Szamos, 1899. február (31. évfolyam, 10-17. szám)
1899-02-05 / 11. szám
XXXI. évfolyam Szatmar, 1899. vasárnap, február hó 5. tön .«..<» SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön^ 4. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. / Előfizetési ár: Egész évre 4 írt. — Félévre 2 frt. — Negyedévre l írt. Az „OtthoiT-nal egy negyedévre I frt 50 kr. Egyes példány ára 10 kr. SZERK .hZTŐSÉtt : Rákóczy-ntcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz /VI ndennemü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutónyosabb árban közöltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyiltfér sora 10 kr. Azuj „Kossuth-kert,“ Városunk közegészségügyi állapotainak javítása érdekében az elmúlt évben két nevezetes és állandóságot Ígérő lépés történt Ezek egyike a város egyik nevezetességének a „Fülencsés-tó“-nak betöltése volt, a másik pedig — a mely talán még sokkal inkább közérdekű dolog — a vasúti pályaudvar szomszédságában levő elposványosodott területeknek egy haladó város igényeinek megfelelő közkertté való berendezése. Alig van ma már hazánkban olyan valamire való város, a mely figyelmen kívül hagyná lakosainak ama kívánságát, hogy részükre séta helyekről s üdülésre alkalmas területekről s ezzel kapcsolatos szórakozási módokról ne gondoskodnék, mert a fasorok és kertek a városok tüdői s szolgáltatják a tiszta üde levegőt a lakosok számára; a szórakozási helyek pedig kapcsolatban játszó terekkel s némely testedző sportok gyakorlására szolgáló alkalmas berendezésekkel — nagyban előmozdítják azon helyeknek látogatottságát s ezzel együtt azoknak jövedelmezőségét. Mindezek ma már olyan szükségletek, melyekről lemondani városunknak sem lehet. És ha a hatóság ezen a köz- egészségügy javítását czélzó dolgokra kiváló gondot és figyelmet fordit, nemcsak, hogy megrovást nem érdemel, hanem bizton számíthat minden elfogulatlan egyénnek támo gatására és hálájára. Soha még a város közönségénél nagyobb megnyugvást, s mindenki részéről olyan elismerést egy-egy intézkedés tud tunkkal nem okozott, mint azon határozat, a melylyel a „Kossuth kert“-nek rendezése kimondatott. Talán alig van ma oly ügy, mellyel többet foglalkoznék a közönség és nagyobb érdeklődést mutatna, mint ezen immár foganatosítás alatt levő parkberendezés iránt, a melyből nemcsak az látszik, hogy közönségünk kellő fogékonysággal bir a szép iránt, hanem érzi egyszersmind a közegészségügy terén való elmaradottságunkat is s azok javításának szükségességét, és tudja azt, hogy emelhetünk bárminő szép palotákat, építhetünk nagy laktanyákat, csinálhatunk sok minden jövedelmező dolgokat, többet használunk a lakosságnak akkor, ha a halandóság mérvét csak pár százalékkal is alább szállíthatjuk. Epen azért lehetetlennek tartjuk azt is, hogy ha megoldás elé kerül a város csatornázásának nagy kérdése és a jó ivóvíz beszerzésének kiváló fontosságú ügye, merev álláspontot foglaljon el közönségünk azokkal szemben, hanem kész leend nagyobb áldozatokra is, hogy fokozatosan egészséges város fejlődhessék a fertőzött talaj felett. Egy lépést teszünk most ezen czél felé . . . A vidéken párját ritkító uj vasúti indulóház előtt elterülő 18 kát. holdnyi területen munkások raja túrja s hordja a földet, békák és szúnyogok mocsaras tanyája felett kígyózó utakat jelölget az avatott kertészkéz; régi kunyhók bomladoznak, viharokkal sokat daczolt vén korhadozó fák rendre dőlnek egymás után. l adbozótok sa néhai jó Gida bácsi által' féltve őrzött és gyarapítóit sürü faiskolák türelmetlenül várják a verőfényes tavaszt, hogy rendekbe, szép csoportokba sorakozhassanak és levegőre tehessenek szert. Nem fogjuk többé hallani mulatságból repülő golyók fütyölését a régi lövő helyen; végnapjait éli a takarni való múlt, hogy modern parknak adjon helyet s méltó legyen az uj „Kossuth kert“ nevezetre. Ott, hol a volt Népkert melletti ut az Attila ulczából kiágazott, két oldali fasor között 10 méter szélet főbejárati ut fog vezetni a 150 méter távolságban a park legmagasabb pontján épülő kioszkhoz, mely több mint 1300 négyszögméter beépített területtel van tervezve 240 négyszögméter nagyságú tánezterem és egy 176 négyszög méter területű zárt étteremmel s körül az épületen közel 600 négyszögméter nyílt verandával és a szükséges vendéglői és egyéb mellékhelyiségekkel A kioszk északi homlokzata előtt te rül el a 4536 négyszögméter kiterjedésű nagy játszóhely s e körül leend egy 285 folyóméter hosszúságú és 5 méter széles pályaut kerékpározók részére. Az egész parkot a pázsitos területek felett kellőleg kiemelkedő séta utak hálózzák be, a melyek között a mostani „Lövelde kerti“ bejárótól kiinduló főút 5 méter szélességgel készül s 1300 folyóméter hosszúsággal övezi körül a parkot szeszélyes kanyarulatokkal. Nagyban fogja emelni a park szépségét a terep változó magassága, mi által ment lesz az egyhangúságul És hogy vízmentes is legyen, erről akként lesz gondoskodva, hogy a felesleges talajvíz alagcsöveken egy mesterséges mély tartányba vezettetik, azonkívül a déli és nyugati terület felszíne egy mély pont felé bir-eséssel, ahol egy kb. 30 0 négyszögméter területű — télen korcsolya pályának is használható tó készül, a melynek felesleges vize egy látványosságot is képező 20 méter magas vizszerkezetü állványon levő szélkerék segélyével egy másik felső tóba emeltetik át, a honnan a viz természetes lefolyással bir. Ezenkívül lesznek a kertben több olyan részletek, a melyek képesek lesznek a figyelmet lekötni: mély öblös ut, hidacskák, rosarium (útvesztő) stb. s megmarad sőt renováltatni fog főleg a népmulatságok számára a régi lövelde vendéglő és tánezhelyiség. Hein János táj- és mükertész, a kinek park- és kert berendezések terén elismert neve van és több kiváló alkotásokkal dicsekedhetik, nagy ambitióval fogott hozzá a nem kis munkához s hisszük, hogy most is egyikét fogja felmutatni legszebb sikereinek és ezen év őszén teljesen készen lesz az uj „Kossuth kert“, ismételve mutatva városunk haladását s bizonyságául annak, hogy hatóságunknak van érzéke a szép és üdvös dolgc k iránt s hogy kellő figyelemmel, öntudatosan működik a közhasznú intézmények létesítésén. A szatmári iparos ifjak körének működéséről az 1898-ik évben. A helybeli „Iparos ifjak köre“ a múlt hó 31-én tartotta meg közgyűlését, melyen Thur- ner Albert, a kör érdemes titkára gondosan ösz- szeállitott jelentésben foglalta össze a kör életében történt fontosabb mozzanatokat, kijelölvén azon irányelveket és teendőket is, melyeknek megvalósítása a kör legközelebbi feladatát képezi. Azon széleskörű érdeklődésnél fogva, mely e kör működését és irányát kiséri, fenti jelentést alább egész terjedelmében a közetkezőkben hozzuk : „Tisztelt Közgyűlés! Midőn szokásos beszámolónkat megtartjuk s midőn a lefolyt egyleti óv történetét a lehetőségig híven a közgyűlés és nagy közönség itélő- szóke elé bocsátjuk, hogy czéljaink, működés- körünk, elért eredményeink és jövőnk programm- ja felől mindenki tisztában legyen: szükségesnek tartom mindezekre jelen titkári jelentésemben a szokottnál részletesebben kiterjeszkedni. A társadalmi munka megosztásában a nyersanyagoknak a szükségletek szerint megfelelő átalakítása adja meg munkakörét az iparos osztálynak. Ipar nélkül sem a mezőgazdaság, sem a kereskedelem nem virulhatna. Ebből látszik az iparosok fontos közgazdasági helyzete a társadalom életében. Mégis, hogy van az, hogy nálunk, — mert a művelt külföldön nem igyvan, — ez az egészen nélkülözhetetlen iparos osztály úgy le van nézve, n9m sokba véve s teljesen magára hagyva ? Mi az oka annak, hogy régi, tisztességben megőszült iparosaink közül sokan még ma is vissza kívánják a már divatból kiment s az iparszabadság által lehetetlenné vált, nehézkes ezéb rendszert ? Ennek első sorban az iparos osztály maga az oka. Fölfogad tanulót, ki még alig, vagy egy- által'n nem tud Írni olvasni ; a kötelező isko láztatást pedig megveti: „hiszen nem azért tart inast, hogy tudóst neveljenek belőle !“ S igen sok esetben annyi rosszat lát, hall, tapasztal az iparos tanuló mestere körében, hogy bizony az a szegény tanító azon a heti pár órán nem sokat javíthat rajta ! Milyen segédek és milyen mesterek lesznek aztán az ilyen iparos tanulókból ? Pedig az irás-olvasás tudománya épen olyan
