Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1876-11-09 / 20. szám
% ■fa Utasítás a köxi&azgatási bizottságok részére (Folytatás.) 2) Az iskolaszékek megválasztására nézve, 4. §. Végére járat, hogy a polgári községek a községi, a hitközségek pedig a felekezeti iskolaszéket a népiskolai hatóságokról szóló törvény 9. § a értelmében megválasztották-e? Ha annek jut tudomására, hogy valamely polgári község a kötelességét a közigazgatási bizottság megalakulása, vagy az iskolaszék hivatali megbízásának letelte után elfolyt négy hét múlva sem teljesítette: az iskolaszéket a község arra való tagjai közül a népisk. hatóságokról szóló törvény 11. §-a szerint kinevezi s ha a kinevezett ek e tisztet elitem vállalnák, ez esetben az ily községi iskola részére gondnokot nevez ki. E kinevezés azonban csak egy évre érvényes ; ez idő elmúltával csak az esetben nyitandó meg, ha a község választási jogával két hét alatt ekkor spin élne. Ha a hit felek ezetek az iskolaszék megválasztását elmulasztanák, azt a tanfelügyelő utján a közoktatásügyi miniszterhez feljelenteni. * 5. §. Több egymáshoz közelfekvő község is alakíthat egy közös iskolaszéket, sot a közigazgatási bizottság is rendelheti ily közös iskolaszék alakítását, az ily közös iskolaszék tagjainak létszámát s azon arányt, melyben az egyes község tagokat választanák, az e végből egyesült községek szabad egyezkedéssel állapítják meg, Ha nem tudnának inegegyezui, ‘mind a tagok létszámát, mind az egyes községek által választandó tagok számaránjrát illetőleg, a közigazgatási bizottság hátát oz. Ha az igy egyesitett községek az iskolaszéket nem választanák meg, a közigazgatási bizottság ezek irányában is a népiskolai hatóságokról szóló törvény 11. §-a szerint jár el. 6. §. A községek által n községi iskolaszékeknek, valamint az állami iskolák gondnokságainak megvizsgált számadásait é\en- klnt bekivánja s ezeket a hatósági számvevői közegek igénybevételével felülvizsgálja ; az állami és az állam által segélyezett községi iskolák szártadásait felülvizsgálás utána köz- oktatásügyi miniszterhez felterjeszti. E rendelkezés nem vonatkozik az állami tanitó és tanítónők- képezdékre s azokkal összekötő gyakorló iskolákra. 7. §. A községektől minden évben az (iskolaszék^ áltál hozzá benyújtott évi jelentéseket is bekivánja. E mellett, á tanfelügyelő utján kiadott ;statisztikai táblázatok kitöltését és beküldéséit' .a megrendelt időben és módon beköveteli. 3) Az iskolák állítására, felszerelésére és férni tartására nézve.-8. §. Figyelemmel kiséri s arra rendelt közegei utján értesítést szerez az iránt, bogy | polgári községek a törvények és számukra kiadott miuiszteri utasítás, a hitfelekezetek pedig az 1868-ik, évi XXXVIII. és 1876-ik III XXXVIII. törv. czikkek rendeleti értelmében, a népiskolák felállítására, felszerelésére és fenntartására nézve pontosan teljesi- tik-e kötelességeiket. A községi iskolákról mindannyiszor, ahánzszor szükséges, kimuta- tást.ierjesztett maga elé: ■' 1. Arról, hogy a község minő forrásokból s mennyi anyagi erőt képes az iskolai épület felállítására, vagy kiegészítésére, esetleg kijavítására fordítani? Birja-e fedezni költségvetésében előadott ebbeli szükségletét ? — Ha a község azt állítaná, hogy az épületet a maga erején vagy esek részben, j vagy épen nem tudja felépíteni, anyagi körülményeit kellő szigorral megvizsgálja és csak az állapotokból szerzett biztos alapon terjeszti fel a kormányhoz az államsegélyért folyamodó ily község kérvényét az 1868. XXXVIII. t. ez. 43. §-a alapján. , 2. Uj községi iskolák felállításánál, oly községben, hol még tanitó sincs, ha más módon nem teremthető elő az építéshez szükséges pénz. a községnek engedélyt ad, hogy évi iskolai jövedelmét iskolaépítésre fordíthassa. 3. Hivatali tekintélyével és hivatali közegei közbenjárásával odahat, hogy minden oly községben, hol községi iskola van, az 1868. XXXVIII. t.cz. 38 §-a értelmében iskolai alapvagyon alkottassak s az évről évre szaporít tassék Ugyancsak felügyeltet arra is, hogy mindenütt, a hol a tagosítás és legelő elkülönítés még ezután fog megtörténni, az idézett tör,vény 39. §-a értelmében, a népiskola számára, a felosztandó közös területuek, mindenki illetményébe aránylag beszámítandó, legalább egy századrésze elkülöuittes- sékv 5. Felügyel az 1868. XXXVIII t. ez. 35-ik §-ában elrendelt, 5-százalékos iskolai adó kivetésére és pontos behajtására. A hol szükségesnek látja (vagy ha e miatt hozzá folyamodnak), ez iskolai adó kivetését elrendeli 1 ezen adó kulcsát idézett törvény korlátái köz.t meghatározza. 4) A községi tanítók ügyeit illetőleg. 9. §. A tanítók számának s fizetéseik meghatározásá-nak megállapítását, a népoktatási törvény a tanfelügyelő jóváhagyása mellett, a községi elöljáróságra, illetőleg az iskolaszékre, ruházza. — A tanítói dijleve- lelíét az iskolaszék, utasításához képest, két példányban köteles elkészíteni s annak egyikét, a tanfelügyelő utján megerősítés végett a közigazgatási bizottsághoz benyújtani. Megerősítés esetében a közigazgatási bizottság elnöke s jegyzője által aláirt e dijlevél egyik példányát a községi iskolaszéknek adatja át, a másik példányt pedig a közigazgatási bizottság irattárába téteti. Beminiscentlák.4) Gyűlésről jövök.' 1" Jóformán a port se vertem még le sarumról. alig bogy a szögletbe dobtam az uti- pálczát, ntár kezemben a toll, hogy érzelmeimnek, örömem, reményem, vágyamnak kifejezést adják. A szabol csmegyei felekezeti jellegnélküli tanitó-egylet legközelebbi gyűlésének lefolyására vonatkoznak fennebbi szavaim. De meg fogok emlékezni egy nyolcz^ap- pal előb tartóit gyűlésről, a nyíregyháza vidéki ref. papi-kör tanácskozásáról is. Nem gyűlési táidósitást- írok. Nem. Ezt a avfttottahh toll már helyben alkalmasint előbb teljesítette, műit én haza is érkezhettem volna. Keminiscentiá k lesznek ezek. Emlékeztető. illetve intő, úazditó szavak a tárgyalt kérdésekre nézve azokhoz intézve, kik egyik mint másik gyüln^en tekintélyükön, rangjukon alulinak tartották s tartják talán iiia is megjeletiHÍ, réS/.tvenni, közreniüküdui. Mert igaz, hogy Sokrates, az | világ kevés számit kiválasztott „bölcseinek“ egyike volt s mégis i'.zt inondá magáról, hosry: „csak azt tudom, mikép semmit sem tudok“ de a mai világbath vaunak oly nagy pipáju de, kevés dohánya emberek, kik ennyit, sem tudnak és mégis azzal hánytorgatják magukat, hogy: „ólt. már mindazt, tudják, a miről egyik vagy másik gyűlésen szó volt vagy lesz“. Meglehet többet, is tudnak.tudjanak hálát éijte az Istennek. De tartsák szent kötelest égnek azt a többet, a mivel szakmájukban bírnak, megosztani azokkal a kiknek kévést bb van szerény bevallásuk szerint. Jöjjeo ík menjenek szorgalmasán a gyűlésre, nem hogy’ tanuljanak, haliam hogy tanítsanak mi sokat. És ne feledjék, hogy a tökéletesedés pályája végtelen. Elérhetően az a czél, mely «■gyes, mint emberiség elébe van Írva. Aztán didaktikai elv az. hogy : „döcen- dó discinius.“) Ezt. alt:Ívtam egykép elmondani áZpk- üak, a klkev, 'illet. Másik i mondanivalóm az, hogy a tanítói gyűlésen az önteltpályatársak eliuaetwl^sa dagzára is igen szép számmal voltunk jelem S igy szám >san vagyunk kik tökéletesedni óhajtunk. És a mi fi «fő dolog a lefolyt gyűlésen határozottan és kizárólag csakis szakkérdések vitatásáról volt folytonosan szó. Elmarad'., a sok Jeremiás jajveszékelés.sopán- kodás a t anitói pálya „tövises és nyomorúságos voltáról“. Pedig a tövis és nyomorúság meg van ma is. Hanem e gyűlésen magasabb régióba emelkedett minden szív és lélek. Oda, az eszményi magaslatra, hol a tövisek itarczolásai hatásukat veszték. Hol csak nss ideált látjuk | csak az utána való elevent vágy, mondhatnám rajongás érzete uralg érzelmeink felett. ________(Vége köv.) F« lszélitás a kereskedőkhöz A müveit társadalomnak fó és egyik el?;ó törekvése minden szakhoz tartozó egyletek alakítása; mely egylet, az azon szakhoz tartozó egyesek össze állásából jön létre. Egy ilyen egyletnek szükségét régen érzik már, városunk felvilágosodottabb kereskedői melynek létesítése annyival is inkább volna óhajtandó mert, Nyíregyházán azok száma kik mint kereskedői ezégek szerepelnek, meg haladja a félszázat. Ennyi tekintélyes szám egy kalap alá való hozása által egy oly egylet alakulhatna mely képes lenne annak tekintélyt szerezni. — Czélja ezen egylet alakulásának mindén esetre első {sorban az Itww- ne, hogy bizonyos összejöveteleknél meg beszélhetnék annak tagjai a nyomasztó körülményeken mikénti segifhetést, válat vetve egymást támogatnák, leszorítanák a nyegleség nagyon is buján tenyésző elösdijeit, a publikumot egyesült erővel megnyernék a szolid vállalatok pártfogásának. Továbbá minden országos vagy városi momentumok, egyes egyletek és testületek megjelenését, vagy meghalgatását —'szakértői véleményét látni, hallani vagy tudni óhajtanák, lenne itt egy egylet melynek értelmesebb tagjai adhatnák a véleményt oly dolgoknál mik a kereskedni! testület javát, vagy talán annak élőre uem látható kárát hozhatnák. Szóval egy egylet alakítására szólítanám én fel a kartácsukat melynek teendőit a legközelebbi eshető! egcs közgyűlés által választott választmány. bővebben körvonalazná mint sem azt egy több más tárgygyal Js terhelt heti lap hasábjain bővebben fejtegetni lehetne. Ha volua a kartársak közt kiknek ezen egylet *) E ozikkmk miig ítiult számunkbnn kellett volna megjelenni, de térszüke miatt kénytelenek voltunk igy közölni Szert?,' létrejötte vagy annak mellőzése, mellett vagy ellen kifogása van, tegyék azt e lapok hasábjain discossió tárgyává, hogy itt az eszme meg érve tárgyaltathassék. Szóljanak pro és contra én a megindulandó mozgalmat mint az ébredés elő jelét veszem, a szerkesztő ki maga is kereskedő bizonyára ad helyet az e tárgyra vonatkozó közleményeknek lapjában. Mercur. Vidéki élet. T.-Lök, 1876. okt. 24. T. Szerkesztőség! A tokaji országos vásár alkalmával Tardos és t. Ladány község közt reggeli 7—8 órakor két t.-löki lakossal történt esetről kívánok szóllani. Többen átt futják pillantásaikkal e tudósítást, ebédutáni órákban illatos Honduras füsttel kevert fekete kávéjukat szörpölve a nélkül, hogy ennek élvezetét egy perezre keserítené azon tudat, miként megyénk egy községében vigyázatlanság vagy vétkes gondatlanságból ugyan az nap jutott egy munkás család örökös szerencsétlenségre, tulajdonkép koldusbotra s igy a községnek vagy az államnak terhere. Az eset megbeszélése rövidebb, mert még törvényes vizsgáiét nem történvén, a tényt kellő fényében elő nem állíthatjuk, csak is az eset elbeszélése, az érdekeltek előadása után s tudósító tisztünkhöz ltiveu adjuk a tisztelt olvasó közönségnek e szerencsétlenséget, úgy a mint következik: T.-Luki lakos: M. Sándor közép kora, jámbor, józan életű szorgalmas munkás, csendesen ballagott összezsugorgatott pár forintjával az utón az napi tokaji vasáron ntala- ezot vásárlandó, — midőn t.-löki lakos ; K. Gábor száromi gazdatiszt szekere, gazdájával és több egyénekkel rakva, széltébeu fogott lovakkal oly sebesen robogott előre, hogy a kitérni iparkodó szegény ember a lógósló által az útfélen elsodortatva szekér alá gördült, s ennek két oldalas kerekei égy nyomon a hányát fekvő ember melle közepén át hatol ván.ngyltogy nevezettnek mellcsontján egész terjedelmében, az ezt környező jobb- és bal bordáktól folytonosságukban elválasztva helybeli gyakorló orvosunk biztos alapítása nyomán mondva — be roppan tattá, illetőleg be törte, melynél fogvást asérült élethen maradásához, iszonyatos kínjai mellett, nincsen is semmi reménysége. Uraim 1 ha egy ily renditő eset oly magános egyent sújt, kinek egy hitvány életnél egyébbel nincsen számadása, ezzel - leróvja örökre azon adóját, meilyel a legfőbb hatalomnak, a változhátlan természetnek tartozik ; még ez miként a szomszéd zempléniek szokták mondani „csak-csak“ de mikor aztán a család munkás feje eleste után, uem is a legszilárdabb jellegű nő, több neveletlen gyermek, e közt égy 17 éves felyes világtalan, mind két szemére gyógyithatlan vaksággal sújtó It gyermek marad hátra? kérdeni merem: mit tegyen ekkor több ily szegényül maradt családdal bővelkedő község ? -mit oly állam ? melynek ily nyomorultan maradt árvákra, egy pár száz millióra menő irtózatos kiadása között nincs egy fillérje, haszontalan és sikertelenjó akaratán kívül, nincs semmije. Kedves hazánkban az ilyen elhaltak sírkövére jövő század statistientainak számára illenék felvésvé koszorús költ nlc íui ez arany mondata: „Eleget éltek, hogy utánok Émlék maradjon itt alant: Emlékül Ínséget hagynak, Két vagy három boldogtalant! Tiszavölgyl. Polgár, 1876. okt. 28. T. szerkesztő ur! Községünk nehány nemeslelkü polgárának sikerült egy nálunk a társadalmi életben érzékenyen érzett hézagot az olvasó kör felállítása által betölteni mely kör további lelkes pártfogás folytán mai napon már 43 tagot számlál. Zsenge körünk ünnepélyes megnyitása tánczvigalommal történt mely folyó hó 14-én tartatott meg és körünknek 33 frt 91 krt jövedelmezett. A megjelent díszes t. közönségnek pedig egy vígan s fesztelenül eltöltött emlékezetes éjszakát. A szives adakozók névsorát kik. fe- lülfizetésekkel voltak szívesek körünk Jránti érdekeltségüket kimntatni, ezennel van szerencsém közölni: Hevér Márton ur 1 frt. Mérey Mihály ur 1 frt. Karfunkel ur 1 frt. Mauksinszky Artur ur 60 kr. Műnk Torna ur 50 kr. Műnk József ur 50 kr. Brody Mór ur 50 kr. Makó Lő- ríncz ur 50 kr. Vajtho Gyula ur 20 kr. Weisz Soma ur 20 kr. Összesen 6 frt. Mauksinszky Artur, a kör pénztárnok a Kecrolog. Szomorú — de az önfeláldozás egy ritka esetét akarjuk pár sorban az olvasó közönség tudtára adni. — ,Ösmeretes mindnyájunk előtt a selyem ntezai tűzvész. Fájdalmasai érint mindnyájunkat azon tudat, hogy ennek következtében városunk egy szorgalmas fiatal iparosa Ambrusz Frrenez, hta már néhai, nemes szivének sugalatát követve ember társain segítendő bátor lélekkel r obant a pusztító elem mindent felemésztő karjai közé. Mert mint jól tudjuk ha ő a derék keresztül nem ront a lobogó lángokon, talán ma mindazok kik az égő ház lakszobáiban voltak beszorítva egytől-egyig a kérlelhetlen hálál martalékai. De ö nemes és önfeláldozó «bátor lélekkel a lobogó lángokon keresztül kirohant tudatta a kint oltó polgárokkal a bent lévő nagy veszélyt. — Feláldozta magáta többiekért. Borzasztón eltorzítva, fejéuek, ar- czának, karjainak össze égésével menekült a biztos halálból, hogy tizenhat napi Tanta- lusi kin után azon édes tudattal, hogy önfeláldozásává! sikerült a többit megmentenie | a derék jobb létre szenderüljön. Derék pol- gáártársunk! kikravatalodnál összegyűltünk mindannyian lélekben és szívben meghatva néma becsülésünk és tiszteletünk kifejezése melleti veszünk végbucsut tőled, ki egy gyászoló gondos anyát, jó testvért.számos rokont és számtalan barátot, hagysz el, kisérjen sírodba mindnyájunk áidása legyen neked afóld oly könnyű mint súlyos volt nemes önfeláldo- zásodérti szenvedésed. Isten veled. Tárogató Kószahír E napokban azon rhir szárnyalta be vársunkat, hogy az augusztusiéban titokteljes módon meggyilkolt Vitovszky György gyilkosa, alapos gyanuokok folytán kézre került, mire egy száz forintos bankjegy szolgáltatott ulkalmat. Az igaz, hogy a gyanúba esett ember letartóztatott, de mivel ki- derittetelt, hogy a százforintos bankjegy igazuton jutott a gyanúba esett kezéhez, szabadlábra helyezték. Tehát azon liir nem való hogy a kérdéses 100 frtost Burger Jeremiás megösmerte volna, mint azon bankjegyek egyikét., melyet a meggyilkoltnak allitólag a meggyilkoltatás előtti napon adott kölcsön. Sötét homály fedi a gyilkosságot; „de majd kikaparja a tyuk.“ )( Lapunknak múlt évi 50. számában meg jelent „A közönség köréből“ c/.imii s Neumann által Yay Péter ellen irt csikk törvénykezési tárgyalásra szolgáltatott alkalmat, mely f. h. 30. folyt le a helybeli törvényszék előtt. A helybeli polgári oDasó egylet újból alakul. —Felkéretuek mindazok akik ezen szép fejlődésnek indult, s a közmivlődés érdekéből alapított egyletnek tagjai phajtanak lenni, hogy az e czélra kibocsátott' aláírási ivekre(szerkosztőségi irodánkban is van egy) nevüket sajátkezűi eg és tollal irjákfre. Mert csak is azon aláirás érvényes a mely e módon íratott, — A háború ügyében az utóbbi hét alatt már csoportosan érkeztek a mindenféle érdekes, fontos egybehangzó hírek. Már e hires irályok sereglése is mutatja, hogy csakugyan közel a vihar. Az orosz török, sőt talán az összes szlávság és makomedánság közti háború már csaknem bizonyos A béke hajszála még sincs elvágva, de sziute képzelhetőn, hogy megmenthető legyen. Magyarországról még ma sem tudni egész bizonyossággal, vájjon maga melleit, vagy maga ellen fog harczolni; holott az orosz-török háború nem csak a török, de a magyar állami lét fölött is dönteni fog, sőt reánk nézve, mert veresség esetén a török csak európai ural' mát veszti el, de Ázsiban nemzeti létét fön- t art hatja, mig ha tőlünk délre és északra újabb szláv birodalmak keletkeznek, ezek nem csupán állami, de nemzeti lételünknek sírját is megáshatják. — Érdekkel várjuk, hogy mily fordulata lesz a mostani álláspontnak ! Becsben tizezér üres lakás van. — Kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter Talapkovics Antal nagy-káliéi reáltanodái helyettes tanárt, ugyanottan rendes tanárrá nevezte ki, Uj levelezési lapok. Uj évtől oly levelezési lapok jönnek forgalomba, melyeken egyfelől a kérdés, másfelől a feleletre lesz tér hagyva. — A gabona eladásoknál mai napság egy újabb neme kezd lábra kapni a csalásoknak melyen ha az illetők rajta éretnek, rendesen a tévesztés üres védelme alá vonulnak. Némely gabona kereskedő ugyanis a métermázsával kialkudott és vett gabona mennyiség árának kiszámításánál a métermázsa helyett hogy az eladó jobban zavarba hozhassa kétannyi vámmázsát ir fel és fele árral sokszorozza. Ez ugyan még nem volna baj; hanem az a baj, hogy az eladás alkalmával sokszor előforduló kilogrammokat az illető nem változtatja át vámfontokra, hanem utáöna Írja a vámmázsákuak és úgy számítja a kilogrammokat, mintha vámfontok voliíáüak. Példa. A kend búzája János összesen 20 métermázsa és 60 kilogramm; egv méterjnázsa ára 9 frt.; 20 métermázsa pedig annyi mint 40 vámmázsa és marad még 60 kilogramm ; egy vámmázsáért pedig, minthogy az éppen fele a métermázsának, esik 4 forint 50 kr, tehát 40 vámmázsa és 60 kilogrammért eisk 182 frt 70 kr. Pedig a tétel úgy ál 6Ö; kilogram 120 vámfontnak felel meg s hogy még 60 vámföntért számítandó az illeték, amely 2 frt 60 krral több, mint 182 fort 70 kr. S igy az eladó 2 frt 70 krral károsai.H. Y. K.
