet Kocsis József elnök, Makláry József könyvelő és Nagy Gedeon ig. vál. tag, ombodi hitel szövetkezet N. Székely Mihály h. elnök és Károly Ferencz könyvelő által. Szilágy vármegyéből a nagy-paczali hitel szövetkezet képviseletében megjelent Nagy Zsigmond elnök, Ugocsa vármegyéből a tur-te- rebesi hitel : zövetkezet képviseletében Dimand Lajos elnök, Hofbauer Ignácz könyvelő, Mekker István pénztáros és Simon János ig. vál. tag. A megjelent szövetkezeti képviselők nagy lelkesedéssel határozták el a Szövetség megalakítását Szatmár, Szilágy, Ugocsa és Máramaros megyék területére Szatmár központtal; megállapították alapszabályaikat, melyeket a maga részéről is jóváhagyás végett a Központi hitel szövetkezethez határozták felküldeni ; egyúttal felkérve a központot, hogy állandó képviselőt küldjön ki, aki a szövetség titkári teendőit is elvégezné. Addig pedig a szövetség ügyeinek ideiglenes elintézésére felkérték Domahidy Sándor egyleti elnököt, Gy*örgy Endre igazgatót és Poszv.k Nándor e. titkárt. Az ülés elhatározta, hogy a Szövetség megalakulásáról gróf Károlyi Sándort is értesíti. Végre az ülés a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek a kötelék létrehozása, György Endre igazgatónak a szövetkezetek érdekében kifejtett tevékenysége és fáradozása, Szatmár város tanácsának az ülésterem szives átengedő- 'seórt köszönetét szavazott. A „Szatmárvármegyei Méhészeti Egyesület“ Szatmáron május 31-ón tartotta közgyűlését a „Károlyi Szálloda“ nagytermében. A gyűlés, mely*en Luby Géza elnökölt 10 órakor vette kezdetét. A gyűlésen mintegy 45 tag, a helybeli kir. kath. tanító képző IV. éves növendékei s számos érdeklődő volt jelen. Megjelent kerüle tünk lelkes méhészeti tanára Forgách Lajos is. Az igen szép elnöki megnyitó után a tartalomdus programm 8 pontja tárgyaltatott, melyek között nevezetesebb, hogy a méhészeti egyesület lépéseket tesz az iránt, hogy mint testület belép a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületbe s annak egy szakosztályát képezi. Czól- iai elérésére megkeresi a nm. fölmiv. minisztert s társegyleteket, hogy a fiatal egyesületet támogatásban részesíteni szíveskedjenek. Határoztatok, hogy a jelenleg Jánkon levő egyesületméhes, jövő tavaszszal Szatmáron, mint központi ban állittatik fel, s hogy az egyesület az idei Szegedi gazd. kiállításon a méhészeti szakosztályban tagjai által részt vesz. Ezek után Brázay János mezőpetrii plébános tartotta meg felolvasását: a méheknek a móztórbe való feleresztóséről. Az igen nagy tapasztalatra s ismeretre valló, nagy*on érdekes felolvasást a jelenlevők mindvégig feszült figyelemmel hallgatták. Felolvasó végül örömének ad kifejezést, hogy az általa ezelőtt 9 évvel megpendített eszme: az egyesület létrejötte ily szépen sikerült. Bacskay Sámuel csapai ev. ref. lelkész a méhek eredetéről tartott nagyon szép felolvasást, mely után a mülóp beragasztását s a méhes czólszerü ablakát mutatta be. Ezután Forgács Lajos méhészeti tanár tartotta meg előadását, mely igen élénk eszmecserére adott alkalmat. A titkári jelentés szerint az egy*esületnek ez ideig 56 tagja van. A gyűlést a „Károlyi ház “-ban társasebód követte, melyen a szebbnél szebb dictiók sem hiányoztak. Luby Géza a móhósztársakórt, Brázay János Luby Géza elnökért, Bacskay Sámuel az egyesület szép jövőjéért, Müller jánki pleb. a titkárért, Luby Géza Forgách Lajos méh. tanárért emeltek poharat stb. Délután 2 órakor a Szabó Balázs Alsó-Sza- mospart 7. sz. a levő méhesében gyakorlati elő-
