Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1939-05-15 / 6. szám
SZABOLCSI ÖRszem 1 lángba kell borítania mindent. így terjedtek el Jézus Krisztus gyülekezetei. így gyújtotta fel a reformáció rövid néhány év alatt egész ^Európát. Ez a Szentlélek hatásának módja. A Szentlélek: a munkálkodva jelen levő Megváltó Isten, aki Fiának Igéjében jő hozzánk, a Szentháromság egy Isten. Brunner Emil „A mi hitünk“ c. könyvéből. AZ EMBERRŐL Üdvös dolog megjegyeznünk azt, hogy minő mondásokkal illeti a Szentírás a Szentleiket, mikor a mi idvességünknek kezdetéről és teljes megújításáról van szó. Először a fiúvá fogadtatás lelkének neveztetik (Róma 8:15): mivel Isten ingyen jóakaratáról tanúskodik előttünk, mellyel az Atya Isten minket az ö egyszülött Fiában magához ölelt azért, hogy a mi Atyánk legyen s a bizalomteljes imádkozásra buzdít bennünket, sőt szavakat is ajánl, hogy félelem nélkül kiáltsuk: Abba, azaz szerelmes Atya! Ugyanezért zálognak és a mi örökségünk pecsétjének is neveztetik (II. Kor. 1:22): mivel minket, kik e világban vándorok és a holtakhoz hasonlók vagyunk, úgy megelevenít az égből, hogy bizonyosak lehetünk arról, hogy a mi idvességünk Istennek hűséges őrködése alatt biztonságban van; amiért életnek is mondják az igazság miatt. Minthogy pedig az ö titkos öntözésével az igazság csíráinak előhozására is megtermé- kenvít bennünket, víznek is neveztetik, mint Ésaiásnál (55:1): „Mindnyájan, kik megszomju- hoztok, jöjjetek e vizekre“; továbbá (41:3): „Kiöntöm Lelkemet a szomjuhozóra és a folyóvizeket a szárazra“. Ezeknek felel meg Krisztus mondása . . . : „Ha valaki szomjuho- zik, jöjjön énhozzám“ (János 7:37). Ámbár néha megtisztító képessége miatt neveztetik víznek, mint Ezékielnél (36:25), ahol az Ür tiszta vizet ígér, hogy népét a tisztátalanságtól megtisztítsa. Minthogy pedig azokat, kiket az ö kegyelmének folyása áthatott, virágzó életre kelti és ápolja, ezért nyeri az olajnak és kenetnek nevét is (I. János 2:20-27). Továbbá, mivel a vágyainkból eredő bűnöket folytonosan irtva és égetve, szíveinket Isten iránti sze- retetre. és kegyességre való törekvésre gyul- lasztja, ezen hatása folytán méltán neveztetik tűznek is (Lukács 3:16). Végre úgy állíttatik elénk, mint forró víznek Feje (János 4:14), melyből minden égi gazdaság felénk árad; vagy mint az Űr keze (Csel. 11:21), mellyel hatalmát gyakorolja, mivel erejének a fuvallatával isteni életet lehel belénk, úgy, hogy már nem rendelkezünk mimagunkkal, hanem az ö tevékenysége és indító ereje igazgat bennünket úgy, hogy ha van bennünk valami jó, az ő kegyelmének gyümölcse, a mi képességeink pedij? Önélküle nem egyebek, mint észbeli sötétség és szívbeli romlottság. Az eddigiekben elég világosan kifejtettük, hogy amíg a Szentiélekre nem figyelmezünk, addig Krisztus valami módon tétlenül marad, mivel öt magunkon kívül hidegen és tőlünk nagyon is távolról szemléljük. Tudjuk azonban, hogv ö csak azoknak van hasznára, akiknek ö a feje, akiknél elsőszülött a testvérek között s akik öt felöltözték. Egyedül ettől az összeköttetéstől függ, hogy minket illetőleg nem haszontalanul jött légyen a Megváltó nevével. Erre vonatkozik az a szent viszony is, amely által testté lettünk az ö testéből és csonttá az Ö csontjaiból (Efézus 5:30) és teljesen egvekké övele. ö pedig csakis a Szentlélek által egyesül velünk. Ugyanazon Szentlélek kegyelméből és ereje által leszünk az ö tagjaivá, hogy bennünket magába foglaljon és viszont, hogy ö is a miénk legyen. Kálvin János Inst. III. I. 3. Édesanyám Tizennégy éves koromban dolgozatot kellett írnunk erről: Mi szeretnék lenni? Nehezen tudtam feleletet adni, mert még magam sem tudtam, mi is szeretnék lenni.' És szerettem volna a címet erre átváltoztatni: Milyen szeretnék lenni? Erre két szóban megfelelhettem volna akkor is: mint édesanyám. Erre a kérdésre ma is ez a válaszom: olyan szeretnék lenni, mint ő. Édesanyámban Isten nekem nemcsak tökéletes édesanyát, áldozatkész, szerető szívű, megértő és gondos szülőt adott, hanem élő bizonyságot arról, hogy milyen az igazán hívő, keresztyén ember. Évek hosszú során át közvetlen közelről láthatom és érezhetőm, milyen az. aki Isten útjain jár. Szeretette több, mint emberi és anyai szeretet. Isten szeretetéhez hasonló, megbocsátó, elfedező, áldozatos és hosszútűrő szeretet. Az egyszer megbocsátott bűnt nem hánytorgatja fel. Az ő szeretete képzeltette el velem Isten megbocsátó szeretetét. Békessége olyan, mint a folyóvíz. De sok csapás, betegség, halál, veszteség és szomorúság ostromolta ezt a békességet, de meg nem dönthette, mert Isten ígéreteiben gyökerezett. Élete legkedvesebb igéje ez: „Elég néked az