Szamos, 1899. május (31. évfolyam, 36-43. szám)

1899-05-21 / 41. szám

A közönség alapos s minden elfogultság­tól ment tájékoztatása végett, mi fáradságot szoktunk venni, hogy a tárgyilagosság s a té­nyeknek megfelelő állapot szerint tárjunk fel va­lamely ügyet a nyilvánosság előtt, — ha már ez oda kurozoltatott, — hogy tiszta előadásból igazi képet alkosson az olvasó. Véleményünket a lövészegyleti kérdésben mar volt alkalmunk többször nyilvánítani s ab­ból egy jottát sem engedve az alábbi pontokban deritjuk fel a „Szatmár és Vidéke“ e tárgyban hozott czikkéneü is tévedéseit. 1- ör. A Kossuth-kertnek rendezési ügyét egy a közgyűlés által kiküldött bizottság vezette s a munkálatokra vál alkozó a kedvező téli idő miatt, a közgyűlési felhatalmazás és a vállalati feltételek alapján a munkálatokat már hosszú időn át teljesítette, a midőn a tanács már csak bevégzett s a lövószegylet által soha nem kifogásolt tényekkel állván szemben, vállal­kozóval több rendbeli módositások és nehéz- mények után a szerződést a tavaszon megkötötte. 2- or A park berendezési tervezetének vég­rehajtása egyáltalán nem követelte, hogy a lö­vész-egyesület bármely ópitménye leromboltassék mert tizatmár város közönsége a midőn a lóvéi­dét megvette a „lőtér t“ is szabad rendelke­zése és birtokába vette s nagyon téved, aki a lőtért a lövószegylet részére fenntartott helynek tekinti, a lövószegylet a löteret csak „alapsza i báiyszerű czéljaira“ — tehát a lövésre használ-1 háttá, de az különben a város szabad rendelke­zése alatt állott, a mit igazol az is, hogy ott a korcsolya-egylet a várostól pályahelyet ka­pott, egyedül az lett kikötve, hogy oly ültetvé­nyeket nem lehet ültetni, melyek a szabad kilá­tást gátolják. Ha a lövószegylet a rendőri ható­ságtól a lövésre az engedélyt megkapja a beül­tetett kis törpe fáktól ma is lőhet. 3. A lövószegylet azon helyiségeknek a melyeket használni jogosult, ma is tényleg birto­kában van. 4. A lövést jelző védelmére szolgáló s a rendezést akadályozó kis folddombok (nem a czóldomb, mert az ma is áll) nem képezték a lövészegylet tulajdonát, s ha onnan el kell tá­vozni, csupán a czóldombnál lévő felszereléseit viiieti el, — ezek pedig ma is megvannak. 5. A lövószegylet semmiféle felügyeletet nem gyakorolt, a hatóság pedig nem köteles arra, hogy az egyesület t írgyait gondozza, s igy az elenyésző és értéktelen tárgyakat bárki akár­mikor elvihette és bárki önkónyüleg elrombol­hatta. Hogy e kis dombokat kihúzatta le, ma még tisztában nincsen, de hogy senki erre a ha­tóságtól felhatalmazást nem nyert, arról a többször tett kijelentések nyomán mindenki értesülhetett. 6. A lövószegyletet főképen a hitvány biz­tonsági Készülékek miatt tiltotta ki a rendőrség Ez ellen tudtunkkal birói visszahelyezést nem lehet kérni, valamint arra se tudunk példát, hogy egy biztonsági okokból kiürített lakóházba, a bíróság valakit visszahelyezett volna. . 7. A hatóság csak is kötelességét teljesí­tette. a midőn a rendőri hivatalt felhívta, hogy a változott helyzetre való tekintetből, a lövészet beszüntetése iránt hozzon határozatot, ezen ren­dőri határozat ma már másodfokulag is éllé vén bírálva, ez ellen felebbezni, már csak bir­tokon kívül lehet. Kérdjük tehát a repoziczió val mit akar a minden áron perlekedni akaró lövószegylet, midőn már lőni úgy sem lehet egyébként pedig az egyesület jogait élvezi, — talán az ültetvényeket akarja elpusztittatni, — ahoz daczára a repozicziónak, a hatóságnak még szava lesz. 8. Ami a bírósági peres kérdés eldőltét il­leti. erre mi kiváncsiak nem vagyunk, mert a lővésztársaság megbízott ügyvédje már uton- utfélen hirdeti, hogy a bíróság az egyletet re- ponalja és az ültetvényeket lüketi kifelé. Tehát kívánságunkat már kielégítette s úgy tudjuk, hogy informatiója alapos. 9. A mi ezen repoziczionalis perrel szem­I ben a hatóság eljárását illeti, úgy vagyunk ér­tesülve, hogy a város jogtanácsosának előterjesz­tése folytán, a város közönsége a hozott ren­dőrségi határozatok és a szerződés alapján, a lövészegyletnek a lövészkertből való kitelepíté­se s a megszüntetett szolgalmi jognak telek­könyvi kitörlése iránt a pert megindítja s ezzel a város és lövószegylet közt reméihetöleg leját­szódik az utolsó felvonás s a lövészegyletnek meg lesz a nagy öröme és dicsősége s ezzel el­veszi még azok jóakaratát is, a kikben ez a lö­vész-egylet múltjára való tekintetből még meg volt. De az az eljárás, mit a lövész-egyesü­let a város egész közönsége ellen indított, arra vezeti az egyesület higgadt gondolkozó tagjait, hogy az egyesületből kilépjenek s miután igy a .tagok tetemesen megritkulnak, nem lesz szük- | ség sem lőtérre sem czéldombra, melyek ha a kornak megfelelőleg volnának berendezve, s a j közönség nagyobb részben venné igénybe, meg -} ; érdemelné, hogy a város közönsége is nagyobb I méltánylásban részesítse az egyesületet, terme- , szetesen a KossutKkerten kívül. De mikor a j közgyűlés a lövész egylet kérelmét egyhangúlag elutasította, hallgatag és kifejezetien kijelen­tette azt is, hogy a lövészegylet föllépését in­dokolatlan eljárását a legnagyobb mértékben hely­teleníti. Ennyit kívántunk a magunk részéről e kér­déshez hozzá fűzni, feltártuk a ténj'eket a ma­guk valódiságában s ha már a nyilvánosság előtt e kérdés oly részletes tárgyalás alapjává tétetett mondjon Ítéletet az olvasó. családban. Nem kérdezik múltját, nem törődnek erkölcsi foltjaival, hanem császárok és királyok épen úgy rabjaikká lesznek, mint más közönsé­ges emberek. Számtalan történeti adattal bizo­nyíthatni a nő csodálatos befolyását a realismus idején. Urunk zsarnokunk ilyenkor a nő. Az ő javára alkotjuk törvényeinket, neki ad igazat a biró, neki hiszünk, ha panaszkodik, ha könyüit hullatja, vele k'önyezünk, vagy legalább nem nézhetjük szánalom nélkül. E női befolyásnak köszönhetni vagy lega­lább vele jár a férfiúéin gyöngéd, udvarias, nyá­jas s elnéző magaviseleté. Udvariasak csak a reális időkben vagyunk. A hullám első felében a férfi romantikus, bravourös, betyáros, szerte­len magaviseletre hajlandó, magatartása nemes, büszke, iovagias, a nő is ilyen férfiért rajong, de a hullám) első felében a nyájas udvarló, a finom társalgó, a derék fáradhatatlan cívisben, az áldozatkész szerető stb, szerepe jut osztály­részül az erősebb nemnek. A nő minden szeszé­lyét tűrni, histeriás rohamainak engedelmeskedni s soha sem ellenkezni a férfi feladata. De mivel jár a nőnek, a család alkotó ré­szének e befolyása? Az erkölcs lazulásával, a moral sorompóinak eltávolításával, az érzékiség uralmával, a családi kötelék bomladozásával. Idáig jutottunk napjainkban. Utón útfélen vitatják az emancipációt, dicsőítik a feminismust, hirdetik az assz jny jo­gait, igazolják a szabad szerelem jóságát. Népes congressusokat tartanak az emancipált hölgyek, melyeken határozatot hoznak a nők szabadsá­gának biztosítására és a férfi zsarnokság kár- hoztatására. Csakhogy már ébredezik az idealismus, ben­sőnkben megszólal a morál és a vallás, az egész szempontjából kezdjük látni a családot és benne az atyát, a férjet s szánalmas mosolylyal nézzük a nőemancip'áció féktelen dámáit, ezeket a bom­lott lelkű asszonyokat és kisasszonyokat, kikben épen úgy hiányzik az örök nőiesség, mint a ke­resztény anyaság, a kik nyírott hajjal, férfi ka­bátban, néha bicyclin szaladoznak clubjaikba vagy társas köreikbe, néha a főiskolákba vagy egyetemekre, hogy orvosi, jogi, vagy tanári ok­levelet szerezzenek s féktelen egyéniségű bőm lasztó tanaival boldogítsák embertársaikat. Annyi tény, hogy most nem fogjak elérni czóljukat. Jó reálista törvényhozók és államfér­fiak, publicisták és újságírók még ugyan lobog­tatják érdekükben az emancipáció zászlaját, de az ébredő idealismus nemsokára földre tiporja azt s mindnyájan érezni fogjuk, rogy csak egy boldogítja a nőt: ha a szerető férj és a jó atya oldalán hű feleség és édes anya lehet. — El j merem mondani, hogy ma a társadalom java része már igy gondolkodik. A hatvanas, hetve­nes, nyolczvanas években sokan rajongtak a gondolatáért, hogy leányuk az egyetemre vagy más főiskolába, a sziniképezdóbe vagy zeneaka démiába járhasson: ma szánalommal tekintjük e szegény teremtéseket, kiket viszonyaik vagy j helytelen gondolkodásuk oly pályákra sodor, melyeken az ideálismus napjaiban soha sem ér­hetik el a boldogító és megnyugtató lelki- ismeretet. Bodnár Zsigmond. HÍRROVAT. * lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog ünnepet kívánunk. * Pünköst ünnepén a keresztyénség a Szentlélek eljövetelének emlékét üli és husvét után való ötvenedik napon tartátik. Május vagy pünkösd hava is innen vette elnevezését, mely az évö-ik a régi római kalendáriumban az évnek 3-ik Maja istennőnek szentelt hónapja, mely mindig 31 napos volt. A nap májusban az ikrek jegyébe jut, a tavasz véget ér, a szerves élet évi fejlődésének tető pontja. * József kir. herczeg Őfensége f. hó 25. esti 6 óra 56 perczkor érkezik városunkba, kí­séretében lesznek: Clair altábornagy, gr. Vécsey udvarmester, két vezérkari főnök. A kir. her­czeg őfensége egész kíséretével a püspök Ömél­tósága vendége lesz, ki összes termeit a fensé­ges vendég és suitje rendelkezésére bocsátja. A pályaudvaron ünnepélyes fogadás lesz, melyen a városi hatóság, testületek s Hermán Mihályné elnök vezetése alatt a nőegyesület küldöttsége is részt vesz. A bevonulás az Antilla-, Arpád- és Széchenyi utczán lesz. Este 12 teritékü va­csora lesz a püspöki palotában, mely után őfen­sége nyugalomra tér, másnap reggel katonai szemle, utánna tisztelgések fogadása délben 12 órakor 30—35 teritékü ebéd a palotába, melyen a notabilitások vesznek részt. Délután 3/43-ko a kir. herczeg elutazik. * Esküvő. Zsarolyáni Márton Béla erdőd körjegyző f. hó 14-én vasárnap esküdött örö. hűséget Erdőhegyi Irmának, Erdőhegyi Gyula vármegyei írnok és kaszinó könyvtáros leányának. * Ev. ref. lelkészavatás. Debreczen- ben f. hó 24-én az ünnepet követő szerdán, az egyházkerületi közgyűlés alkalmával a püspök és esperest kar által 70 ifjú lelkész fog felszen­telésben rószesittetni. A ref. egyház czeremóniái között ez alkalommal fordul elő az az egyetlen eset, hogy a lelkész, avatás közben a kéz főre tétel alkalmával letérdepel. Az avatáson várme­gyénk lelkészei közzül is soka i vesznek részt. 6 Eljegyzés. Losoiiczy Endre városunk fia kunágotai (Csauád m.) ev. ref. h. lelkész a na­pokban tartotta eljegyzését Juhász Mihály hód­mezővásárhelyi polgármester és főgondnok ked­ves és bájcs leányával Margittal. * Néptanítóink értekezlete. Népiskoláink küszöbön levő államosításával szemben, hogy jo­gos kívánalmaikat, óhajaikat kifejezésre juttat­hassák illetékes helyen, a helybeli tanítónők és tanítók szerdán d. e. az ev. ref. fő­gimnázium tanácstermében gjmltek össze mint­egy 26-an Az értekezlet elnökéül Kótai Lajost, jegyzőül Palády Lajost választották. Az értekez­let főbb ponjai: 1. hogy a jelenleg működő — tehát az állam által átveendő tanerők a XI. fize­tési osztály I- fokozatába (700 frt törzsfizetés­sel) neveztessenek ki; 2) jelen állomási helyük­ről csak fegyelmi irton helyezhetők át, sőt a vá­ros belterületén működök a kültelepekre sem helyezendők; 3. a telepek igazgatói a jelenleg működő tanerők közül neveztessenek ki; 4)óra­díjas tanítók alkalmaztassanak, kik akadályozás esetén egyeseket helyettesítsenek. A kérvénynek a nmeit, ministeriumhoz és a városi tanácshoz való szövegezésére és benyújtására egy szervező bizottság küldetett ki, mely áll Kótai Lajos. Pa­lády Lajos, Tar Károly és Nyisztor Endre taní­tókból. Ugyancsak e tagokból álló deputáczió fog tisztelegni a miniszternél, magas figyelmébe ajánlva a városunk területén jelenleg működő elemi tauerők jogos óhajait. “ Pávai Vájná Albert ezredes ács. és kir. 5-ik gyalog ezred parancsnoka a múlt napokban a helybeli zászlóalj megszemlélése végett váro­sunkban idözöt s mint órtesülüuk a három na­pig tartott beható szemle után úgy a kiképzés, mint a tapasztalt rend és kitűnő fegyelemmel teljesen meg volt elégedve. * A hegyi vasút. Több oldalról vett fel­szólítás folytán a megrekedt hegyi vasút építés ügyében interpelláltunk. Ez alkalommal illeté­kes helyről vett értesítés és fölkérés folytán ki jelentjük, hogy a hegyi vasút építése azért szü­netel, mivel a városi vasútnak villamos beren­dezése egy kissé bonyolulttá tette a kérdést, mely utóbbira nézve építési engedélyt vállal­kozó még nem nj'ert s a vállalkozóra nézve nagy anyagi károsodással járna a hegyi vasút kiépítése, melynek forgalomba adását a városi vasút késleltetné. A fenjárt küldöttség a minisz­ternél a hegyi vasutat is szóvá tette s miután a miniszter kijelentette, hogy a villamos vasút

Next

/
Thumbnails
Contents