Szamos, 1899. február (31. évfolyam, 10-17. szám)
1899-02-23 / 16. szám
nál többet évente ; ha tehát azt akarjuk, hogy jól táplált, erős vesszejü, bőlevélzetü és állandóan bő termést adó szőlőnk legyen : nem szabad attól a tápanyaggal való bőellátást megtagadni. Ha istálló trágyánk nincs, akkor okvetlen ilyeü szőlőműtrágya adandó arra, de ha istálló trágyánk volna, még e mellé is feltétlenül kifizeti magát, ha legalább közönséges szuperfoszfátot adunk hozzá, mivelhogy foszforsavból j a legjobb istálló trágya sem tartalmaz elegendőt. Előadó tájékozáskép ismerteti hogy e szőlőtrágya kompozitió rendszerint mind a 4 növényi főtápszerböl u. m. foszforsav, légeny, kálium és mészből olyan arányban tartalmaz,' amilyenben ezeket a szőlő igényli. Általánosságban azt a tanácsot adja, hogy a kalászosoknál leghelyén valóbb, ha holdanként1 a szokásos bőtrágyázás helyett csak 10 fuvar istálló trágyát ád a gazda s ebez pótlékul ugyan- csak holdanként 100 kiló 16 vagy 18°/u-os szuperfoszfátot. Az ily eljárásnál azt tapasztalta, hogy mindig bőven megtérül a gazda kiadása, s amellett, hogy ezen eljárással 2 sőt 3 annyi területet láthat el az ember trágyával még a! következő előnyeit láthatjuk : a) az igy trágyázott földön a növény sohasem szokott megdőlni, ezért aztán qualitativ és quantitativ fokozza a terméstb) az igy trágyázott kalászos mindenkor 5—8 nappal előbb érik be, aminek nagy hord- erejét sokszor nem is tudjuk eléggé mérlegelni. Azután a műtrágyák miként való alkalmazását ismertette meg, mely az általánosan tér-; melt szalmásoknál abból áll, hogy mindig a vető szántás tetejére hintendő az közvetlen a vetés ellett s tüstént leboronálandó, mely művelet után í kezdődhet a vetés azonnal. Dohány és szőlőnél már 2 féle eljárást szokás alkalmazni é. p. vagy a fentjelzett mó- j dón való egyenletes felhintés alkalmaztatik, vagy a palántonkónt, illetve tőkénként való j adagolás. Dohánynál ez a palántok gödreibe történik 3—4 nappal a palántrakás előtt s plántánként ca. 50 grammnyi, szőlőnél vagy őszi- fedés vagy a tavaszi nyitáskor a tőke mellől elvont föld alá ca. 85—90 grmuyi. Szalmásoknál holdanként ha ist. trágya mellé adják, 100—120 kgot, ha csak magában műtrágyát adunk, 130—150 kgot javasol. Többet soha, mert egy évben többet fel nem emészt a növény s utóhatásra előadó szerint nincs joga a gazdának számítani. Még megemlítendő, hogy az előadás kere- 1 tébe felvette az előadó egy közbeszólás folytán , az istálló trágya béltartalmának ismertetését, 1 valamint ennek kapcsán a trágyadomb mikénti kezeléséről figyelemre méltó eszmecsere folyt! előadó és a csekély számú de intelligens és érdeklődő hallgatóság között, mikor is a trágya kezelés tekintetében sok érdekes tudnivalóról és újításról esett szó ! j ( én miféle különössóges dolgok gyakoroltak, akkor nyelvünkre jön a másik s ennek a rideg szavaival élünk, melyek lehet, hogy bántják azt a kihez intózvék de — — de igazabbak a másiknál, mert nem elragadtatás, nem idealisticus gondolkozás szülik, hanem megfontoltság, igaz érzés. — Maga nagyszerű ember : szólt egész higgadtan Piroska, lássa, mióta ezt a hangot hallom magától, azóta sokkal jobban becsülöm, mert látom, hogy férfias, bátor önálló. S mikor használják önök férfiak nőkkel szemben azt a második szótárt ? Zarándi felállt, mellénye zsebeibe mélyesz- tette kezeit s mialatt bele bámult az őszi szürke levegőbe, ennyit mondott : — Rendesen akkor, mikor vége a szere lemnek. A fiatal szép asszony egy perezre kijött sodrából e nem várt feleletre, de hirtelen összeszedte magát, kimagaslott, ajkairól bizonyos ideges nevetés szállt el s a teremből kifelé indulva ennyit mondott: — Milyen sajátságos lássa ez a mi sym- patiánk ; az egyiknek szivében t. i. a magáéban épen akkor jelentkezik a meguntság, mikor a másiknál a gyűlölet lábra kap. Azt hiszem nem kell magyarázgatnom, ^hogy az a másik véletlenül ón vagyok. Adieu barátom, holnap szüléimhez utazom, beadhatja a válópert. [j Színészet. Jászai Mari. Vasárnap este kelt szárnyra az az örömhír, hogy nemzeti büszkeségünket a tragédia j fölkent papnőjét, a színművészet zenithjén álló dicsőséges képviselőjét J ászai Marit két elö- j! adásra sikerült megnyerni: kedden a Suderman í „Otthonjában, s szerdán Hugo Viktor „Borgia Lucréti“-ajában. Ez esemény egyjelentőségü volt ^ j természetesen azzal, hogy közönségünk már hétfőn minden színházi jegyet lefoglalt s szo- ’ j rongó vágyakozással várta a keddi eseményt, ’; midőn Jászai Marit láthatja és hallhatja szin- r I padunkon. Ealrengető tapsviharral fogadta kö- j. zönségünk a nagy művésznőt, midőn mint Magda a második felvonásban sziurelópett. Áhítattal láttuk ezután magunk előtt Magdát, más szóval magát a szenvedélyt a művészet iránt, mely megfeledkezik magáról az alkotás pillanatában ; ’ s hol találhatnánk mértéket azon pastikai erő, ’ | azon bensősóg és ama báj kifejezésére, mely a nagy művésznő alakításában állandóan megnyi- L latkozott? Az előkelőségnek a művészi lélek magasságának és mélységének mily kápráztató perspektívája nyűit meg előttünk, midőn Magda otthonába atyjához, a társadalmi konvenczionális erényekben megcsontosodott Schvartze ezredeshez (Németh), mostoha anyjához Augusztához ■ (Keresztesi A) ennek nővéréhez Erancziskához ■. (Szelónyi) és testvéréhez (Kende P.) megérkezik. ■! A fogadtatáshoz mórt üdvözlése oly ragyogó, oly művészi, hogy aznnal teljesen tisztán áll előttünk i nemcsak a Magda egyénisége, de az ő művészete által azok jelleme is, kik környezetében vannak. Jászai művészi lelke nemcsak önmagát , világítja be, de környezetét is, mintha csak min- jdenikért akarna játszani. E pillanattól kezdve minden jelenete egy külön tanulmány fejezetéül kínálkozik s szives örömmel irnók meg ennek minden részletét. De ily szűk téren mit emeljünk ki, midőn minden kiemelendő volna s midőn csak a legáltalánosabb benyomásunkról adhatunk számot. Ha Magda a költő intencziója szerint is az a nő, ki önmaga teremti meg egyéniségét jövőjét, sorsát, mert erre a viszonyok kényszeri- tettók: úgy a Jászai Magdája százszorosán az. S mily ragyogóan szemlélteti művészete azt a psychikai trag kumot, melybe a hírnév, a di- *, csőség, a gazdagság magaslatán álló nő az erkölcsi törvény megszegése miatt otthonával szembe jut! Mily elementáris erővel nyilatkozik meg a tragika fennsége, midői} az anya, a nő cselekvésének e legelső rangú motívuma ébred fel szivében ! Szerencsés az az író, kinek eszméjét egy l művészi lélek a maga gazdagsága fényével igy bearanyozva ragjmgtat,hatja 1 A körülményektől indokolt fölemelő önérzet, az édes atya iránti szeretet, az a mélységes örvónyszerü ellentét, mely a Magda érző szivének sóvárgása és az otthon között pillanatról-pillanatra élesebbé vá- | lik, a Magda félénk öröme, atyjának lelki vívódása miatt érzett fájdalma, majd kétségbeesése mily tiszta, mily határozott körvonalakban vannak kidomborítva! Mindezeket nem leírni, de látni, hallani kell mint a hogy látta és hallotta közönségünk, melynek szivében lelkében még sokáig fognak visz- szarezdülni azok a húrok, ídegszálak, melyeket ( e nagy művésznő oly csodáson kapcsolt össze a maga egyéniségével. Mi a lelkesedés a hála, az : öröm érzelmével adózunk, hogy közénk jött, hogy j művészetével fölemelt, hogy egyéniségével elragadott. Fogadja csekély kifejezéséül ennek azt , az igazán tomboló lelkesedést tapsvihart, mely | önkéntelenül nyilatkozott meg nemzetünk leg- ! 'nagjmbb művésznője iránt. * Febr. 18 án Maróthi Margit második ven- dégjátékáulDumas klasszikus vigjátóka, „A nők: barátja11 került szinre, melyben a vendég-művésznő Simrose Jeane szerepét játszotta Szinte fölös- j leges elmondanunk, hogy ezúttal is teljesen avatott művészei tel alakította hálás szerepét, mely - ; ben fényes tehetsége a nagy iró elmés és élethü alakításával karöltve a legszebb összhangot eredményezte. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, : hogy szerepét oly biztossággal kezelte, mely minden támogatást fölöslegessé tét*--, a miért is ' a súgó jóhiszemű közbenjárása néha bosszantó- lag is akadályozta a művésznőt szerepe zavartalan érvényesítésében. Mellette Rajzot kell első sorban kiemelnünk, mint kifogástalan De Ryonst. < Úgy játékában, mint dictiojában kiváló gond és tanulmány volt észlelhető, mely lehetővé tette, hogy e fölötte nehéz szerep a legelőnyösebben jutott érvényre. A többi szereplők, kevés kivételiéi, megfelelők voltak. 19-én Maróthi Margit bucsufellópteül Herezeg Ferencz legjobb darabja „A dolovai nábob leánya“ adatott zsúfolásig telt nézőtér előtt. — Jób Vilma bájos rokonszenves alakja a lehető legelőnyösebben nyilvánult ezúttal a vendégmü- vésznő interpretatiojában. Miden jelenetében zajos hatást ért el s feledhetetlen emléket hagyott hátra azok lelkében, kiknek őt e szerepében is látni alkalmunk volt. Rajz (Traján Gida) ezúttal is kifejtette egész művészetét, úgy hogy ők ketten képezték az est kimagasló alakjait. A többiekre is jótékonyan hatott a példaadás, mind- j nyáján kedvvel és ihlettel igyekeztek feladatuknak eleget tenni; különösen jók voltak Aczél ! Szidi (Janka), Németh (Bliczky), Keresztesi A. (Domaházinóf és Krémer (Szentirmay). A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor. Tisztelt gazdatársak ! A „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége“ országos mezőgazdasági kiállítás rendezését vette tervbe. Helye: Szeged. Ideje: 1899. évi szeptember hó 3-tól 10-ig. Czélja: Hatni a gazdasági művelődésre, j lendületet adni az értékesítési viszonyoknak, jó ; példák kézzel fogható eredmények bemutatá- : sával. Van-e gyakorlati értéke a kiállításoknak? Ez ma már nem lehet vita tárgya. Az egész müveit világ a kiállításokban igyekszik megteremteni leghatékonyabb eszközét az érdeklődés felkeltésének, a vívmányok megismertetésének, a reklámnak, az öntudatra ébresztésnek s a szemléltetve tanításnak. A tudás világverő hatalommá vált. Emel- j kedetf vele együtt a jelentősége a kiállításnak, annak az iskolának, amelyben maga az élet tanít kész eredményeivel. A magyar mezőgazdaság szemben áll a mostoha évek következményeinek feltorlódásá- vel, a világverseny napról-napra való nehezbü- lésével. A viszonyok kényszere parancsolja, hogy tanulni gyorsan és sokat kell tanulni a magyar gazdának. Meg kell tanulni a minden hasznot Ígérő fogását a jövedelem fokozásának, amire a termelés tökéletesítése, különleges ágainak és az értékesítés módjainak czólszerü megválasztása ad lehetőséget. Ezt a czélt fogja szolgálni a szegedi mezőgazdasági kiállítás is. De van egy másik jelentősége is. Termelőnek, kereskedőnek érdeke, hogy lásson és láttassák ; hogy összeköttetéseket szerezzen ; hogy amit a földmivelés és állattenyésztés előmutathat s a mit a termelés eredményein az emberi kéz tökéletesít: mindez a közszük- sóglet nyílt piaczára kerüljön, maga felé hódítsa az igényeket, elismerést vívjon ki, előkészítse az órtókesitóst s megindítsa a forgalmat. Ez a kiállítás üzleti czélja és haszna. A „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége“ lelkesedéssel csügg azon, hogy azt a tanulságos és hasznothajtó feladatot, melyet a kiállítások szolgálni hivatottak, hazánk déli részén, a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás keretében megvalósítsa. A keret készen áll; azokat, kiknek buzgalmán s áldozatkészségén elsősorban fordult meg a vállalkozás sorsa, megnyertük; az előmunkálatokat minden vonalon megindítottuk. Immár kész tervezettel fordulunk a magyar gazdaközönsóghez. Kérjük, támogassák ezt a kiállítást, közhasznáért, kulturális czóljáért. Nem áldozatot kérünk Hiszen a kiállta- son minden egyéni vállalkozás bőven megtalálhatja számítását erkölcsi és anyagi eredményekben. Az egyesek sikere pedig a köz hasznává is váliik. De a siker itt is, ott is a részvételtől, a kiállítás tartalmától, arányaitól és keresettségétől függ. A sikernek ezt a biztosítékát a nagy magyar gazdaközönségtöl kérjük és reméljük. A szegedi kiállítás hat csoportra oszlik; ezek :
