Szamos, 1899. március (31. évfolyam, 18-26. szám)
1899-03-09 / 20. szám
XXXt. évfolyam Szatmar. 1899. csütörtök, márczius hó 9. 20-ik szám. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap es csütörtökön A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Rgés* évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I Irt. Egyes példány ára 10 kr. SZ.ERK hZTŐSÉW : Rftkóczy-ntcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. ndeunemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutár.yosabb árban közöltéinek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyalttér sora 10 kr. Meghívó. A Szatmármegj'ei Gazdasági Egyesület állandó lóverseny bizottságát Szatmáron. f. lió 10 én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében a folyó év lóverseny részleteinek ty megállapitása tárgyában tartandó gyűlésre meg- hivom. Sárköz, 1899. márcz. 7. Br. Vécsey József bizotts. elnök. E bizottságot képezik: Br. Vécsey József elnök, dr. Böszörményi Emil, Domahidy István, Domahidy Sándor, Habrovszky ezredes, Hérmán Mihály, Kende Zsigmond, b. Kovács Jenő, Ko- vásznay Zsigmond, Szerdahelyi Gusztáv és Posz- vék Nándor titkár. Meghívó. A „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ szölőszeti szakosztálya folyó lió 15-én (í. e. 11 órakor a városháza tanács termében ülést tart, melyre a szakosztály tagjait megliivom. Szatmár, 1890. márcz. 8. Dr. Fekete Samu, szakosztály elnöke A Szatmármegyei Gazdasági Egzesület által a Szatmáron alakítandó fogyasztási és ér- ■ékesitési szövetkezet ügyében kiküldött bizottság i íz alapszabályok tárgyalása ügyében értekezését folytatólagosan f. hó 13-án d. u. 1/2 3 órakor. i városháza tanácstermében fogja tartani. Gazdasági felolvasások. A. Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által rendezdnő téli felolvasások jövő vasárnapi program inja: Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár Szat- márról, Szatmárhegyen „A csemege szollő értékesítéséről“ d. e. 11 órakor; ugyanott Szabó Lajos földbirtokos Szatmárhegyen „A szőllö munkák gyakorlati alkalmazásáról.“ Plank Károly tanító Csomaköz „Gazdasági állattenyésztés.“ Lang Pál tanító N.-Majtóny „Szőllö rigo- lirozás, szőllö és gyümölcs oltásról.“ Á Széchenyi-Társulat és a nők. Alig van feladat és munkakör, mely a férfit és a nőt az együttes buzgalom és tevékenység oly összeillő közös területén találhatná, mint a Széchenyi-Társulatban. E czél és munkakör nem kevesebb, mint a humanizmus ápoló/ ? mellett a magyar fa] nemzeti missiójának védelmezése oly helyeken, melyeket e czélok érdekében a viszonyok kijelölnek. Azok, kik a Széchenyi-Társulat alapját megvetették, nagyon helyes érzékkel foglalták az alapszabályokba, hogy e társulat tagjai férfiak és nők egyaránt, idáig a Társulatnak a nők tényleges tagjai még nem voltak. A f. é márczius elsején tartott közgyűlés azonban kimondta, hogy az alapszabályok által is nyújtott lehetőség szerint arra fog törekedni, hogy munkakörébe a nőket is megnyerje. Őszintén örülünk ezen üdvös szándéknak, mert ezzel a Társulat a maga működését szélesebb körre is ki fogja terjeszteni, másrészt közvetlenebbekké fogja tenni magára nézve azon tapasztalatokat, melyek alapján működését irányoznia kell. Különösen log érvényesülni pedig a nők jőtékony befolyása a gyermekmenhelyek alakításában és felügyeletében. E Társulat már régen túl van a szervezés nehézségein s anyagi forrásai is lehetővé tették, hogy már is igen szép eredményekre tekinthet vissza; de minél inkább tapasztaljuk áldásos működését, folyvást annál nagyobb s annál szebb perspektívája nyílik meg azon teendőknek, melyek fokozatosan e társulatra várakoznak. A mit az Erdélyrészi Közművelődési Egyiet tesz nagyobb és szélesebb munkakörében, azt teszi a Széchenyi-Társulat is : a hazának becsületes honpolgárokat és honleányokat akar nevelni, kik érzésben, nyelvben és gondolkozásban e nemzettestbe illeszkedjenek. A magyar nők, mint a nemzeti érzelmek hü ápolói és őrei magasztos hivatásuk számára szivük szerint fogják megtalálni itt a legméltóbb működési kört, valamint arra is, hogy az egyesületi életbe pezsgő életet vigyenek, annak népszerűségét, hatását növeljék. A nők természetes finomsága, gyönGvadányi tükre rta és a Kölcsey-kör matinéján felolvasta : Osváth Elemér íme T. K. en miniature — a kép, melyet » tükör mutat. De legyünk igazságosak és ön- etlenek őseink iránt, nézzük csak, ma mit mu- at ez a tükör? Hogyan is mondja Don Pedro ? i’Hogy ina kedveljen a bon cuinpaguie, Jó hogyha beszéded ily modorbau nyi: Bon jour my dear. Vie geht Das Befinden ? Comment vous amuses-vous ? H’ a' megy innen? Je vons invite? Will yau com in the piquenique? Audate net concerto Patti ? . . . Ich nicht! Oh 1 Ach ! — Das Wetter itt so beautiful ! Ma soká vadászunk mulhátátlánul !“ — Itt hallottam egj^szer, hogy a mama, kit gy kirándulásra hívtak meg, igy felelt: „Ha z idő lesz favorable, a társaság convenable s leányomnak lesz agreable, pent étre, úgy ászt fogunk venni.“ Minden vasárnap élvezzük a platzmusikot, valóban grészlich ahogy a mágyár pieszeket .tszák. A debreczeni csizmadiáról beszélik, hogy időn egy egész délelőtt válogatott a kereske- ásben a dikicsek között, s végre sem vett sémit, igy szólott az egyik segédhez, hogy: „én st a dikicset apczeltálnám, sőt honorálnám, ha \ orrának a karakktere kissé magasabb ter- észetii volna.“ — Ha divatkereskedésbe menünk, ott okvetlen satin barchet, ruche, pe- che, gouvlirorozott Crepe de Chine, schottis- 1, s az isten tudja még miféle li-val, ti-val, bi-val, kínálnak; ha benézünk a varrónőhöz, ok- ( veden szótárt kell vinnünk magunkkal, ha csak f azt akarjuk, hogy zavarba ne hozzanak az ilyen j szellemes diskurzusok: feltűnést keltő ez hód-: prém jaquette forme Lebit-ban, vagy redingot empire formában; ezen a szoknyán a jais csipkék ugyancsak tarkáinak ; ez a slitz nem jó helyen van; én sonka s nem ballon ujjakat rendeltem; a sluszband igen bő s azért olyan slampet ez a ruha; jaj, kérem ez fisu nem mutat a ruhán ; de herczig ez a tűnik — (de vele az aprópénz is tűnik.) Jerünk a szabóhoz, — ott meg frakk, zsákét, zakó, smoking, kaiserrock üdvözölnek. A mindennapi életben száz- meg száz emberek törik a nyelvet s mégis miveiteknek neveztetnek, s ha valaki által kétségbe vonatik rutinjok általuk megválaszolcatik a következőképen: mindjárt hívlak tégedet párbajra ki, vagy idézik „Háromláb kapitányt: maga tán neme beteg? Hát még ha a szerelmesek nyelvét vesszük bonczkés alá, ott találunk ám furcsaságokat! Ah, Jancsikám, mi lett veled? miért oly halványan nézesz te ki? Ah, drágám, hogyan ne lenne ok halványon kinéznem, miután szép arczaidat sohasem fogom láthatni többé, igen én nem fogom szemlélhetni többé azokat, nem foglak tégedet többé! Örökre fogok elutazni, örökre foglak tégedet elhagyni már holnap, már ma, már ezen pillanatban! Isten veled ! No hát, isten veletek, jerünk mi is tovább — nézzünk be egy kissé a tudományok konyhájába is, amig a füst onnan is ki nem szőrit. Hát bizony itt is találunk furcsaságokat. Mikor Zajtay nótárius uram egészsége meggyengült s rajta sem Tóty Dorka kenő-fenő asz- szony kotyvaléka, sem a szatmári borbély nem segíthettek, philosophusokkal tart sessiot s a felett vitáznak, hogy miért olyan különböző az emberi természet ? — Csebres Mihály angyalosi nótárius az emberi test sáranyagának alakitha- tóságából fejti meg, Gáncsos János tyukodi mester születésük csillaga szerint származtatja a külőuböző emberi természetet, Sulylyogó Péter lázári molnár szerint valami égi malomba őrlik igy, Darabos Pál gyarmati kovács Vulkán műhelyében a cyklopsokkal kalapáltatja ilyenné, Szelíd Audrás kisnaményi orgonista az orgona hasonlatából, Glodány Ursul a komorzáni oláh harangozó és Dovrák Hirczu a n. peleskei orosz mester az ételek hatásából és a kiima befolyásából fejtik meg. Ma azt mondják, hogy annak oka az egyéniségben rejlik, s az egyéniség a lét első perczóben karakterizálódik s a létre nézve meg egy igen könnyen érthető és felfogható magyarázatot hallunk t. i. .valamint minden létező csak egy átmeneti produktuma a találkozó mozgásoknak, úgy a mi létünk is az activ lét közötti passiv mozgásnak a szüleménye.“ Gondolom, felesleges bővében magyaráznom, úgy is értjük mindnyájan, épen mint fentebb az említett philosophusnak könnyű és tetszetős meghatározásait. Hát most már tessék T. K. összevetni a két képet, s elfogulatlan bírálatot gyakorolni; alig hiszem, kogy kedves toilette asztali disz lenne ez a kicsiny tükör. De még egyebet is