Szamos, 1899. február (31. évfolyam, 10-17. szám)

1899-02-02 / 10. szám

hót alatt teljesen kifejlődik, érett ivaru lesz és csupa nőstónekből áll. Ezek a nőstótiek ép úgy, mint az anyjuk, minden megtermékenyítés nélkül szintén eleveneket szülnek. így — szüzén és elevenen szülöttek utján — szaporodik a vér- tetü tömeg egész tavaszon, nyáron át és őszszel is, de az utóbbi időben a szaporodásnál — mint alább meglátjuk — némi változás áll be.

A vértetünek egy évben 10 vagy esetleg több (15) nemzedéke lehet és innen van, hogy az eredeti fertőző foltokon csakhamar annyira elszaporodik, hogy a fiatal ivadék már nem talál helyet az öreg tetvek között, hanem kivándorolni kénytelen. És miután a vértetü szívó szájszerkezete igen finom és gyenge, azért a kivándorló fiatal rovar a fának csakis olyan helyein telepedhetik le, a hol szipókájának szívó sertóit a még meg nem fásodött szövetébe mé- lyeszthetí, s a hol bő nedvre találhat: ilyen helyek az uj, vagy régi metszés, vagy egyébként keletkezett sebek éppen beforradó helyei és pedig azoknak befelé hajló szélei; továbbá az ez idei hajtások kivált az u. n. fattyú- vagy viz- hajtások: de mig az előbbi helyon a vértetü tö megesen verődik össze, addig a hajtásokon a tetü eleinte csak kisebb számban telepszik le ; a levélnyelek töveinél néha csak 3—4 vagy ennél is kevesebb számban. Később azonban ez a folt is nagygyá nő. Az igy újonnan letelepedett rovarok felett is fölszaporodik a gyapjas váladék, mely alatt a rovarok tovább nőnek és ép úgy szaporodnak, mint elődjeik.

Őszszel — néha már augusztus végén, de legtöbbször csak szeptember végén, október elején — a szárnyatlan rovarok között akadnak aránylag kisebb számban szárnyasok is, amelyek a szárnyatlanokból egyszerűen úgy fejlődtek, hogy testük többszörös vedlés utján karcsúbb lett és négy szárnyat kapott. Ezek a szárnya sok szintén szüzén szaporodás utján és szintén eleveneket szülnek és pedig összesen csak 7—8-t. Ezt az ivadékot a szárnyas vértetü vagy ugyan arra a vértetü okozta sebhelyre, a hol maga is felnőtt, vagy sokszor másra, a melyre átrepült, helyezi el. — A szárnyas vértetü ezen ivadékának nagyobb része mézszin sárga és nagyobb termetű, mig ellenben kisebb része zöldes szinü és kisebb termetű; az előbbi nagyob rovarok teljesen kifejlődött ivarszervekkel biró nőstények, mig az utóbbiak, a kisebb :k teljesen kifejlődött ivarszervekkei biró hímek. Mindkét alak szárnyatlan, szívó szájszerveik és belső emésztő szervek teljesen hiányoznak, úgy hogy nem táplálkozhatnak. Egyedüli rendeltetésük az, hogy párzás után a nőstény letojja az egyetlen petéjét, azt, a mely sok tekintetben hasonlít a filloxera téli petéjéhez, de különbözik attól abban, hogy belőle a rovar még az ősz folyamán kelki, hogy azután védve részint a rovarok levedlett bőreitől, vagy az elpusztultak hulláitól, részint pedig a sebet lakaró viaszos váladéktól, a sebhely mélyén átteleljen.

Tavaszszal pedig úgy ez a rovaralak, mint általában a többiek közül azok, a melyeket a tél fagya nem ölt meg, úgy szaporodnak, mint azt már elébb láttuk.

Miért veszedelmes a vértetü? Azért, mert nemcsak nem engedi, hogy a fa sebei beheged-, jenek, hanem újakat is okoz és pedig leginkább a fa vóghajtásain s a gallyakon olyan nagy mértékben, hogy ott a fa folyton szenved, nemcsak azért, mert a millió és millió számra felszaporodó rovar folyton a meglepett fa nedvéből él, hanem azért is, mert az ilyen beteg fa nem bírja koronája ágainak és gallyainak fáját elég korán megérlelni, miért is azután annak azt a részét, a melyet a vértetü nem ölt el, elöli a téli fagy. Ez pedig nemcsak kihat a terméshozam nagyságára, hanem a fa életerejére is.

Hogyan védekezzünk a vértetü ellen ? Hol a vértetü már régen pusztít és igen magas törzsű fákat lepett el, ott — ha a fát érdemes megtartani, — a koronáját föl kell újítani és pedig olyan formán, hogy a régi fertőzött ágakat levágatjuk és azonnal elégetjük s a törzs valamennyi (uj és régi) sebeit, legyenek azok vértetvesek vagy még tiszták, akár terpentin olajjal, akár petroleum emulzióval, vagy valamely növényi olajjal bemázoljuk s azután pedig vagy folyó oltóviaszkkal vagy egyéb annyag- gal annyira bekenjük, hogy az egész seb teljesen és állandóan fedett legyen és abban vértetü ne szaporodjék el. Szükséges, hogy a korona levágásakor földre hullott tetveketis irtsuk olyan módon, hogy az illető földet a fa gyökereinek sérelme nélkül mélyen leforgatjuk. Minthogy pedig a foldrehullott vórtetvek egy része igen szívesen le szeret telepedni a törzsön, de már félig a föld alatt közvetetlenül a gyökerek felett, azért szükséges, hogy irtsuk ezt a vértetü tömeget is, a mi úgy történik, hogy a főidet ilyen helyen kissé kinyitjuk, s a fa vórtetütöl fertőzött törzsét a petroleum emulzió 5—7 szorosan hígított oldatával gondosan lemossuk. Ke feledjük azonban el sohasem, hogy ez az eljárás csu pán csak egyszer alkalmazva teljesen sikert sohasem ad : azért szükséges, hogy az ilyen fát folyton szemmel kisérjük s ha valahol kis vértetü folt újból mutatkozik (ami bizonyos!) azt rögtön a fönti eljárással elpusztítsuk.

A vértetü irtására alkalmas ugyan az óv bármely időszaka, de leginkább az ősz, tél és kivált a fakadás előtt a tavasz, mikor a fa lombtalan ; de ha egyúttal a fa koronájának feluji tásáról van szó, figyelembe kell venni még azt is, hogy a fának elég ideje maradjon az uj hajtásainak teljes beérésére is. Tehát a nyár vége már nem volna alkalmatos erre.

Igen vórtetves és már rósz fákat legjobb egyszerűen kivágatni és elégetni.

Kisebb fiatal fáknál a vórtetves sebeket úgy az ágakon, mint a törzsön, kivált a föld szintáján, szintén ki kell tisztítani; itt is ugyanazok az anyagok használhatók, mint a nagyfák nál, csakhogy ezeket itt ecsettel kenjük a sebekbe. Minden seb, repedés, védő rétegei bevonandó, hogy ahhoz a vértetü ne érhessen hozzá. Igen vértetves galyakat le kell vágatni ; ke- vósbbé fertőzött gallyakról a vértetűt a petróleum emulzió 15 — 16-szoros oldatával kell lemosni.

Idegenből szerzett uj fácskák vagy oltóvesszők különös figyelemmel kisórendők: ha vértetü mutatkozik rajtuk, az azonnal irtandó.

Ha valahol az irtás egyszer már megtörtént, óit az illető fák folytonosan figyelemmel kisérendők : ha újabb vértetü foltok mutatkoznak, azok újból megsemmisítendők. Általában az első irtás után az 14 napi időközökben még 2—3-szor, sőt esetleg többszőr is megismótlendő, mert csakis ilyen gondos és állandó eljárással sikerülhet a vórteiüt teljesen kiirtani. Még nagyobb gondra és figyelemre van szükség ott, a hol az almafák más szomszéd vértetves almafákhoz közel állanak: itt a vértetűt lábaikon madarak és nagyobb rovarok hurczolhatják el, elviheti azt a szél is, sőt elvándorolhat nyáron maga is. Ilyen lielyeVi különösen kell figyelni, hogy a fákon semmiféle seb ne maradjon állandóan nyitva, valamint, hogy a vértetü rögtön irtassák, ha az a vóghajtásokon már mutatkoznék : a nyáron fölvándorló szárnyatlan rovar ellen megvédheti a fát a reá alkalmazott hernyó enyv- gyürü.

Hogyan készül a petroleum emulzió ?

Egy liter lágy vízben 15 deka mosó (nátron) szappant forralunk föl s ahoz hozzá keverünk két liter kissé meleg petróleumot. Hogy az emulzió teljesen jól sikerüljön, kívánatos, hogy a keveréket ne csak közönséges zurbolóval, hanem kézi (üvegházi) fecskendővel is jól dolgozzuk ki, hogy az tejföl sűrűségű legyen. E petróleum- emulziót öreg fáknál, érett fáju ágrészeknól 5—6 szoros, éretlen részeknél 15—16-szoros hígításban használjuk.

Hogyan készül a hernyóeuyv ? Öt sulyrósz (pl. 50 deka) repczeolajban fölolvasztunk egy sulyrósz (10 deka) disznózsírt s azt annyira megemlítjük, mig annak egy harmada el nem párolog ; ha ez kész, vagy már annak készítése közben, egy sulyrósz (10 deka) terpentin olajban fölolvasztunk, egy sulyrósz (10 deka) közönséges darabos kolofoniumot és ezt a keveréket azután a repczeolajban föloldott disznózsírral kavarjuk össze : ha nagyon sürü, akkor újból föl- melegitjük és kis repczeolajat adunk hozzá, ha pedig hig, akkor még egy kissé tovább főzzük. Ezt a hernyóenyvet öreg fáknál közvetetlenül a kéregre mellmagasságban a fatörzsre köröskörül vékonyan, mintegy 2—3 ujjnyi szélesség ben kenjük ; ha megszárad, megújítandó. Fiatal fáknál azonban az enyv fölkenése előtt a törzsre elébb megfelelő alakú kéregpapirost, vagy használt bördarabot kötünk s az enyvet csak ez- utóbbira kenjük fel.

A földm. m. kir. Minister ur megbízásából:

Budapest, 1898. szept. havában.^

M. kir. Rovartani Állomás.

Szatmármegyei Gazd. Egyesület IY. ig, választmányi ülése január 25-én.

Jelen voltak : Domabidy Sándor alelnök, Isaák Dezső, Isaák Elemér, Jákó Sándor, Jé key

Mór, Kölcsey Antal, Kovács Béla, Pethő György, Szeőke Barna és Szeőke Ödön ig. vál. tagok, Poszvék Nándor titkár és mint a szövetkezeti mozgalmak iránt külön érdekkel' viseltető. Kocsis József ev. ref. lelkész

Az alelnök üdvözli a jelen voltakat s megnyitja az ülést.

A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, megjegyzés nélkül hitelesíttetik.

22. Olvastatott a földművelésügyi miniszter 104. szám alatt érkezett leirata, melyben

| értesíti az egyletet, hogy egy önálló gazda- j sági közlöny kiadásához kért segélyt nem ad- i hatja meg. — A. ülés sajnálattal veszi tudo- | másul.

23. Ugyanazon minisztérium 116. sz. alatt megküldi a takonykor fellépése esetén teendő hatósági intézkedésekről szóló utasítását, mit az ülés tudomásul vesz.

24. A szövetkezetek ügyében kiküldött bi- | zottság elnöke —t Szeőke Barna — jelenti, hogy ja bizottság január 18-án tartott ülésén javas- j latba hozza, hogy Szeőke Barna ig. vál. tag és

a titkár az eperjesi központi fogyasztási szö- j vetkezet tanulmányozása végett küldessenek ki azzal a kötelezettséggel, hogy tanulmányaik j alapján egy részletes tervezetet dolgozzanak ki, i mely programm egy itteni központi szövetkezet I üzletrószvényeinek jegyzése érdekében megindítandó széleskörű mozgalom alapját képezáe.

Kocsis József, ki évek óta gyakorlatilag is foglalkozik a fogyasztási szövetkezetek alaki- j tásával, ajánlja, hogy a kiküldöttek Mándokon szánjanak ki s az ottani szövetkezetét is tekint- j sék meg.

Ülés Szeőke Ödönt és Poszvék Nándor tit- I kárt az Eperjesi, útközben pedig a mándoki fogyasztási szövetkezetek tanulmányozása végett kiküldi, úti költségük fedezésére 100 frtot elszámolásra kiutalványozván, kötelességükké teszi, hogy tanulmányaik alapján egy Szatmáron alakítandó központi szervezetű fogyasztási szövetkezet részletes tervezetét dolgozzák ki és terjesszék a bizottság elé.

25. Titkár jelenti, hogy uj tagokul jelentkeztek Szoboszlay Sándor, Tisztaberki 100 frtos és Kellner Jenő iklódi 50 frtos alapitó tag. Ezeken felül még 5 rendes és 14 évdijas tag jelentkezett felvételre.

! Az ülés a jelentkezetteket örömmel yeszi fel az egyesület tagjai sorába, Szoboszlay Sándort egyúttal alapítványánál fogva az alapszabályok értelmében az igazgató választmány tagjai sorába is. miről nevezettet értesíteni rendeli. Konstatálja, hogy az eddigi 55 alapitó, 214 rendes és 202 évdijas, összesen 471 taglétszám 57 alapitó, 220 rendes, 215 évdijas, ösze- sen 492-re emelkedett.

26. Olvastatott a város 87/99 sz. a. leérkezett átirata, melyben az Egyesületet értesíti,

í hogy a Szatmáron rendezendő folyó évi lóversenyhez 400 frt sególylyel járul, ellenben az ezenfelül kérelmezett 200 frtot nem adhatja meg.

Az ülés köszönettel veszi a megszavazott segélyt.

27. Olvastatott az urlovasok szövetkezetének 98/99. alatt érkezett átirata, melyben értesíti az egyletet, hogy ugyancsak a folyó évi lóversenyek segélyezésére 500 korona subvencziót szavazott meg.

Az ülés köszönettel veszi tudomásul.

28. Olvastatott a m. kir. államvasutak igazgatóságának 105/99. sz. a. érkezett átirata, melyben értesiti az egyletet, hogy a kereskedelemügyi m. k. miniszter ur a takarmányok szállítására gazdáknak múlt évben adott 20% kedvezmény felét 10%-ot ez idényre is engedélyezte.

Az ülés a rendeletet tudomásul veszi s a hivatalos lapban kivonatosan közölni rendeli.

28. Olvastatott az O. M. G. E. 108. sz. a. átirata, melyben az előbbi takarmány szállítási kedvezmény eredeti 20%-ra való felemelése érdekében szerzendő tájékozásul értesítést kér, hogy az Egyesület múlt évben hány igazolvány kiállítása mellett vette igénybe a kedvezményt?

Az ülés konstatálja, hogy a kedvezmény múlt évben egy esetben sem vétetett igénybe, miről az O. M. G. E. értesítendő.

29. Olvastatott az 0. M. G. E. 106/99. sz. a. érkezett átirata, melyben a dohány kertészek ügyének rendezése czéljából a m. k. Jövedék átiratát véleményezés végett megküldi.

Az ülés az átiratot tudomásul veszi s elrendeli, hogy a hivatalos lapban közzétótessék, hogy a dohánytermelők figyelme felhivassék rá.