Szamos, 1899. május (31. évfolyam, 36-43. szám)

1899-05-21 / 41. szám

A közönség alapos s minden elfogultságtól ment tájékoztatása végett, mi fáradságot szoktunk venni, hogy a tárgyilagosság s a tényeknek megfelelő állapot szerint tárjunk fel valamely ügyet a nyilvánosság előtt, — ha már ez oda kurozoltatott, — hogy tiszta előadásból igazi képet alkosson az olvasó.

Véleményünket a lövészegyleti kérdésben mar volt alkalmunk többször nyilvánítani s abból egy jottát sem engedve az alábbi pontokban deritjuk fel a „Szatmár és Vidéke“ e tárgyban hozott czikkéneü is tévedéseit.

1- ör. A Kossuth-kertnek rendezési ügyét egy a közgyűlés által kiküldött bizottság vezette s a munkálatokra vál alkozó a kedvező téli idő miatt, a közgyűlési felhatalmazás és a vállalati feltételek alapján a munkálatokat már hosszú időn át teljesítette, a midőn a tanács már csak bevégzett s a lövószegylet által soha nem kifogásolt tényekkel állván szemben, vállalkozóval több rendbeli módositások és nehéz- mények után a szerződést a tavaszon megkötötte.

2- or A park berendezési tervezetének végrehajtása egyáltalán nem követelte, hogy a lövész-egyesület bármely ópitménye leromboltassék mert tizatmár város közönsége a midőn a lóvéidét megvette a „lőtér t“ is szabad rendelkezése és birtokába vette s nagyon téved, aki a lőtért a lövószegylet részére fenntartott helynek tekinti, a lövószegylet a löteret csak „alapsza i báiyszerű czéljaira“ — tehát a lövésre használ-1 háttá, de az különben a város szabad rendelkezése alatt állott, a mit igazol az is, hogy ott a korcsolya-egylet a várostól pályahelyet kapott, egyedül az lett kikötve, hogy oly ültetvényeket nem lehet ültetni, melyek a szabad kilátást gátolják. Ha a lövószegylet a rendőri hatóságtól a lövésre az engedélyt megkapja a beültetett kis törpe fáktól ma is lőhet.

3. A lövószegylet azon helyiségeknek a melyeket használni jogosult, ma is tényleg birtokában van.

4. A lövést jelző védelmére szolgáló s a rendezést akadályozó kis folddombok (nem a czóldomb, mert az ma is áll) nem képezték a lövészegylet tulajdonát, s ha onnan el kell távozni, csupán a czóldombnál lévő felszereléseit viiieti el, — ezek pedig ma is megvannak.

5. A lövószegylet semmiféle felügyeletet nem gyakorolt, a hatóság pedig nem köteles arra, hogy az egyesület t írgyait gondozza, s igy az elenyésző és értéktelen tárgyakat bárki akármikor elvihette és bárki önkónyüleg elrombolhatta. Hogy e kis dombokat kihúzatta le, ma még tisztában nincsen, de hogy senki erre a hatóságtól felhatalmazást nem nyert, arról a többször tett kijelentések nyomán mindenki értesülhetett.

6. A lövószegyletet főképen a hitvány biztonsági Készülékek miatt tiltotta ki a rendőrség Ez ellen tudtunkkal birói visszahelyezést nem

lehet kérni, valamint arra se tudunk példát, hogy egy biztonsági okokból kiürített lakóházba, a bíróság valakit visszahelyezett volna.

. 7. A hatóság csak is kötelességét teljesítette. a midőn a rendőri hivatalt felhívta, hogy a változott helyzetre való tekintetből, a lövészet beszüntetése iránt hozzon határozatot, ezen rendőri határozat ma már másodfokulag is éllé vén bírálva, ez ellen felebbezni, már csak birtokon kívül lehet. Kérdjük tehát a repoziczió val mit akar a minden áron perlekedni akaró lövószegylet, midőn már lőni úgy sem lehet egyébként pedig az egyesület jogait élvezi, — talán az ültetvényeket akarja elpusztittatni, — ahoz daczára a repozicziónak, a hatóságnak még szava lesz.

8. Ami a bírósági peres kérdés eldőltét illeti. erre mi kiváncsiak nem vagyunk, mert a lővésztársaság megbízott ügyvédje már uton- utfélen hirdeti, hogy a bíróság az egyletet re- ponalja és az ültetvényeket lüketi kifelé. Tehát kívánságunkat már kielégítette s úgy tudjuk, hogy informatiója alapos.

9. A mi ezen repoziczionalis perrel szemI ben a hatóság eljárását illeti, úgy vagyunk értesülve, hogy a város jogtanácsosának előterjesztése folytán, a város közönsége a hozott rendőrségi határozatok és a szerződés alapján, a lövészegyletnek a lövészkertből való kitelepítése s a megszüntetett szolgalmi jognak telekkönyvi kitörlése iránt a pert megindítja s ezzel a város és lövószegylet közt reméihetöleg lejátszódik az utolsó felvonás s a lövészegyletnek meg lesz a nagy öröme és dicsősége s ezzel elveszi még azok jóakaratát is, a kikben ez a lövész-egylet múltjára való tekintetből még meg volt.

De az az eljárás, mit a lövész-egyesület a város egész közönsége ellen indított, arra vezeti az egyesület higgadt gondolkozó tagjait, hogy az egyesületből kilépjenek s miután igy a .tagok tetemesen megritkulnak, nem lesz szük- | ség sem lőtérre sem czéldombra, melyek ha a kornak megfelelőleg volnának berendezve, s a j közönség nagyobb részben venné igénybe, meg -} ; érdemelné, hogy a város közönsége is nagyobb I méltánylásban részesítse az egyesületet, terme- , szetesen a KossutKkerten kívül. De mikor a j közgyűlés a lövész egylet kérelmét egyhangúlag elutasította, hallgatag és kifejezetien kijelentette azt is, hogy a lövészegylet föllépését indokolatlan eljárását a legnagyobb mértékben helyteleníti.

Ennyit kívántunk a magunk részéről e kérdéshez hozzá fűzni, feltártuk a ténj'eket a maguk valódiságában s ha már a nyilvánosság előtt e kérdés oly részletes tárgyalás alapjává tétetett mondjon Ítéletet az olvasó.

családban. Nem kérdezik múltját, nem törődnek erkölcsi foltjaival, hanem császárok és királyok épen úgy rabjaikká lesznek, mint más közönséges emberek. Számtalan történeti adattal bizonyíthatni a nő csodálatos befolyását a realismus idején. Urunk zsarnokunk ilyenkor a nő. Az ő javára alkotjuk törvényeinket, neki ad igazat a biró, neki hiszünk, ha panaszkodik, ha könyüit hullatja, vele k'önyezünk, vagy legalább nem nézhetjük szánalom nélkül.

E női befolyásnak köszönhetni vagy legalább vele jár a férfiúéin gyöngéd, udvarias, nyájas s elnéző magaviseleté. Udvariasak csak a reális időkben vagyunk. A hullám első felében a férfi romantikus, bravourös, betyáros, szertelen magaviseletre hajlandó, magatartása nemes, büszke, iovagias, a nő is ilyen férfiért rajong, de a hullám) első felében a nyájas udvarló, a finom társalgó, a derék fáradhatatlan cívisben, az áldozatkész szerető stb, szerepe jut osztályrészül az erősebb nemnek. A nő minden szeszélyét tűrni, histeriás rohamainak engedelmeskedni s soha sem ellenkezni a férfi feladata.

De mivel jár a nőnek, a család alkotó részének e befolyása? Az erkölcs lazulásával, a moral sorompóinak eltávolításával, az érzékiség uralmával, a családi kötelék bomladozásával.

Idáig jutottunk napjainkban.

Utón útfélen vitatják az emancipációt, dicsőítik a feminismust, hirdetik az assz jny jogait, igazolják a szabad szerelem jóságát. Népes congressusokat tartanak az emancipált hölgyek, melyeken határozatot hoznak a nők szabadságának biztosítására és a férfi zsarnokság kár- hoztatására.

Csakhogy már ébredezik az idealismus, bensőnkben megszólal a morál és a vallás, az egész szempontjából kezdjük látni a családot és benne az atyát, a férjet s szánalmas mosolylyal nézzük a nőemancip'áció féktelen dámáit, ezeket a bomlott lelkű asszonyokat és kisasszonyokat, kikben épen úgy hiányzik az örök nőiesség, mint a keresztény anyaság, a kik nyírott hajjal, férfi kabátban, néha bicyclin szaladoznak clubjaikba vagy társas köreikbe, néha a főiskolákba vagy egyetemekre, hogy orvosi, jogi, vagy tanári oklevelet szerezzenek s féktelen egyéniségű bőm lasztó tanaival boldogítsák embertársaikat.

Annyi tény, hogy most nem fogjak elérni czóljukat. Jó reálista törvényhozók és államférfiak, publicisták és újságírók még ugyan lobogtatják érdekükben az emancipáció zászlaját, de az ébredő idealismus nemsokára földre tiporja azt s mindnyájan érezni fogjuk, rogy csak egy boldogítja a nőt: ha a szerető férj és a jó atya oldalán hű feleség és édes anya lehet. — El j merem mondani, hogy ma a társadalom java része már igy gondolkodik. A hatvanas, hetvenes, nyolczvanas években sokan rajongtak a gondolatáért, hogy leányuk az egyetemre vagy más főiskolába, a sziniképezdóbe vagy zeneaka démiába járhasson: ma szánalommal tekintjük e szegény teremtéseket, kiket viszonyaik vagy j helytelen gondolkodásuk oly pályákra sodor, melyeken az ideálismus napjaiban soha sem érhetik el a boldogító és megnyugtató lelki- ismeretet. Bodnár Zsigmond.

HÍRROVAT.

* lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog ünnepet kívánunk.

* Pünköst ünnepén a keresztyénség a Szentlélek eljövetelének emlékét üli és husvét után való ötvenedik napon tartátik. Május vagy pünkösd hava is innen vette elnevezését, mely az évö-ik a régi római kalendáriumban az évnek 3-ik Maja istennőnek szentelt hónapja, mely mindig 31 napos volt. A nap májusban az ikrek jegyébe jut, a tavasz véget ér, a szerves élet évi fejlődésének tető pontja.

* József kir. herczeg Őfensége f. hó 25. esti 6 óra 56 perczkor érkezik városunkba, kíséretében lesznek: Clair altábornagy, gr. Vécsey udvarmester, két vezérkari főnök. A kir. herczeg őfensége egész kíséretével a püspök Öméltósága vendége lesz, ki összes termeit a fenséges vendég és suitje rendelkezésére bocsátja. A pályaudvaron ünnepélyes fogadás lesz, melyen a városi hatóság, testületek s Hermán Mihályné elnök vezetése alatt a nőegyesület küldöttsége is részt vesz. A bevonulás az Antilla-, Arpád- és Széchenyi utczán lesz. Este 12 teritékü vacsora lesz a püspöki palotában, mely után őfensége nyugalomra tér, másnap reggel katonai szemle, utánna tisztelgések fogadása délben 12 órakor 30—35 teritékü ebéd a palotába, melyen a notabilitások vesznek részt. Délután 3/43-ko a kir. herczeg elutazik.

* Esküvő. Zsarolyáni Márton Béla erdőd körjegyző f. hó 14-én vasárnap esküdött örö. hűséget Erdőhegyi Irmának, Erdőhegyi Gyula vármegyei írnok és kaszinó könyvtáros leányának.

* Ev. ref. lelkészavatás. Debreczen- ben f. hó 24-én az ünnepet követő szerdán, az egyházkerületi közgyűlés alkalmával a püspök és esperest kar által 70 ifjú lelkész fog felszentelésben rószesittetni. A ref. egyház czeremóniái között ez alkalommal fordul elő az az egyetlen eset, hogy a lelkész, avatás közben a kéz főre tétel alkalmával letérdepel. Az avatáson vármegyénk lelkészei közzül is soka i vesznek részt.

6 Eljegyzés. Losoiiczy Endre városunk fia kunágotai (Csauád m.) ev. ref. h. lelkész a napokban tartotta eljegyzését Juhász Mihály hódmezővásárhelyi polgármester és főgondnok kedves és bájcs leányával Margittal.

* Néptanítóink értekezlete. Népiskoláink küszöbön levő államosításával szemben, hogy jogos kívánalmaikat, óhajaikat kifejezésre juttathassák illetékes helyen, a helybeli tanítónők és tanítók szerdán d. e. az ev. ref. főgimnázium tanácstermében gjmltek össze mintegy 26-an Az értekezlet elnökéül Kótai Lajost, jegyzőül Palády Lajost választották. Az értekezlet főbb ponjai: 1. hogy a jelenleg működő — tehát az állam által átveendő tanerők a XI. fizetési osztály I- fokozatába (700 frt törzsfizetéssel) neveztessenek ki; 2) jelen állomási helyükről csak fegyelmi irton helyezhetők át, sőt a város belterületén működök a kültelepekre sem helyezendők; 3. a telepek igazgatói a jelenleg működő tanerők közül neveztessenek ki; 4)óradíjas tanítók alkalmaztassanak, kik akadályozás esetén egyeseket helyettesítsenek. A kérvénynek a nmeit, ministeriumhoz és a városi tanácshoz való szövegezésére és benyújtására egy szervező bizottság küldetett ki, mely áll Kótai Lajos. Palády Lajos, Tar Károly és Nyisztor Endre tanítókból. Ugyancsak e tagokból álló deputáczió fog tisztelegni a miniszternél, magas figyelmébe ajánlva a városunk területén jelenleg működő elemi tauerők jogos óhajait.

“ Pávai Vájná Albert ezredes ács. és kir. 5-ik gyalog ezred parancsnoka a múlt napokban a helybeli zászlóalj megszemlélése végett városunkban idözöt s mint órtesülüuk a három napig tartott beható szemle után úgy a kiképzés, mint a tapasztalt rend és kitűnő fegyelemmel teljesen meg volt elégedve.

* A hegyi vasút. Több oldalról vett felszólítás folytán a megrekedt hegyi vasút építés ügyében interpelláltunk. Ez alkalommal illetékes helyről vett értesítés és fölkérés folytán ki jelentjük, hogy a hegyi vasút építése azért szünetel, mivel a városi vasútnak villamos berendezése egy kissé bonyolulttá tette a kérdést, mely utóbbira nézve építési engedélyt vállalkozó még nem nj'ert s a vállalkozóra nézve nagy anyagi károsodással járna a hegyi vasút kiépítése, melynek forgalomba adását a városi vasút késleltetné. A fenjárt küldöttség a miniszternél a hegyi vasutat is szóvá tette s miután a miniszter kijelentette, hogy a villamos vasút