Szamos, 1899. május (31. évfolyam, 36-43. szám)

1899-05-07 / 37. szám

Mert nem elegendő, hogy a főváros az odatóduló munkanélküliekről gondoskodjék. Okvetlenül szükséges, hogy a vidéken levő munkanélkülekről is — a hol csak lehetsé­ges, — hasonló módon gondoskodjanak. Így — a lövárosban magában — az orszá gos baj csak részlegesen orvosoltatik. Okvet­lenül szükséges, hogy az összes hazai mun- kásközvetiléssel foglalkozó hatóságok, me­lyek a munkásoknak — ismétlem: nagyobb anyagi áldozatok nélkül, sőt lehetséges, hogy a községi pénztár előnyére — ideiglenesen keresetet adnak, egymással szakadatlan érintkezésben álljanak, mert csak igy lehet­séges hogy a munkakereslet és kínálat országszerte összhangzásba hozassék. A munkáskérdés fontosságát ma már mindenki méltányolja. Egy ilyen helyes esz­mét tehát nem szabad meggondolatlanul félretenni, hanem azt két kézzel is meg kell ragadni. Nem állítom, hogy ez eszme meg­valósításával a munkáskérdés egyszerre le­kerül a napirendről. Annyi azonban bizo­nyos, hogy ez által a munkást a legvégső Ínségtől óvjuk meg, miáltal a meglevő, min denesetre gyökeres orvoslást igénylő kon- síellácziok egy fokkal jobbakká változtatnak, a mit elmulasztani nem szabad. Figyelő. Dr. Biró Elemér törvényhatósági biz. tagságának megerősítése. Dr. Biró Elemér törvényhatósági bizottsági tagnak való megválasztása ellen beadott panasz folytán, az e tárgyban hozott ellentétes igazoló és bíráló választmányi határozatok felül birálá sával az alábbi végérvényes Ítéletet hozta : 0 felsége a király nevében a magyar kir. közigazgatási bíróság dr. Biró Elemérnek Szat­márnémeti városi törvényhatósági bizottsági taggá 1888 dekzember 27-én történt megválasz­tása ügyét, melyben az említett város igazoló választmánya 1898. évi deczember hó 14. nap­ján 7. sz. alatt és ugyanannak állandó bíráló választmánya 1899 évi február hó 13 napján 1 sz. alatt határozott Bartha Kálmán szatmári la­kos által beadott panasz folytán 1899. évi ápr. hó 18 napjan tartott nyilvános ülésben tárgya-1 lás alá vevén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indo­kok : dr. Bíró Elemérnek törvényhatósági bizott­sági taggá 1898. évi november hó 37-én történt megválasztása ellen az a kifogás emeltetett, hogy nevezett a törvényhatóság területén leg­alább 2 óv óta ingatlant nem bir és adót nem fizet, tehát bizottsági taggá az 1886. XXI. t.-cz. 31. §-ában idézett 23. §. e) pontja szerint nem volt megválasztható. Ez a kifogás azonban alaptalan, mert a tárgyiratokhoz csatolt adóki­vetési lajstromkivonatból kitűnik, hogy dr. Biró Elemér terhére előbbi neve, Oppen­heim Elemér név alatt 1896. és 1897-ik években, Szatmárnémeti város területén az I osztályú kereseti adók c) alosztályában a család­főre megállpitott 4 írt 50 krnyi állami adó volt kivetve ; az a körülmény pedig kétségbe sincs vonva, hogy nevezett legalább két éven át a város területén nem lakott volna, s igy ha va­lamely ingatlant ott nem birt is, a 23. §. e) pontjában meghatározott kizárási ok vele szem­ben nem forog fenn. Ugyanis a 23. §. e) pontja értelmében ahhoz, hogy valaki törvényhatósági bizottsági taggá megválasztható legyen az illető hatoság területén legalább 2 éven át való lakás mellett nem kívántatik meg, hogy valamely ingatlant is bírjon vagy adót valóságban fizesse, hanem elég­séges, ha a két évi lakás mellet reá valamely állami adó kivetve volt. Ez az értelem következik,> úgy a 23. §. e) pontjának szövegéből, mely szerint az ingatlan birtoklás a lakástól „vagyis“ szócskával van el­választva, tehát együttes kelléket nem képez­hetnek, valamint abból, hogy az e) pont után következő f) pontban világosan ki van fejezve, hogy a lakással együttesen figyelembe veendő adónak meg nem fizetése a bizottsági tagsági jog gyakorlatát nem akadályozza. Ezek után minthogy dr. Biró Elemérre a fent megjelölt módon kivetett kereseti adó az ö saját egyenes állami adójának tekintendő, melyen mit sem változtat, hogy azt helyette más fizette meg, Szatmárnémeti város állandó bíráló választmánya ezen Ítélet fejezetében hivatkozott keletű és számú határozatával jogszerűen tartotta érvény- t ben nevezettnek törvényhatósági bizottsági taggá történt megválasztását. Eme határozat ellen irányuló jelen panasz tehát mint alaptalan el volt utasítandó. A bíróság a határozat három példányát Szatmárnémeti város főispánjának, mint az áll. bíráló választmány elnökének, a városi polgármester 1899. évi április hó 1 nap­ján 650 sz. a. kelt jelentés mellékleteivel együtt megfelelő eljárás, illetőleg a panaszló, valamint dr. Biró Elemér részére egy példánynak az 1896. XXVI. t.-cz. 138. §-a és a 2193. sz. végrehajtási kor, midőn egész életünket óhajtanánk kitárni s az ajk megtagadja a szolgálatot, hangunk eláll, s csak a tekintet, csak a szemekben égő láng mondja el, hogy a szív minden verése, a kebel minden dobbanása az „ö“-vó, kihez nincsen sza­vunk s kihez csupán lángoló érzelmek dagaszt­ják keblünket. Észrevette e elfogultságomat vagy nem? Nem tudom megmondani; de gyanítom, hogy lángoló tekintetemből kiolvasta azt, mit ajkaim elmondani képtelenek voltak; gyanítom, mert közömbös dolgokról: az időjárásról, az elmúlt farsang élveiről, az operák élvezetéről s több e téléről beszólt, ezekről pedig akkor szokott be­szélni az ember, amidő látja, hogy annak, kivel beszél, keblét az érzelem tulárasztá s vallomás­ban fog az ajk kitörni, ezt óhajtja megakadá­lyozni i.z ily közömbös tárgyakról folytatott be­szélgetéssel ; „0“ is látta, hogy keblemben túl­áradt az érzelem, kiolvasta tekintetemből, hogy tovább nem leszek képes ellentállani a szenve­délynek, ki fog ez egy vallomásban törni s tőle, tőle a földön járó égi lény legtökéletesbikótöl fogja kiimádkozni a menyei üdvöt. S mert ezt látta, hogy megakadályozza az imát, minden­napi dolgokról beszélt; azt hívén, hogy ezek lefogják hűteni keblem ébrzelmeit, elfogják ham­vasztani szivem lángját! Tévedett! Mint az olaj, melyet alángokra öntünk, csak éleszti azok lobogását, úgy a kö­zömbösség hangja csak fokozza a szív érzelmeit, még vágyóbbá teszi a kebel vágyódását. Addig lelkemmel csüggtem az ő képén, most a képet enyémmé tenni lön lelkem egyedüli vágya. Ed­dig csak képzeleteim, álmaim képe volt„ő“, ma már e kép egyetlen törekvése lett teljes életem­nek, egyetlen óhaja szenvedélyteljes szivem lán­goló érzelmének ! Fognak-e teljesedni valaha e vágyak?! Eléri e törekvésem kitűzött czólomat ? ! Fo- gom-e keblemre tűzhetni azt a virágot, melynek illata elhódított örökre? ! Lesz-e boldoldogitó e bódultság vagy az örök kárhozatra fog-e ez vinni?! Ki volna ennek megmondhatója? ! Ki? ! „Ö.“ „0‘, akinek kezébe van letéve jővőrn, bol dogságom, földi üdvöm. „0“, kinek egyetlen mo­solyában találom meg azt élvet, mely a világ összes örömét foglalja magában, „0“, akinek egyetlen szavától függ e földön a mennyei bol­dogság, vagy az epedő szerelem viszonzás nól-! kül hagyása által a léleknek minden pokoli kínja ! Megértette-e tekintetemet ? Kiolvasta-e azokból e szerető szív lángoló vágyát, meghal- lotta-e e kebelnek dobogását ?! S ha igen, lesz-e tekintetében egy bátorító sugár, el fog-e hang­zani ajkán az üdvötadó „igen“ szócska, melyért imádkozik lelkem egész hevével ? Ki tudná ezt megmondani ? ! Senki! Senki! Nem is kérdez e szív, e kebel senkit, ég­jen a szívben a láng, s ha úgy keilend lennie, emészsze el azt, dobogjon a kebel s ha úgy kei­lend lennie, szakadjon rá az örök kárhozat vagy, ha megértette a dobogást, felismerte a lángot, s viszonozni fogja tudni azt, legyen meg az üdv, melyet csak „őu, e mennyei lény, képes nyúj­tani . . . Nem kérdezek senkit, várni fogok, mit hoz az idő magával: örök üdvöt-e vagy örök kár­hozatot ?! Aranyossy Andor. rendelet 24 pontja szerint eszközlendö kézbesí­tés végett kiadja. Kelt Budapesten a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1899. évi április 18. napján tartott üléséből. Vasdényei s. k. Wekerle s. k. előadó. elnök. (P. h.) HÍRROVAT. * Személyi Mr. Meszlónyi Gyula püspök Budapestre utazott, hogy a tegnap tartott püs­pöki konferenczián részt vegyen, mely körülbe­lül a kúriai bíráskodásra vonatkozó törvényja­vaslat főrendiházi tárgyalásával fog foglalkozni. * Rendkívüli közgyűlés. A népoktatás ál­lamosítása kérdésében közgyűlés egyhangúlag el­fogadta a jogügyi és gazdasági szakosztálynak azon már közölt javaslatát, hogy az összes nép­iskolákat — ide nem értve az irgalmas nővérek által vezetett r. kath. elemi leányiskolát 1900. január 1-től állami kezelésbe adja, a minisztérium által előszabott feltételek mellett; azon nem várt, de esetleg bekövetkeztető esetre pedig, ha az egyes hitfelekezetek részéről támasztandó ne­hézség miatt az elemi iskolák államosítása a a fentebbi alapon keresztül vihető nem lenne, már most elhatározta a közgyűlés, hogy a tör­vényhatóság területén létező s a város vagyo­nából és jövedelméből fenntartott összes fele­kezeti népiskoláktól az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 25. §-ban foglalt jogánál fogva, minden ed­dig nyújtott segélyt 1900. évi január hó 1-től kezdve megvon és ezen időtől kezdve az összes elemi iskolákat községi iskolává alakítja. * Esküvő. Dr. Orosz Sándor kir. alügyósz tegnap vezette oltárhoz Bartha Anna kisasszonyt, özv. Bartha Endróné müveit és bájos leányát. — Sok szerencsét kívánunk. ' A Szatmármegyei Gazd. Egyesület fel­terjesztést tett a földm. ügyi minisztériumhoz, hogy az eddig Szinórváralján székelt szőllőszeti és borászati felügyelő székhelye Szatmárra he­lyeztessék át, s egyben megkereste Szatmár vá­rosát, hogy ezen kérelmet hasonszellemü fel­felirattal pártolja, miért is a városi tanács a gazdasági egyesületnek kellőleg megindokolt fel­terjesztését, melegen ajánlotta a földmivelésügyi miniszter jóindulatába. * Törvényszéki ülnökök. A kereskedelmi társulat pénteken este tartott rendkívüli köz­gyűlésén törvényszéki ülnökökké egyhangúlag: Antal Dánielt, Wallon Lajost, Páskuj Imrét és Beiter Jakabot választotta meg. * Reform a villamvilágitás terén. Villain- világitási vállalatunk jövedelmezősége szem­pontjából nagyfontosságn újításról adott hirt a napokban a fővárosi sajtó. Ugyanis Hoor Mór műegyetemi tanár és Ganz-gyári főmérnök a magyar mérnök és építész egyesület utóbbi ülésében egy űj villamos izzólámpát mutatott be, a melynek alakja s méretei a jelenleg használatos izzólámpára emlékeztet, — azon­1 ban rendkívül kellemesen ható sárga — fe­hér fénye nemcsak, hogy sokkal intenzivebb j a jelpnlegi égő fényénél, hanem e mellett az | áramfogyasztás felére redukálódik; a mi azt jelenti, hogy a villamvilágitás ezen lámpa hasz­nálata mellett felével olcsóbb lesz és igy ezen újítás kiszámithatlan fordulatot fog képezni a villamvilágitás terén. Ezen uj lámpának gyakor­lati kivitelén már évek óta fáradoznak, és csak­nem biztosra vehető, hogy az uj lámpák ha­tásfokát még javitani illetőleg az áramfogyasz­tást még csökkenteni fogják, mert Nernot göt- tingeni electro-technikus számításai szerint — kitől ezen uj" lámpa gondolata ered — az uj lámpa áramfogyasztása a jelenlegi lámpák fo­gyasztásának a gyakorlati kivitel helyes megol­dása esetén csak negyedrészét fogja képezni. A felolvasáson jelen volt szakemberek mindany- nyian nagy elragadtatással nyilatkoztak az uj találmányról és most már csakugyan be fog fog következni, hogy a villamos világitó nem csak a fényes palotákban, hanem a legsze gényebb kunyhókban is feltalálható lesz, mert olcsóbb lesz még a legszerényebb petróleum világításnál is. Városunk ezek szerint a legszebb reményekkel nézhet ezen vállalatának jövő fej­lődése és anyagi eredménye elé, mert bizonyos, hogy a villamvilágitás nálunk is most már a legáltalánosabb elterjedésnek fog örvendeni. Kölönben úgy értesülünk, hogy az uj lámpa legközelebb nálunk is be fog mutattatok

Next

/
Thumbnails
Contents