Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-11-23 / 22. szám

4. g. Mln.ieji községi elöljáró köteles a vett kút^aius ttif’Uetinéii.yt — tekintet nélkül az érkezés idejére — éjjel vagy nappal azounal, a legkisebb késedelem nélkül úgy a községben valamint a hozzátartozó gyárak, puszták, gazdasági épületek, malmok, vadász-lakok, téglavetők, pásztor, kunyhók vagy egyéb nyári lakokban, továbbá (lakhelyül szolgáló szól ohegye ken, kőbányákban és favágóhegye- ken, a helyben szokásos legczelszeriibb mó­don (falragaszok, korcsmákban és vendéglők- beni kifüggesztés, nyilváiuál'felolvasas, dob­szó melletti kihirdetés, egyebeknek Írásbeli behívása stb. által) közzétenni. Hogy e kihirdetés a lehétö leggyorsab­ban és egyidejűleg ne csak magában a hely­ségben, hanem az elősorolt félre eső házcso­portokban s lakhelyeken is megtörténjék, az küldönczök kiküldése által eszközölendő kik már béke idején kiszemelendok és folyton kellő számban nyilvántartandók. 5. §: Az ily módon behívott tartósan szabad­ságolt, tartalékos és honvéd legénység, leg­később 24 óra alatt, köteles a község elöljá­róságánál bevonulásának előjegyeztetése vé­gettjelentkezni, mely alkalommal a jelentke­zőnek a községi elöljáró által tudtul adandó, hogy hova kell bevonulnia. Arra nézve, hogy melyik csapattest vagy intézet állományába tartozik valaki, különösen a katonai igazolvány (honvéd-iga­zolvány) küllapja tekintendő meg figyelme­sen ; kétséges esetben az illető egyén a had­kiegészítési kerületi- illetőleg a honvéd-zász- iéalj-parancsnoksághoz utalandó, illetőleg honvédzászlóalj-parancsnoksághoz. esetleg a felállított bemutatási kiküldöttség­hez, nagyobb távolságnál pedig, tovább kül­dés végett, a járási tisztviselőhöz vezetendők, minek eszközlése végett a járási tisztviselő által utasított megyei rendőri közegeknek esetleg a rendőrségnek közreműködése, ve­endő igénybe. 9. §. A tömeges behívások küzzétevése utáni 4-ik napon köteles a község elöljárója a já­rási tisztviselőnek egy kimutatási előterjesz­teni, melyen a még be nem vonult legénység név és csapattest szerint, a vállalkozóktól a honvéd lovasosztályokhoz be nem állított lovak pedig számszerint és az illető vállalko­zók nevének, felemlitésével megjelölenduk, és melyben a be nem vonulás, illetőleg be nem állítás oka is kitüntetendő., £zzel egyidejűleg a betegség /miatt szállításra képtelen tartósan szabadszágolt, tartalékos és honvéd legénységről, valamint póttartalékosokról szólóésaközség elöljárója által látamozott orvosi bizvnyitvánj’ok is be­küldendők. A község elöljárónak a fentebb említett kimutatás elkészítésénél, tarlósán szabadsá- goltakra, tartalékosokra és honvédekre nézve a „jelentkezési könyv“, a vállalkozóktól be­állítandó houvéd lovakra nézve pedig a 2-ik §-bau felemlített kimutatás szolgál alapul.. Azon kevés, a járási tisztviselők alatt álló'egyes községekben, hol a bejelentett tar­tósan szabadságolt, tartalékos és honvéd le­génységjelentékeny száma miatt, a „jelentési A mozgósítási parancsnak kihirdetése alkalmával egyszersmind közhírré teendő az is: hogy a községben lakó vállalkozóknál el­tartásban levő houvéd kincstári lovak, az il­lető honvéd lovasosztályokhoz haladéktala­M REFORM PÁPA­— korrajz a Xl-ik századból — Irta: Dr. H e 1 s z 1 e r József. ELSŐ SZAKASZ: ▲ pápa vagy küzdelme az állammal. Pápa és Reform! Ez anachronismnsnak látszik lenni. Az nagyon igaz, hogy a rendszer, mely*, bül a papság kifejlett, a megállapodás rend­szere az emberi szabadsággal és szellemei szemközt; mert e rendszer feltétben hódo­latot követelt örökké, és szabad talán életfej­tést enged meg, mely nagyban hasónlit a ve­getatiohoz ........De a pápaság maga halad • me rt igen lényeges választásokon ment át. Kezdetben sok ideig nem volt az több. mint igénytelen püspöke egy zsidókból lett kér. gyülekezetnek, melyet a szintén zsidó Aquila és neje. Priscilla az első ’ -század ötve­nes évében alakított, jnelyhez azután Pál apostol levelet is irt, a hatvanas évben pedig római fogsága alatt maga ápolt és rendezett. Midőn a jeruzsálenii, caezáriai, és anti- (Ichiai, gyülekezetek már magas kifejlésnejc örvendettek, még a római nem volt semmi. Amaz. és még számos más kér. gyülekezetek mind régibb bek voltak, mint a római, Még a negyedik században sem Volt a római püspöknek elismert tekihtélye, Az első nicae&i egyetemes zsinaton egy spanyol ptis pök : Hosios elnökölt, s nem a római püspök követei, maga jelen sem volt, s nem is ő hív­ta össze a zsinatot, még is ez volt az első egyetemes zsinat! — 1 nul hpállitandók és a beállításról a községi elöljáróságnak jelentés teendő. Azon nap és óra, melyen a pótartajé- kosoknak ajánlati bizonyítványukkal ellátva tartózkodási helyük községi elöljárójánál je­lentkezniük kell, hogy általa vagy az öt he­lyettesítő bizalmi férfiú által összegyűjtve a hadkiegészítő kerületi parancsnokság állo­más helyén működő állítási bizottság elé ve­zettethessenek, szintén a belli vási hirdetmény ben fog meghatároztatní. 6. §. A községi elöljáróságnak hazafiul köté- essége, hogy az esetben, ha"a bevonulási ál­lomáshoz a távolság 22 kilométert (v. 3 i. mért földet) meghalad : a bevonulást, ott hol vasúti vagy gőzhajózási összeköttetés létezik, a vagyontalanoknak a község részéről nyúj­tott támogatása által, a hol pedig ily közle­kedés nincs : a bevonulásra kitűzött helyig lovas kocsiknak rendelkezésre bocsátása ál­lal lehetőleg siettesse. 7. §. Ha a bevonulandókat hozzátartozóik elkísérni szándékoznának, az előttük mint teljesen haszontalan idő és költség-vesztege­tés tüntetendő fel, és oda kell törekedni, hogy azok ebbeli szándékuktól elálljanak. 8- §• Késedéi mezők a hadki egészítő kerületi könyv“ mellett egy „névmutató“ vezetései s szükségessé válik, ott a tartózkodási helyen még meglevők átuézetének megkönnyítésére elégséges, ha a „névmutatóban“, u bevonu­lásra jelentkezettek egyszerűen árónnál je­gyeztetnek meg.l E megjégyzés a névmutatóban már ak­kor eszközölhető, midőn a folyószám, mely alatt a bevonulásra jelentkezett előfordul, a „jelentési köuy v“-be bevezettetik; ha esetleg az illetők a községbe visszaérkezvén ismét a községben való tartózkodásra jelentkeznének akkor az irónnal tett jegyzet egyszerűen ki­tör ültetik. Ez, tekiutve a nem oda illetékes tartó­san szabadságoltak at, tartalékosokat és hon­védeket, azon községekre nézve is érvényes, melyek saját alapszabályokkal bimak. és e szerint önálló közigazgatási járást képeznek; az oda illetékesekre nézve ellenben elleuőri- zési segédeszközül: a „nyilvántartási jegy­zőkönyv“ szolgál. 10. §. Oly liadkiegészitö kerületekben, hol a terület kitérjedéséüéPés á közlekedési viszo­nyoknál fogva feltétlenül szükségeltetik: egyes gyülpontokul kiszemelt községekben kivételesen katonai bemutatási kiküldöttsé­gek állítatnak fel; ezeknek feladata leend a meszebb vidékről való tartósan szabadságol- takat és tartalékosokat felvenni, bemutatni és a hadkiegészítő kerület székhelyére tova küldeni. Ha a honvédség részéről szintén ily be­mutatási kiküldöttség állíttatnék fel, akkor az Illető járásból a honvédek oda utasitandók egyébként a honvédek mindig a honvédzász- lóálj, esetleg (a „Hirdetményiben meghatá­rozott esetekben) a lovasosztály-parancsnok- ság székhelyén mulattatnak be. A bemutatási: Kiküldöttségek teendője a harmadik mozgósítási napon veszi kézcletét, és a kilenczedik mozgósítási napon végződik' A kiküldöttség elmenetelése után an­nak előbbi működési állomáshelyére netán még bevonuló tartósan szabadságoltak, tár­tál éaosok és honvédek az illető község elől­Az V. század második felében nem sa­lját lényege, hanem Róma világvárosi méltó-, sága alapján a római püspök felsöséget kez­dett, gyakorolni, de csak az európai nyugoti egyházak felett, a keletiek s afrikaiak nem ismerék el soha a jogát, Cyprian karthagói püspök ünnepélye­sen tagadta az egész világ előtt azt, hogy a római püspök több volna mint bár mely inás püspök. És ezen Cyprian azértmainap is a ró­mai egyház szentéinek sorában áll, s a harmadik Carthagói zsinat megtiltá a róma püspököt' papi fejedelemnek elnevezni. Később a nyugoti császárság elenyészése után Odoaker a római püspöki szék betölté­sét fejedelmi jogai közé sorolá, A VI. század első felében Thesdorik oszgóth fejedelem árián felekezatüsége daczára ugyan ezen jo­got gyakorlá a romai szék felett Ugyanezen században Anasztázius keleti császár a con- stautiuápolyi pátriárckát nevezi secussien,, patriarchának nem a rómait, kit egy árián fe­jedelem állított be. Ez volt akkor a pápavá­lasztó. A ravennai görög exarchátus idejében Róma püspökei a keleti császároknak elisme­rési védelem pénzt fizettek. Törpe Pipin a római püspök segedelmé­vel megbuktatván a meroving királyi házat I Longobardokról elfoglalt görög exarchátus romjait Zaohariás pápának ajándékozta csa­pán azért, mivel kijelenté hogy az erótelen Árián királyok nem méltók a trónra, ezután ráfogta III-ik Childerik királyra, hogy meg- tébolyodott,s bezárta egy zárdába maga pedig oda ült székére. Ezen kegyes adományban Nagy Károly is megerősíti a pápákat, de uj nyugoti csá­árója által a hadkiegészítő kerületi- illetőleg honvéd-zászlóalj- esetleg lovasosztály-pa- raucsnokság állomáshelyére utasitandók. A bemutatási kiküídöttségnek több na­pig tartó működése csak a behivottak jelent­kezésének könnyítésére szolgál,-tehát ez az illetőket a 24 óra alatti bevonulás kötelezett­ségétől nein menti fel. III. Résxbeli mozgósítás. Eltérések az általános mozgósítás határozvá- nyáltól. H, §• Részbeli mozgósításnál a tartósan sza­badságolt, tartalékos és honvédlegéuységnek behívása idéző-jegyek áltál történik, melye­ket a községi elöljáró az illetőknek való azonnali kézbesítés végett a járási tisztvise­lőtől kapja. Ezen idézőjegyek az aláírás helyett az illető hadkiegészítő kerületi- illetőleg hon- védzászlőalj-parancsnokság hivatalos pecsét­jével láttatnak el. A póttartalékosok behívására és az ál­lítási bizottság elé leendő vezetésére vonat­kozó parancs, melyben az elővezetés napja, órája és helye is benfoglaltatik, a [községi elöljárónak szintén kiadatik. E meghagyás folytán a községi elöljáró köteles a póttartalékosok beliivása és elő­állítása iránt haladék nélkül intézkedni. Részbeli mozgósításnál a tartósan sza­badságolt, tartalékos és honvéd legénység bevonulása annyiban szenved halasztást, a mennyiben az idéző-jegyek kiállítása és kéz­besítése nagyobb időveszteséggel van egy­bekötve. •[ Ez okból az esetleg felállítandó bemu­tatási kiküldőttségek is tevékenységüset a hetedik mozgósítási napon fogják megkez­deni és tizenharmadik mozgósítási napon be­fejezni. Részbeli mozgósítás esetén a póttarta­lékosok állítása is négy nappal később foga- natosittatik, mint az általános mozgósítás alkalmával. A tartósan szabadságolt, tartalékos és honvéd legénj’ségnek azonban, a részbeli mozgósítás alkalmával is az idéző-jegy vé­telétől számitaudó 24 óra alatt be kell vo­nulnia. 12. §. A vállalkozóknál levő honvéd kincstári lovaknak a honvéd lovasosztály parancsnok­ság székhelyére való beállítása végett, a vál­lalkozók (a ló-igazolványi könyv“ g) betiij- értelmében) a községi elöljáró utján kapják a felszólítást. A ^községi elöljárók kötelesek intéz­kedni, hogy a kérdéses lovak a felszóllitás beérk< zése után legkésőbb 24 órával a hon­véd )ovasosztáljr-parancsnokság székhelyére útba indíttassanak. B) L ó á 1 1 i t á s. 13. §. A községi elöljárók kötelesek a járási tisztviselőtől (szolgabirótói) a lóállitás iránt hozzájuk kibocsátott felhívás vétele után, az 1874. évi 4670117, számú körrendelet szerint, az ugyanakkor a községben levő lóállomány­ra való tekintettel, a hadi szolgálatra alkal­masnak talált lovaknak időközben történt fogyatkozásáról vagy növekedéséről vezetett nyilvántartási lajstrom alánján, a községen­ként szerkesztett kimutatást azonnal kiiga­zítani, abba az elő nem vezetendő lovak tör­vényes felmentésének indokát, vagy az elő­szárság Róma feletti főnraságának elismeré­seivel. VII-ik Gerő pápa felállította a pap- uralmi rendszert, s megszüntette a pápának függését a császártól, sőt az egyházi hatal­mat absolut világurasággá emelte. Hadat izent minden hatalomnak, mely sancti- áját nem a pápák kezéből koldulta. Minden korona sz. Péter hfihére lett. Hosszú harcz keletkezett. Sámos fegyver szünetet tett szükségessé a kimerülés, később a sajtó, de a háború bevégezve nincs. A papság több szö­vetségre lépett a Jezuitizmussal. Ez neki vak engedelmességet esküdött, s kezébe vette egy id< re a világ meg hódítását. Együtt harczolt zászlója alatt a tudomány és vakbuzgóság. Folyt a vér... Brutus tőrét a Caesarok fe­lett most az egyház emberei gyakorlák. Fran- czia országnak két királya vérzett el a vak­buzgóság tőre alatt ül. VI. Henrik. Erzsébet angol királyné ellen tizenhat összeesküvés szerveztetett mindegyikben szerepeltek a je­zsuiták. I. Jakabot parlamentjével légbe rö­píteni akarták az egyház ezen emberei. - - A fejedelmek s államok később ezen jezsuitá­kat kiűzték, I most visszajöttek ismét. M a már magyarországban többen vannak, mintmikor M ár i a T h e- rézia alattkitiltattak! Pio nono ezeknek tanácsával élt.. s mi volt legkiha- tóbb ténye? A pápa csalhatatlanságának dogmatizálása! Már a közép korban töre­kedtek ide, de végre a XIX század második felére volt szükség, bogy a püspökök azon tant megszavazzák, melyet még a középkor sem emészshetett meg. És már a világ történelem Ítélete a pap ural­vezetés elmaradásának más okát bejegyezni, és a lóállitási bizottságnak átadni. Kötelesek továbbá a községi elöljárók, a felmentendő lovakra nézve a felmentési czi, meket igazoló adatokat (az 1873. évi XX-ik törvényezikk 8. §. értelmében), s a betegség végett szállításra képtelen lovakra vonat­kozó bizonyítványokat (az 1874. évi 4670JIV számú honvédelmi miniszteri rendelet szerint) készen tartani. 14. §. A lóállitás kihirdetése, az ezen utasítás •4§-ban a behívásra előirt módon, és pedig behívás kihirdetésével egyidejűleg történik.l A községi elöljáróknak teljes erélylyet oda kell hatniok, hogy a lovak az avatási helyre teljes számban és a meghatározott időre pontosan eluvezetessenek. Az állítás megkezdése előtt a lovak (málhás állatok) az avatás helyén községen­ként csoportosítandó^ Az avatás helyén magán, a lovaknak a lóállitási bizottság elé való egyenkénti elő­vezetése, az illető avatási napokra felhívott községek által, következő sorrendben tör­ténjék : 1. először mindazon lovak és málhás állatok, melyek a legutóbb eszközlött lóo«;:- tályzásnál „alkalmasnak“ nyilváníttattak ezután 2. mindazon törvényesen fel nem men­tett lovak és málhás állatok, melyek azon községben, melyből az állítás eszközöltetik, még soha sem osztályoztattak ; de az állítási év január 1-jéig a 4. évet már betöltötték ; 3. azou lovak, melyek az ntólsó osztá­lyozás ideje óta vétel vagy csere által a köz­ségbe kerültek. Szabolcsinegye Alispánja. Levél a szerkesztőhöz. A nyíregyházi kcreskedöeaylet alakítása ér­dekében. Örömmel olvastam becses japjának jelen hó 2-án megjelent 20-ik számában „Mercur“ által a kereskedőkhöz intézett felszólítást mely a Nyíregyházán lakó kereskedő, arakat egy — Nyíregyházán alakulandó egylet lé­tesítésére hívja fel. Egyidejűleg az arra vo­natkozó észre veteket ön becses lapjának ha­sábjain megtétetni kéri.— Nem lakom Nyír­egyházán, s ennél fogva nem részesülhetnék azon szerencsében, hogy az ottan lakó t. ke­reskedő urak között, e részben helyet foglal­hatnék, sem pedig nem élvezhetném a felszól­ítást közzé tett ur alttal javaslatba hozott egylet azon jótéteményeit, melyet egy ily egylet egyszerre árasztrluat, mindamellett sza­badságot veszek maga újnak erre vonatkozó szerény észrevételemet meg tenni, serre nézve t. szerkesztő urat fölkérni, szíveskedjék so­raimnak becses lapjában» csekély helyet adni s azt tárgy sorozatába fölvenni. A mit eddig egresek létesíthettek s sok esetben saját erejükből íaegtahettek, azt most mi szorult anyagi helyzetünknél fogva kivin­ni, s illetőleg szándékunkat létesíteni nem mindenkor vagyunk képesek. 3>e még ha. anya­gilag azon helyzetben van is valaki, hogy szándékát létesítheti sokszor sz eszközök hi­ánya miatt kénytelen szándékáról lemondani mielőtt annak életet adhatott volna. Ezen bajon segítve van a korunkban anyira elter­jedt s még mindég jobbon elterjedni látsző társulási eszme által, a mennyiben mai idő­ben — lehet mondani — minden szakmába, működő egyének egyletet alkotnak, mely egy­letek aztán egy részről a pénz könnyebb elö- teremthetése, másrészről az eszközök feletti mi püspökök magas müveit gé­ge és szelleme felett. VII. Gerő a XIX. században győzött.* s e győzelmével, n< hezen fog- megelégedni. Éz csak kesztyű vetés a világ elé. Apápaság halad! I. Treiage Dei Azon ((VII. Gergely pápa uralkodása előtt harminca évvel, ki a pápaságból papr uralmat, s á papságból az államok költségén élelmezett praetorián őrséget teremtett az őrök városban, mely a régi dicsőség napjai­ból csak a fő nemesek gőgjét tartotta fenn, két ház emelkedett ki, a Colonna és az Or- siszi ház. E két ház két engesztelhette» pártra osztá a várost. A Colonnák Gbibellinók. az Orsiniak Guelfúk voltak, az előbbiek császárpártiak az utóbbiak papuralmiak. Ezek azt hitték, hogy Róma hajdani világvárosát a hármas korona alatt lehet csupán visszaállítani, s Péter kardja nyomhaj annyit, mint Caesáré, kivált miután.a pápák átokvilláma hatásában Jupiter villámait jóval áthaladó. E párt azon volt minden áron, hogy a pápaságot a csá­szárság fölé állítsa. A gbibellinók a távol német császár­sághoz jobban ragaszkodtak, mint egy kö­zeli Caeser-féle Pontifex Maxsimushoz. E két párt fáradhatlan gyülölséggel üldözte egymást a pápai székben & tanács te­remben, a fórumon az atezákon, saját házaik-. ban, mindenütt. Folyt. köv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents