Szamos, 1899. május (31. évfolyam, 36-43. szám)

1899-05-11 / 38. szám

XXXI. évfolyam Szatmar, 1899. csütörtök, május hó 11. 38-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasarnap és csütörtökön A SZ ATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERK .SZTŐSÉH : Rákóczy-uteza 9 sz. Kgész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I írt. . KIADÓHIVATAL: KéUéczy-nteza 9. sz. Egyes példány ára IO kr. M ndeonemü dijak Szatinaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. A megalakult Szatmári Nemzeti Szövetség. A Szatmári Nemzeti Szövetség meg­alakulása rendén társadalmunk ismét olyan elismerésre méltó jelét adta a magasabb nemzeti czélok iránti érzékének és lelkese­désének, hogy ezt, habár az önmagunk di­cséretének látszik is, — jóleső örömmel kell konstatálnunk. Nem azért emeljük ki ez örvendetes jelenséget, mintha tahin eddig az ellenkezőt kellett volna tapasztalnunk, hanem azért, mert újabb bizonyítékát látjuk ebben is azon meggyőződésünknek, hogy társadalmunk a szervezésre olyan alkalmas és értékes erkölcsi tényezőket foglal magában, melyek a vezető férfiak tapintatos és lelkes akcziója mellett derekasan meg is nyilatkoznak. L körülmény tiszteletünket és becsülé­sünket annyival is iniább fokozza, mert az a czél, melynek szolgálatában e szervezke­dés történt, nem provincziális, nem helyi érdekű, hanem országos nemze'i. Az erköl­csi és anyagi támogatás, melyre vállalko­zunk, a minket illető nemzetiségi, kulturális és jótékonysági részében városunkban már jó ideje megnyilatkozott s társadalmunknak az emberszereteten alapuló átalakítása és szervező munkája is folyamaiban van s ön­tudatosan törekszik a czél felé. Társad 1- munk mindezek mellett is szélesebbre nyilt tekintetével belátta, hogy mint a nagy nem­zettest egyik számottevő szerve erkölcsi és anyagi támogatásával hozzá kell járuljon ama szélesebb körű munkához is, melynek az egész test minden részébe elhatóan kell megnyilatkoznia. Az alakuló gyűlésen meg jelent polgártársaink impozáns száma, a köz­vetlen hazafias érzéstől áthatott üdvözlések a Nemzeti Szövetség eszméjének meleg fogad­tatásáról tanúskodtak és pedig nemcsak forma szerint, mert íélreismerhetetlenül kiérezhető volt minden mozzanatban az az erős meg­győződés, mely az eszmében bízik s annak sikerét akarja is. A szervezkedés és megalakulás főbb mozzanatairól egyébként a következőkben számolunk be: Az Országos Nemzeti Szövetség Budapest- [ rőt érkező tagjai elé szombaton, április hó 6-án este nagy számban vonult ki városunk polgár­sága a vasúti állomáshoz, élén Hermán Mihály polgármesterrel, hogy a megérkezőket fogadják. A központi szövetség tagjai közül megérkeztek dr. Chorin Ferencz, Szatmár képviselője, Kri- váohy Géza, Kende Béla, dr. Barthos Andor, Raj- kovich Tibor, Reh Gyula s Bállá Antal hírlapírók. ( — A megérkezőket Hármán Mihály polgármester mele.g szavakban üdvözölte, kik aztán házi gaz­dáik kisóretóben éljenzések közt vonultak be a \ fellobogózott városba. A vendégek közül dr. Chorin Ferenczczel ehány an az épen akkor tartott dalestélyen is , zt- vettek. Másnap már reggeli 10 órakor a „Vigadó“ nagy terme szorongásig megtelt közönséggel, kik közt városunk minden rendű polgárait lát­hattuk. Az alakuló gyűlést a Szatmári Iparos Énekegyesület Hymnusza nyitotta meg, melyet a közönség felállva hallgatott végig. Ennek el­hangzása után dr. Chorin Ferencz ismertette a megalakítandó szövetség czólját, működési kö­rét. Nagyszabású beszédébe a következő mozza­natokat emeljük ki: Beszéde kezdetén a Nemz. Szövetség köz- 1 ponti igazgatósága nevében üdvözli a közönsé­get. Örömmel tesz e megbízásnak eleget, mert a fenti szövetség kötelékein kivül politikai és ba­rátsági kötelék is fűzi Szatmár városához. (Él­jenzés.) Előadja, hogy néhány évvel ezelőtt több lelkes fővárosi férfiúnak sikerült a társadalmi egység előmozdítására e szövetséget létesitni. Mint minden kezdeményezést, úgy ennek esz májét is kétkedve fogadták s eleinte nem talált nagy népszerűségre, a mint hiába fáradoztak annak idején egy Széchenyi István, egy Kossuth Lajos is. A kétkedés abból indult ki, hogy az ország vezérlő eleme, a földbirtokos osztály a létfenntartás gondjaival lo . ón elfoglalva, nagyobb társadalmi impulzusra nem képes. — A kezde­ményezők mindazonáltal nem riadtak vissza e nehézségektől; utaltak kisebb országok megal­kotott társadalmi szövetségeire ; utaltak a nem­zet kebelében rejlő nagy erőkre, melyeket egy nagy nemzeti czél felé tömöritni kell. Szóló megengedi, hogy vannak számos hu­mánus és kulturális intézményeink, melyek hí­ven töltik be feladataikat, de olyan egyesüle­tünk, mely a különböző téren működő társa­dalmi tényezőket egyesítené, ez a nagy köteles­ség még megoldásra vár. (Élénk éljenzés.) Az N. Sz. egyesülete bízik ama fenséges eszme diadalában, mely a hazafiak szivében mé­lyen be van vésve : a magyar nemzeti egységes állam megteremtésében. Ez eszme szolgálatára alakult N. Sz. gyorsan terjedt különösen a vi­déken ; első alapitója Őfelsége, (éljenzés) világos jeléül annak, hogy az eszme legfelsőbb helyről is méltatva van. A szövetség czólja, hogy le­rombolja a vallás felekezetek alkotta válaszfala­kat ; a nemzetiségi és idegen ajkú polgárokat a szeretet és becsülés kötelékeivel kívánja e szö­vetséghez fűzni stb. Ez egységes szervezet a a nemzeti politika szolgálatában fog állani; s meggyőzni kívánja az idegen ajkú polgárokat, hogy a magyar állam egysége rájuk nézve is erőforrásul szolgál. Nagy feladat vár e részben a magyar nőkre, kik a társadalom központját képezik kiváló tulajdonságaiknál fogva, mert ők érintkezve más ajkú és nemzetiségi nőkkel, leg­inkább bevonhatják őket az egyleti élet köte­lékeibe. — AN. Sz. fel akarja karolni a mun- káskérdést is s megfontolással jelöli ki azon irá­nyokat, melyeket követni akar. Utal 1848. előtt a jobbágyok felszabadítását megelőző körűimé nyekre s arra, hogy a felszólítás azért vált ráz­kódások nélkül lehetővé, mert a mozgalmat maga a nemesség érlelte és vezette győzelemre. Le­vonja belőle a tanulságot: minden átalakulás, mely a megoldásra megérett, ha azt a nemzet értelmisége vezeti diadalra, nem csökkenti an­nak hatalmát és befolyását. — Szerencsés esz­mének tartja, hogy a Nemz. Szövets. Szatmá- ron alakuljon meg; hisze megyéből indult ki az a nagy szellemi mozgalom is, a 40-es években, mely körül az egész ország csoportosult. A mos­tani nagy czéloknak is egy lánczszeme legjmn a Szatmári Nemz. Szövetség, mely anyit fog elérni, a mennyi tetterő, áldozatkészség lesz an­nak tagjaiban. Ajánlja az eszmét a tisztelt ha­zafiaknak. (Hosszas éljenzés.) A szónoki fordulatokban gazdag és hatásos ; beszéd elhangzása után városunk nevében Her­mán Mihály polgármester üdvözölte a Szövet­ség jelenlevő tagjait s beható szocziológiai is- ! merettel ecsetelte azokat a feladatokat s az ezek I teljesítése nyomán várható azon átalakulásokat, I melyek városunk társadalmának, kereskedelmé­nek, iparának és majdnem minden munkaköré­nek terén üdvösek és kívánatosak. Társadalmunk j egységes szervezése czéljából felszínre kell ne- i künk is hoznunk amaz erőket, melyek a társa­dalom kincses bányájában rejtőznek. A lelkesedés közvetlen melegével és szó­noki erővel teljes beszéd nagy hatást ért el s midőn a jelenvoltak üdvözlésével a polgármes­ter beszédét befejezte, a hallgatóság zajosan megtapsolta és megéljenezte. Üdvözölte még a szervezőket Majos Károly klasszikus tömörségű választékos s álta­lános tetszéssel kisért beszéddel, ki a Széchenyi Társulat részéről szólott; majd dr. E echt el János hatalmas szónoki erejével támasztott lel­kes tapsvihart, ki a Kölcsey-kör részéről üdvö­zölte az eszmét. Az iparos olvasókör nevében Kótai Lajos szólott talpraesetten s fejezte ki a kör nevében csatlakozását az eszméhez. Ezek után Chorin Ferencz elnök a köz­gyűlés egyhangú határozataképen kimondja, hogy a szövetség szatmári fiókja a következőleg ala­kult meg: Elnök: Jákó Mihály, alelnökök : dr. Steinberger Ferencz, dr. Fejes István, pénztár- nők : Kertészííy Gábor, ellenőr : Eerency János, titkár: Osváth Elemér, felügyelő bizottsági ta­gok : Kovács Leo, ifj. dr. Farkas Antal és dr. Kelemen Samu, választmányi tagok: Hermán Mihály, Majos Károly, bér. Kovács Béla, Jan- kovics János, Ratkovszki Pál, Borsos Benő, Kótai Lajos, Tankóczi Gyula, Ékkel Lajos, Tar Károly, dr. Fechtel János, Melles Emil, Papp Lajos, Antal Dániel, Gábriel József, Gyulai La­jos, Szakái László, Komka Alajos, Szentiványi Károly, Teitelbaum Herman, Páskuj Imre, Radó Bertalan, Rácz István, Mátray Lajos, dr. Hantz Jenő, Báthory Endre, Bodnár Gáspár, dr. Tanódi Márton, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal, Csomay Imre, Uray Géza, Yeróczy Antal Sarkadi Adolf, Dénes Lajos, ifj. Hermán István, Pótor Dániel, Franki Mihály, cs. Mayer Károly és Kató Antal. Jákó Mihály tiszttársai nevében is meg­köszöni a kitüntetést, s ígéri, hogy feladatuknak megfelelni híven igyekeznek. Dr. Fejes István hívta fel aztán a polgárságot a szövetségbe való tényleges belépésre. E közgyűlés alkalmából hódoló sürgönyök inteztettek Ő felségéhez, a királyhoz, mint a szövetség első alapítójához s József főherczeg- hez, mint a szövetség egyik alapítójához. Az alakuló közgyűlést délben bankett, este pedig az „Ezres“ asztaltársaság „nagy asz­tala“ követte, miről lapunk más helyén emléke­zünk meg. Köszönet és hálás elismerés illeti meg ven­dégeinket ; hogy városunkba jővén a szervezés munkáját elősegítették s itteni szereplesükkel polgárságunk hazafias lelkesedésének megnyi­latkozására impozáns alkalmat nyújtottak.

Next

/
Thumbnails
Contents