Szamos, 1899. január (31. évfolyam, 1-9. szám)
1899-01-15 / 5. szám
ges, hogy felolvasásaikba a szórakoztatás és} oktatás mellett vigyék be az eszmények kultuszát, az ismeretterjesztés közé vegyítsenek egy kis idealisztikus elemet s városi életünk minden jelenségével szemben rnindun kérdésben mindig a társadalmi újjászületés legyen az egyedüli kiindulási pont, mely- lyel működésűknek irányt szabnak. Így remélhetjük, hogy lassan lassan tisztább nemesebb és emelkedettebb lesz nálunk a közgondolkozás, s közéletünkbe is visszafognak térni az eszmények, mint napsugaras fészekbe a visszavándorolt madarak. Család és hazaszeretet ismét egymásból fognak fakadni. Az emberek nem lógnak oly mértéktelen önzéssel pénzt es élvet keresni, hanem megtanulnak szellemi javakért és a közjóért kitartással küzdeni. Nem az lesz nagy és mérvadó, ki győzi szóval, hanem az, kinek szive esze s akarat-ereje van, ki hisz és hivatott, ki tesz és bízik önmagáb n. A család nem lesz kiszolgáltatva zsibvásárnak, a hazafiság nem lesz czégér. A társadalmi egyesületek föladata felolvasásaikkal egyengetni a jelenben a jövő számára ezt az utat, melyen egy újjá alakult társadalom szolgálhassa a közügyet s szerethesse a hazát. Cato. Esküdt bíróságok. Az esküdt bíróságokról szóló s a folyó évi január hó első napján hatályba lépett 1897. évi XXXIII. t. ez. igen fontos s mélyreható újítást hozott be a büntető igazságszolgáltatás terén. A felségsértés, a király bántalmazása, hüt lenség, lázadás, emberölés, gyilkosság, rablás, gyújtogatás, a nyomtatványok által elkövetett büntettek és vétségek eseteiben, vagyis a legfontosabb bűnügyekben, a miket a törvény részletesen elősorolt, a ténykérdés felett, vagyis a felett, hogy a bűntett elkövetésével vádolt egyén bűnös vagy nem ? ezentúl nem mint eddig a királyi bíróságok, hanem a társadalom független és értékesebb elemeiből összealkotott esküdt székek ítélnek. Minden magyar honos férfi, a ki 26-ik életévét betöltötte, magyarul írni, olvasni tud s évenkint legalább 20 korona egyenes állami adót köteles fizetni, tekintet nélkül azonban arra, hogy a kivetett adót kifizette-e, vagy nem? továbbá az adó mennyiségére tekintet nélkül, az értelmiséghez tartozók, úgymint köztisztviselők, papok, tanárok, orvosok, ügyvédek, mérnökök, gyógyszerészek, tanítók, stb. és a közép iskolai záróvizsgát letett egyének esküdt szülői házból a nagyvilágba, hogy kenyérkereső pályámat megkezdjem, a hosszú, hosszú távoliét ixtán egy enyhe kedves szombat este nyílott meg előttem a kedves szülei-ház ajtaja megint ! És azóta mennyi szombat este hozott nekem megelégedést, boldogságot. Most, hogy itt ülök magányos rideg szó hámban, ma, ezen a fagyos, sötét szombat esten, keservem a múltat újra, meg újra emlékembe hivja, lelkem végig bujdosik azokon a szivár- vánjms időkön, azokon a sokfélekép összeállított, de mindég fényes képeken, megelevenednek újra előttem azok az elmúlt órák, az az elmúlt öröm, az az elmúlt, egyszerre elmúlt boldogság! Meggörnyed a lelkem az emlékek alatt, keblem elfogódik, rám zudul egy vigasztalhatatlan, szomorú bánat, valami magyarázhatlan érzés, egy véghetlen vágy úgy vonz oda, hol könnyeimet kisírhatnám! Észembejut az édes otthon, melytől messze sodor! az élet árja! — A megszálló alkony borongó homályában, óh hányszor álmodom vissza azt az édes meleg otthont! az ábránd himes szánjaira veszi lelkemet s repül vele ogy derűs, fényes világba. Becsukott szemeim előtt lassan-lassan megalakul minden szeglete, zúgja, látom a falak festett képeinek glóriáé alakjait, az összefűzött csokor tarka virágait, ringó fűszálait ... a kis ablakokat hófehér csipkefüggönyeivel . . . Tisztán látok mindent . . . Ott a felnyitott régi zongora, óh hányképessóggel bírnak, s kisorsolás utján az esküdt székeknek tagjai lehetnek. Vagyoni és értelmiségi alapon tehát alig lesz ezentúl olyan férfi, a ki ha rá kerül a sor, az esküdt székekben részt ne venne a büntető igazságszolgáltatásban. A társadalmi rend ellen vétők felett az esküdtek által, maga a társadalom fog Ítélni, az esküdt bíróságnak épen ez a czélja is. Az esküdtek akkor, a mikor polgírtársaik vagyona, szabadságas esetleg élete vagy halála felett dönt nek, nincsenek kötve a törvények száraz betűjéhez szabadon s csak saját lelkiismeretűk által korlátozva, mérlegelik a bizonyítékokat, Ítéletük tehát a társadalom igazságérzetét és élő lelkiismeretét fejezi ki. Némelykor talán terhes lesz az esküdt bíráskodás, főleg hosszabb tárgyalásoknál, vagy főben járó ügyekben, de mindenkor magasztos lélekemelő lesz az a tudat, hogy az esküdt szavazatfával a megsértett társadalmi rétid megtorlásához hozzájárulhat. Az esküdt bíráskodás behozatalához, az alapvető munkálat, az esküdtképes férfiak összeírása most van folyamatban. A polgármester elnöklete alatt álló 10 tagú összeíró bizottság, az esküdtképes férfiak összeírását a folyó hó 16-án délután 2 órakor kezdi meg a városháza tanácstermében. Három albizottság tölti ott ki a folyó hó 28-áig, a vasárnap kivételével mindennap délután az összeíró lapokat. A rendelkezésre álló adatok szerint, városunkban mintegy 1800 esküdt képes egyén van. Ezek összeírása összeíró lapokkal történik. Ezek kitöltése némi nehézséggel járván, a bizottság, az összeírás pontossága végett úgy intézkedett, hogy folyó hó 16. és 28-ika között naponként a délutáni órákra ! nyomtatott felhívásokban 150 egyént hiv fel, a | városházához s az összeíró lapokat a jelentkezők bemondása alapján, maga állítja ki. Midőn olvasóink figyelmét ezen körülményre felhívjuk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a jelentkezésre felhívottak, pon- ; tos megjelenésük által, az összeíró bizottság nehéz munkáját a lehetőségig megkönnyítik. Színészet. Jan. 8-án egy ódon népszínművet, Lukácsi Sándor „Az Isten keze“ ez. darabját adták. Végtelen kár volt a különben tehetséges szerző munkájának a korcsszülöttét elővenni, mely ezelőtt 15 évvel néhányszor színre került a Népszínházban, azután vógkép letűnt a műsorról. Nálunk annyiban újdonság, amenynyi- ben vidéki színigazgatók épén roszasága miatt óvakodtak előadásától. Meséje a teljesen divatját múlt gyermekcsere romantikájából táplálkozik minden egészséges mellékcselekvés híján s igy nem csuda, ha érdeklődést egy pillanatra sem tud kelteni. A szereplők, amit nem is lehet rósz néven venni tőlük, nem tartották érdemesnek a darab alapos betanulását, ennélfogva az szór adott vigaszt mindnyájunknak! még a hang- jegyet is elolvasom: „Cserebogár, sárga cserebogár“ — hallom a kedves dallamokat, mik úgy el tudnak andalítani, a szomorú, siró accordokat, melyekben annyi panasz, annyi bánat van ! . . Érz.m a nagy' fehér kályha barátságos melegét . . . előttem egy üres szék, úgy szeretnék oda leülni, de nem merek mozdulni helyemen, mert akkor eltűnik a káprázatos kép . . . Végig szeretnék ábrándozni azokon az édesen fájó emlékeken, olyan szándékkal vettem kezembe a tollat, hogy emléküket megirni próbálom. De a fájdalmas érzések kicsavarják kezemből a tollat, múltba néző szemeim könytöl homályosak. S nekem nincs erőm, ogy remegő kezemmel leírhassam bus gondolataim visszaidéző sorait. A hóvihar zug odakünn, nehéz köd, árny, elül mindent, nehezen váltják egymást a sötét napok. Befelé haladunk a télbe Es én pedig úgy látom, esengem távozását. Kit várok? mit? óh, az ón várásomnak messze van még a czélja. Ólomlábakon jár az idő . . . majd ha a tél elmúlt . . . tavaszi napokon . . . várom az ón „szombat estémet . Tótli Gizella. előadás a lehető legroszabbul meat. A silán y szöveg kárpótlásául szerettük volna legalább a darabban irt dalokat hallani, de azok helyett mindenünnen összeszedett régi népdalokkal kellett beérnünk, úgy hogy az „Isten keze“ partitúrája nem is szerepelt. Kívánatos lenne, ha minden darab a hozzá irt zenével kerülne előadásra, mert valljuk meg őszintén, az efféle toldás-fol- dás kissé túlságosan vidékies izil. — Közönség igen kevés volt. 10-én Bakó László és neje Tömösvári Irma első fellépteül Laube hírneves drámája „Essex gróf“ került színre. Közönségünk régi kedven- cze a darab czimszerepében figyelemreméltó alakítást nyújtott s tehetségében megizmosodva ezúttal is garancziát nyújtott további sikereihez. Játéka itt-ott túlzásoktól még mindig nem volt ment ugyan, de az összebenyomás kedvezően emelte ki környezetéből. Különösen a darab pat- hetikusabb jeleneteiben dokumentálta a színpadra való rátermettségét. Bakónó Ruttland grófné szerepében vonzó és kedves benyomást gyakorolt a közönségre. Játéka minden affektá- lástól ment, természetes volt s számtalanszor hivatott lámpák elé. A többi szereplőkön kívül Keresztesi Amáliát kell megdicsérnünk, ki a királyné nehéz szerepét mindvégig erőteljes játékkal és igaz érzéssel juttatta érvényre. Szász A. (Lady Nottingham), Rajz (Cuff titkár) Somiár Raleigh Walter) jó igyekezettel és játékkal illeszkedtek a darab keretébe. Mondanunk sem kell, hogy az érdekes előadást tele ház nézte v'ógig. F. hó 11-én Bakó László és Bakóné Tömösvári Irma vendégek második felléptével Her- czeg Eerencz „Hár o m testőr“ ez. vigjétékát hasonlókép zsúfolt ház nézte végig. A kitűnő ötletekben gazdag tartalmú darab főalakját, Rátky lapszerkesztőt Bakó László alakította, ki e szerepét is gondos tanulmánynyal dolgozta ki s a legapróbb részletekre is kiterjedő kifejező momentumokat még nagyobb nyomatókkal és több reflexióval igyekezett alakítani, mint a mennyit a Rátky alakja megbir. A tragikai alakításra termett egyéni hajlama nem egyszer útjában állott a könnyed genre követelményeinek de ezt leszámítva játéka folyvást előkelő színvonalon állott. Bakónó pedig Liza szerepében természetes játékával érdemelte ki a közönség elismerését. A többi szereplők közül Németh (Pol- lacsek) Gömöri (Kosnitzky) és Krémer (plébános) tűntek ki. Mások részint túloztak részint bád- gyadt szintelenségükkel hátráltatták a dax?ab gyorsabb menetét. Csütörtökön jeles vendégművészünk Bakó L. Ibsen Henriknek egyik legnagyobb alkotásában a „Ki só r te t e k“-ben lépett fel. Közönségünk nagy érdeklődéssel várta, mikóp oldja meg Bakó László ez igazán nehéz feladatot, melyre a legnagyobb művészek is csak ritkán vállalkoznak. Mert nemcsak az egész darab általában, de ennek főalakja is oly drámai speczi- álitás, mely a művész összes tudását s ereje legjavát követeli meg. Tudtunkkal nálunk magyar fordításban csak egyszer próbálkoztak meg vele Kolozsvárt, fővárosunkban pedig Zacconi egynéhányszor olasz nyelven. Bakó Lászlónak is bi- j zonyára a nagy olasz művész szolgált élőképéül s művészi tehetségének becsületére legyen mond- j va, jogos várakozásunknak reményünkön felül is megfelelt. — A darab állandóan borús hátteréből fenyegetve közeledik a drámai cselekmény fátumszerü legsötétebb pontja, az Oswald alakja. Kicsapongó életű atyja legsúlyosabb bűnének magvát rejti magában : a diszpozicziót az agy- í lágyulásra. A párisi életmód, hova tanulni ment, íjó talaj arra, hogy paralysise kifejlődjék. Mikor ! hazakerül, már csaá a romja él benne annak, a Imit. az emberben embernek nevezünk. S mi több végzetes bajának tudatával bir, mi szintén hozzájárul a baj öregbítéséhez. A nyugalom helyett, í melynek jótékony hatására otthon számított, a lelki megpróbáltatások egész özöne zudul fejér e Meg kell tudnia, hogy az a nő, kit anyjának tartott, nem az, s az a leáuy, Regina, ki talán életerejét még felpezsdíthetné, s kit nőül akar venni, szintén bűnös viszony gyümölcse s vele vérségi összeköttetésben áll. — Mind e körülmény a paralysis pathológiai folyamatát gyorsan sietteti, mig végre bekövetkezik a teljes meg- őrülós katasztróphája. A mi kevés mollókcselek- mény e darabban van, mind csak arra való, hogy sötét hátterül szolgáljon. A kiengesztelésül épített menedókház leégése, az Engstrand asztalos alakja, a Regina sorsa. Az egy Manders lel- j kész alakja nyújtana még nyugvópontot, de az események az ö filozófiáját is kiforgatják á sarkából.
