Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-07-27 / 5. szám

Vegyes tartalmú hetilap.

BBD

A*».

csiktöirtoköiE«

ElöliZflesi árak helyben és postán küldve:

Égési évr«.........................4 frt.-PéWvfe

........................ . 2

Ne

gyedévre ..... 1 ,

jutányoson

Előfizetési pénz a minden közlemény a „SEHfcolcMinegyel KOe- _______ Ittuy“ szerkesztőségéhez bérmentre küldendők.

" Hirdetések

kőzüttetnek. Öt hasábos petit sor térfogata egyszeri közlésnél 5. kr, többszörinél 4 kr.

IléljegslIJ :

minden boigtatésért külön 80 kr.

*Nyllt-tér‘*i liözlrmények dija C

egy négyszer husíbzott gnrinond sor 20 ;kri,

Név- vagy bérmentetlenOlbeküldött kéziratok nem vétetnek tekintetbe. Úgyszintén kéziratok nem adatnak vissza.1 "

Egyes sz&m Ara 10 kr.

Kézi munka tanítás az Iskolában.

E lapok 21-ik számában az iskolai takarékpénztárakról mondám el nézetemet, feltüntetve azon nehézségeket, melyekkel azok életbe léptetésével nálunk a sok tanonczczal bíró osztályok tanítóinak kellene küzdeni, elősorolva, hogy a takarékosságot a nemzet élén állóktól kell követelni r a család fentavtóinál megkezdeni. De hogy valaki ne gondolja, mintha én az iskolai takarék pénztárak iránt, ellenszenvvel viseltetném, vagy azok czélszerüségét kétségbe vonnám, kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, miszerint ezen intézményt a külföld-divat majmolásából nálunk minden népiskolánál egyáfalán meghonosítani korainak és csekély eredményűnek tartom, azt fokozatosan a felső elemi, ipar és ismétlő iskoláknál, főleg a kézi munka tanítással kívánnám egybekapcsoltatni. Azért is jelenleg kézi munka tanítás felvételét az iskolákban óhajtom a tanügy iránt érdekelteknek röviden fejtegetni.

Elvitázhatlan igazság, hogy az iskolában a testet és lelket egyaránt kell művelni és ügyessé tenni, s az.emberi tökéletesedés nélkiilözhetlen feltétele a munka. A test ügyesitésére szolgálnak a test-,gazdasági és kertészeti gyakorlatok*, s a leányoknál a kézi munkák ; de mennyivel könnyebb leend a czélt elérni, ha lassanként ott, ahol lehet a könnyebb kézi munka tanítást a fiuknál is meghonosítják az iskolában. — A gyermek a munkaösztönt születésénél magával hozza, éppen mint minden állat, csakhogy inig az állatok ezen ösztönszerü munkásságánál többre haladni nem képesek, addig a gyermek, okosan vezetve, munkaképességét művelheti, fokozatosan fejlesztheti, alakíthatja, mindent kutató esze és később tudományba által. Tapasztalni ezt minden rendezett gyermek- kerteknél, leány neveldéknél, hol a zsenge gyermekvilág időtöltésből, játszva szoktattatik a kézi-mnnkára, s abban nem ritkán bámulatos ügyességet szerez Eleinte a gyermek keze és szeme ügyese- dik, majd a nehéz tantárgyakban elfáradva, a léleknek kellemes szórakozást nyújt a kézi-munka, és ez már magában is haszon a gyermekre nézve. Később a mun- katanitásban tökéletesedvén* éz által oly eszköz adatik a gyermek kezébe, melylyel sokszor a legbővebb keresetforrást nyithatja meg magának. Alig van az életben pálya, melyen alkalom vagy szükség ne késztetné az embereket mellék-keréset forrás után nézni. Annál inkáb szükséges a földmíves és iparos gyermekeinek azon mellék-keresetforrást megtanulni,, melyet a gazdászafnál télen, az iparnál, mukahi- ánynál sikeresen alkalmazhat; mert az életben gyakorta megtörténik, hogy az ember a czélul tűzött pályán nem boldogulva, a munkatanitás folytán elsajátított házi ipar valamelyikéhez fog s ez lesz nem ritkán egyedüli életföntartója. Ilyen házi mellékkeréset forrásnak tartom én: szalmából a kalap, méhkas fonást; kötőfűzből és hársfa-háncsból a szekérkas és kosár fouást; sásból a gyékény, lábtörlő és kas ka fonást; nyírfából a seprőt, kislugas

székek készítését; kártyapapirból különféle dohózok csinálását, továbbá lombfüré- szelést stb. A kézi munka tanítás főleg tanórán kiviil volna érvényesíthető, különösen téli időben szerda és szombat délután, midőn a kertészeti és tornászati gyakorlatok nálunk a szabadban nem taníthatók ; de lehetne csendes foglalkozásul is felvenni a több osztályú iskolában, mint például a papír fonást, szalmakalap és ko- sár-készitést, melyekkel a gyermekek zajt nem ütnek j azonban ilyenkor igeii tapintatosan kell a gyermekkel bánni, nehogy a csend és figyelemben zavar támadjon. A munkaanyag beszerzésének módja egyelőre nehézfeladat volna a tanítóra nézve; de a dolog fontos oldalát tekintve, ki lehetne eszközölni az.egyház és iskola elöljáróinál, miszerint a kézi munka tanításra évente bizonyos összeg utalványoztassék, mely összeg előlegül tekintetvén, erről az osztálytanító a kézi munka elárusitása után évente beszámolna, s a munka árából bejött haszon a növedékeknek adatnék át. És imé itt volna helye az iskolái takarék-, pénztáraknak, midőn a tanító saját kézi;! ügyességének és munkásságának eredményét gyiimölosöztetné a takarék pénztárban, — A munka által megszerzett pénz a gyermek előtt kétszeres becsűvé lesz, különösen áz ipar és ismétlő iskolákban, hol a pénz értékét az ifjúság már ismeri a tak. p. betéti könyvecskékben foglalt tőke kamatait kitudja számítani s ez a munkálkodásra még inkább ösztönzi. A kézi munka tanítást a népiskolák felsőbb osztályaiba, az ismétlő és ipar iskolákba már csak azért is szükséges behozni, hogy nem csak azért tanulunk, mivel szép ismereteket kell szereznünk, hanem hogy leküzdve az előítéleteket, minden balsors között kézi munka után is megtudjunk élni. Mun- kátlanságnak, tétlenségnek mindenkor és minden osztályban megvan a maga rossz követelménye. A munka az anyagi nyomor villámhárítója, mely nemcsak az anyagi vagyonosodást, jólétet mozdítja elő hathatósan, hanem erkölcsileg is javítja az embert, amennyiben a foglalkozás számtalan belépéstől tartóztatja vissza, s nem enged időt az erkölcsi botlásokra. A becsületes munka soha sem szégyen, azt szorgalmazni s arra a gyermekeket ösztönözni, minden tanítónak feladata legyen. „Munkára fel! ne vesztegelj! nem resteknek való e hely !“ ez legyen buzdító jelszava a tanítónak az iskolában, s ezen közmondást alkalmazhatja az ember egész életére.

A házi ipar érdekében intézett egy kimerítő felhívást ns.. Kiss József tanfelügyelő ur is, melyben a szabolcsmegyei és hajdukerületi egyházak községek elöljárói lelkészek és tanítók felhivatnak, hogy a lehető legnagyobb pontossággal adatokat gyűjtsenek a vidékeken, hogy a földnépe házi szükségeinek fedezése vagy éppen pénzkereset végett milyen mellék bázi foglalkozásokat gyakorol ? miféle háziipar felé nyilvánul a nép hajlama ? és melyiket tartja legjövedelmezőbb pénzforrásnak ? Ezen korszerű és gondosan szerkesztett felhívást ajánlom a tanűgy . iránt érdeklődők becses figyelmébe.s

Pazar I.

A nyíregyházai vegyes ipar-társulat alapszabályai,

A társulat czélja és eszközei.

1;,§/

^ A nyíregyházai vegyes ipartársulat czélja a társulati tagok közös ipái érdekeit előmozdítani, nevezetesen:

1-ször, A társulati tagokat és hozzátartozóikat, az okét véletlenül érhető Ínségtől megóvni, e czélból:

a) betegsegélyzö pénztárt alapit, melyből a tagok vagy házasfeleik betegségük esetén orvosi segélyt nyernek;

b) temetkezési pénztárt alapit, melyből a tagok vagy házasfeleik temetkezési költségekre kölcsönt'; esetleg segélyt nyerhetnek;

c) évdij és segélypénztárt alapit, melyből az elaggott, vagy véletlen szerencsétlenség által munkaképtelenné vált szegény tagok, vagy haláluk után, azok gyámo- latlan özvegyei bizonyos évenkénti összeget Vagy egyszersmindenkorra bizonyos segélyt nyernek. Ezen pénztárak mikénti kezeléséről alkotandó szabályok, annak idejében a nagyf

ságn földmivelés, ipar fes kereskedelmi zTerimátioz felterjesztendő!! lesznek.

2-szor. Az ipar körében, az ipartörvény tai között, a munkaadók és munkások közötti viszonyban szigorú rendet meghonosítani. E czélra:

a) az iparosok és segéd-személyzetük közt keletkezhető súrlódások és pereskedések kiegyenlítésére békéltető bizottságot állít fel;

b) őrködik a felett, hogy az ipartörvényeknek, a munkaadók és munkások közötti viszonyokra vonatkozó szabályai, mindkét részről pontosan megtartassanak, i azon esetre, ha ama szabályok meg nem tartásából a tagokra hátrány báramolhatnék, a sértett tag, jogainak és érdekeinek érvényesítésébe segédkezet nyújt, illetőleg e jogokat és érdekeket a társulat költségén érvényesíti.

3-szor. A társulati tagokat a munkás vagy a munkahiányból eredő bajok ellen lehetőleg védeni. E czélra adatokat gyűjt az iparmunkák viszonyairól, s azok alapján a társulati tagok részére, munkások, esetleg munka szerzésében közvetitőleg működik.

4-szer. Oda működni, hogy az egyes társulati tagok a termelés, illetőleg a munkavállalatba, s terményeik, illetőleg áruik értékesítésében, a nagy üzlet előnyeibe részesüljenek. E czélra:

a) kölcsönpénztárt létesít, vagy annak létesítéséhez hozzájárul, melyből a tagok olcsó kölcsönt nyerhetnek, melyre nézve a társulati vagyon alapul szolgálhat.

b) Kaktárakkal vagy nagyobb üzletekkel szerződésre lép avégből, hogy a tagok az üzletükhöz szükséges nyers anyagokat jó minőségben, olcsóbb áron megszerezhessék.

c) Oda működik; hogy tagjai összmü- ködő, vagy a társulat felügyelete alatt kis- sebb-nagyobb termelő társulatot alakíttassanak, iparuk közös vagy együttes műhelyben való üzésére, vagy nagyobbszerii gépek használatára. Ezen intézetek, melyben csak társulati tagok lehetnek részesek, külön alapszabályok szerint igazgattatnak, melyek annak idejében a nagymélt. ra. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi ministeríumhoz bemu-, tatandók.

5-ör. Az iparfejlését, lehetőlég előmozdítani, 1 ez által azt versenyképességre emelni. E czélra:

a) A társulat lehetőleg előmozdítja az iparban foglalkozó tanonezok és segédek átalános és szakbeli kiképzését, különösen az által, hogy á fennálló vagy létésitendő ta-' nonczi és szakiskolákat segélyzi,- s azok pontos látogatását saját körében előmozdítja.

b) Azon intézeteket és intézménye-, két, melyek a hazai ipar emelésére, vagy az

iparosok értelmi fejlődésére törekednek, eb beli törekvésében tehetsége szerint támogatja és előmozdítja.

2. §,.

A társulat székhelye Nyíregyházai, pecsétje e körirattal: ^Nyíregyházi vegyés ipartársulat, 1875.“

A társulatba való belépés, és az abból való kiválás;

3. §; - sto

Társulati tag lehet minden iparos, ki iparát Nyíregyháza város területén, az ipartörvény kellékeinek megfelelője^ önállólag gyakorolja. Nők és' kiskorúak is lehetnek a társulat tagjai, azonban jogaikat a társulati gyűléseken csak társulati tag, mint meghh- talmazott által gyakorolhatják.

A tago.k felvétele rendesen hz elnöknél való jelen tjíézés folytán, a választmány határozata áltál történik; óly .belépni kívánók azonban, a kik valamely becstélénitó bűn tép y miatt elitéltettek, csak azon esetben vétetnek fel, ha a,közgyűlés a felvételt szavazátföbb- sóggel elhatározza. Minden tag a belépés átkai mával megkapja az alapszabályok egy példányát és egy nyugta könyvet,mély nyomtatványok fejében, beiratási-dij czime alatt 10",' azaz tíz irtot fizet a társulat pénztárába,

4. §.

A tagság véget ér, a tag halála, vagy elköltözése, vagy kilépési nyilatkozat által, mely utóbbi ‘ esetben azonban a kilépő az azon évre eső tagdijjakat még befizetni tartozik. Elhalt tag özvegye és kiskorú árváinak tagsági jogaira nézve az 1872. évi VIII. t. ez. 80. §-a irányadó. Azonkívül a tagok sorából kizártnak tekintendő:

a) ki az alapszabályszerü kötelezet- séget nem teljesiti, nevezetesen a választmány által ismételten tett intés daczára egy éven át nem fizeti be a tagdijjakat, melyeket azonban a társulat törvény utján behajthat.

b) A ki becstelenitő bűntény miatt elítéltetik, vagy a választmány határozata által ismételten kifejezett intés daczára erkölcstelen életet folytat. Az első esetben a kizárás, a bírói Ítélet közvetlen folyománya, az utóbbi esetben a kizárásra közgyűlési határozat szükséges,

Valamenyi említett esetben a kilépő tagoknak illetőleg örökösöknek csupán az

1-ső §. a) ,b). c) pontjai alatt foglalt segélypénztárakba, és a társulat által külön befizetés utján létesített intézetekbe és vállalatokba befektetett járulékaihoz van joga, melyeknek mily mérvben és mily módozatok melletti visszatérítése iránt eme pénztárak és vállalatokra nézye fennálló külön alapszabályok rendelkéznek. Minden kilépés a választmánynak a legközelebbi gyűlésen bejelentendő. Ha valamely társulati tagra oly körülmény merül fel, mely az illetőűek ki • zárását vonhatja maga után, a választmány határozatot hoz, mely ideiglenes érvényességgel bír a legközelebbi közgyűlésig, midőn végleges határozat által az illető tag vagy végleg kizáratik, vagy továbbra is társulati tagnak nyilvánittatik.

A tagok jogai cs kötelességei.^

5. §.

Minden tagnak jogában áll :

1-szÖr. A társulat gyűlésein személyesen (nők és elhalt iparosok kiskorú örökösei csak társulati tag mint meghatalmazott által, és pedig oly formán, hogy egy-egy tag a magáé mellett még csak egy szavazati jogot gyakorolhat meghatalmazás által) szóval és szavazattal részt; venni. E jog gyakorlása- másra át nem ruházható. '■

2:szor. A betegsegélyező és :temetkezési pénztár, valamint az évdij ilés! segélypénztár jótéteményeit, az arra fennálló szabályok értelmében igénybe venni.

(Folyt köv.)