Szamos, 1899. május (31. évfolyam, 36-43. szám)
1899-05-04 / 36. szám
XXXl. évfolyam Szatmár. 18S9. csütörtök, május hó 4 SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: évre 4 írt. — Félévre 2 írt.’— Negyedévi-*- l írt. Egyes példány ára !0 kr. SZERK SZTÖSÉG : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: RákócZy-uteza 9. sz. itt ndeuuemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a le^jutányosabb árban közöltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. ííyilttér sós1» 10 kr. Szaporodnak a büntettek. A legutóbb előfordult gyilkosságok, rablások, betörések és sikkasztások, különösen a fővárosban, minden gondolkodó főt meggyőzhetnek arról, hogy itt nem egy két teveteg léle gonoszságával, hanem társadalmi bajjal van dolgunk Voltak ugyan minden időben gonosztevők, de soha sem voltak számosak es soha sem oly örületesek tetteik: csekély értékért látunk gyilkosságokat összehalmozódni rövid ideig tartó előnyökért rémsikkasztásokat elkövetni, családokat városokat, egész vidéket tönkretenni. Ha ezekhez hozzáveszük a kissebb büntettek s vétségek ijesztő szaporodását, a börtönök s iogházak tulteltségét: nem távolíthatjuk el magunktól annak felismerését, hogy a mai társadalom oly kórtünetével állunk szemben, melynek okait s orvoslását vizsgálata tárgyává kell tennie a sajtónak, ha teljesíteni akarja kötelességét. Mindenekelőtt a mindinkább terjedő val- lástalansagot kell okául, főokául vennünk a büntettek szaporodásának. Egy másik ok, s egyszersmind a vallásos érzület hiányának oka, olyan paedagogia, melynek programm- jából vagy egészben, vagy nagy részben kihagyatott a földöntúli felelősség érzetének felköltóse, s elvül állíttatott föl a „szabad ember“ a „tetteinek ura“ fölnevelése. Ennek első eredménye az isteni, szülői és hatósági tekintély fitymálásaban nyilvánul: látunk alig felserdült ’faltat kik Istenről, szülőkről, polgári felsőbbjeikről oly módon nyilatkoznak, mint — túlhaladott álláspontokról szokás. S ez u y van a nagy-, mint a kisebb vátosokban, és ha a vidékről kevésbé romlott egyén felvetődik ilyenek társaságába, csakhamar utoléri sőt túlhaladja ezeket. Ami jó pedig még benne szunnyadozott, azt megrontja a ponyvairodalom. Látják-e illetékes köreink a „Népszava“ „Szabadszó“ stb czimü lapokat? Isi erik-e ezek működését? Észlelték-e, mint rágódnak ezek a társadalmi hulladékokon és terjesztik azokat képes ábrázolásban ? Vegyünk kezünkbe egy ilyen lapot Első helyen egy hírhedt betörés képével találkozunk, melynek 'kíséretében mindenféle! élczekkel fűszerezve közük a gonosztett | részleteit. Napi újdonságaik sorába találunk sikamlósnál sikamlósabb trágárságokat a világ minden részéből; következik a lap fő- j rovata: a „törvényszéki csarnok“, melyben híven fel van jegyezve minden lopás, vere kedés, rablás bírósági tárgyalása; utánna jön a „rendőri hírek“ az öngyilkosságok, gyermekgyilkosságok s más nagyobb és kisebb bűntények részletes leírása; ezután következik a „regény csarnok“, a legkép telenebb rémdolgok ecsetelésével, hol tucz tszámra fordulnak elő házasságtörések, gyilkosságok erőszakosságok s rablások, melyek után a borzadalmas „hős“ végre büntetlenül megnyugszik babérjain. A lap kis hirdetései csupa trágárságot vagy szédelgést foglalnak magukban És ez igy megy napról napra, évről évre! És ez igy van — legalább részben — egyik másik elterjedtebb s renomir- tabb napilai útiknál is ! Nem tompul-e ezek olvasásától a jobb érzelem, ha azt nem támogatja magasabb miveltség vagy vallásos érzület? Nem fog e utóvégre a bűntények büntetlen dicsőítése rést ütni a félmüveit s minden magasztosabb iránt közönyös egyén lelkiismeretén? Sőt még többet mondhatnánk, de megelégsz nk ezzel, hogy minden józan gondolkodású egyénnél konstatáljuk az ily irány erkölcsrontó hatását. Kérdjük tehát, szabad s lehet-e ezt megt"rni? Nem jön-e önmagával ellenkezésbe a törvényhozás, midőn pl. a szemérmetlen ábrázolások készítését, s terjesztését büntetetendő cselekménynek minősiti, de ugyanazon tárgynak hirlapi többé-ke- vésbé kendőzött ecsetelésér eltűri; avagy midőn a bűntettre való rábeszélést bünteti, a bűntett dicsőítését elnézi? Midőn törvényeiben a vallás tiszteletét garantirozza, de másfelől annak hirlapi sárral dobálását mibe sem veszi ? Ezen ellentmondás okvetlenül a pozitív törvény kárára, az általános erkölcs hátrányára van; mert ámbár a jó s becsületes Ki fogad el kisebb hozományt? Amerikai humoreszk. Rolph Kolman ur üzletében ült és valamelyik jövőbeli operettből ismeretlen dallamot fütyölt. — Hirtelen megszakította a rögtönzött dalt és üzleti ügyekben törte a fejét. — E fejtörés tárgya bájos leányának, Judithnak kihá- zasitása volt. Az apa oly kérőt protezsált, aki leányának rokonszenvót sehogysem tadta megnyerni. Dr. Jock Blackstone csinos férfi, ki kü- lömben rohamban szokta meghódítani a leánysziveket. Orvosi pályát választott és rendelési órákat is tartott már. E rendelési órák alattte- mórdek látogatói voltak — csupa hitelezők, kik sajnos olyan egészségesek voltak, mint a makk és kiknek még a sok utánjárás, házhoz futás sem ártott. E sajnálatraméltók a tágas, pompásan berendezett váróteremben foglaltak helyet és sóvárogva várták az első beteget, kinek okvetlenül költséges és hosszadalmas betegségben kellene szenvednie, hogy a kölcsönteher némi csökkenése állhason be. De a vágyva várt premiere soká váratott magára. Csak egyes könnyebb esetek, náthák mulókony torokbajok, olcsó, mindennapos főfájások fordultak elő, amelyek nagyon Keveset hoztok a konyhára. E benső kulissza — titkokról Kolman ur mitsein sejtett. u orvost akart leánya férjéül és dr. Black- stone-t alkalmi vételnek tekintette. — Bizott, kiszemelt vejének pátiensgazdag jövőjében. Azt is remélte, hogy kiterjedt ösmerös körével kibő- vitheti klientelljót. Mathematikus érzéke pillanat alatt két tuczat „ösmeretes“ beteget ragadott ki részére! Hirtelen számításaiban az orvos belépése által — kellemesen félbe lett szakítva. Minden bevezetés nélkül, azonnal a házasságról kezdtek beszélni. A fiatal ember szive a hozománynyal hamar megegyezett. Mielőtt azonban megkötötték volna a „szerződést“ — a papa nagyon is üzletszeriileg fogta föl a dolgot — a doktor ur azt hitte, hogy mégis csak a leánynyal is kell előbb beszólni, mert ebben az ügyben ő is némileg érdekelve van. Igjr tehát elhalasztották a végleges szerződéskötést. Körülbelül ugyanabban az időben Kolman mama boudoirjában ült és gondolatainak nehány legbecsesebbjót Judith sorsának szentelte. A leány házasság képességei a végtelenségbe nőnek, hozzá kell látni, emelkedett a gondos anya. Hála Istennek — van a tejbe apritni való, csittitá meg aggódó szivét. — Legkedvesebb lett volna neki a kis szőke „Sport,“ aki mindig olyan szellemesen tudott csevegni a lovakról és a „Foot Ball“-ról és akinek amerikai családja annyira előkelő. Óvták ugyan az uracstól, kinek semmiféle foglalkozása se volt és aki csak abból élt, hogy apja rendesen kifizette adósságait. — De az elvakitott asszony megfog- hatónak találta, hogy „ilyen finom ur“ ne bajlódjék foglalkozással. Szép testtartásnak, vele született méltóságának, nonchalant lén . ének mindent megbocsátott; imponált neki és a fiatal embert kérdéses előnyeivel, az „álmodott ideádnak tartotta; ez a mintavö legyen az enyém, s az én akaratom legyen Judith menyországa, volt anyai gondolatainak végső eredménye. — Charier, kérlek, ne lógasd le olyan öngyilkoson a fejedet, fel a szemmel és nyájas arezot! Charier, Judith apjának fiatal segédje, aki Judith szivét bírta Szerette a derék jó fiút, de az apa praktikus érzékének ezer kifogása volt ellene. I — Csak ne légy oly szomorú, az fáj nekem, te édes, fejvesz;elt bohó ! Vigasztaló szavakkal iparkodott szomorú kedélyét felvidítani. — A két mafla kiállhatatlan nekem, foly- j tatta, eléggé jól tudod; majd meglátod, az igaz szerelem nemcsak a regényekben győzedelmeskedik, hanem az életben is. — Az uracskáknak minden perezben jönniük kell, tréfából ide rendeltem őket. — Ma ütik nyélbe férjhez menetelemet. Haha, pompás tréfa! Újból ünnepélyesen kijelentem, hogy szomorúságra semmi okod sincs. Künn hevesen csengettek, közvetlenül utána belépett az orvos. — Nemsokára rá belépett a kicsi „Sport“ is. Judith nem sokat teketóriázott a két kérővel. — Uraim, tudják, hogy 50,000 dollár hozományt kapok.
