Szamos, 1899. február (31. évfolyam, 10-17. szám)

1899-02-26 / 17. szám

A végeredmény az, hogy az uj helyi­ségek alaptérfogata mintegy 125 négyzet- méterrel múlja felül a jelenlegiekét. Ami a világítást illeti, minden terem hasonlit'natlanul lényesebb és kellemesebb oldal vagy felső világítással lesz ellátva, mint a moslaniak. Éhez járul, hogy a szárnynak déli ré­szébe egy igen kedves nyílt terrasz van ter­vezve, amely kedvező nyári idő esetén a legkellemesebb tartózkodási helye lesz tag­jainknak. Ez a fogyatékosán leirt terv mutatja, hogy a választmány minden irányban kiter­jesztene építési gondját és oly megoldást ke­resett, mely a mai kor igényeinek minden szempontból megfelel. A mai üvegterem és a mellékhelyiségek lebontás alá kerülnek és ez által az udvar­nak vissza lesz adva ama terület, melyet az építkezés által elveszít A teleknek hátsó részére jön egy két ol­dalú tekepálya, a melynek hiányát tagjaink régen érezik. Ami a tervezetnek pénzügyi oldalát il­leti, alig fog emelkedni a törlesztési járadék valamely kevés összeggel és ezt a közön­ség minden megterhel te tés és tagdíjemelés nélkül el fogja bírni. Csodálatos tehát, hogy ezen terv ellen a „Szatmár és Vidéke“ egy siralmas fölszól- lalást engedett meg. Úgy tudjuk, hogy ezen lapnak szer­kesztője tagja a választmánynak és a dolog természetének rendje azt hozza magával, ha neki az építkezési terv ellen kifogásai vol tak, akkor azokat ne aknamunka alakjában, hanem nyíltan érvényesítse. De ezt az ülés ben nem tette. Sőt mindent Ígért s elfogadott de lapjában éppen ellenkezőleg cselekedett! Ez az eljárás nem tisztességes ! Ferency János. Színészet Jászai Mari mint Borgia Lucrétia Folyó hó 22-én fejezte be az országos hirii tragikus művésznő fájdalom, nagyon is rövid — csupán két estére terjedő — vendégjátékát Hugó Viktor romantikus drámájában '„Borgia Lucre­tiájá“-ban. A hartninczas években íródott darabon annak minden egyes szereplőjén végigvonul a nagy iró igazi poézissel telitett költészete. Bá­muljuk a ragyagó diotiót, az ügyesen kompli­kált helyzeteket, d« legtöbb alakjában nélkülöz­zük a realizmus azon nemét, mely a művészet szolgálatában áll ugyan, de mégis húsból és vérből való emberekkel állítja elénk a drámai cselekményt. Hugónak legfőbb hibája az, hogy elnagyolt vonásokkal rajzol; nem annyira élethü alakok megjelenítésére, mint inkább szivetrázó amellett érdekes cselekvés előadására törekszik. Modern iró máskép állította volna elénk Lucrétia alakját és egyéniségét. A valódi művésznő, mint Jászai Mari, csak úgy érhet el sikert e szerepkörben, ha kijavítja az irót, go idosabban átrajzolja az elhagyóit körvonalakat, szóval drá­mai előadómüvészettel pótolja mindazon hiáuj'a- kat, melyekét Hugó, a drámai költő darabjában találunk. Nagy és szép feladat egy romekiró gondolatait szivvel-lélekkel utáuaérezve a közön­ség előtt tolmácsolni, még nagyobb, még szebb feladat kellő helyen alkalmazott plasztikával, mindent kifejező dictióval hozzáalakitaui mind­azt, amit egy nagy költő elgondolhatott, átérez- hetett ugyan, de a mi müvében csak gyönge viszfóny gyanánt érvényesül. Mindent megtett Jászai Mari. Az ő Lucretiája nemcsak a világ­szerte hírhedtté vált méregkeverö nő nem­csak a minden nőiességtől kifosztott hyena, ki a legnagyobb hidegvérrel okozza halálát mindazoknak, kik egy vagy más oknál fogva útjában állanak; az ő alakításában lépten-nyo- rnon előtérbe lép a nő par excellence s fényes beigazolását adja az örök igazságnak, mely az anyai szeretetet világtörvénynyé nemesiti. Tanul­mányt lehetne Írni minden jelenetéről, elemezni benne mindazon vonásokat, melyek önkényte- lenül elárulják az isten-ihlette művésznőt. Hi- vatottabb toll eléggé méltatta már ragyogó tehet­ségét, nem is lehet feladatunk egy színi refe- ráda szűk keretében dramaturgiai megfigyelése­ket közrebocsátani, csak annyit jegyezünk még meg, hogy a művésznő közreműködése szem mel láthatólag előnyös hatással volt a többi szereplőkre is, mint ahogy a vakító sugarakat terjesztő fényforrás világot vet környezetére. Óhajtjuk s az egész közönség közös óhaja csak az, vajha szerencséik lehetne őt időről időre, ha lehet, több estére terjedő vendégszereplésekben bámulhatni, a legnemesebb, legmagasztosabb gyönyört élvezve, mely az emberi léleknek e földön megadatott. HÍRROVAT. * A nőegyesület választmánya csütörtökön d. u ülést tartott a városháza nagy t rmében, melynek legfőbb tárgya a megválasztott titkár „Ich bin eine Witwe“ dalolja az a szőke asz- szony a czigányzene melódiájánál. Pompásan mulat. Azt mondja. És mégis az egészen keresz­tül húzódik egy vontatott unottság ; olyan bu­sán hangzik : „Witwe.“ Sokszor, talán sírni sze­retne. És mégis jól mulat. Elgondolja, hogy volt ö is egyszer fiatal . . . Emlékszik-e arra a ré­gen elmúlt szép időre, a mikor az egész leiké­vel szerette azt az embert, a kinek most ven­dége Most felujul lelkében az a másik névnap, a mikor eg}’ütt tánczolták a quadrillt s ő vissza utasította azt a kedves, barna gyermeket. Pedig szerette. Más idők voltak azok, igaz! Ak­kor még nem volt főnök, csak egy igény télén gyakornok s ő a vidék egyik legszebb lánya, a kit bálványozott az akkori fiatalság. Lelkét megszállja az a borongó keserűség, a melytől nem bir szabadulni. Szeretné átélni ifjúsága egész világát, s feledni azt, hogy a kis szürkülő embert, a házigazdát, valamikor eluta­sította. Olyan kedvesek azok a leánykori emlé­kek, másnak, s ő nem mert rájuk gondolni Soha nem volt boldog. Férje nem szerette, le­galább ő úgy érezte mindig. A lelke megbénult, a sok szenvedés elhervasztotta élete közepén. S most megtörve a múltán mereng. Lelkének még megmaradt rajongásával kérdi: „Miért múlt el az az álom ?“ — Halvánj' emléke él lelkemben a múlt­nak Asszonyom! Régen, nagyon régen történtek ezek. Én boldog vagyok s kívánom, hogy le­gyen ön is az. Azok a lelketgyötrő perczek nem szeretem — mert nem szerethetem — ha megujjulnak egy időre sem az emlékemben. Hi­szen lehettem ón boldog akkor, de olyan mint most vagyok, nem voltam soha. Elmúlt az az édes romantikus jelen, a mi a múlté. Olyan már mint az a kesernyés könny, melyet akkor hullattam: megbénít, ha reá gondolok. Akkor csüggtem lelkem egész idealizmusával egy leányon, a ki jó volt, szép volt és büszke volt; a kinek kevés volt az egyszerű gyakor­nok Most már olyan ez, mint egy kínos álom. Mikor - azok a légvárok romba dőltek, miket reményeimből, kétségeimből s könnyeimből fel­építettem: azt gondoltam, hogy egész életemre boldogtalan leszek. Nem igy történt. Még saj- gott a seb, a molyét az a szép kéz ütött, de már tudhattam, hogy még lehetek boldog. Mond­hatom Asszonyom, még él lelkemben annak a büszke lánynak a képe, és el is fog kísérni sí rom g, mert első szerelmem tárgya volt, de nem tehetek szemrehányást magamnak azért, merr. talán boldogtalan . . . Kedves Nagysád ! Megírtam az egész kis eseményt. Epizód a főnök életéből. A precizitás kedvéért még megjegyzem, hogy — bár a dolog indiskrétleszek ez által — ezután a jelenet után boldogan ölelte meg azt az aranyos kis felesé­get, a kihez hasonló csak maga lesz s édesen súgta a fülébe : — Kis mindenem! Kis feleségem! Károlyi Lajos. dr. Fechtel János székfoglalója volt. A vüaszt- mányi tagok szokatlan szép számban jöttek ősz- sze az installálásra, meghallgatni programmját az uj titkárnak, kinek egyesületi működéséhez sok reményt fűz az egész választmány. Az ülé­sen megjelenő titkárt első sorban Hérmán Mi hályné alelnöknő üdvözölte rövid beszédben s mutatta be a választmánynak, mire1] dr. Fechtel János titkár ékes szavakban mondott köszöne­tét a bizalomért annak kijelentésével, hogy a nőegyesület által gyakorolt nagymérvű jótékony­ság szolgálatában szives készséggel osztakozib már hivatásánál fogva is, de a nőegyesület bi­zalma kétszeres kötelességévé teszi az egyesület felvirágoztatására való törekvését. Tabajdi La­jos emelt még szót az egyesületi tagok nevében s a volt titkár negyedszázados munkásságát méltatva kitartó erőt kért számára a Gond­viseléstől. Ezután a segélykórvónyek intéztettek el, Oláh Sándor árvája az árvaházba kellő meg­vizsgálás után felvétetni határoztatott s Gönczy Antal n.-peleskei gör. kath. leiké z által ajánlott Gábor Mária peleskei úrnő kérvénye pártolólag tétetett át az Irsik-féle lelenczház igazgató­ságához. * Városi közgyűlés. Rendkívüli közgyü lés lesz holnap d. u. 3 órakor, melynek egye­düli tárgya a Kossuth-kert végében levő földek kisajátítás utján való megszerzése. Határozat- hozatalhoz 48 biz. tag jelenléte szükséges s igy kívánatos, hogy a bizottsági tagok az ülésen résztvegyenek. ö Visszalépés Dr. Márk Ferencz, okányi ref. lelkész lapunk utján pártja tudomására hozza, hogy tekintettel a németi ev. ref. válasz­tók kebelében kifejlődött állapotokra a pályázat­tól visszalépett s ez elhatározását illetékes he­lyen be is jelentette. * A „Szatmári Gőzmalom Társulat“ rész­vénytársaság 1893. jan. 1-től 18‘.»8. jan. 31-ig terjedő XXIII-ik üzletévóröl jelentését és zár­számadását kiadta. E jelentésből kitűnik, hogy az 1898. évi tiszta nyereség 15308 frt 89 kr. A társulat egy részvény után 4 frt. osztalékot hoz javaslatba. * II. kötőke. A' jövő kötőke márczius hó 11 én szombaton lesz ismét érdekes műsorral. E kötökén Fridmann Sándor és Birman Miksa urak is közreműködnek, * Almássy József budapesti lakos okleve- i les gyógyszerész újabban kérelmezett a belügymi­nisztériumhoz a Szatmárhegyen engedélyezendő személyes .jogú gyógyszertár felállítása iránt. A i kérvényt a belügyminiszter tárgyalás és előké­szítés végett a városi hatóságnak megküldötte. * Az iparos olvasókör mint már jelezve volt, márczius 15-én ez évben a társaskör üveg­termében társasvacsorát rendez. A vacsora melyen nők is szívesen láttatnak, esteli féluyolcz órakor kezdődik, 1 teríték ára 1 korona. Részvételi jegyek az iparos-olvf-sókör helyiségében valamint a kibocsátott ivek birtokosainál és Lóvay József körpénztáros Hám Jáuos-utczai üzletében kap­hatók. A rendező bizottság. * A pinczér egyesület az iparos ifjúsági kör „Otthonjának építési költségeire kibocsátott részvényekből 20 drbot jegyzett. A pinczéregye- sületnek ezen áldozatkészsége példaként szol­gálhat a társegyesületeknek, mert a pinczéregye- sület azon felfogásból indult ki, hogy az egy nemes czélértküzdő egyesületeknek egymást kell első sorban xámogatniok. Közelebbi számunk­ban az eddigi részvénytjegyzök névsorát közölni fogjuk s most megjegyezzük, hogy az aláírási ívben kitűzött fizetési határidők meghosszab- bittattak. * A nemesi birtokosság márczius 5-én d. e. 10 órakor a németi ev. ref. egyház tanács termében tartja rendes közgyűlését. Elintézendő tárgyak : Pénztáros és szószólók számadása fe­lett intézkedés, a Keresztes Sándor halálával megüresedett elnöki állás betöltése. * Kötőke. A nőegylet által rendezett kö- i tőke elseje f. hó 24-én volt megtartva. A kaszi- | nó üvegtermét, mely ízlésesen volt feliiszitve, ' a legkellemesehb hőmérsékre befűtve, elegáns és impozáns női és férfi közönség zsúfolásig töltötte meg. Ott láttunk mindenkit, a ki a ne- ! mes, jótékony képző mulatság és kellemes tár­sas összejövetelek és szórakozások pártoló ba- j rátja. A hölgyek, urak színes és hangulatos cso- I portokba verődve társalogtak, mulattak a sző- 1 nyegre dobott beszélgetési tárgyak felett, majd I az elhelyezett asztaloknál helyet foglalva mély csendben hallgatták meg az ügyesen összeállí­tott kötőkei műsort. Borbola Laura úrnő mű­vészi nívón álló, remek technikájű és magasabb

Next

/
Thumbnails
Contents